Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-05 / 54. szám, kedd

Fö céljuk a minőségi termelés A baromfi-feldolgozó üzem kommunistáinak év eleji taggyűlése Legfelsőbb pártszerveink két utóbbi ülése be­hatóan foglalkozott a mezőgazdasági és az élel­miszeripari termelés kérdéseivel, s egyben kije­lölte fejlesztésük programját. Míg köztudomásúan a CSKP KB 11. ülése csupán a mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum kérdéseinek megoldá­sáról, 12. ülése már hazánk gazdasági és szociá­lis fejlődésének 1985. évi állami tervéről tanács­kozott. Ugyanezekkel foglalkoztak az SZLKP KB említett ülései is - magától értetődően szlovákiai vonatkozásokban. A szóban forgó ülések középpontjában tudva­lévőén minden termelőtevékenység intenzifikálá- sának alapkövetelménye áll, amelynek bázisa a tudományos-műszaki haladás. Így természetes, hogy kitűzött céljaink főként a termelőeszközök technológiai fejlesztésétől és felhasználásától, de nem kevésbé az emberektől, szaktudásuktól, poli­tikai fejlettségüktől, a munka minőségéért és hatékonyságáért érzett magas fokú felelősségtu­datuktól függ. Ezekről a korántsem csak gaz­daságpolitikai, hanem végcéljukat tekintve kifejezetten szociális ve­tületű eredményekről és problé­mákról tanácskozott a Nyugat­szlovákiai Baromfifeldolgozó Vál­lalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzemében működő párt- alapszervezet év eleji taggyűlése. A pártbizottság jelentése, amelyet Horváth Tamás, a pártbizottság elnöke terjesztett elő, tárgyilago­san, ugyanakkor birálóan értékel­te az üzem 1984-es évi tervfela­datainak teljesítését, s részletesen ismertette a mintegy 430 dolgozót foglalkoztató üzem előtt álló idei feladatokat. Gazdasági eredményeik elem­zése során megállapította, hogy a 7. ötéves tervidőszak 4. évére előirányzott feladatok teljesítése érdekében igen sokat tettek, ami számukra ugyancsak nehéz körül­mények közt végzett termelőtevé­kenységet, de minden más terüle­ten is megfeszített, igényes mun­kát jelentett. A járási pártbizottság plenáris ülése, amely egyebek közt tavaly is értékelte az élelmi- szeripari üzemek fejlesztési prog­ramjának megvalósítását, célul tűzte, hogy a megkezdett úton tovább kell fejleszteni a termékek felújítását, ami csak magas szintű minőségi munkával realizálható. Ennek elérésére minden erőt mozgósítottak. A pártszervezet fo­kozottabb ráhatása a termelés irá­nyítására hatékonynak bizonyult. A 76 tagú, öt pártcsoportból álló alapszervezet az üzem vezetősé­gével, a gazdasági vezetőkkel, a szakszervezettel és a többi tö­megszervezettel vállvetve még szélesebb körű szocialista munka­versenyt és nagyon értékes köte­lezettségvállalási mozgalmat bon­takoztatott ki, s hasonlóan na­gyobb mértékben aktivizálta a szocialista munkabrigádokat - nem utolsósorban az újítókat is. Tevékenységük s törekvéseik gyújtópontjában a munkatermelé­kenységen túlmenően a technoló­gia tökéletesítése, illetve a termé­keik minősegének folyamatos ja­vítása állt és áll. Nagyrészt ennek a kollektív iparkodásnak a gyü­mölcse, hogy a föntebb említett nehézségek ellenére tervfeladata­ikat teljesítették, sok mutatószá­mát tekintve pedig túlteljesítették. Mindezeket elég meggyőzően tanúsíthatja néhány fontosabb számszerű adat is. Az üzem az elmúlt 4 év alatt felvásárolt 550 millió darab tojást, 28 842 tonna baromfit, és legyártottak 24 875 tonna vágott baromfit, 7808 tonna baromfi- és tojásoskonzervet, azonkívül leosztályoztak 480 millió darab tojást. 1984-ben a nyugat­szlovákiai pártbizottság határoza­ta alapján limitálták mind a tojás­felvásárlást, mind a baromfifelvá­sárlást. Ebből következően tavaly mintegy 142 millió darab tojást és több mint 7700 tonna baromfit kel­lett felvásárolniuk. Akkor úgy tűnt, az a mennyiség nem teljesíthető, de utólag bebizonyosodott, hogy túl is szárnyalták. 151 millió 142 700 darab tojást, 7789 tonna baromfit vásároltak fel, azonfelül más járásokból 1320 tonna ba­romfit hoztak be feldolgozásra. így az említett mennyiségekből feldol­goztak közel 5700 tonna vágott baromfit, s a piacra készítettek több mint 944 tonna darabolt és félkészárut. Hozzá kell tenni, hogy ugyanakkor messzemenően ügyel­tek a vágási technológia korszerű követelményeire, ezért a legyártott árumennyiség is megfelelt a minő­ségi kívánalmaknak. E fenti té­nyek összevetéséből elég világo­san kitűnik, hogy ebben az üzem­ben optimális feltételek vannak a 7. ötéves tervből rájuk háruló feladatok sikeres teljesítéséhez. Idei, s azzal a 7. ötéves tervidő­szak eredményes befejezésére, egyben a 8. ötéves terv jó megala­pozására vonatkozó saját tervelő­irányzatuk - amely voltaképp a XVI. pártkongresszus határoza­tából eredő feladataik maradékta­lan teljesítését célozza - biztató távlatokat jelez. Amint a beszámo­lóból kitűnt, tervük ugyan eléggé feszített, de határozati javaslatuk és szilárd eltökéltségük alapján teljesíthetőnek mutatkozik. Asze­rint 7583 tonna baromfit és 147 millió 650 ezer darab tojást kell felvásárolniuk, de ebben még nincs feltüntetve az a mennyiség, amit más járásokból hoznak be. Hogy igényes célkitűzéseiknek to­vábbra is megfelelhessenek, még nagyobb gondot kell fordítaniuk a nyersanyag minőségi feldolgo­zására, folytatniuk kell az új gyárt­mányok bevezetését, főleg a kon- zervgyártásban; a kiskereskede­lem számára gyártott késztermé­kek eladási tervét mintegy 1,5, az egész termelésben a kiváló minő­ségi mutatókat 1,2 százalékkal kell túllépniük. Ugyanakkor a fel­vásárlás maximális teljesítésével együtt jelentősebben kell csöken- teniük a veszteséget, nem utolsó­sorban dinamikusan meg kell va­lósítaniuk a tervezett termékfelújí­tási programot. A felsoroltak társadalmi hasznát jelentősen növeli az üzem dolgo­zóinak hazánk felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére tett szocia­lista kötelezettségvállalása, amelynek összesített értéke 2 mil­lió 930 ezer korona. Ebből már tavaly 1 millió 500 ezer korona értékű vállalást teljesítettek. Mind­ehhez ugyancsak értékes hozzá­járulást jelent az 1985-ös évre tervezett s részben bevezetett 35 tematikus újítás, amelynek várha­tó értéke több mint egymillió koro­na lesz. E kedvező helyzetet kissé beár­nyékolja egy visszahúzó tényező. A 10 évvel ezelőtt átadott üzem öregedő gépparkja, ugyanis az el­múlt évtized alatt a legtöbb gép, berendezés fokozatosan korsze­rűtlenné vált. Kivételt egy újabb, holland gyártmányú tojásosztályo­zó gép képez. Tulajdonképp szá­mítógépes vezérlésű, teljesen au­tomatizált berendezés, amely mű­szakonként több mint 300 ezer darab tojást osztályoz, csomagol és szállítópályán továbbít. Ezenkí­vül a gépek technológiai állapota a többi részlegen kifogásolható - szembetűnőbben a konzerv­gyártó- és a szállítórészlegen de a vágó-, a hűtő- és fütőrészle- gen, a gépkocsiparkjukban is oly­kor jelentősen fékezi a termelés és a szállítás folyamatosságát, vala­mint csökkenti hatékonyságát és minőségét. Ami végül is fokozza az élőmunka-ráfordítást, hajrá­záshoz vezet vagy növeli a túlórák számát - a szükséges pótalkat­részek hiányából eredő nehéz­ségekről nem is szólva, ami külön­ben megegyezik bármely üze­mével. E nehézségeket szinte ember- feletti erőfeszítéssel a karbantartó részleg küzdi le - amennyire le­hetséges. A követelményekhez mérten tevékenységük egyedül nem elegendő. A megoldás a gép­park felújítása lenne, beleértve az alkatrészek azonnali pótlását is. Érthető hát, ha az üzem párt- szervezete, igazgatósága, de min­den dolgozója is még több segít­séget, támogatást vár a felsőbb párt- állami, főleg gazdasági szer­vektől. Fölöttébb, hogy legfőbb tö­rekvésük az üzem modernizálásá­val a kereskedelem, azáltal a la­kosság keresletének még jobb ki­elégítése. MIKUS SÁNDOR Pártalapszervezet a tömeg szervezetekért ÚJ SZÓ 1985. III. 5. A pártalapszervezet politikai­nevelő munkája sokoldalú. Szer­ves része a tömegszervezetek se­gítése és irányítása, amit a gömöralmágyi (Gemerský Jab- lonec) Május 9. Egységes Föld- müvesszövetkezetben maximális mértékben tudatosítanak. A mun­ka részleteiről Agócs Gyula pártel­nök, az efsz alelnöke tájékoztatott.- A földmüvesszövetkezet ve­zetőségével karöltve a tömegszer­vezeteknek munkájukhoz mesz- szemenő segítséget nyújtunk. Te­vékenységüket a vezetőség ülé­sein rendszeresen értékeljük. Jó munkát fejt ki az 1983-ban alakult SZISZ-alapszervezet. Ezt bizo­nyítja, hogy elnyerték a SZISZ Járási Bizottságának vándorzász­laját, amit a közelmúltban vettek át. A fiatalok megértették, hogy bővíteni kell tudásukat és politikai ismereteiket is. Bátran kezdemé­nyeznek és újítanak. Alabán Gyu­la, a SZISZ-alapszervezet elnöke a gépesítésben dolgozik, így az újítók munkáját közvetlenül és ha­tékonyan segíti. A fiatalok egyik újítását már a gyakorlatban is al­kalmazták, s jelentős anyagi ha­szonnal. Az újítás igazi értéke azonban az, hogy nagy mértékben megkönnyíti a fizikai munkát. A fiatalok az első sikeren fel­buzdulva, és az irányítás, ösztön­zés eredményeként már egy to- bábbi újítási javaslatot is benyúj­tottak, mintegy bizonyítva, hogy érdemes velük foglalkozni. Ok a termelés minden szakaszán megtalálhatók, rendszeresen ta­lálkoznak, s ilyenkor kicserélik ta­pasztalataikat, sőt javaslatokkal is segítik a közös munkát. Propa­gandatevékenységükkel szélesítik a kezdeményezést, és a szabad­idő hasznos eltöltésének lehetősé­geiről sem feledkeznek meg. Leg­utóbb ők szervezték meg a föld­művesszövetkezetben a honvé­delmi versenyt, soprtnapot is ren­deztek.- Az ifjúsági szervezet mellett a Nőszövetség helyi szervezetét is saját tömegszervezetünknek te­kinthetjük - hangsúlyozta az efsz alelnöke. - Szövetkezetünk 543 dolgozója közül 292 a nő, és vala­mennyien az alapszervezet tagjai. Agócs Lídia már tizenöt éve irá­nyítja és szervezi a munkát. Nagy érdemei vannak abban, hogy a Nőszövetség helyi szervezeté­nek a járás határain túl is jó neve van. Nincs olyan politikai vagy kul­turális megmozdulás a földmű­vesszövetkezetben, amelyből ki­maradnának. Ha kell a munkaszü­neti napokon is készek segíteni az éppen időszerű munkák elvégzé­sében, s természetesen a párt- szervezet is támogatja tevékeny­ségüket. Hatékonyan és sokolda­lúan, ezt a Nőszövetség Központi Bizottságától kapott elismerő okle­vél is bizonyítja. A pártelnök szavaiból az is ki­tűnt, hogy az asszonyok, lányok valóban sokoldalú munkát végez­nek. Kiállításokat rendeznek, egyik legsikeresebb akciójuk a ké­zimunkakiállítás volt, de nagy elis­merést aratott a süteménykiállitás is. Az alapszervezet tagjai minden évben részt vesznek, sőt fel is lépnek a három nemzedék találko­zóján. A földművesszövetkezet és a pártalapszervezet vezetősége elsősorban azt értékeli, hogy a Nőszövetség alapszervezete is segít megszervezni a szabadidő hasznos eltöltését. Munkájuk, a dolgozók közötti kollégiális szel­lemet, a megértést mélyíti, s mind­ez végeredményben a jobb terme­lési eredményeket szolgálja. FARKAS OTTÓ A péküzem kívülről és belülről is teljesen megváltozik (A szerző felvétele) Ami késik, nem múlik Jó megoldást találtak Az utóbbi másfél-két évben a Bodrogközben igen gyakori be­szédtéma lett a királyhelmeci (Kráľovský Chlmec) péküzem sor­sa. Mint ismeretes, 1983 decem­berében Tőketerebesen (Trebi- šov) üzembe helyeztek egy nagy teljesítményű új kenyérgyárat, aminek következtében a királyhel­meci pékség majdnem felesle­gessé vált: három kemencéjéből kettőt lebontottak, az addigi 18 tonnás napi termelés a felére zsu­gorodott, s ugyanakkor dolgozói­nak a létszámát is csökkenteni kellett. Aki akart, az Tőketerebes- re mehetett, aki pedig nem vállalta sem a napi kétszer ötven kilomé­teres ingázást, sem a lakhelyvál­toztatást, az más munkahely után nézett. Sokakban felmerült az a kér­dés, hogy miért éppen oda építet­ték az új kenyérgyárat, ahol az ipari kenyérsütésnek nem volt ha­gyománya, és miért nem oda. ahol addig a járás legnagyobb péksége működött. Az is foglalkoztatta az embereket, hogy mi lesz a ,,mun­ka nélkül maradt“ kirányhelmeci pékekkel? Nos, az elsőre a felelet így hangzik: az új kenyérgyár azért került a járási székhelyre, mert az ellátás területi szempont­jából megfelelőbb hely, mint a já­rás délkeleti csücskében levő Ki- rályhelmec. Az illetékesek a másik kérdés megválaszolásával sem maradtak adósak. Úgy határoztak, hogy az elavult, megkopott bodrogközi péküzemet építészetileg felújítják, megjavítják, a két leszerelt ke­nyérsütő kemence helyére pedig piskótakészitő gépsort helyeznek. Hogy hol tart ma a terv megva­lósítása, arról a minap Jozef Hro- necnek, a Kelet-szlovákiai Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatójá­nak, továbbá Pándy Péternek, a Királyhelmeci Városi Nemzeti Bizottság elnökének és Leczo Gyulának, a péküzem vezetőjének a társaságában a helyszínen győ­ződhettünk meg. Az egyszintes épületben és az udvarán a hideg ellenére is szor­gos munka folyt. Ki-ki betonozott, hegesztett, ácsmunkát végzett, csempét ragasztgatott a falra, ki pedig a villanyt szerelte, vagy a gépsorok körül tevékenykedett.- Majdnem mind a mi embe­rünk, a mi dolgozónk - jegyezte meg a vállalat igazgatója. - Mi tagadás, az építkezési vállalatok nem kaptak a hárommillió koronás munkán, így az épületet önerőből szedjük rendbe, a munka zömét vállalatunk karbantartó csoportja végzi. Szerencsére egy-két dolog­ban a járási közszolgáltatási válla­lat, a járási ipari vállalat, és más üzem is besegít. Leczo Gyula kiegészítette az igazgatót: - Tulajdonképpen szeptember végén kezdődött a felújítás, akkor cseréltük ki a te­tőszerkezetet. Azóta az emebere- ink közül aki csak tud és teheti, mindig tesz-vesz valamit az épít­kezésen. Itt van például Balassi István. Ha a gépkocsijával befejezi a szolgálatot, kőművesként foly­tatja a munkát az üzemben. Hol délutánonként, hol szombaton. Ugyanúgy emlithetnén Berta Lászlót, Tirpák Alajost és még né­hány további dolgozónkat. A kenyérsütőde kemencéjét né­hány napra leállították, ugyanis a hosszú teremben festettek, me­szeltek, embermagasságig csem- pézték a falat. Leczo Gyula meg is jegyezte, hogy „úgy fog ez kinéz­ni, mint egy patika“. A terem vé­gében egy teljesen új gép csillo­gott. Beindításával az üzem lénye­gesen több péksüteményt készít­het, mint eddig. A következő teremben hazai és jugoszláviai szerelők szorgoskod­tak, akik a náluk gyártott piskóta­sütő gépsort rakták össze.- Itt az idén 470 tonna körpiskó­tát kell készíteni, később pedig évente 700 tonnát - vázolta a ter­melési feladatot Jozef Hronec, majd megjegyezte, hogy ebben a teremben akár két gépsor is elférne. A húsz-huszonöt méter hosszú, korszerű berendezés elején két hatalmas tartály áll, azokban ke­verik majd össze a prešovból szál­lítandó ömlesztett tojást a cukorral és a liszttel. A mozgó fémszalag a rávitt péppel körülbelül három percig halad a 220 fokos kemen­cében. Ezután két percig a hűtés következik, utána a mérés és a csomagolás. Természetesen, mindez szinte gombnyomásra tör­ténik, az embernek alig akad dolga a gépek körül. Pándy Pétert elsősorban az ér­dekelte és édekli, hogy hány sze­mélyt foglalkoztat majd az üzem. Nos, a gyors kalkuláció így festett: A termelés csökkentése előtt 130-an dolgoztak a pékségben, utána 85-en maradtak. A piskóta­készítő gépsorhoz két műszakban összesen 23 ember kell. Ha pedig a jövőben sikerülne egy újabb gépsort beállítani - hely volna rá, s bizonyára a piskótára is szükség lenne akkor még 16 emberrel növekedhetne az üzem dolgozói­nak a létszáma és majdnem elér­né az eredeti 130-at. Amint az a Néger Évával, Vojt- ko Magdolnával, Mollár Zsuzsá­val, Király Jánossal és Venceloksz Ilonával folytatott rövid beszélge­tésünkből is kiderült, a királyhel­meci pékség dolgozói izgatottan várják a piskótasütés megkezdé­sét. A termelési folyamat számuk­ra új lesz, de nem teljesen felké­születlenül fognak majd hozzá. Nem, ugyanis a közelmúltban né- hányan a Lomnice nad Popelkou-i üzemen töltöttek egy-egy hetet, ahol megismerkedtek a gépekkel, valamint a piskótasütés fortélyai­val. Ugyanakkor a csehországi testvérvállalat azt is megígérte, hogy az egyik legtapasztaltabb szakemberét, Miroslav Šoureket egy ideig a királyhelmeci péküzem rendelkezésére bocsátja. GAZDAG JÓZSEF

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom