Új Szó, 1985. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1985-03-18 / 65. szám, hétfő

Minőséggel fokozzuk mennyiségi sikereinket írta: Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője A múlt évi feladatok sikeres tel­jesítése, amint azt a CSKP KB 11. ülése is aláhúzta, kedvező kiindu­lási alapot képez az idei igényes feladatok és az egész 7. ötéves tervidőszak feladatainak teljesíté­séhez. Ma már ismerjük az össze­sített eredményeket, s elmondhat­juk, hogy számos mutatóban felül­múltuk az előző években elért színvonalat. A bruttó mezőgazda- sági termelés értéke 114,2 milliárd koronás csúcsszintet ért el, miköz­ben az állami tervben előirányzott feladatot csaknem 7 százalékkal teljesítettük túl, az árutermelés tervét pedig 106,5 százalékra tel­jesítettük. Ezek az eredmények jelentős mértékben kihatottak a 7. ötéves tervidőszak első négy évé­re előirányzott feladatok teljesíté­sére is, több fontos szakaszon elősegítették azoknak a termelési hiányoknak a felszámolását, illet­ve lényeges csökkentését is, ame­lyek főleg a tervidőszak első két évében keletkeztek. Egészében véve az 1981-84-es években a bruttó mezőgazdasági termelés feladatait 103,9 százalékra, az élelmiszeripari termelését pedig 101,2 százalékra teljesítjük. Ezek mögött az eredmények mögött lát­ni kell a párt-, az állami és a gaz­dasági szervek céltudatos törek­vését, valamint az egész mező­gazdasági-ipari komplexum dol­gozóinak áldozatkész munkáját és felelős hozzáállását. A társadalom hatékony támogatásával sikerült rövid időn belül leküzdeni a 7. ötéves tervidőszak első kedvezőt­len éveinek következményeit, fel­újítani a termelés dinamikáját, el­kezdeni és végrehajtani a szüksé­ges szerkezeti változásokat. A hosszú távú célok teljesítése szempontjából rendkívüli jelentő­sége van a növénytermelés meg­újult dinamikus növekedésének, mégpedig a legfontosabb szaka­szokon, a gabonafélék, a tömeg­takarmányok, az olajnövények és a hüvelyesek termesztésében. Főleg az utóbbi két év gabonater­mesztési csúcshozamai eredmé­nyeztek javulást az abraktakar- mány-ellátásban és a behozatali szükségletek csökkentésében. A gabonaprobléma megoldását a jó minőségű tömegtakarmányok növekvő termelése is elősegíti. Ezekből az elmúlt évben (száraz­anyagban számítva) 15,6 millió ton­nát termeltünk, s a tervidőszak első négy évére előirányzott ter­melési feladatot 3,2 százalékkal túlteljesítettük. Az állattenyésztés is kedvezően fejlődik. Tavaly itt is folytatódott a dinamikus növekedés, főleg a tejtermelésben, miközben a me­zőgazdasági üzemek túlteljesítet­ték az állati termékek termelésé­nek és felvásárlásának fő mutató­it. Különösen fontos az a tény, hogy a jó eredményeket elsősor­ban a termelés intenzitásának nö­velésével, az állatállomány terme­lékenységének a javulásával sike­rült elérni. Eközben tovább csök­kent az abraktakarmányok fajla­gos fogyasztása. Jelentős mértékben javulnak a mezőgazdasági vállalatok gaz­dasági eredményei is. Ebben fon­tos szerepet játszik a mezőgazda­ság tökéletesített irányítási rend­szerének az érvényesítése. 1983­hoz viszonyítva tovább javult a mezőgazdasági szervezetek pénzügyi gazdálkodása. Az egy­séges földművesszövetkezetek 11,2 milliárd korona, az állami gazdaságok pedig 2,1 milliárd ko­rona értékű nyereséget hoztak lét­re, ami lényegesen több a tervben előirányzott mennyiségnél. Az efsz-eknél a jövedelmezőségi ráta 13,20 százalékra, az állami gaz­daságoknál pedig 8,83 százalékra javult. Fokozódott a termelés ha­tékonysága is, miközben csökkent az anyag- és munkaigényessége. E kedvező eredmények hatására tovább növekedett az efsz-ek és az állami gazdaságok gazdasági önállósága. Az eredmények a XVI. párt- kongresszuson kitűzött gazdaság- politika helyességét bizonyítják. Az utóbbi években a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar dinami­kusan fejlődött, fokozódott az önellátás mértéke az élelmiszerek termelésében, s javult a közélel­mezés színvonala. Az élelmisze­rekből való önellátás aránya a het­venes évek közepén kialakult 80 százalékról 95 százalékra nőtt. Ma teljes mértékben önellátók va­gyunk húsból, tejből, vajból, tojás­ból, cukorból, baromfihúsból, s az utóbbi időszakban a gabonafélék­nél is megközelítettük ezt a szin­tet. Hiányunk van azonban takar­mányfehérjékből, olajos magvak­bók, egyes gyümölcs- és zöldség­félékből, valamint egyes ún. kis volumenű termékekből is. Ezeknél természeti feltételeinkre és korlá­tozott termelési lehetőségeinkre való tekintettel a jövőben is szá­molunk bizonyos mértékű behoza­tallal. A feladatok sikeres teljesítése a döntő szakaszok többségén, az előirányzott szerkezeti változások fokozatos megvalósítása, vala­mint a termelésnek az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban elért dinamikája kedvező alapot nyújt ahhoz, hogy a 7. ötéves tervben előirányzottnál progresszívabb feladatokat tűz­zünk ki erre az évre. A bruttó mezőgazdasági termelés tervezett értéke így 4,5 százalékkal na­gyobb, ezen belül a növényter­mesztésben 1,6, az állattenyész­tésben pedig 6,9 százalékkal. Az előirányzott feladatok igényessé­ge elsősorban az egyes szakaszok kiegyenlített fejlesztésében és a tervezett termelési szerkezet megtartásában rejlik. Ennek meg­felelően elsősorban a növényter­mesztés egyes hosszú idő óta lemaradozó szakaszaira, a szük­séges tartalékok képzésére, vala­mint az állattenyésztés tervszerű irányítására kell összpontosítani a figyelmet, hogy az összhangban legyen a társadalmi szükségletek­kel és a takarmányforrásokkal. Az idén is előtérbe kell helyezni a növénytermesztés kiemelt fej­lesztését, s ennek keretében a ga­bonaprobléma komplex megoldá­sát. Az alapvető feladat 11 millió tonna gabona termelése. Ez a mennyiséget tekintve kevesebb, mint a múlt évben. Véleményünk szerint azonban nem elég csupán a nagy hozamok állandósításáról gondoskodni, hanem a gabonafé­lék technológiai és tápértékét is javítani kell. Nagyobb követelmé­nyeket támasztunk az élelmiszer- ipari búzafajták termelésével szemben a sütőipar és a tészta- gyártás számára, valamint a sör­árpával szemben, amely tovább­ra is jelentősebb áringazodásoktól mentes kiviteli cikkünk marad. Na­gyobb figyelmet kell fordítani a szemes kukoricára, melynek ho­zamai ingadozók és nincsenek összhangban a lehetőségeinkkel. Rendkívül igényes feladataink vannak a cukorrépa, a burgonya, a komló, valamint egyes gyü­mölcs- és zöldségfélék termelésé­ben és felvásárlásában. Ezek olyan szakaszok, ahol már több éve stagnál a termelés, jelentős mértékben ingadozik az egyes években, ami kihatással van me­zőgazdaságunk összesített ered­ményeire és külkereskedelmi mér­legünkre. Ahhoz, hogy cukorrépá­ból 7,8 millió tonnát, burgonyából 3,75 millió tonnát, komlóból 14,2 ezer tonnát termeljünk, továbbra is nagy gondot kell fordítanunk ter­melésünk hatékony intenzifikálá- sára, a jó minőségű biológiai alap­anyag biztosításától kezdve, a he­lyes tápanyagellátáson és nö­vényvédelmen át egészen a mini­mális veszteséggel járó betakarí­tásig és feldolgozásig. Éppen eze­ken a szakaszokon lenne szüksé­ges, hogy a lemaradozó és az átlagos színvonalon aluli mező- gazdasági vállalatok felelős dolgo­zói sokkal nagyobb mértékben ér­vényesítsék az élenjáró termesz­tők tapasztalatait a jó eredmények elérésében. Az állattenyésztésben kedvező feltételeink vannak az idei felada­tok teljesítéséhez. Habár a fő állati termékek, a hús, a tojás és a tej idei termelési feladatai csekély mértékben elmaradnak az elmúlt évben elért szinttől, ez egyáltalán nem csökkenti az igényességüket. Az előirányzott 1 568 000 tonna vágóállat, 236 000 tonna vágóba­romfi, 4,8 milliárd liter tej és 28 500 millió tojás felvásárlása elegendő mennyiségben biztosítja a társadalmi szükségletek kielé­gítését a fő állati termékekből. A feladatok igényességét az is fokozza, hogy az állattenyésztés kizárólag csak a saját takarmány­forrásaink alapján fejlődhet. Ezek­ből azonban a múlt évi jó hozamok után nem rendelkezünk fölösle­gekkel. A takarmánymérlegekben ezért azzal számolunk, hogy az abraktakarmányok fogyasztási normája az elmúlt évhez viszo­nyítva további 7 százalékkal csök­ken, ami azt jelenti, hogy minden liter tejet és minden kilogramm húst 7 százalékkal kevesebb ab­raktakarmánnyal kell előállítani. Ez bizony nem kevés. Emellett senki sem számolhat azzal, hogy a hiányokat központi alapokból pótolhatja. A minisztériumtól kezd­ve egészen a mezőgazdasági vál­lalatokig a vezető dolgozóknak tu­datosítaniuk kell, hogy felelőssé­get viselnek az állattenyésztés sa­ját takarmányalapon való tartós és folyamatos fejlesztéséért. Ma már az állattenyésztés szakaszán nem törekedhetünk a termelés bármi­lyen áron való növelésére, hanem az előirányzott feladatok folyama­tos teljesítéséről a közélelmezés­ben kitűzött célokkal és gazdasá­DJ SZÓ 3 A Stakčíni (humennéi járás) Állami Gazdaságban, amely több mint 14 ezer hektár területen gazdálko­dik, a brigádrendszerű munka- szervezés és javadalmazás a ter­melés fontos mozgósító tényező­je Az önelszámolási rendszert kí­sérletileg 1982-ben a Stakčinska Roztoka-i szarvasmarhatenyésztő telepen vezették be. Az egy tehénre számított múlt évi tejhozam 3096 liter volt, csaknem 300 literrel több, mint két évvel korábban. A képen: Anna Čopová tájékoztatja Ján Tovamák főmérnököt (áll), Vasil Seňkot, az üzemi pártbizottság el­nökét (jobbról a negyedik) és Vasil Hrebeňákot, az üzemi szakszer­vezeti bizottság elnökét (jobbról a második) a brigád eredménye­iről. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) gunk lehetőségeivel összhangban kell gondoskodni. Az állati termékek felvásárlási tervét csak olyan esetekben indo­kolt túlteljesíteni, ha azt megtaka­rított takarmányokkal és a fo­gyasztási keretek túllépése nélkül érik el. Azonban ilyen esetekben is inkább az üzemi készletek és tar­talékok kialakítását tartjuk célsze­rűbbnek, amelyek a további évek­ben is lehetővé teszik az állatte­nyésztés stabil és folyamatos fej­lesztését. E célok támogatása ér­dekében olyan intézkedéseket ké­szítettünk elő, amelyek gátat vet­nek az ösztönösségnek és a ter­melési szerkezet helytelen alaku­lásának, fokozzák a mezőgazda- sági vállalatok érdekeltségét a ta­karmánygabona termelésének nö­velésében, a takarmányalap tarta­lékainak a képzésében, s egyúttal gazdasági nyomást is gyakorolnak a takarmányfélék jobb hasznosítá­sára és fogyasztásuk csökkenté­sére. Az állattenyésztés szakaszán a legnagyobb tartalékaink még mindig az állatok termelékenysé­gében mutatkozó indokolatlan kü­lönbségekben vannak, legyen szó akár a tehenek tejhozamáról, a hí­zók súlygyarapodásáról, az állat- állomány újratermelési mutatóiról, vagy főleg az abraktakarmányok fajlagos fogyasztásában tapasz­talható különbségekről. így példá­ul a sertés- és a baromfihizlalás­ban az 1 kg súlygyarapodásra fel­használt abraktakarmányok fo­gyasztásában az egyes kerületek között 0,3-0,4 kg-os különbségek vannak, az egyes mezőgazdasági vállalatok közötti különbségek pe­dig az 1 kg-ot is elérik. Ezért éppen ezen a szakaszon kell na­gyobb nyomást gyakorolnunk a hatékonyság növelésére. A mezőgazdasági termelés fej­lesztésével, a nyersanyagforrá­sokkal és a feldolgozási lehetősé­gekkel összhangban az élelmi­szeripar termelési értéke 1984- hez viszonyítva 1,2 százalékkal az árualapokba irányuló áru szállí­tása pedig 6,1 százalékkal növek­szik. Elsősorban a tej- és a húsipari termékek szállítása növekszik, a hús és a húskészítmények meny- nyisége 10 ezer tonnával, a vágó­baromfi 3 ezer tonnával, a vaj 8 ezer tonnával, miközben azonos szinten marad a zsiradékok, a cukor, a liszt és a lisztkészítmények szállítása. A nyersanyagellátásban ta­pasztalható jelenlegi pozitív fejlő­dés lehetőségeket nyújt a haté­kony feldolgozáshoz, s a termékek minőségének és választékának a lakosság szükségleteihez igazo­dó javításához. Az élelmiszer- iparban azonban nem elegendő csupán az új termékek számát növelni, hanem arról is gondos­kodni kell, hogy minőségük össz­hangban legyen a csehszlovák ál­lami normákkal, s a lakosság tény­leges igényeinek a kielégítésével. Ezért különösen nagy figyelmet kell fordítani az olyan termékek választékának a bővítésére, ame­lyek elősegítik a táplálkozás to­vábbi ésszerűsítését. Elsősorban tejipari termékekről van szó. Egyúttal gyorsabb ütemű gyárt­mányfejlesztésről kell gondoskod­ni a lakosság egyes korcsoportjai és rétegei számára, főleg a cse­csemő- és a gyermektápszerek, a diabetikusok ellátására szolgáló készítmények stb. területén. Nem kevesebb igyekezetei kell kifejteni annak érdekében, hogy javuljon a termelés hatékonysága, emel­kedjen a munkatermelékenység színvonala, s a források jobb ki­használása mellett csökkenjenek a termelési költségek, s ezáltal olcsóbb termékekkel is ellássuk a piacot, hogy ne növekedjen az élelmiszerek kiskereskedelmi ár­támogatása az állami költségből. A pártalapszervezetek év eleji taggyűlésein, az efsz-ek évzáró közgyűlésein, s a jelenlegi idő­szakban a nyilvános pártgyűlése­ken bírálóan értékeltük munkánk eredményeit, s felelősen viszo­nyultunk az idei igényes feladatok teljesítésének biztosításához. Ezeken a tárgyalásokon kifejezés­re jutott nemcsak az idei év, ha­nem az egész 7. ötéves tervidő­szak sikeres befejezésére irányuló törekvés. Ezt az év első két hó­napjában elért eredmények is bi­zonyítják, amikor az erős fagyok ellenére sem következett be jelen­tősebb ingadozás a termelésben és a piac élelmiszerekkel való el­látásában. A feladatokhoz való vi­szonyulásban és a munkakezde­ményezés fejlesztésében vissza­tükröződnek a CSKP KB 11. ülé­sének a határozatai, amelyek arra irányulnak, hogy további haladást érjünk el az önellátás fokozásá­ban, s jó minőségű élelmiszerek termelésével javítsuk a közellátás színvonalát. Történelmi események krónikája 1945. március 18. - március 24­• március 18. - a második ukrán front csapatai Eszter­gom irányában támadtak azzal a céllal, hogy bekerít­sék a 6. német hadsereget- a 3. belorusz front csapa­tai bevették Kolobrzeget- az 1. ukrán front csapatai Opol térségében bekerítet­ték, majd szétverték az ott tömörülő erős fasiszta cso­portosulást- a 2. ukrán front egységei Zvolentől nyugatra táma­dást indítottak, ennek során felszabadították Hlíník nad Hronom-ot, Horné Opatovi- cet, Vyhnet és más települé­seket a Garam mentén • március 19. - a fasiszta egy­ségek felégették a Banská Bystrica-i járában levő Balá- že községet- a CSKP javaslatára Moszkvában megalakult a Nemzeti Front irányító szerve, amelynek elnökévé Klement Gottwaldot válasz­tották- Hitler parancsot adott, hogy a visszavonuló német csapatok semmisítsenek meg minden olyan objektu­mot, amelyet az ellenség valamire is használhatna.- felszabadult Sliač • március 20. - a Duna menti Neszmély térségében partra szálltak a szovjet dunai flo­tilla katonái- a 2. ukrán front 46. hadse­rege Tatatóváros térségé­ben előretört és elzárta az ellenség elől az északnyu­gat irányába vezető útvo­nalat- a jugoszláv hadsereg tá-. madást indított Dalmá­ciában > március 21. - a 3. ukrán front csapatai Székesfehér­vártól délre bekerítették a 6. német SS-hadsereg szár­nyait > március 22. - a Banská Bystrica irányában előre­nyomuló 2. ukrán front csa­patai felszabadították Dubo- vát, Podbrezovát és további községeket.- az 1. ukrán front csapatai felszabadították az első köz­ségeket a cseh országré­szekben - Slezské Opatov- cet, Rylovkát, Bohušovot és másokat. 1 március 23. - a 3. ukrán front felszabadította Szé­kesfehérvárat 1 március 24. - a szovjet had­sereg megkezdte az ostra- vai hadművelet második szakaszát, amelynek célja az volt, hogy északnyugat felől megközelítsék Ost- ravát.- az SZNT Elnöksége elren­delte az 1910-1926 között született férfiak mozgósí­tását -tm-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom