Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-20 / 67. szám, szerda

„Az utánpótlás olyan, amilyennek neveljük“ Az eredmények önmagukért beszélnek A Szomotori (Somotor) Vető­magtermesztő Állami Gazdaság gépesítési ágazatának vezetőjétől- aki 1966-től egyben az üzemi pártbizottság elnöke is - ismerősei mostanában gyakran megkérde­zik: - Elégedett? - Ilyenkor a meg­fontolt és mindig nyílt, szókimondó Loksa elvtárs, Tibor vagy Tibi bá­csi (e három megszólítás körülbe­lül egyforma arányban oszlik meg) rendszerint mélyen az érdeklődő szemébe néz és mint a tananyag­ból alaposan felkészült diák, ma­gabiztosan és érthetően felel.- Igen, elégedett vagyok - vála­szol tömören, ha a kérdésből úgy érzi, ennyi is elég, ha viszont úgy látja, munkatársa, szomszédja, közeli vagy távoli ismerőse nem a szokás kedvéért, nemcsak illen­dőségből érdeklődik, akkor ugyan­ezt - mert mondanivalójának a lényege akkor sem változik - bő­vebben fejti ki.- Tizenéves fővel a vasútnál, kétkezi munkásként kezdtem az igazi életet, a kenyérkeresést, de mivel engem, a falusi gyereket (Bacskában születtem és nevel­kedtem) a mezőgazdaság jobban érdekelt, a gép- és traktorállomá­sok megalakulásakor felcsaptam Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec) traktorosnak, majd 1953- ban a feleségem falujába, Szo- motorba szegődtem. Az ottani ál­lami gazdaság gépesítője lettem, s azóta kisebb megszakítással (1960-tól 1963-ig a helyi nemzeti bizottság titkára voltam, majd utá­na két évig a járási pártbizottság dolgozója) itt vagyok. A Szomotori Vetőmagtermesztő Állami Gazdaság a környék törpe­birtokainak egyesítésével, a ké­sőbbiek során pedig néhány egy­séges földművesszövetkezet be­olvadásával nőtt fokozatosan 5200 hektáros és közel 700 em­bert foglalkoztató szocialista nagy­üzemmé.- Az elmúlt három és fél évti­zed alatt rengeteget változott a Bodrogköz arculata, ugyanakkor óriásit fejlődött a növénytermesz­tés és az állattenyésztés, s meg­többszöröződött a termelés is. Jól­eső érzés tölti el az embert, ami­kor arra gondol, hogy ennek a nagy közös műnek az építésé­ben ő maga is részt vett. Szép alkotás. Pedig ha belegondolok, nem is volt ezt olyan könnyű meg­valósítani. Emlékszem, nem állt előttünk pontosan kijelölt út, csak néhány elképzelés, no meg a fel­adat: előbbre kell lépni, jobbat és többet kell termelni. Ennek a fel­adatnak a teljesítéséhez én a gépe­sítésben igyekeztem és igyek­szem hozzájárulni. Hogy milyen eredménnyel? Kezdetben 60-70 pár lovunk volt és csak két trakto­runk, ma viszont már lovunk alig van, viszont a traktorok és teher­kocsik száma megközelíti a szá­zat. A központi javítóműhelyünk olyan, akár egy ipari üzem, s szak­képzett mesterek dolgoznak ben­ne. A vetőmag kezeléséhez szük­séges gépsorok félautomata ve­zérlésűek, s egyre több, egyre megbízhatóbb műszaki berende­zés könnyíti az állattenyésztők munkáját is... A termelés műszaki feltételei­nek javítását, korszerűsítését igen fontosnak, szívügyének tartja.- Azok a mezőgazdasági üze­mek, amelyek a gépesítést elha­nyagolják, rendszerint a termelés­ben is megfeneklenek, megtor­pannak, nem tudnak lépést tartani a korral. Nem vitás, a mezőgazda- sági üzemekben a gépesítéstől függ a fejlődés üteme s a termelés szintje. Nálunk is mi diktáljuk az iramot. A növénytermesztő meg­mondja, mit akar vetni, a többi jóformán a gépesítő dolga. Ne­künk kell beszerezni a szükséges talajművelő szerszámot, a vetőgé­pet, az öntöző berendezést, a ter­mésbetakarító eszközt. Az állatte­nyésztésben szintén sok függ a technika vívmányainak alkalma­zásától. Szerencsére, a mi állami gazdaságunkban az igazgató és a többi vezető beosztású dolgozó is támogatja a gépesítőket, terve­ink megvalósítását. A tervek és az eredmények összegezésekor nem titkolja azt sem, hogy azért néha kudarcok, kevésbé sikerült dolgok is előfor­dulnak a termelésben.- Munkánk eredménye nem­csak a szaktudásunktól és a gép­park minőségétől függ, hanem nagy mértékben az időjárástól is. A növénytermesztő feje fölött nincs tető: ha jó az idő, szépek az eredmények, ha sok az eső, ha nagy a szárazság, vagy a téli nagy hidegben nem takarja hó a vetést, esetleg sokáig jég borítja a határt, könnyen baj lehet... Ha kedvez az idő, akkor kevesebbet dolgozunk, kevesebb a tenniva­lónk, mint például 1980-ban, 1981-ben vagy 1982-ben volt. Ap­ropó, a kevesebb munka. Évekkel ezelőtt, amikor nem láttunk ki a sok munkából, azt hittük, hogy a nagy feladatok elvégzésével, az új gazdasági épületek felépítésé­vel, valamint a határ talajtani ren­dezésével lényegesen könnyebb lesz majd a dolgunk. Nos, igaz, hogy némileg könnyebb, de ko­rántsem annyival, mint gondoltuk. S tulajdonképpen ez nem is lehet másként, hiszen az általános fejlő­dés érdekében az élet újabbnál újabb feladatokat állít az ember elé. A fizikai megterhelés ugyan csökken, ám gondolkodni, speku­lálni kell, s a mezőgazdaságban is minél több középiskolásra és egyetemet végzett szakemberre van szükség. Itt van például az alkatrész- és anyagbeszerzés. Üzemünkből néha egyszerre töb­ben is járjuk az országot, keressük a hiányzó gépelemeket. Ha beve­zetjük a számitógépes nyilvántar­tást, bizonyára jóval egyszerűbbé válik majd a beszerző dolga. Az idősebb mezőgazdasági dolgozók közül jó néhány azt állít­ja, ha ők nyugdíjba mennek, üres­ség marad utánuk, nem lesz meg­felelő utánpótlás. Loksa Tibor ezen a téren sem pesszimista.- Téves az a felfogás, hogy az utánunk következő generáció szakmailag gyenge és megbízha­tatlan. Nekem is van már helyet­tesem, aki majd átveszi tőlem az ágazat irányítását. Ügyesnek, al­kalmasnak tartom őt erre a mun­kára Egy bölcs mondás szerint az emberek között akadnak, akik a semmiből is képesek várat építeni és vannak olyanok is, akik a várat csak szétverni tudják. Én szinte biztosra veszem, hogy az iparko- dók, az ügyesek, a becsületesek ezután is jóval többen lesznek, mint a várrombolók. A társadalom építéséből Loksa Tibor már alaposan kivette a ré­szét. S nemcsak a gépesítésben, a pártszervezetben, a szakszerve­zetben és más tömegszervezet­ben eddig kifejtett munkájával hanem az utánpótlás nevelésében is. Két fia közül az egyik agrármér­nök, a másik katonai főiskolán szerzett gépészmérnöki oklevelet. A mezőgazdaságban és a köz­életben kifejtett tevékenységéért többször is magas elismerésben részesített Loksa Tibornak hatva­nadik születésnapján „A szocializ­musért végzett áldozatos munká­ért" kitüntetést adományozták. GAZDAG JÓZSEF (A szerző felvétele) A nemzeti felszabadító harc betetőzésének és hazánk szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére a hamri uránbánya négy bányászbrigádja, amelyeket Rudolf Oktávec, Jirí Tobolár, Josef Masopust és Josef Rajtr vezet, felajánlotta, hogy 40 héten át kiváló teljesítményeket ér el. Ezek a szocialista munkabrigádok általában 120 százalékra teljesítik napi normáikat. A képen: Jaroslav Žec (baloldalt) és Ľuboš Kurek dúcoláshoz készülődik. (Libor Zavoral felvétele - ČTK)' A honvédelem első láncszeme Eredményes a sorkötelesek felkészítése A fiatalok katonai életre való felkészítésében fontos feladatot teljesít a Honvédelmi Szövetség. Rendszeres tevékenységgel készíti fel őket a laktanyai életre és felvértezi őket az alapvető katonai ismeretekkel. Ezt teszi eredményesen a losonci (Lučenec) járási bizottsága is.- A járás kiképző központjaiban két kiképzési időszakban foglalko­zunk a katonai parancsnokság ál­lományába sorolt fiatalok katonai előképzésével - tájékoztatott Ján Mucha, a HSZ titkára. - A gyakor­lati foglalkozások keretében a fia­talok megismerkednek a kézi fegyverek működési elvével, szer­kezetével, az elsősegélynyújtás­sal, a katonai rendfokozatokkal és gyakorolják a célbalövést. A második kiképzési időszak­ban már szakcsoportokban külön­féle szakmai ismeretekre is szert tesznek. Ebben az időszakban fo­kozódik az aktivitásuk, hiszen szá­mukra ismeretlen érdekes és von­zó dolgokkal ismerkednek. Leg­többen a gépkocsivezetés ,,tudo­mányát“ sajátítják el, aminek a polgári életben is hasznát vehe­tik majd. Jelentős érdeklődés nyil­vánul meg a rádiósok munkája, valamint a híradós tevékenység iránt.- A honvédelemre való felké­szítésben fontos szerepe van a fi­atalok világnézeti nevelésének, gondolatviláguk formálásának is. Milyen formában végzik ezt a te­vékenységet?- A sorköteles fiataloknak a ki­képzőközpontokban nagy hozzá­értéssel rendelkező előadók tarta­nak politikai előadásokat - kap­csolódott a beszélgetésbe Miros­lav Hopp tartalékos őrnagy. - Ezekre a gyakorlati foglalkozá­sok előtt kerül sor, a tervben rögzí­tett témák alapján. Az előadások keretében időszerű bel- és külpoli­tikai eseményeket is megvitatnak. Különféle találkozók, beszélge­tések is segítik a világnézet forrná­Eredmények és gondok új szú 1985. III. 20. Éveken keresztül nem kaphattak építkezési engedélyt a Fülek (Fiľakovo) közelében lévő Sávoly (Őávol’) község polgárai, ami a lakos­ság erőteljes megcsappanásához vezetett. A határozatot a közelmúltban megváltoztatták, s ma már megszűnőben van az elköltözés. Hatszáznegyven körül állandósult a falu lélek- száma.- Kétségtelenül nagy vonzerő a város kö­zelsége, hiszen a munkaképes lakosság 75-80 százaléka a zománc- és a bútorgyár­ban dolgozik - mondotta Palik József elvtárs, a hnb elnöke. - Ám mi mégis azt tapasztaljuk, hogy az emberek többsége jól érzi magát falun, ahol született, s ahol a nyolcórás mun­kaidő után még ma is hasznos tevékenységgel töltheti el szabad idejét. Mindenesetre ezt igazolja, hogy már tizenegy új lakóház építése kezdődött el, s nyilvántartunk már újabb telek­igényléseket is. Az emberek letelepülési kedve fokozott fel­adatokat hárit a választott szervek vezetőire, a képviselőkre. Közös erővel kell megteremte­ni a jó lakóhelyi körüményeket.- Az elmúlt esztendő legjelentősebb falufej­lesztési akciója egy olyan közcélú létesítmény építésének megkezdése volt, melyben helyet kapnak a hnb irodái, a tűzoltószertár és a pos­tahivatal. A lakossági hozzájárulással a Z­akció keretében épülő létesítmény alapozását májusban kezdtük meg. Az elmúlt évre terve­zett 250 ezer koronás költségvetést mintegy százezer koronával ,,túlmerítettük“. Előbbre tartunk tehát a tervezettnél az építés mun­kálataival. Eredetileg 1987 májusára terveztük az átadást, mi azonban reméljük, hogy erre hamarabb sor kerülhet. A társadalmi munkából persze nem min­denki vállalt azonos részt. Volt aki nagyon sokat fáradozott, másoknak viszont egyetlen órányi idejük sem jutott a közre. Beszéljünk talán az előbbiekről. A község SZISZ-szerve- zetének tagjai összesen 980 órát dolgoztak, s jóformán az egész alapozás a nevükhöz fűződik. Külön is meg kell említeni Brehej Róbertet és Balázs Róbertet, akik 180-180 órát dolgoztak le. Még ennél is több időt töltött el az építkezésen Kántor Mátyás nyugdíjas. A munka szervezése, az anyag biztosítása a község vezetőinek dolga, a hétvégi társadalmi munka előtt pedig agitkettősök járták a házakat. így soha nem volt hiány munkaerőből. Említést érdemel, hogy a község lakosai az elmúlt tiz esztendőben - ugyancsak társadal­mi munkában - ravatalozót, még korábban pedig művelődési házat építettek. Ugyancsak a korábbi esztendőkben építették, illetve alakí­tották át az üzletet és a vendéglőt. A köz figyelemreméltó gyarapodása mellett említést kell tenni arról is, ami nem valósult meg. A patak szabályozása például már két választási időszak programjában is szerepelt, ám anyagi eszközök híján mindeddig nem került sor a megvalósításra. Pedig igencsak égető gondja a falu népének az esővíz leveze­tése. A múlt esztendőben is három alkalommal öntötte el a kerteket, sőt a lakótelepeket is, nagy károkat okozva a háztáji termelésben. A kérdéssel legutóbb foglalkozott a község pártalapszervezetének év eleji gyűlése is, s je­lezték a lakosok jogos panaszát a felsőbb szerveknek is. Megoldásra vár a falu óvodájának bővítése is. A harminc férőhely ugyanis már túl kevés, gondot okoz a munkába járó anyák gyermeke­inek elhelyezése. Az építkezőknek is akad gondjuk. Az új utcasorban villanyáram már van, köves út azonban még nincs, s ez kellemetlen esős időjárás esetén. Azt is megtudtuk a hnb elnökétől, hogy a jövőben tovább kívánják javítani a szolgálta­tásokat, s e célból bővítik a kisüzemet. A jelen­legi autófuvarozási szolgáltatás, valamint egyes szakmunkák - lakásfestés, kőmüves- és lakatosmunkák - ellátása mellett most a lakóházak hőszigetelését is elvégzik szak­embereik. A szolgáltatásokból származó hasznot pedig falufejlesztési célokra fordít­ják. -h.a­lását. Az elmúlt kiképzési időszak­ban például öt alkalommal talál­koztak a fiatalok a népi milicia tagjaival, három ízben veterán kommunisták látogattak közéjük és négy jogi előadást is meghall­gattak. Jártak a Duklánál, a Bans­ká Bystrica-i SZNF-múzeumban és Svidnikben. Barta József tarta[ékos száza­dos arról szólt, hogy minden ki­képzőközpont mellett SZISZ-cso- portot is alakítottak, melynek tagjai aktívan bekapcsolódnak a SZISZ járási bizottsága elnökének ván­dorserlegéért kiirt versenybe. Az eddigi tapasztalatok szerint a ver­seny, amelyben a sorkötelesek­nek mintegy 95 százaléka vesz részt, ösztönzőleg hat a fiatalokra. Ennek köszönhetően 17 százalé­kuk már megszerezte a ,,Példás újonc“, 35 százalékuk a ,,Példás lövész“ címet, 35 százalékuk pe- diq a ,,Rátermettségi jelvény“-\. Legsikeresebben a losonci gépkocsivezetők szerepeltek, akikkel Jozef Liška foglalkozik. Második helyen a Jaroslav Boroš irányította gépkocsizók, a harma­dikon a füleki (Fiľakovo) vegyes csoport tagjai állnak, akik Ladislav Flachtbert tartalékos zászlós ve­zetésével készülnek a katonaélet­re. Az egyes szakcsoportok be­kapcsolódnak a Honvédelmi Szö­vetség versenyébe is. Ebben a lo­sonci rádióscsoport tagjai állnak az első helyen. A honvédelemre való felkészü­lés jó eredményeinek számbavé­tele mellett problémákról, hiányos­ságokról is szó esett. Ezek egyike, hogy a fiatalok jelentős hányada 15-20 kilométerről jár a kiképző- központban hétvégeken sorra ke­rülő foglakozásra. Ilyenkor a korlá­tozott autóbuszközlekedés nem mindenki számára teszi lehetővé a megjelenést. Egyes nemzeti bi­zottságok, üzemek nem fordítanak megfelelő figyelmet a fiatalok hon­védelmi felkészítésére. Vannak azonban jó példák is. Losoncon, Kokavában, Mýtnában a nemzeti bizottságok felelős vezetői, dolgo­zói példamutató munkát végeznek ezen a téren. Ragyolcon (Radzov- ce) személy szerint Danko Alfréd oktató fejt ki eredményes szerve­ző munkát a fiatalok körében. A beszélgetés során megtud­tam, hogy igen eredményes az együttműködés a járási katonai parancsnoksággal, melynek kép­viselői minden jelentős rendezvé­nyen, versenyen megjelennek. Hasznos és állandó segítséget nyújt a járási pártbizottság, a népi milicia és a jnb mellett működő honvédelmi tanács is. Hasznosan segíti a fiatalok ismeretgyarapítá­sát a Csehszlovák Vöröskereszt járási bizottsága. A haza védelmére készülő fia­talok a fontos tudnivalók elsajátí­tásán kívül értékteremtő munkát is végeznek. Több száz órát dolgoz­tak már társadalmi munkában kü­lönféle létesítmények karbantartá­sánál, szépítésénél. BÖJTÖS JÁNOS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom