Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-27 / 73. szám, szerda

Arjai, egyesüljetek! Ľubomír Štrougal és Gustáv Husák a Szövetségi Gyűlés ülésén A Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 16. együttes ülése Törvényt hagytak jóvá a szolgálati pótlék bevezetéséről Az ülésen részt vett Gustáv Husák elvtárs • Beszámoló a szövetségi kormány programjának teljesítéséről • Átfogó vita (Parlamenti tudósítónktól) - Kedden délelőtt 9 óra­kor kezdte meg tanácskozását a Szövetségi Gyűlés két kamarájának 16. együttes ülése. A CSSZSZK legfelsőbb törvényhozó és népképviseleti testülete ülésén a fő napirendi pont a szövetségi kormány programnyilatkozatának teljesítéséről szóló beszá­moló megvitatása volt. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke nyitotta meg. A képviselők nevében üdvözölte Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársasági elnököt. A parla­ment tanácskozásán megjelent Ľubomír štrougal SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A KÖZÖS ELHATÁROZÁSOK IRÁNYA A csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca kicsúcsosodá- sának, s hazánk szovjet hadsereg által történt felszabadításának negyvenedik évfordulója a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum dolgozóit arra ösztönzi, hogy céltudatosan töreked­jenek a 7. ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésére. Az utóbbi években az ilyen irányban megnyilvánuló kollektív felelősség- és kezességvállalás hatékony formáiként terjedtek el a kooperációs körzetek keretében szervezett közös szocia­lista kötelezettségvállalások. A munkakezdeményezésnek ez a hasznos irányzata először a nyugat-szlovákiai kerületben honosult meg, de már Szlovákia másik két kerületében is tért hódított. A közös szocialista kötelezettségvállalásokban a mezőgazdasági üzemek dolgozói a tudományos és kutatóinté­zetek, az anyagellátó és szolgáltató szervezetek, s a mezőgazda- sági termelésért felelősséget viselő más népgazdasági ágazatok dolgozóival együtt arra törekednek, hogy minél jobban kihasz­nálják szocialista mezőgazdaságunk anyagi-műszaki alapját. Teljes mértékben tudatosítják, hogy a termelőerők fejlődésében olyan magas szintet értünk el, amikor a mezőgazdasági termelés mennyiségi és minőségi fejlesztésének nélkülözhetetlen felté­tele a vállalatok közötti termelési kooperáció és integráció, s a szakosítás következetes elmélyítése. Ezért a közös szocia­lista kötelezettségvállalások nemcsak a termelési feladatok teljesítésére irányulnak, hanem az energia-, az üzemanyag- és a takarmányfogyasztás, valamint más alapanyagok fogyasztá­sának csökkentésére is, a kooperációs kapcsolatok kiszélesíté­sére, a kutatási-fejlesztési alappal folytatott együttműködés javítására, a szállítói-megrendelői kapcsolatok tökéletesítésére, valamint az újratermelés további minőségi oldalaira is. A közös szocialista kötelezettségvállalások ugyanakkor nagy segítséget jelentenek ahhoz is, hogy a gyengén gazdálkodó mezőgazda­sági vállalatok mielőbb a közepesek és az élenjárók szintjére kerülhessenek. Az elmúlt évben a nyugat-szlovákiai kerületben elfogadott közös szocialista kötelezettségvállalások értéke meghaladta a 199 millió koronát. Az efsz-ek X. kongresszusának tiszteletére elfogadott vállalásokkal ez az érték több mint 204 millió koro­nára emelkedett. Habár a vállalók ezt az összeget pénzügyi vonatkozásban több mint 35 millió koronával túlteljesítették, a nemrég megtartott kerületi aktívaértekezleten nem volt teljes az elégedettség, mert a globális pénzügyi teljesítés mögött az egyes tervmutatók teljesítésében hiányosságok is rejlenek. A célul tűzött 10 229 hektoliter gázolaj helyett például csak 2038 hektolitert sikerült megtakarítani. Adósságok fordultak elő a kukorica, az olajnövények és a tömegtakarmányok termeszté­sében is. Igaz ugyan, hogy ennek egy részét a kedvezőtlen időjárás okozta, de ez nem mentesítheti teljes mértékben a köte­lezettségvállalások szerzőit. Az elemzések ugyanis kimutatták, hogy több esetben a közös kötelezettségvállalások csupán összegezték a kooperációs körzet egyes vállalatainak felajánlá­sait. Máshol viszont a tudományos-kutatási alappal, s a szolgál­tatási szervezetekkel kapcsolatos együttműködés konkrét fel­adatai hiányoztak, nem is beszélve az élelmiszeriparhoz fűződő integrációs kapcsolatok kihasználásának lehetőségeiről. Az ilyen kötelezettségvállalások természetesen nem segítették elő a vállalatok együttmüködését, s nem kötelezték az élenjáró vállalatokat a gyengébbeknek nyújtandó segítségre. Ugyanak­kor éppen ebben rejlik a közös szocialista kötelezettségvállalá­sok egyik alapvető szerepe. Arról van szó, hogy konkrét feltételek között érvényesítsük azt a lenini alapelvet, mely szerint a kollektíva több az egyének összességénél. Ezért a nyugat-szlovákiai kerületben tartott párt­gazdasági aktívaértekezlet is helyesen hangsúlyozta, hogy az alacsony színvonalú gazdálkodás okainak felszámolására irá­nyuló közös kötelezettségvállalások teljesítésénél nem elég csupán az egyes partnerek jóakaratára várni, hanem az összes résztvevő kezdeményező és komplex hozzájárulására van szük­ség, főleg a kooperációs tanács határozott fellépésére. A tanácsnak rendszeresen ellenőriznie és irányítania kell a szak- bizottságok tevékenységét a kooperációs partnerek közötti kölcsönös segítségnyújtás minden területén. Ebből az is következik, hogy a közös vállalások összeállításá­ért és teljesítéséért viselt felelősséget nem lehet csupán a koo­perációs körzet titkárára, vagy az egyes mezőgazdasági vállala­tok személyzeti és gazdasági alakulataira hárítani. Ez a vezető dolgozók mindennapi kötelességei közé tartozik. A közös szocialista kötelezettségvállalások eddigi tapaszta­latainak elemzése azt bizonyítja, hogy ahol megfelelő gondot fordítottak az önálló elszámolás meghonosítására, valamint a brigádrendszerü munkaszervezés és javadalmazás érvényesí­tésére, ott az eredmények is kifejezőbbek. A legmagasabb párt­ós állami szervek ezért teljes támogatásban részesítik a munka­kezdeményezés fejlesztésének ezt a formáját, amely ebben az összefüggésben a gazdálkodás hatékonyságának fokozására, s a jó minőségű élelmiszerek termelésének növelésére irányul. Meggyőzően bizonyítja ezt Jozef Lenárt elvtársnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának a levele is, amelyet a nemesócsai (Zemianská Olča) 2. számú, a šaštíni 4. számú, a kis-kárpátoki, Zlaté Moravce-i 4. számú, a topoľčanyi 1. számú kooperációs körzet, valamint a bratislavai Milex vállalat dolgozóihoz intézett. Köszönetét fejezte ki benne az idei közös szocialista kötelezettségvállalásaikért, amelyeket az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának nemrégi ülésén adtak át neki. „Nagyra értékelem az igyekezetüket - fejezte ki levelé­ben Lenárt elvtárs, - amely azt bizonyítja, hogy megértették a szocialista kollektivizmus magasabb formáira épülő kezdemé­nyezés jelentőségét, s egyúttal tág teret nyitnak ennek hatékony kibontakoztatásához kooperációs körzetük feltételei között.“ PRAVDA SZERDA 1985. március 27. XXXVIII. évfolyam 73. szám ★ Ára 50 fillér (Telefoto - ČSTK) szövetségi miniszterelnök, s ott voltak a CSKP KB Elnökségének további tagjai: Peter Colotka, Miloš Jakeš, Antonín Kapek, Josef Kempný, Josef Kor­čák és Josef Lenárt, továbbá Jan Fojtík, Josef Haman és Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnök­ségének póttagjai, Mikuláš Beňo, Josef Havlín és Jindrich Poledník, a központi bizottság titkárai, vala­mint Jaroslav Hajn, a CSKP KERB elnöke. Az ülésen jelen voltak továbbá a szövetségi kormány tagjai és a Nemzeti Frontba tömörült pártok és társadalmi szervezetek vezető tisztségviselői. (Folytatás a 2. oldalon) A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának beszámolója programjának teljesítéséről A kedvező fejlődés bizonyítja, hogy helyes úton járunk A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának együttes ülésén előterjesztette Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök Mint minden évben, a Szövet­ségi Gyűlés Népi Kamarájának és Nemzetek Kamarájának együttes ülése most is megvitatja, elbírálja és értékeli, hogyan sikerült a múlt évben, a korábbi évekre támasz­kodva elérni azokat a célokat, amelyeket a kormány a CSKP XVI. kongresszusának határozatai alapján társadalmunk továbbfej­lesztése terén az élet minden szférájában kitűzött. Közeledik május, amikor meg­emlékezünk Csehszlovákia népe nemzeti felszabadító harca bete- tőződésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulójáról. Meghatódva adózunk kegyelettel az ország legjobb fiai és lányai emlékének, akik a Vörös Hadsereg katonáival együtt életüket áldozták szabad­ságunkért, a társadalom demokra­tikus változásaiért és nemzeteink boldog életéért. A szocialista Csehszlovákia történelmének új fejezete, amely 1945-ben kezdő­dött, a mai nemzedékeknek a poli­tikai orientáció helyességéről való mély meggyőződésére támaszko­dik, az elmúlt évtizedek tanulságaiból, a Szovjetunióval való szövetségünk és barátsá­gunk tartósságába és megbontha- tatlanságába helyezett bizalom­ból, a szocialista országokkal való testvéri együttműködésünkből, a bennünket körülvevő világ átala­kulásának bizonyítékaiból fakad, amely világban a történelem leg­haladóbb rendszere eszméjének egyre több az új követője. A győzelem napja, amelyről rö­videsen megemlékezünk, egyúttal a náci Németország és a militaris­ta Japán vereségének napja. En­nek során az egész világ elgon­dolkodik a második világháború égető tanúságtételéről, az 50 mil­lió halott mementójáról és azon borzalmas pusztulás következmé­nyeiről, amelyet a huszadik szá­zad legnagyobb gonoszságával, a fasizmussal vívott harc követelt. Az emberiség újra megemlékezik arról, hogy a Szovjetuniónak és szövetségeseinek, Nagy-Britanni- ának és az Amerikai Egyesült Ál­lamoknak korunk legfontosabb dokumentumaiban, a jaltai és a potsdami egyezményben kodifi­kált győzelme negyven évvel eze­lőtt megfelelő feltételeket teremtett a világ igazságosabb elrendezé­séhez, a nemzeti felszabadító mozgalom sikeres kibontakozásá­hoz a leigázott országokban, egé­szen a gyarmati rendszer teljes összeomlásáig. A nemzetközi imperializmus azonban nem adta fel az erő és a konfrontáció politikáját, a katonai fölény megszerzésére tett törek­véseket, még a nyolcvanas évek­ben sem. Ezzel a céllal a fegyver­kezés új hullámát kezdeményezte a földön, a vizeken és a levegő­ben, új fegyverrendszereket állított hadrendbe az Észak-atlanti Szö­vetség egyes nyugat-európai tag­államainak területén. Ez az eljárás nem maradhatott és nem is marad megfelelő válaszintézkedések nélkül. A kí­sérletekkel úgy szállunk szembe, hogy növeljük saját fegyveres erő­inknek és a Varsói Szerződés egész közösségének a védelmi képességét. (Folytatás a 4. oldalon) Vitával folytatja munkáját az MSZMP XIII. kongresszusa (ČSTK) - A Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellen­őrző Bizottság jelentése feletti vi­tával folytatta munkáját tegnap Budapesten az MSZMP XIII. kongresszusa. A második nap tár­gyalásait Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára nyitotta meg.. A kongresszuson több mint 900 küldött vesz részt 871 ezer ma­gyar kommunista képviseletében. A külföldi küldöttségek között van Csehszlovákia Kommunista Párt­jának küldöttsége is, Vasil Bil’ak- nak, a CSKP KB Elnökségi tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárá­nak vezetésével. A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsé­gét Grigorij Romanov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezeti. A tegnapi kongresszusi vitában elsőként Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnö­ke szólalt fel. Többek között hang­súlyozta, hogy a KGST-tagálla- mok legmagasabb szintű moszk­vai tanácskozása az együttműkö­dés új távlatait nyitotta meg a test­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom