Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-05 / 54. szám, kedd

Levelezőink írják EGY LEVÉL NYOMÁN „Illatos“ ügy Király József bódvavendégi (Hosťovce nad Bodvou) olvasónk szomszédai és saját nevében ar­ról panaszkodott, hogy az újbód- vai (Nová Bodva) szövetkezet a házuktól alig 40 méterre létesí­tett egy hatalmas trágyatelepet. Levelében többek között ezt írja: A karácsonyi ünnepek előtt egy hajnalon nagy traktorzúgásra lettünk figyelmesek és kiderült, hogy a szövetkezet trágyatelepét áthelyezték a lakóházunktól 40 méterre, a kert végéhez. Jelentet­tük a hnb-elnökének, aki szemé­lyesen ment az efsz-elnöke után, és szóvá tette neki. Azt a választ kapta, hogy elsőbb a kenyér. Vagyis neki elsőbb a trágya, mint mi vagyunk. A kenyér valóban nélkülözhe­tetlen táplálékunk és megérdemli a kenyérnek való megteremtője a tiszteletet, de mégiscsak az em­ber az első, a kenyér van értünk, és nem fordítva. A továbbiakban így folytatja levélírónk: Azt a trágyát, ami az istálló­ból kijön, közvetlenül mellénk hoz­zák, tele borjadzás utáni húscafa­tokkal, amire a kutyák járnak, széthordják, s mi lesz ha olvadni, bűzleni fog?..." A panasz jogos. A trágyatelep valóban nagyon nagy, Papp Sán­dor főagronómus szerint több mint 2800 tonna istállótrágyát halmoz­tak itt fel. Az üggyel kapcsolatban megmozdultak az egészségügyi szervek és a járási népi ellenőrző bizottság is. A szövetkezet vezetősége és Vaslakodalom Szép és ritka ünnepség színhe­lye volt a Somodi (Drienovec) He­lyi Nemzeti Bizottság díszterme. Gyula Jánost és feleségét, Máriát házasságkötésük 65. évfordulója alkalmából köszöntötte meleg szeretettel Képes Gyula hnb-el- nök, valamint a polgári ügyek tes­tületének tagjai és a nőszövetség helyi szervezetének énekkara. A vaslakodalmát ünneplő há­zaspár beírta nevét a testület em­lékkönyvébe és átvette a hozzá­tartozók, rokonok virágcsokrait, ajándékkosarát és emléktárgya­it. Farkas Rózsa A faluban szól a nóta Ezzel a címmel rendezett egész es­tét betöltő összeállítást a nöszövetség kürti (Strekov) alapszervezete. A mű­sorban - melyet Kovács Károly és Árendásné Sloboda Judit vezetett - szebbnél szebb népdalok, csárdások és régi hallgatók hangzottak el. A CSE­MADOK helyi szervezetének folklór­csoportja K. Frunyó Erzsébet vezeté­sével a kender múltbeli feldolgozását mutatta be. A csoport ezzel a műsorá­val benevezett a kulturális szövetség központi bizottsága által meghirdetett versenybe. Kanyicska Ferenc Köteles János mérnök, az elnök elismerte a panasz jogosságát. Felelősségre vonták azt a vezetőt, aki kényelemből vagy nemtörő­dömségből nem a kijelölt helyre helyeztette át a trágyatelepet. ígé­retet kaptunk rá - s az egészség- ügyi szervek határozata is kötelezi a szövetkezetet - hogy a fagy elmúltával elhordják a trágyát, s a bűz és a kutyák nem fogják borzolni a kedélyeket. Reméljük, a szövetkezet állja a szavát, és az „illatos“ ügy megoldásra talál. A büntetések kiszabása szük­séges és jogos, de nem ez a vég­ső megoldás. Sokat írunk és be­szélünk a felelősségtudatról. Úgy­látszik, hogy nem eleget. Egy-két ember nemtörődömsége megke­serítette egy falurész életét, gon­dot okozott egy jó nevű és jó eredményeket elérő szövetke­zetnek. Végezetül felmerülhet a kérdés, hogy minek írunk erről, ha a hiva­talos szervek is döntést hoztak, a szövetkezet is vállalta a felelős­séget? Ez mind igaz, de a trágya­telep még a lakóházak közelében van. FECSÓ PÁL A Csehszlovák Fürdővállalat Karlovy Vary-i kertészetéből rendszeresen szállítják a csere­pes és vágott friss virágokat a fürdőközpontok társalgóiba, rendelőibe és éttermeibe. A ker­tészet üvegházaiban Zdena Smoligová és Jana Kocerová nőnapra több mint kétezer tuli­pánt és ezerkilencszáz szegfűt nevelt. „ , k ,, Kovács Arpad Gazdagították a közellátást A nagykürtösi (Veľký Krtíš) já­rásban a Szlovákiai Kertbarátok Szövetségének tagjai a múlt esz­tendőben is eredményesen dol­goztak. A Rimaszombati (Rimavs­ká Sobota) Kertészeti Szolgáltató- üzemmel és a területileg illetékes Zelenina felvásárló üzemmel kö­tött szerződéseknek eleget téve több mint 3 millió 600 ezer korona értékben 840 tonna zöldséggel és gyümölccsel gazdagították a köz­ellátást. A múlt év végén a kerté­szeti szolgáltatóüzem Nagykürtö­sön egy régi épületet vásárolt Nemcsak szép, hasznos is A Rimaszombati (Rimavská So­bota) Járási Útépítő Vállalat febru­ár végéig 25 kilométeres szaka­szon végezte el az útszéli gyü­mölcsfák metszését, hozzávetőleg 12 ezer gyümölcsfa koronáját ritkí­tották meg. Ezt a munkát március­ban még további hat kilométeren folytatják. A negyventagú munka- csoport a gyümölcsfák metszésén és a levágott gallyak elszállításán kívül elvégzi a fák permetezését is. Amellett, hogy az útszakasz esztétikusabb lesz, ez egyben harc a kártevők és gyümöcsfabe- tegségek ellen is, melyek könnyen átterjedhetnek a közeli gyümöl­csöskertekre. Farkas Ottó Időt és fáradságot nem sajnálva Éppúgy mint az ország más városaiban, teljes ütemben folyik a spartakiádra való felkészülés az érsekújvári (Nové Zámky) Híd utcai alapiskola tornatermében is. A tornászok már elsajátították a gyakorlato­kat, de sok órát kell még eltölteniük a tökéletes egybehangoltság elérése végett. A gyakorlatozok közül külön említést érdemel a helyi Élektrosvit üzem Magda Stevlíková (a 'felvételen előtérben) vezette szocialista munkabrigádja. A nők Magda Uráňová, Silvia Jankovičová, Katarína Ďurčovičová, Szabó Stefánia, Kovács Magdolna és Éva Hupková irányításával szabad időt és fáradságot nem sajnálva rendszeresen készülnek a strahovi bemutatóra. Virág Tibor meg, amelyben a szövetség járási titkárságán kivül zöldség- és gyü­mölcsbolt is helyet kap. Itt lehet majd megvásárolni a kistermelők termékeit. A szövetség járási ve­zetősége nem feledkezett meg a tagsági alap növeléséről sem. összesen 149 taggal szervezet alakult Ipolyhídvégen (Ipeľské Predmostie), Pőtorban és Hrušov- ban. Bodzsár Gyula Készülnek a tavaszi munkákra Szorgalmas munkával készül­nek a Bajcsi (Bajč) Állami Gazda­ság gépjavítói a tavaszi munkákra. A munkák első szakaszára való felkészülés zökkenőmentes és minden jel arra mutat, hogy a gé­pek február végéig készen lesz­nek. Sok gondot okoz a javítóknak a pótalkatrész-hiány. Például a ju­goszláv Pneumasen vetőgéphez nem tudnak pótalkatrészeket be­szerezni. Ezért a szakképzett gép­javítóik készítenek újakat, vagy felújítják a régieket. Ez a megol­dás költségesebb, de nem szeret­nék, hogy a gépek állapota miatt ne tudják megtartani az agrotech­nikai időt. Kolozsi Ernő A társadalmi munkában is jeleskednek A nagyidai (Veľká Ida) Jastrab vadászegyesület tagjai nemcsak ügyes vadászok, hanem részt vesznek a különböző faluszépítési akciókban is. Tavaly 840 órát dolgoztak társadalmi munkában, többek között az óvoda tatarozásánál, vadászterületük rend­ben tartásánál. Számba vették a vadál­lományt, 550 fácánt neveltek föl és engedtek szabadon. A helyi magter­mesztő állami gazdaságnak 1,5 tonna szárított szénát adtak. A szervezet év­ről évre kiállításokat rendez vadásztró­feákból, melyen a látogatók szebbnél szebb példányokat, kitömött állatokat láthatnak. Rendszeresen előadásokat tartanak a természetvédelemről, az er­dei állatok és madarak védelméről. Baskó János Találkozó Fábry István, a közismert veterán, harcokban edzett, érdemes párttag az SZLKP KB tagja, az SZNT nyugalma­zott alelnöke és képviselője, A forrada­lom katonája című könyv szerzője, a CSEMADOK vágfarkasdi (Vlčany) alapszervezetének kezdeményezésé­re látogatást tett a nagyközségben. A délutáni órákban a pionírokkal, este pedig a felnőtt lakossággal találkozott. A becses vendég mindkét alkalommal felidézte a múltat, vázolta saját életút­ját, a spanyol polgárháborúban szer­zett tapasztalatait. Válaszolt a könyvé­vel, illetve életével kapcsolatos kérdé­sekre Narancsik Gyula Felvásárlás, kisajátítás B. A.: Házát a hozzátartozó ud­varral és kerttel jogerős végzéssel kisajátították a város új központja kiépítésére. Nem lényeges, hogy a felvásárlási eljárás során olyan ígéret is elhangzott, hogy a knb-től kiegészítést kérnek a felvásárlási ár kiegészítésére. Az 1983-1984- es években még a 47/1969 sz. hirdetmény volt hatályban az in­gatlanok felvásárlására és kisajá­títására vonatkozóan, amely mindkét esetre azonos kötelező összegeket szabott meg. Az sem vitás, hogy fellebbezésüket még 1984 áprilisában a fellebbezési hatóság elutasította, a kisajátítási árat kifizették, önöknek pedig pót­lakást utaltak ki. A kisajátítási eljárásban jogerő­sen megállapított ellenérték fel­emelésére nincs perelhető jogigé­nyük. Az új, 129/1984 sz., illetve az 122/1984 sz. hirdetménynek, amely a kisajátításokra is vonatko­zik, és amely magasabb árakat állapított meg, nincs visszamenő hatálya. Vagyis nem lehet ezt az új hirdetményt a korábbi, 1984. de­cember 31-én hatályát veszített hirdetmény alapján jogerősen le­zárt esetekre alkalmazni. Az özvegyi járadék feltételei Á. í. Az özvegyi járadék minden esetben - az özvegy életkorára való tekintet nélkül - a férje halálá­tól számítva egy év idejére jár. Ez után csak akkor folyósítható tovább, ha az özvegy teljesíti a kö­vetkező feltételek valamelyikét: teljesen rokkant (életkorára való tekintet nélkül); legalább egy árva­járadékra jogosult gyermekről gondoskodik (ha a gyermek tanul­mányait főiskolán folytatja, legfel­jebb a 26. életévének betöltéséig); legalább 3 gyermeket nevelt fel (ismét életkorára való tekintet nél­kül); elérte a 45. életévét és két gyermeket nevelt fel; elérte az 50. életévét (még akkor is, ha nem nevelt fel egyetlen gyermeket sem); a férje üzemi baleset követ­keztében hunyt el, s ha az I. kate­góriába sorolt munkában bekövet­kezett balesetről van szó, a gyer­mektelen özvegy már a 40. élet­éve betöltésével jogosult az özve­gyi járadék egy éven túli folyósítá­sára. Fontos rendelkezés, hogy a már megszűnt özvegyi járadékra az igény ismét megnyílik, ha az özvegy a fenti elsó öt feltétel vala­melyikét teljesíti az igény meg­szűnte utáni két éven belül. Ez a határidő öt év, ha az elhunyt férj az I. kategóriába sorolt munka végzése közben elszenvedett üzemi baleset következtében halt meg. Az özvegyi járadékra való igény az újbóli férjhezmenetellel meg­szűnik, de további megözvegyülés esetében ismét megnyílik, ameny- nyiben ez az igény fennállna, ha az özvegy nem ment volna férjhez. Az özvegyi járadék a fenti felté­telek mellett megilleti az elvált fe­leséget is, ha a volt férjével szem­ben - elhalálozása idején - tartás­díjra volt igénye, éspedig addig, míg ez a tartásdíj igény fennáll. Más esetben csak méltánylást ér­demlő esetekben folyósítható az özvegyi járadék. Az özvegynek, aki a férje halála előtt hosszabb ideig nem élt vele közös háztartásban és emiatt a házasságuk nem töltötte be a társadalmi feladatát, csak akkor jár özvegyi járadék, ha férje halála időpontjában tartási igénye volt a férjével szemben. Egyébként az özvegyi járadék a férj nyugdíjának 60 százaléka, és ha a férje még nem volt nyugdí­jas, akkor a halála időpontjában megállapítandó teljes rokkantjára­dék 60 százaléka. Amennyiben az özvegynek a saját munkaviszonyából van öregségi nyugdíja, avagy rokkant­sági járadéka, akkor a Társada­lombiztosítási Törvény nyugdíjhal- mazatról szóló 62. §-ának, 2. be­kezdése értelmében a továbbiak­ban a magasabb járadék jár teljes összegben, míg az alacsonyabb összegű járadéknak csak a fele. Végül megjegyezzük, hogy az 57 évnél fiatalabb özvegyi járadé­kos nyugdíját a férj halála utáni egy év eltelte után, illetve azután, hogy az özvegy már nem gondos­kodik egyetlen árvajáradékra jo­gosult gyermekéről sem, vagy ha betöltötte a 70. életévét, annak az összegnek a felével kell csökken­ni, amellyel a kereset és az özve­gyi járadék egybeszámított össze­ge meghaladja a havi 1500 ko­ronát. ön férje halála idején 39 éves volt. Egy évig az általános rendel­kezés alapján kapta az özvegyi járadékot. További egy évre azon az alapon, hogy a leánya még tanult és árvajáradékot kapott. Le­ánya tanulmányainak befejezése után önnek megszűnt az igénye az özvegyi járadék további folyósí­tására. A két éven belüli újrafolyó- sításra a fentebb említett jogcímek alapján nem keletkezik igénye. (A törvény a házassági együttélés tartamát nem ismeri el külön jog­címnek az özvegyi járadékra). Igényelhet-e öregségi nyugdíjat? B. M.: Ha a levelében közölt adatok pontosak, akkor az öreg­ségi nyugdíja szempontjából 1965. II. 15-ig mintegy 15 beszá­mítható évet szerzett. Valószínű­leg ehhez hozzá lehet még számí­tani az 1965 és 1967 közti két évet pótidőként, amikor is harmadik kisgyermekéről gondoskodott an­nak hároméves koráig. Talán az 1981 és 1984 közti, nem egészen három évet is beszámíthatnák pót- időként, ha ez alatt kizárólag ön gondoskodott az unokájáról a főis­kolás lánya helyett. A nyugdíjkorhatárt, tekintettel arra, hogy három gyermeket ne­velt fel, 54 éves korában, tehát 1993-ban éri majd el. Korábban csak rokkantsági járadékot kap­hat, ha a társadalombiztosítási or­vosi véleményező bizottság rész­ben, vagy teljes rokkantnak ismer­né el. Ahhoz, hogy 1993-ban öregségi nyugdíjat kaphasson, kell, hogy a korhatár elérése ide­jén még munkaviszonyban le­gyen, illetve ne teljen el több mint két év a munkaviszonya megszű­nésétől. További fontos feltétel, hogy legalább három év ledolgo­zásával megszerezze a korábban ledolgozott éveinek beszámítható- ságát. Amennyiben a munkavi­szonyát több mint öt évre megsza­kította, akkor legalább három év ledolgozása szükséges ehhez. Végül arra is ügyelnie kell, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtti öt évben legyen majd keresete, amelynek átlagából kiszámíthatják a havi átlagkeresetét és ebből a nyugdíját. Nyugdíjasként tovább dolgozna T. L.: Ha ez év február 1-től június 30-ig pedagógusként tovább dolgozik (az egy évben elérhető 22 500 korona keresetért, illetve annak egy részéért), ezt a meghatározott idejű munkavi­szonyát ez év februárjától kell szá­mítani. Még abban az esetben is, ha ugyanabban az iskolában fog taní­tani, a munkaviszony 1985. febru­ár 1-től új munkaviszonynak szá­mít. így a szabadság arányos ré­szére június 30-án teljesíti az 5 havi várakozási idő feltételét és ekkor keletkezik a szabadságra igénye. Dr. F. J. ÚJ SZÚ 6 1985. III. 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom