Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-30 / 76. szám, szombat

KIS _______ NY ELVŐR Eg$ hét a nagyvilágban március 23-töl 29-ig Szombat: Damaszkuszban tárgyalt Hafez Asszad szíriai és Amin Gemajel libanoni államfő • ötvenezer francia fiatal tüntetett Párizsban a kormány gazdaságpolitikája, a munkanélküliség ellen Vasárnap: Közleményt adtak ki a Szocialista Internacionálé kül­döttségének moszkvai látogatásáról • Százezren tün­tettek a spanyol fővárosban követelve: tartsanak nép­szavazást az ország NATO-tagságáról Hétfő: Megnyílt az MSZMP XIII. kongresszusa • A BVT Elnöksége moszkvai üléséről felhívást intézett a világ népeihez a békeharc fokozására, a háborús veszély elhárítására. • Togóban megkezdte munkáját az Inter­parlamentáris Unió 73. konferenciája • Húsz ország és a PFSZ képviselőinek részvételével összeült az Arab Államok Ligája kedd: TASZSZ-közlemény számolt be arról, hogy az amerikai katonai misszió tagjai az NDK-beli Schwerin körzetben egy szovjet katonai létesítmény területén vasárnap súlyos incidenst provokáltak • összeült az Indiai­óceán kérdéseivel foglalkozó különleges ENSZ-bi- zottság Szerda: Véget ért a NATO nukleáris tervező csoportjának kétnapos ülése, melyen az USA felszólította szövetsé­geseit: vegyenek részt az űrfegyverkezési programban Csütörtök: Befejeződött Bécsben a közép-európai haderő és fegyverzetcsökkentési tárgyalások 35. fordulója Péntek: Brüsszelben megkezdődött a Közös Piac csúcsérte­kezlete • Megtartották a görög elnökválasztások 3. fordulóját Kongresszus Budapesten A vezető pártszervek megvá­lasztásával csütörtökön fejeződött be a magyar kommunisták legfel­sőbb szintű tanácskozása. Az MSZMP KB főtitkárává az eddigi első titkárt, Kádár Jánost válasz­tották. Egy-egy testvérpárt kong­resszusa jelentőségénél fogva túl­lépi az adott ország kereteit, az egész szocialista közösség életé­nek fontos eseményévé válik. Hi­szen - amint Grigorij Romanov, a szovjet pártküldöttség vezetője aláhúzta - az egyes testvérorszá­gok fejlődésének konkrét feltéte­lei, nemzeti sajátosságai különbö­zőek, a sikerek elérése közös ér­dekünk, együttesen keressük a választ az élet által felvetett problémákra. A szocialista közös­ség egységének alapja a marxis- ta-leninista szemlélet, az alapvető érdekek azonossága, az osztály­szolidaritás iránti hűség és a köl­csönös segitókészség. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának beszámolója értékelte az elmúlt öt évet, és megszabta a to­vábbi fejlődés fő irányait. Doku­mentálta - a szóbeli kiegészítések és a vitafelszólalások érzékeltet­ték hogy a magyar társadalom, a párt és a nép az értékelt idő­szakban bonyolult feltételek között érte el sikereit, s a jövőben sem könnyebb körülmények között kell nagy feladatokat megoldania. A nemzetközi feszültség növeke­dése és a gazdasági nehézségek miatt a magyar társadalom nagy teherpróbának volt kitéve. Lénye­ges azonban, hogy megőrizték a szocialista vívmányokat: a nép­hatalom szilárdságát, a nemzeti összefogást, a létbiztonságot. A tanácskozáson döntő fontos­ságú feladatnak tartották, hogy a tervgazdálkodás révén minél tel­jesebb mértékben kihasználják a szocialista tulajdonviszonyok­ban rejlő lehetőségeket. Továbbra is alapvető cél a Varsói Szerző­dés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében meg­valósuló együttműködés erősíté­se, hatékonyságának javítása, for­máinak és módszereinek folyama­tos tökéletesítése. A gazdasági tevékenységről szólva a doku­mentumok kiemelik, hogy az érté­kelt időszakban a dolgozó nép áldozatvállalására is szükség volt. „Alapvető vívmányaink sérelme nélkül sikerült megőrizni az ország nemzetközi fizetőképességét. Ez rendkívül nagy erőfeszítéseket igényelt. Szükségessé vált, hogy csökkentsük a adósságállományt is, holott eredetileg csak a 6. öt­éves terv utolsó évében számol­tunk ezzel“ - húzza alá az írásos beszámoló. Az MSZMP XIII. kongresszusá­nak küldöttei a kitűzött feladatokat igényesnek, de teljesíthetőnek tar­tották. A 7. ötéves tervidőszakra a nemzeti jövedelem 14-17 szá­zalékos növekedését irányozták elő. Az ipari termelés 13-16 szá­zalékos és a mezőgazdasági ter­melés 12-14 százalékos bővítése lehetővé tenné Magyarországon a belföldi felhasználás 13-16 szá­zalékos növelését, és a külső gaz­dasági egyensúly további javítá­sát. A beszámoló szociálpolitikai része aláhúzza, hogy a lakosság körében feszültségeket okoz a fo­gyasztói árszínvonal emelkedése. Úgy vélik azonban, hogy a fo­gyasztói áraknak a jövőben is a termelési árakhoz kell igazodni­uk, és csak a társadalompolitikai szempontból fontos területeken indokolt az árak állami támogatá­sa. Ugyanakkor ki kell dolgozni az árnövekedés mérséklésének ha­tékony módszereit is. A kongresszusi beszámoló fon­tos megállapítása, hogy a nép gondolkodásmódját alapvetően a szocializmus céljaival való azo­nosulás jellemzi. Aláhúzták, bizto­sítani kell, hogy a szocialista állam kulturális és tömegtájékoztatási intézményeiben meghatározó szerepe legyen a marxizmus-leni- nizmus eszmerendszerének, a szocialista értékeknek. Az ideo­lógiai munkának mindenekelőtt a szocialista társadalom erkölcsi elveinek, normáinak, értékeinek általánossá válását kell elősegí­tenie. A beszámolóban, a párt és álla­mi vezetők felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben a szocializmus vonzóerejét a kö­vetkezetes békepolitika, a népek szabadságtörekvéseinek támoga­tása és a belső építőmunka társa­dalmi, gazdasági eredményei nö­velik. A tanácskozáson megerősí­tették: az MSZMP, a magyar állam folytatni kívánja eddigi külpolitikai irányvonalát, amely a béke', az enyhülés, a társadalmi haladás és a szocializmus egyetemes ügyét szolgálja. Magyarország felszaba­dulása 40. évfordulójának előesté­jén ismét hangsúlyozták, hogy a magyar nép számára meghatá­rozó jelentősége van a Szovjetunió­val folytatott sokoldalú baráti és gyü­mölcsöző együttműködésnek. En­nek a barátságnak az erősítése, gazdagítása elsőrangú nemzeti érdek. Rendőrterror Dél-Afrikában Nagy nemzetközi felháborodást keltettek a fajüldöző dél-afrikai re­zsim karhatalmi erőinek sorozatos brutális fellépései az afrikai ősla­kosság ellen. Ki tudja, hányszor kezdték már így tudósításaikat a hírügynökségek, s feltehetően nem a mostani faji zavargások az utolsók ebben az országban. A legújabb véres akciók sora a múlt héten kezdődött: csütörtö­kön, a sharpeville-i vérengzés 25. évfordulóján (akkor a rendőrök 69 embert lőttek agyon) a Dél-afrikai Köztársaság számos városában apartheid-ellenes megmozduláso­kat tartottak. Porth Elisabeth váro­sában a rendőrség előzetes figyel­meztetés nélkül sortüzet nyitott a tüntető tömegre, 19 embert megöltek, sokat megsebesítettek. Az összecsapások folytatódtak, szombaton további féltucat ember vesztette életét. A Biztonsági Tanács azonnal nyilatkozatban ítélte el a pretoriai hatóságokat, s támogatásáról biz­tosította az ország lakosságát a faji elkülönítési rendszer elleni harcában. Az Afrikai Egységszer­vezet sajtótitkára kijelentette, hogy az utóbbi napokban rendkívül ag­gasztó helyzet alakult ki Dél-Afri- kában, s felszólította a BT-t, sür­gősen kezdje meg e téma megvi­tatását. Ugyancsak hétfőn 35 ez­res tömeg kísérte utolsó útjára a zavargások során megölt embe­reket. A rendőrség a szokásos módon lépett közbe. Kedden Fok­városban több tüntetőt letartóztat­tak, ezek között van Allan Boes- sak, a Református Világszövetség elnöke és Beyers Nauda, a Dél­afrikai Egyházak Tanácsának egyik vezetője. A parlamentben az ellenzéki pártok követelték, hogy menesz- szék Louis le Grange rendőrségi és börtönügyi minisztert, aki rálö­vetett a tüntetőkre. Pieter Botha államfő ezt visszautasította, mondván, hogy a miniszter csu­pán a feladatát végezte, amiért nem vonható felelősségre. Az ABC tévétársaságnak adott nyilat­kozatában egyértelművé tette: a jövőben is fel fognak lépni a fe­kete bőrű dél-afrikai többség tilta­kozó megmozdulásai ellen. Kije­lentette, hogy ebben senki sem akadályozhatja meg kormányát. A hírügynökségi jelentések sze­rint az utóbbi napokban a halálos áldozatok száma 70-re nőtt. Az AP hírügynökség értesülése sze­rint a múlt év szeptembere óta a katonaság és a rendőrség 200- nál is több személyt lőtt vagy vert agyon. Itt kell emlékeztetni arra, hogy tavaly szeptemberben Preto­riában úgynevezett háromkama­rás parlamentet hoztak létre - egyet a fehérek egyet-egyet a félvérek és az ázsiai származá­súak számára amelyben azon­ban továbbra is a fehérek dönte­nek. Az összlakosság 70-80 szá­zalékát kitevő feketék ezúttal sem kaptak minimális jogokat sem. (Igaz, a félvérek és ázsiaiak is csak nagyon keveset. Az egész Botha-féle „demokráciásdi“ a vi­lág megtévesztésére szolgált, így akart kikerülni a nemzetközi elszi­geteltségből.) A feketéket tovább­ra is arra kényszerítik, hogy elkü­lönítve éljenek a szétszórt, gazda­ságilag életképtelen rezervátu­mokban (bantusztánokban). A ter­vezett tíz bantusztán az ország területének csak 13 százalékát tenné ki. A fehéreknek fennmara­dó 87 százaléknyi területről a fe­ketéket kitiltják. Ezt nevezte Botha „változásnak". Erről mondta az ENSZ-főtitkár, hogy az afrikai többség létének megsemmisíté­sére szolgál. Az események iga­zolják: a fajüldözők a fizikai meg­semmisítéstől sem riadnak visz- sza. MALINAK ISTVÁN Szószaporítás? Nem mindig! A nyelvi eszközök használatában körültekintően kell eljárnunk, ha azt akarjuk, hogy beszédünket vagy írásunkat kifogástalannak tartsák. A nyelvhelyesség érdekében kell - néha ismételten is- rámutatnunk a „gyökeret eresztett“ nyelvi vétségekre, ame­lyekkel nemcsak a hivatalos nyelvben és olykor a sajtó nyelvé­ben, hanem ezek hatására a mindennapi nyelvhasználatban is lépten-nyomon találkozunk. Ilyenek többek között a fölösleges szavak, a terjengős kifejezések. Nélkülözhető szavunk a való. Néha ugyan elfogadható, például ebben a mondatban: Az illetékesek azonnal intézkedtek a köve­telményeknek meg nem felelő termék zárolásáról és forgalomból való kivonásáról. Használata azonban nehézkessé teszi a követ­kező mondatokat: Az értékesítési tevékenység során fontos a termékeknek az átvevőkhöz való pontos eljuttatása; A készter­mékeknek a gépektől való elszedése fárasztó munka volt; A mar- xizmus-leninizmus hangsúlyozza az összes elnyomott nemzet önrendelkezésre való jogát; A munkára való nevelés a népgazda­ság szempontjából igen fontos tantárgy. A felsorolt mondatok a való nélkül kétségkívül jobbak lettek volna:.. .a termékek pontos eljuttatása az átvevőkhöz .. .a késztermékek elszedése a gépek­től .. .az összes elnyomott nemzet jogát az önrendelkezésre .. .a munkára nevelés. A szószaporítást szemlélteti ez az első tekintetre rövidnek tetsző mondat: Az üzem teljes egészében teljesítette pontosított tervét. Ha kihagyjuk belőle a teljes egészében részt - márpedig ki kell hagyni semmivel sem mondunk kevesebbet, és mondatunk nyelvileg helyes lesz. Az ilyen nemkívánatos nyelvhasználatot föltétlenül mellőzni kell, ha el akarjuk kerülni a szószaporítás vádját. A fordítókat néha talán éppen az erre irányuló igyekezet vezérli, amikor mereven ragaszkodnak az eredeti szlovák vagy cseh szöveghez, és ennek magyar fordítását nem merik egyetlen szóval sem megtoldani, nehogy a terjengősség vádja érje őket. Pedig az egészen pontos, a szó szerinti fordítás nem mindig a legjobb megoldás. Hasonlítsuk csak össze a különböző sajtótermékekből gyűjtött következő mondatokat kissé módosított változatukkal: ...értékelték a szervezet tevékenységét az öt évvel ezelőtt megtartott kongresszus óta (az eredeti szöveg: činnosť organizá­cie v uplynulých piatich rokoch od predchádzajúceho zjazdu)- kissé fellazítva: értékelték a szervezetnek az öt évvel ezelőtt megtartott kongresszus óta kifejtett tevékenységét; ...a nép bizalma saját erejében és a jövőben (dôvera ľudu vo vlastné sily a do budúcna) - kiegészítve: a nép saját erejébe és a jövőbe vetett bizalma; ...a diákszervezetek működése tilalmának meg­szüntetése (zrušenie zákazu činnosti študentských organizácií)- kiegészítve: a diákszervezetek működésére vonatkozó tilalom megszüntetése; ...felhívás a nemzetekhez, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket a harcban a nukleáris katasztrófa elhárításáért- módosítás után: ...egyesítsék erőfeszítéseiket a nukleáris katasztrófa elhárításáért folyó harcban;.. .a Szovjetunióba a kivi­telt 110 százalékra teljesítették (export do Sovietskeho zväzu...)- kiegészítés után: .. .a Szovjetunióba irányuló kivitelt 110 száza­lékra teljesítették. Gyakran elkerülhetetlen a szlovákból vagy csehből fordított mondat kiegészítése rámutató szóval. Ezért a magyar mondat olykor hosszabb, mint a szlovák, de ezt így követeli meg a nyelvhelyesség: To bola kniha, ktorá vyšla už vo viacerých vydaniach - Ez volt az a könyv, amely már több kiadásban megjelent; Spisovateľ sa venoval problémom, ktoré boli v jeho dobe veľmi aktuálni - Az író olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek korában nagyon időszerűek voltak. Jól fordítani bizony nem könnyű, mert a fordítónak állandóan szem előtt kell tartania két igen fontos követelményt: a szöveghű fordítást és a nyelvhelyességet. A fölösleges szavakat is meg a terjengősséget is föltétlenül el kell kerülni, de a mondanivaló pontosabb, világosabb megfogalmazásakor végzett szövegki­egészítés nem szószaporítás. HASAK VILMOS Fennhéjáz vagy fennhéjáz? A közelmúltban egy pedagógus írásában a fennhéjáz igével találkoztam. Ilyen jelentésben szerepelt: kevélyen, dölyfösen, másokat lenézően viselkedik. Vagyis abban a jelentésben, amely az ismerős fennhéjáz igéhez kapcsolódik. Mint megtudtam, a Csallóközben több helyen használják a fennhéjáz alakot, a köznyelvben azonban - mint ismeretes - a fennhéjáz terjedt el. Még a nyelvtörténet sem tud pontos magyarázatot adni a szó „ alakjának és jelentésének kialakulására; ugyanis két magyaráza­tot is számon tartunk, de egyik sem teljesen meggyőző. Az első szerint a fenn határozószó és a padlást, sőt háztetőt jelentő héj szó -z képzős igei származékának, a héjaz-nak az összetételéből keletkezett az ige, s később vette fel a fennhéjáz alakot. Eleinte tehát az volt a fennhéjázó, később fennhéjázó, aki a házát kevélységből magasabbra építette, mint mások. A másik magyarázat szerint a szóban a fenn határozószó és a héja madár nevének -z képzős igei származéka, a héjáz vált összetett szóvá, s a fennhéjáz ige eredetileg azt jelentette: héja módjára magasan repül, szárnyal, s csak később alakult ki a „kevélyen viselkedik“ jelentése. A régi forrásokban még három jelentés fűződött az ige egyes alakjaihoz. Az első: kevélykedik; a második: magasan száll, magasba csap; a harmadik: nagy reményekkel, tervekkel, magas szárnyalású gondolatokkal foglalkozik. Számunkra most nem is az a fontos, hogyan magyarázható a szó keletkezése, milyen alaki és jelentésbeli változásokon ment át ez az ige, hanem az, hogy mai köznyelvi alakja a fennhéjáz, s csak egyetlen jelentésben használatos, ebben: dölyfösen, gőgösen viselkedik. A fennhéjáz alakot tájnyelvinek kell minősíte­nünk annak ellenére, hogy talán értékes adat a nyelvtörténet számára. S az említett másik két jelentést - magasba száll, illetve nagy tervekkel, gondolatokkal foglalkozik - mai nyelvhasznála­tunk szempontjából nézve elavultnak tekintjük. JAKAB istváN ÚJ SZÚ 4 1985. III. 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom