Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-27 / 73. szám, szerda

A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusán felszólalt Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, a szovjet pártküldöttség vezetője. Bevezetőben átadta a kongresszusnak, Magyarország kommunistáinak, valamennyi dolgozójának az SZKP Központi Bizottsága, a 19 millió szovjet kommunista, az egész szovjet nép forró üdvözletét. A továbbiakban leszögezte: A SZOCIALISTA KÖZÖSSÉG ORSZÁGAI EGYSÉGÉNEK ERŐSÍTÉSÉVEL Grigorij Romanov beszéde az MSZMP kongresszusán a világuralom megszerzésére irá­nyuló tervekkel foglalkoznak. Min­den olyan kísérlet, amely azt cé­lozza, hogy az erő pozíciójából tárgyaljanak velünk és fenyeges­senek bennünket, kudarcra van ítélve. A szocialista országoknak rendelkezésére áll mindaz, ami or­szágaink és népeink biztonságá­nak szavatolásához szükséges. Meggyőződésünk, hogy a kü­lönböző társadalmi rendszerek közötti történelmi ellentétet a vi­lágban és itt Európában is kizáró­lag békés úton kell és lehet megol­dani. Országaink szilárdan védel­mezik ezt az elvet, s a nemzetközi feszültség enyhítésére törek­szenek. A nemzetek közösségének fi­gyelme ma a nukleáris és az űr­fegyverek egész komplexumáról szóló, nemrég megkezdett új szovjet-amerikai tárgyalásokra összpontosul. A Szovjetunió konstruktív és realista elképzelé­sekkel ment el Genfbe, s hasonló hozzáállást vár el az amerikai fél­től is. Ma még természetesen ko­rai lenne akárcsak előzetes érté­kelést adni. Ami a Szovjetuniót illeti, kész teljesíteni a rá háruló feladatokat. Beszédének további részében Grigorij Romanov azokkal a kér­désekkel foglalkozott, amelyekre jelenleg a szovjet nép figyelme összpontosul. Egyebek között ki­emelte, hogy az elmúlt időszakban a népgazdaság ágazataiban nö­vekedett a termelés, javultak a mi­nőségi mutatók, s kedvező válto­zások tapasztalhatók az agrár­ipari komplexum fejlesztésében is. Az SZKP hangsúlyozza a jelen­legi és a távlati feladatok megha­tározásához való realista hozzáál­lás fontosságát, s abból indul ki, hogy ki kell használni népgazda­ságunk minden lehetőségét - mondotta Romanov. Az egyik elsőrendű feladat a tudományos- műszaki haladás lényeges meg­gyorsítása. A szónok végezetül elmondta, az SZKP XXVII. kongresszusára készült, s egyebek között megvitat­ja és jóváhagyja a párt új szer­kesztésű programját, s végrehajtja a szükséges módosításokat az alapszabályzatban. Ugyancsak jó­váhagyja az ország gazdasági és •szociális fejlesztésének a követ­kező ötéves időszakra, valamint a 2000-ig terjedő időszakra vonat­kozó fő irányait. Sok munka vár ránk - mondotta Romanov -, azonban biztonsággal tekintünk a jövőbe, hiszünk saját erőnkben, barátaink és szövetségeseink ere­jében. Jól tudjuk, hogy az idő a szocialista és kommunista épí­tés során kitűzött közös nagy cél­jainknak dolgozik. III. 27. A hatalmon levő marxista-leni- nista pártok kongresszusainak je­lentősége túllépi az egyes orszá­gok határait. Ezek a kongresszu­sok kiemelkedő eseményt jelente­nek az egész szocialista közösség életében, s ez törvényszerű. Bár­milyenek legyenek is az egyes testvéri államok fejlődésében ta­pasztalható konkrét feltételek sa­játosságai és nemzeti vonásai, lét­érdekünk a kölcsönös siker, és közösen keressük a választ azok­ra a problémákra, amelyeket az élet hoz magával. A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának be­számolója megerősíti ezt az igaz­ságot. Igen nagy hatást tett ránk a Kádár János, a testvéri Magyar- ország tapasztalt vezetője, a kö­vetkezetes internacionalista-leni- nista, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom nagyrabe- csült személyisége által előadott meggyőző és alapos beszéd. Az önök kongresszusának egész lefolyása meggyőz bennün­ket arról, hogy eredményei hozzá­járulnak a magyar szocialista tár­sadalom megszilárdításához, új ösztönzést adnak az ország gaz­dasági és szociális fejlesztésének meggyorsításához, az igényes, néha pedig bonyolult feladatok si­keres teljesítéséhez. A szilárd alapot, amelyre a népi Magyarország meggyőző előreha­ladása során épít, forradalmi vív­mányai jelentik. Joggal beszélünk róluk éppen ma, országuk fasiz­mus alóli felszabadulása évfordu­lójának előestéjén. A magyar nép a Szovjetunió és a többi testvéri ország nemzetei­vel szoros egységben már négy évtizede építi az új világot. Ezen idő alatt mindnyájan még jobban megértettük, milyen fontos, hogy olyan megbízható barátaink le­gyenek, akik nézetei azonosak a mienkkel, s hogy milyen felbe­csülhetetlen vívmány a szocialista közösség. Ez a közösség azáltal szokatlan, hogy nincs benne helye a fölé- és alárendeltségi viszony­nak, annak, hogy egyik ország a másikra kényszerítse akaratát, sem a mechanikus uniformizálás­nak. A közösség egysége a közös marxista-leninista eszmékre és létérdekekre, az osztályszolidari­tás alapelveihez való hűségre, a kölcsönös érdekek következetes tiszteletben tartására és a kölcsö­nös segítségnyújtásra való felké­szültségre épül. Akárcsak a múltban, a jövőben is bízhatnak a megbonthatatlan szovjet-magyar barátságban, a Szovjetunió Kommunista Pártjá­val, a Nagy Október hazájával va­ló legszorosabb együttműkö­désben. A történelmi gyakorlat gazdagí­totta elképzeléseinket az új társa­dalom építésének formáiról és módszereiről. A közösen szerzett tapasztalatokból eredő egyik leg­főbb és elvi jelentőségű következ­tetés: a testvéri országok fejlődé­se egész sor általános törvény- szerűségen alapul, s azon, hogy mindegyik szocialista állam nem­zeti érdekeit csak akkor lehet biz­tosítani, ha egész közösségünket fogjuk szilárdítani, s erősítjük a proletár és a szocialista interna­cionalizmus hagyományait, ame­lyeket Lenin és a forradalmárok egész nemzedékei hagytak ránk. A szovjet kommunisták mindig ehhez az álláspontjukhoz tartották magukat. Megerősítette ezt az SZKP KB 1985 márciusi rendkí­vüli ülése is, amely rámutatott, hogy az SZKP és a szovjet állam elsőrendű feladata a nagy szocia­lista közösség országaival való testvéri és baráti kapcsolatok ápo­lása, sokoldalú erősítése, a kö­zösség nemzetközi szerepének és befolyásának növelésére irányuló sokoldalú törekvés. Ezt ismételten hangsúlyozta Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára abban a beszédében, ame­lyet a Varsói Szerződés tagállamai párt- és állami küldöttségvezetői­nek nemrég megtartott moszkvai baráti találkozóján mondott. A kongresszusi emelvényről sok értékelés hangzott el a szov­jet-magyar kapcsolatokról és né­peink barátságáról. Teljes mérték­ben azonosítjuk magunkat velük. Együttmüködésünk távlatai szoros összefüggésben állnak a KGST-tagországok tavalyi leg­felsőbb szintű gazdasági értekez­letén elfogadott határozatok telje­sítésével. Az értekezleten jóváha­gyott stratégiai határozatoknak hatalmas gazdasági és politikai jelentőségük van. Egyrészt vala­mennyi testvéri ország, másrészt az egész közösség számára. Gazdasági azért, mert segítséget adnak a gyorsabb előrehaladás­hoz, a termelés intenzívebbé téte­léből eredő kulcsfontosságú fel­adatok eredményesebb teljesíté­séhez és a műszaki-tudományos haladás meggyorsításához. Politi­kai jelentőségük abban rejlik, hogy a kölcsönös együttműködés szint­jének emeléséhez, államaink Nyu­gattól való gazdasági függetlensé­gének a megszilárdításához ve­zetnek. Természetesen sikraszállunk azért, hogy a szocialista gazdasá­gi integráció erősítésével egyidő- ben fejlődjenek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a tőkés országokkal. E kapcsola­tok alakításakor azonban nem en­gedjük meg az imperialista erők­nek, hogy a gazdasági eszközöket politikai nyomásra, a szuverén szocialista államok ügyeibe való beavatkozásra használják ki. Amikor ezekről a problémákról beszélünk, természetesen figye­lembe kell venni a jelenlegi globá­lis nemzetközi helyzetet. A feszült­ség kiéleződése közvetlen követ­kezménye az imperializmus, min­denekelőtt az amerikai imperializ­mus agresszív körei aktivizálódá­sának, amelyek mindenáron meg szeretnék bontani szocialista kö­zösségünk egységét és megállíta­ni a társadalmi haladás, a népek nemzeti és szociális felszabadulá­sának visszafordíthatatlan törté­nelmi folyamatát. A hitleri fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójának elő­estéjén különösen helyénvaló em­lékeztetni a történelmi tanulságok­ra, amelyek komoly figyelmezte­tést jelentenek azok számára, akik Csehszlovák felszólalás az IPU-konferencián Hatékony leszerelési intézkedésekre van szükség (ČSTK) - Az Interparlamentáris Unió 73. konferenciáján, amelyet Loméban, Togo fővárosában tartanak, tegnap a „Parlamentek hozzájá­rulása a leszerelés, főként az atomleszerelés kérdéseihez és a vilá­gon levő feszültségforrások kiküszöböléséhez“ című negyedik pont­tal kapcsolatban felszólalt Dalibor Hanes, az Interparlamentáris Unió csehszlovák csoportjának küldöttségvezetöje, a Szövetségi Gyűlés alelnöke. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy a fegyverkezési hajsza megállítá­sára irányuló erőfeszítésben ma rendkívül fontos kérdéssé válik a világűr militarizálásának meg­akadályozása, és a világűrnek ki­zárólag békés célokra való fel- használása. Csehszlovákia azt a nézetet vallja, hogy maximális figyelmet kell szentelni az atomfegyverke­zési hajsza megállításának, és az atomleszerelésnek. Ez azt jelenti, hogy hatékony politikai, jogi és anyagi jellegű intézkedéseket kell hozni, amelyek elvezetnek az atomfegyverek korlátozásához és csökkentéséhez, majd teljes fel­számolásukhoz.- Ezzel összefüggésben üdvö­zöljük a szovjet-amerikai megbe­széléseket - mondotta Dalibor Hanes. - Nézetünk szerint e tár­gyalásokon a konkrét eredmények elérésének döntő tényezője az ál­lamok politikai akarata, a kötele­zettségek kölcsönösségének, egyenlőségének és az azonos biztonságnak az elve. Az atomleszereléshez vezető úton kétségkívül határkő volna az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltásáról szóló szer­ződés kidolgozása és megkötése. A csehszlovák csoport küldöttsé­gének vezetője ezután figyelmez­tetett arra, hogy a jelenlegi nem­A NATO nukleáris tervezőcsoportjának ülése (ČSTK) - Luxemburgban Cas­par Weinberger, az Egyesült Ál­lamok hadügyminisztere tegnap megnyitotta a NATO nukleáris ter­vezőcsoportjának ülését. Várható, hogy a Pentagon vezetője a wa­shingtoni kormányzat „csillaghá­borús“ tervei feltétlen támogatá­sának fontosságáról akarja meg­győzni a nyugat-európai partnere­ket. Az atlanti tömb egyes tagálla­mai korábban több arra vonatkozó bátortalan kijelentést tettek, hogy Reagan űrfegyverkezési szándé­kai nem fokozzák a biztonságot, hanem a lázas fegyverkezés újabb fordulóját indítják el. A hadügyminiszterek tárgyal­nak az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítéséről is. Az elmúlt napokban a belga közvéle­mény határozott tiltakozása elle­nére Belgium területén is megje­lentek az első közepes hatótávol­ságú nukleáris eszközök. Csehszlovák - NDK kapcsolatok Magasabbra emelték a mércét A csehszlovák-NDK kapcso­latok történetének fontos állomása volt Willi Stoph minisz­terelnök múlt heti prágai látogatá­sa. Mindkét ország nemzetközi té­ren a béke megőrzését tartja a legfontosabb feladatnak. A láto­gatás végén kiadott közös közle­ményből arra lehet következtetni, hogy - az együttműködés eddigi eredményeire építve - a felek még magasabbra -kívánják emelni a mércét. Ezt elsősorban a tudo­mányos-műszaki ismeretek gyors gyakorlati alkalmazásával, a léte­ző és az újonnan létesített terme­lési kapacitások hatékonyabb ki­használásával, a bevált együttmű­ködési formák fejlesztésével akar­ják elérni. Mindenekelőtt a mikro­elektronika, a petrolkémia, a ter­melés és a termékek műszaki színvonalának emelése, a maxi­mális energia-, nyersanyag- és tü­zelőanyag-megtakarítás, valamint a másodlagos nyersanyagok ész­szerű felhasználása terén van még mit tenni. Ľubomír Štrougal és Willi Stoph megelégedéssel állapította meg, hogy Csehszlovákia és az NDK kapcsolatai az 1977. október 3-án aláirt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés, valamint Gustáv Hu­sák és Erich Honecker 1982-es, illetve 1983-as találkozóján hozott határozatok szellemében fej­lődnek. „Teljes nézetazonosság a megvitatott kérdésekben“ - olvas­hatjuk a látogatás végén kiadott közleményben, s ez nem csupán üres megállapítás. Nincs a nem­zetközi életnek olyan vitás kérdé­se, amelyről a közös közlemény ne mondana világos véleményt. Ezek közül hadd idézzünk egyet: „Aki ma lejáratni próbálja a Hitler- ellenes koalíció döntéseit, a jaltai és a potsdami egyezményt, s reví­zió alá akarja vonni az európai területi és politikai realitásokat, az az európai népek békés egymás mellett élésének alapjait ássa alá. Ezek a jövőben is Csehszlovákia és az NDK határozott el­lenállásába ütköznek“. Talán nem szorul különösebb magyarázatra, miért fontos ez a megállapítás - épp 1985. tavaszán, Csehszlo­vákia és az NDK viszonylatában: elég csak arra emlékeztetni, hogy a felszabadulás 40. évfordulójá­nak közeledtével egyre szaporod­nak a revansista törekvések a két szocialista ország ellen. Csehszlovákia és az NDK meg­közelítőleg azonos helyzetben van: közvetlenül határos az NSZK-val, amelynek területén már hadrendbe állították az új amerikai közepes hatótávolságú rakétákat. Érthető tehát, hogy a fegyverkezés korlátozása mind­két ország létérdeke. A két minisz­terelnök ezzel összefüggésben rá­mutatott, hogy a fegyverkezés korlátozása csak akkor érhető el, ha valósággá válnak a Szovjet­unió és a többi szocialista ország békekezdeményezései, elsősor­ban azok, amelyeket a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1983-as prágai ülé­sén elfogadott politikai nyilatkozat és az 1984-es júniusi legfelsőbb szintű KGST-tanácskozáson elfo­gadott nyilatkozat rögzít. A felek véleménye abban is megegyezett, hogy a háborús veszély elhárítá­sán addig kell fáradozni, amíg meg nem szólalnak a fegyverek. ár a látogatás fő célja a köl­zetközi politikai helyzetben meg­növekszik az atomsorompó-szer- zödés jelentősége. A politikai lég­kör javításához és a nemzetközi feszültség enyhüléséhez hozzájá­rulna a világ különböző részeiben az atomfegyvermentes övezetek létesítésére irányuló javaslatok megvalósítása is. Csehszlovákia ezeket a javaslatokat aktívan tá­mogatja. A továbbiakban rámutatott: minden más tömegpusztító fegy­ver - közöttük a vegyi- és főként a bináris fegyverek - a fegyveres erők és a hagyományos fegyver­zet korlátozásának és csökkenté­sének szükségességére. Hangsú­lyozta, hogy a résztvevő országok parlamentjei és kormányai minden területen a politikai légkör befolyá­solásával, a problémák megoldá­sához szükséges feltételek kiala­kításával igen pozitív szerepet játszhatnak. NÉHÁNY I^C\ SORBAN B kintése volt, a közös közleményt olvasva nem fér kétség ahhoz, hogy Willi Stoph prágai tárgyalá­sainak jelentősége túlnőtt a két ország kapcsolatrendszerén KOVÁCS ILONA MARIE KABRHELOVÁ, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlo­vák Nőszövetség KB elnöke tegnap Moszkvába érkezett, ahol részt vesz a szocialista országok nöszövetségei vezető képviselőinek tanácskozásán. NARASZIMHA RAO indiai nemzet- védelmi miniszter március végén hiva­talos baráti látogatásra a Szovjetunió­ba érkezik a szovjet kormány meghívá­sára. VARSÓBAN tegnap megkezdődött a Keresztyén Békekonferencia négy­napos nemzetközi értekezlete. A ta­nácskozáson valamennyi földrészről 50 lelkész vesz részt, és kidolgozzák az idén Prágában sorra kerülő 6. ke­resztyén béke-világtalálkozó elé ter­jesztendő dokumentumokat. AZ URUGUAYI FŐVÁROSBAN befejeződött Argentína, Uruguay és Brazília parlamenti képviselőinek há­romnapos tanácskozása. A résztvevők elfogadták a montevideói nyilatkozatot, amelyben támogatásukról biztosítottak a chilei, paraguayi és a haiti nép de­mokráciáért folyó harcát. A dokumen­tum sürgeti: a polgári kormányzatra áttért latin-amerikai országok mielőbb számolják fel az imperializmustól való függőségüket, s bírálja a Nemzetközi Valuta Alap említett országokkal szem­ben alkalmazott pénzügyi politikáját. TANCREDO NEVES megválasztott brazil elnök egészségi állapota tovább romlott, mivel az orvosok belső vérzést észleltek. Nevest Sao Paulo legkor­szerűbb klinikájára szállították. A 75 éves politikust március 14-e óta már kétszer megműtötték. Az első műtét megakadályozta őt abban, hogy a 21 éves katonai kormányzás után első polgári elnökként letegye az államfői esküt. EDWARD HEATH ÉS JAMES PRI­OR, a brit konzervatív kormány egyko­ri tagjai a parlametben élesen bírálták Margaret Thatcher gazdaságpolitiká­ját. Leszögezték, hogy a kormányfő semmit sem tesz a munkanélküliség kérdésének megoldása érdekében. SALVADORBAN a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front tagjai ideiglenesen elfoglalták a fővá­rostól 170 km-nyire északra fekvő La Reina várost. A támadás során ártal­matlanná tették a Duarte-rezsim 16 katonáját és nagy mennyiségű fegyvert zsákmányoltak. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK költ­ségvetési deficitje februárban elérte a 20,8 milliárd dollárt, ami a januári deficit háromszorosa. Pénzügyi szak­értők szerint a rendkívül alacsony ja­nuári mérleghiány nem jelentett fordu­latot és a deficit a Reagan-kormányzat korábbi éveihez hasonlóan ismét me­redeken felfelé ível. GUATEMALÁBAN a Mejia-rezsim megtorló egységei szüntelenül meg­sértik az emberi jogokat. Ezt erősítet­ték meg Guatemalából történt hazatér­tük után Ernst Waltemathe és Freimut Duve nyugatnémet szociáldemokrata párti parlamenti képviselők. Guatema­lában át akarták nyújtani Oscar Hurr- berto Mejia elnöknek azt a 107 Bun- destag-képviselő által aláirt peticiót, amely sürgeti a polgári szabadságjo­gok tiszteletben tartását az országban, azonban az elnök nem volt hajlanoó őket fogadni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom