Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-20 / 67. szám, szerda

Új-Zéland Törvénytervezet atommentes övezet létesítéséről (ČSTK) - Új-Zélandon törvényt készítenek elő arról, hogy az or­szágot a környező tengerekkel együtt atommentes övezetté nyílvánítják. Amint arról a Maini- csi Simbun című japán lap beszá­molt, a wellingtoni kormány dönté­se értelmében az új törvény még az idén életbe lép. A lap emlékeztet rá, hogy Új- Zéland antinukleáris politikája már gyakorlatilag megbénította az AN- ZUS-paktum tevékenységét. Is­meretes, Wellington nem volt haj­landó beengedni kikötőibe az amerikai atomfegyverekkel felsze­relt hadihajókat, aminek következ­tében a paktum két hadgyakorlatát elhalasztották. _ Az együttműködés ■ r# / a r w n ■ bővítéséről (ČSTK) - Eduard Saul szövet­ségi kohó- és nehézgépipari mi­niszter a brazil fővárosban hétfőn találkozott az ország új külügymi­niszterével, Olav Setúballal. A tárgyalások során mindkét fél érdeklődést mutatott a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése iránt valamennyi területen. Eduard Saul ugyancsak találko­zott Aurelían Chaves bányaipari és energetikai miniszterrel. A mi­niszterek megállapították, hogy Csehszlovákia és Brazília fejleszt­hetné együttműködését a nyers- anyag-kitermelés és -feldolgozás egyes ágazataiban s az energeti­kában is. A múlt héten Eduard Saul ve­zette azt a csehszlovák küldöttsé­get, amely részt vett az új brazil államfő, Tancredo Neves beikta­tásán. Az új brazil polgári kormány hétfőn közkegyelemben részesí­tette mindazokat a szakszervezeti vezetőket, akiknek a korábbi kato­nai rezsim megtiltotta a szakszer­vezeti tevékenységet. Az intézke­dés 167 személyt érint, köztük Luis Inacio da Silvát, a fémmun­kások szakszervezetének ismert vezetőjét, a Dolgozók Pártjának elnökét. Vasutassztrájk Franciaországban (ČSTK) - Franciaországban tegnap a vasúti szerelvényeknek alig a fele közlekedett az Általános Munkásszövetség (CGT) által meghirdetett 24 órás sztrájk kö­vetkeztében. A mozdonyvezetők, akik több­ségükben a CGT tagjai, sztrájkak­cióikkal mindenekelőtt béremelést próbálnak elérni. Visszautasítják azt a a bérmegálapodást, amelyet az idei évre írtak alá az állami vasútigazgatóság és a reformista szakszervezeti szövetségek kép­viselői. A CGT álláspontja szerint az új bérszerződés a vasutasok vásárlóerejének és életszínvona­lának csökkenéséhez vezet. ÚL mídg^föbúis A VNA vietnami hírügynökség beszámolója szerint tavaly kínai katonák 110 vietnamit öltek meg, 250-et megsebesítettek és 40 polgári személyt elhurcol­tak. Peking lényegesen növelte a két ország 1150 km hosszú közös államhatárának közelében állomásozó katonáinak számát. Tavaly 20 hadosztályt, vagyis mintegy 200 ezer katonát és ezer harci repülőgépet vont össze a térségben. Az utóbbi hetekben kínai alakulatok széles körű támadást intéztek Ha Tuyen észak-vietnami tartomány ellen. A vietnami fegyveres erők a támadást visszaverték és súlyos veszteségeket okoztak az ellenség­nek. Felvételünk Ha Tuyen tartományban készült a vietnami fegyveres erők tagjairól. (ČSTK felvétele) IRAK-IRÁN Ellentmondó hadijelentések Mubarak és Husszein király villámlátogatása Bagdadban (ČSTK) - Tegnap mind az iraki, mind az iráni katonai közlemény „döntő sikerekről“ számolt be. Irak déli részén már több mint egy hete folynak a heves harcok. A közlemény szerint az iráni had­sereg „megerősítette állásait“ Havize mocsaras térségében, s közvetlenül fenyegeti a Bászra -Bagdad stratégiai fontosságú út­vonalat. Az iraki jelentés ezzel szemben azt állítja, hogy az iráni offenzívát „visszaverték és végér­vényesen felmorzsolták“. A jelen­tés szerint az iraki egységek a há­ború kezdete óta a legsúlyosabb veszteségeket okozták az ellen­ségnek. Az iraki hírügynökség tegnap katonai forrásokra hivat­kozva közölte, hogy 90 ezer iráni katona esett el vagy sebesült meg és „további ezrek“ fogságba es­tek. Az iráni hírügynökség szerint a „győzelmes offenzívában“ 12 ezer ellenséges katonát öltek meg, illetve megsebesítettek és legkevesebb 3 ezer esett fogság­ba. Különben mindkét fél már hét­főn arról számolt be, hogy „döntő győzelmet“ aratott. Hoszni Mubarak egyiptomi ál­lamfő és Husszein jordániai király hétfőn váratlanul Bagdadba érke­zett. öt órán át tárgyaltak Szad- dam Husszein iraki államfővel a háborús konfliktus befejezésé­nek lehetőségeiről. Röviddel a két államférfi elutazása után Bagdad­ban néhány erős robbanásra került sor, ezek oka egyelőre ismeretlen. A bagdadi rádió szerint a robbaná­sokat szabotázsakciók okozták. A világűr békés kihasználásáról Csehszlovák felszólalás az ENSZ jogi albizottságában (ČSTK) - New Yorkban a világ­űr békés kihasználásával foglal­kozó ENSZ-albizottság 24. ülés­szakának megnyitó ülésén felszó­lalt Ludék Handl nagykövet, a jogi albizottság etnöke. A csehszlovák nagykövet rámu­tatott a jogi albizottság tevékeny­ségének a jelentőségére, amely fontos szerepet játszott a kozmi­kus térségre vonatkozó öt szerző­déstervezet kidolgozásában. Lu­dék Handl leszögezte, hogy kezd­ve az 1967-ből származó, az or­szágnak a világűr kutatásával és kihasználásával kapcsolatos tevé­kenységét megszabó alapelveket magában foglaló szerződéssel egészen az államok tevékenysé­gét a Holdon és más égitesteken meghatározó legutóbbi megálla­podásig minden szerződés előse­gítette a kozmosz békés célú ki­használását. A jogi albizottság április 4-ig Izvesztyija = Új programok az UNESCO-ban Jurij Kovalenko, az Izvesztyi­ja című moszkvai napilap pári­zsi tudósítója, az UNESCO székhelyéről, a francia főváros­ból kommentálta a szervezet leg­utóbbi ülésének eredményeit és a szovjet küldöttség beter­jesztését. A Szovjetunió tevékenyen részt vesz az UNESCO kommunikáció­fejlesztési nemzetközi programjá­ban, támogatja tervezeteinek megvalósulását. A program kormányközi taná­csa Párizsban tartotta meg ülés­szakát, ahol a szovjet küldöttség vezetője bejelentette, hogy orszá­ga a program keretében kész to­vábbi 30 ösztöndíjat létesíteni. A Szovjetunió évente 50, fejlődő országból érkezett diák számára biztosit ösztöndíjat szovjetunióbeli felsőfokú tanulmányaikhoz. A Szovjetunió úgy határozott, hogy kétszeresére emeli hozzáju- rulását a kommunikációfejlesztési nemzetközi program költségveté­séhez. Példáját más országok is követték. Az UNESCO - mint azt az ENSZ-közgyűlés is megállapította - központi szerepet tölt be az új tájékoztatási világrend kialakítá­sában, egyre nagyobb tekintélyre tesz szert a fejlődő országok köré­ben. A kormányközi tanács most befejeződött ülésszakán több mint 50, köztük 40 teljesen új tervezetet vitatott meg a kommunikáció fej­lesztéséről. Az elfogadott progra­mok értelmében továbbra is segít­séget nyújtanak a fejlődő orszá­goknak nemzeti hírügynökségeik fejlesztéséhez és a szakmai kép­zéshez. tartó ülésszakának napirendjén többek között olyan kérdések megvitatása szerepel, mint a nem­zetközi jogi normák érvényesítési lehetőségének a megvizsgálása a nukleáris energiaforrások világ­űrben alkalmazásának esetén, a geostacionális műholdak kihasz­nálásának módjaival összefüggő problémák és igy tovább. Athén elutasította az ankarai javaslatot (ČSTK) - A görög kormány elutasí­totta Turgut özal török miniszterelnök közelmúltban tett indítványát, hogy a két ország azonnal kezdjen tárgyalá­sokat mindkettejüket érintő vitás kér­désről. Dimitrisz Marudasz kormányszóvi­vő megerősitette: Görögország válto­zatlanul azt az előzetes feltételt szabja, hogy a párbeszéd megkezdése előtt Törökország vonja vissza katonai egy­ségeit Ciprus északi részéből, és mondjon le az Égei-tenger légiterének ellenőrzésére vonatkozó igényeiről. A görög tömegtájékoztató eszközök úgy ítélik meg, az ankarai kormány „javaslatával“ azt a látszatot akarja kelteni, mintha a térségben békés cél­jai lennének. Emlékeztetnek arra, özal javaslatának megtételekor nyíltan fi­gyelmeztette Athént, hogy a görög fel­ségvizek 6 mérföldről 12-re történő esetleges kiterjesztése „kiélezné a helyzetet“. A görög-török megbeszélések, mint ismeretes, 1983 óta szünetelnek. Az­óta csak néhány protokolláris diplomá­ciai érintkezésre került sor az ENSZ keretében, illetve a NATO és a Közös Piac találkozóin. Új év kezdődik Afganisztánban A közigazgatás demokratizálása és korszerűsítése Afganisztánban a héten új évet kezdenek írni - a tavasz megjötté- vel beköszönt az 1364. év. Az afgán társadalom a leköszönő év­ben jelentős sikereket ért el a poli­tikai rendszer demokratizálása te­rén, s éppen a fokozatos belpoliti­kai konszolidációnak köszönhető­en az elkövetkező afgán év valódi határkő lesz az ország történel­mében. A kormány döntése értel­mében 1986 márciusában meg­tartják az első demokratikus vá­lasztásokat a helyi néphatalmi szervekbe. Az egységes önigaz­gatási rendszer kiépítése a de­mokratikus és igazságos nemzeti­ségi elvek alapján, kulcsfontossá­gú a forradalmi folyamat továbbvi­tele szempontjából. A forradalom előtti időszakban gyakorlatilag nem létezett centralizált állam- igazgatási rendszer, s az egyes tartományokban a földbirtokosok és a reakciós papság tartotta ke­zében a hatalmat. Ez akadályozta a gazdaság fejlesztését, az egy­séges belföldi piac létrehozását, az oktatás és az egészségügy javítását és lehetetlenné tette az afgán állampolgárok egységes nemzeti tudatának kialakulását. A forradalmi tanács által tavaly jóváhagyott új választási törvény meghatározza a jelöltek demokra­tikus kiválasztásának elveit, jog­körüket és a lakossággal, valamint járási és tartományi szinten a vá­lasztott közigazgatási szervekkel való együttműködésük formáit. A jelenlegi szakaszban a helyha­tósági szervek legfontosabb fel­adatai közé tartozik a földreform megvalósításának ellenőrzése, a polgári védelem alakulatainak szervezése, az élelmiszerellátás­ról való gondoskodás, az alfabeti- zációs kampány és az orvosi ellá­tás biztosítása. A törvény a nép­hatalmi szervek létrehozása során szigorúan tiszteletben tartja a pas- tun és más törzsek hagyományos törzsi önigazgatási formáit. Az Afgán Demokratikus Köztár­saság állami politikai rendszeré­nek korszerűsítése hosszú távú folyamat, amely sokhelyütt a feu­dális múlt maradványaiba, az el­lenforradalom éles támadásaiba és a még fennmaradt közösségi, vallási szokásokba ütközik. Ezek­nek az akadályoknak a fokozatos elhárítása a társadalmi szerveze­tek fontos feladata. (č) Az amerikai szenátus ma szavaz az MX rakéták gyártásáról (ČSTK) - Az amerikai szenátus hadügyi bizottsága 11:6 arányban megszavazta a további 21 MX interkontinentális rakéta gyártására szánt 1,5 milliárd dolláros összeget. A döntés nem keltett meglepe­tést, mivel a bizottságban Reagan republikánus pártjának képvise­lői vannak többségben. A szenátus egyébként a tegnap esti órákban folytatott vitát az MX rakéták további gyártásáról, s ma a kérdésben újabb szavazást tart. A hadügyi bizottság elnöke, Barry Goldwater azzal igyekezett nyo­mást gyakorolni a szenátorokra, hogy a program elutasítása az el­nök vereségét jelentené, s veszé­lyes következményekkel járna a USA nemzetközi pozícióira nézve. Annak ellenére, hogy a szená­tust a republikánusok ellenőrzik, az első szavazás eredménye - amely a ma reggeli órákban lesz ismeretes - várhatóan szoros lesz. Maga az elnök is minden eszközzel igyekszik nyomást gya­korolni a szenátorokra, s néhány „ingadozót“ Kanadából hazatérve repülőgépének fedélzetéről hívott fel telefonon. Gary Hart szenátor, a Demok­rata Párt elnökjelöltségére pályá­zott politikus, aki az MX rakétákkal szembeni ellenzék élén áll, eluta­sította az elnök érveit. Azt állítja, hogy az MX rakéták támadó fegy­verek, amelyek nem erősítik, ha­nem ellenkezőleg, veszélyeztetik az USA biztonságát és felborítják az erőegyensúlyt. Hart azzal vá­dolta meg az elnököt, hogy a genfi tárgyalásokat az MX rakéták gyár­tásának jóváhagyására használja ki. Az utóbbi 12 év során egyéb­ként az USA mintegy 13 milliárd dollárt fordított erre a programra. A mostani tervek szerint a Wyo­ming állambeli föld alatti silókban összesen 100 MX interkontinentá­lis rakétát állítanak fel. KANADA-USA Közös légvédelmi parancsnokságot hoznak létre (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök hétfőn befejezte tárgyalásait Bri­an Mulroney kanadai miniszterelnök­kel. A felek több kétoldalú megállapo­dást írtak alá. Egyebek között arról döntöttek, korszerűsítik az észak­amerikai légvédelmi rendszert, s erre Ismét robbanás az Union Carbide egyik üzemében (ČSTK) - Az amerikai Kalifornia ál­lambeli Ontarióban az Union Carbide konszern egyik vegyi üzemében fel­robbant egy sűrített hidrogént tartalma­zó tartály, két munkás súlyosan meg­sebesült. A helyszínre érkezett tűzoltók több órán keresztül harcoltak a kelet­kezett tűzzel. Nem ismeretes ugyan, raktáróznak-e vegyi anyagokat a gyár területén, a cég vezetősége sietett kije­lenteni, hogy a robbanás következté­ben semmiféle mérgező anyag nem szivárgott ki. Emlékezetes, az Union Carbide bhopali üzemében történt tavalyi szi­várgás 2500 indiai halálát okozta. A delhi kormány egyébként tegnap megerősitette, hogy bepereli az ameri­kai vállalatot, s nagy összegű kártérí­tést fog követelni. 5 milliárd dollárt fordítanak. A megálla­podás értelmében Kanada északi tér­ségeiben kiépítik az ún. északi riasztó- rendszert, amelyet 52 radarállomás fog alkotni. Ezek feladata hogy „felderítsék az ellenséges bombázó repülőgépeket és robotrepülőgépeket“. A közös észak-amerikai légvédelmi parancsnokság létrehozásáról szóló megállapodás Kanadában éles politi­kai vitákat váltott ki. A parlamenti ellen­zék ezt Reagan ,,csillagháborús“ ter­veinek részeként értékeli. A kanadai közvélemény körében ag­godalmat keltett Weinberger amerikai hadügyminiszter kijelentése, miszerint kanadai területen jó lenne amerikai rakétaelháritó nukleáris eszközöket el­helyezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom