Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-05 / 30. szám, kedd

Ma nyílik Genfben a leszerelési konferencia új ülésszaka (ČSTK) - Ma kezdődik a genfi leszerelési konferencia újabb ülésszaka. Ezen a fórumon 40 ország, köztük a szocialista álla­mok, a nyugati hatalmak (beleért­ve az USA-t is), továbbá Kína, valamint Ázsia, Afrika, Európa és Latin-Amerika el nem kötelezett országai vesznek részt. A genfi leszerelési konferencia az egyedüli olyan fórum, amelyen rendszeresen és sokoldalú alapon tekintik át a lázas fegyverkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsölatos kérdéseket. Hogy e problémáknak a közvélemény milyen nagy fontosságot tulajdo­nít, azt igazolják az ENSZ-köz- gyűlés XXXIX. ülésszakának ha­tározatai is, amelyek az atomhá­ború veszélyének csökkentését és a fegyverkezés korlátozását köve­telik. Az említett határozatok döntő többsége közvetlenül érinti a genfi konferencia munkáját is. A szocia­lista országok gyakorlatilag min­den fontos kérdéskörrel kapcso­latban előterjesztették javaslatai­kat. Ugyancsak pozitív kezdemé­nyezésekkel állt elő a 21 semle­ges és el nem kötelezett ország. Ezek a törekvések azonban az USA és szövetségesei ellenállá­sába ütköznek. Az Egyesült Álla­Athéni szóvivő az amerikai fegyverekről (ČSTK) - Dimitrisz Marudasz, a görög kormány szóvivője vasár­nap este kijelentette, Athén fel akarja számolni az ország terüle­tén levő amerikai nukleáris fegy­vereket, s a görög kormány ehhez való jogát senki sem kérdőjelez­heti meg. Hozzáfűzte, az amerikai rakéták felszámolásának időpont­ja a balkáni atomfegyvermentes övezet létrehozására vonatkozó javaslat sorsától függ. Ha ez utób­bi nem is valósul meg, a görög kormány akkor is el akarja távolí­tani a szóban forgó fegyvereket. Az eddig ismeretlen, Nacionális Front nevű terrorista szervezet vállalta magára a Glyfada görög városban elkövetett bombame­rényletért a felelősséget. A város bárjában elhelyezett pokolgép robbanása következtében nyolc- vanan sérültek meg, többnyire ame­rikai katonák, akik a közeli Elli- nikon támaszponton állomásoz­nak Az Elefterotypia napilap szer­kesztőségével egy ismeretlen te­lefonáló közölte: a szervezet azért hajtotta végre a merényletet, mert „az amerikaiak felelősek a jelenle­gi ciprusi helyzetért“. mok vagy nyíltan negatív állás­pontra helyezkedik, vagy pedig a lebonyolítás körül indít véget nem érő vitákat. A leszerelési problémák átte­kintéséhez kedvezőbb légkört te­remtett a szovjet-amerikai megál­lapodás a nukleáris és a kozmikus fegyverek kérdéskomplexumáról márciusban kezdődő tárgyalások­ról. E kettő közötti összefüggést hangsúlyozta Perez de Cuellar ENSZ-főtitkár is, s annak a remé­nyének adott hangot, hogy a genfi konferencia soron következő ülésszaka új lehetőségeket teremt az előrelépéshez. Martens: telepítés idén (ČSTK) - Wilfried Martens bel­ga kormányfő a luxemburgi televí­ziónak adott interjújában kijelen­tette, hogy még az idén megkez­dik az amerikai robotrepülőgépek telepítését Belgiumban. Megerősí­tette: kormánya március végén dönt végérvényesen a rakéták el­helyezéséről, azonban minden­esetre figyelembe veszi: „a NATO szükségleteit, a szövetségesek követelményeit“. Ez azt jelenti, hogy a Martens-kabinet nem haj­landó tekintetbe venni a belga la­kosság 75 százalékának követelé­sét. A belga sajtó arról számolt be, hogy a negyvennyolcból az idén tizenhat robotrepülőgépet helyez­nének el a florennes-i támasz­ponton. Amerikai szenátor Moszkvában (ČSTK) - Avguszt Vossz, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke tegnap fogadta Charles Mathias amerikai szenátort, aki a Szovjet­unió parlamenti csoportjának meghívására érkezett Moszkvába. Az amerikai szenátor találkozott Vagyim Zaglagyinnal, a szovjet parlamenti csoport alelnökével. A megbeszélésen a szovjet­amerikai kapcsolatokat és egyes időszerű nemzetközi problémákat érintettek. Irak-lrán Ellentétes jelentések (ČSTK) - Irán közölte, hogy az iraki-iráni front középső szaka­szán a három napon át tartó har­cokban megöltek, illetve megse­besítettek 250 iraki katonát. Iraki jelentések nem erősítik meg, hogy harci cselekményekre került volna sor a frontnak ezen a szakaszán. Ellenben azt állítják, hogy délen, Bászra kikötőváros mellett visszaverték az iráni egy­ségek támadását, s hogy e táma­dás során Irán 200 katonát veszí­tett. Bagdadban bejelentették, hogy iraki katonai repülőgépek tegnap eltaláltak egy nagy „tengeri cél­pontot“, amelyen általában olaj- szállító hajókat értenek. Az akcióra Kharg szigetéről dél­re került sor, ahol a legnagyobb iráni olajkikötő található. Managuai tiltakozó jegyzék Costa Ricához Ortega nyilatkozata a nicaraguai helyzetről (ČSTK) - Nicaragua tiltakozó jegyzéket intézett Costa Ricához, amiért támogatja a nicaraguai el­lenforradalmárokat. A külügymi­nisztérium jegyzéke megállapítja, hogy az ellenforradalmárok a szomszédos ország területét hídfőállásként használják Nicara­gua területe és lakossága elleni támadásaikhoz. A San José-i kor­mány ugyancsak elnézi, hogy az ellenforradalmárok nyílt pénz-, élelmiszer- és gyógyszergyűjtést szerveznek. Ezenkívül Costa Rica területén működik egy rádióadó, amelyet az USA pénzel és vezet, s amely Washington Nicaraguával szembeni politikáját támogatja. Amerikai megfigyelők megálla­pítják, hogy Washington a legkü­lönbözőbb eszközökkel ösztönzi az USA-ban működő félkatonai antikommunista szervezeteket, hogy közvetlenül támogassák a Nicaragua ellen harcoló banditá­kat. Az amerikai sajtó szerint ezek Feszült helyzet Dominikában (ČSTK) - A múlt heti kormányelle­nes megmozdulások következtében nagyon feszült a helyzet a Dominikai Köztársaságban. A Miami Herald című napilap szerint a kormánycsapatok megszállták Barahona várost, s több száz személyt börtönöztek be a kor­mányellenes tüntetésekben való rész­vételért. Santiagóban, az ország máso­dik legnagyobb városában ostromálla­potot rendeltek el. A biztonsági erők el­foglalták a szegénynegyedeket. Tünte­tők százait tartóztatták le a fővárosban is, amelyet már napok óta megbéníta­nak a sztrájkok ésa szegénynegyedek­ben kitört zavargások. A kormányellenes megmozdulások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy elrendelték az alapvető létfenntartási cikkek 20-40 százalékos áremelését. A lakosság követeli, hogy a kormány szüntesse meg a drasztikus gazdasági intézkedéseket, melyeket a Nemzetkö­zi Valuta Alap nyomására rendelt el. a szervezetek csak „magánforrá­sokból“ havonta 700 ezer dollárt kapnak. Egyes amerikai állampol­gárok közvetlenül is részt vesznek a Nicaragua elleni hadművele­tekben. Daniel Ortega nicaraguai elnök a New York Times című napilap­nak adott interjújában elítélte Wa­shington agresszív előkészületeit Közép-Amerikában. Közölte, hogy a Reagan-kormány a közép-ame­rikai konfliktus „katonai megoldá­sát“ latolgatja. Hangsúlyozta, hogy ismét nőtt a Nicaragua elleni közvetlen amerikai támadás ve­szélye a sandinista kormány meg­döntése céljából. Erre enged kö­vetkeztetni az amerikai-hondurasi közös hadgyakorlatok bővítése a nicaraguai határok mentén és az a tény, hogy a Reagan-kormány megszakította tárgyalásait a nica­raguai kormány képviselőivel. A Fehér Ház ezenkívül nyomást gyakorol a Kongresszusra, hogy járuljon hozzá a Nicaragua ellen harcoló terroristák bandái katonai támogatásának felújításához - hangsúlyozta Daniel Ortega. Lange: nem! (ČSTK) - David Lange új-zélandi kormányfő ismételten visszautasította az USA kérését, hogy kormánya enge­délyezze az új-zélandi kikötők haszná­latát a nukleáris fegyverekkel felszerelt amerikai hadihajók számára. Welling- toni sajtókonferenciáján kijelentette, hogy Washington kérése elfogadhatat­lan, mivel ellentétben áll azzal az elv­vel, miszerint országa kikötőit nem használhatják nukleáris meghajtású vagy nukleáris fegyverekkel felszerelt hajók. Az új-zélandi álláspontra a múlt hé­ten nagyon élesen reagált a Fehér Ház. Azt állította, hogy ez az álláspont veszélyezteti az ANZUS-paktum létét. A katonai szövetség Ausztráliát, Új- Zélandot és az Egyesült Államokat tö­möríti. Nagyszabású Camorra-per Nápolyban DJ SZÓ 1985. II. 5. (ČSTK) - Nápolyban tegnap megkezdődött az olasz történelem talán legnagyobb szabású bírósá­gi pere a szervezett alvilág tagjai ellen. A nápolyi maffia, az ún. Camorra 252 tagja ül a vádlottak padján. A vádirat szerint az említett ná­polyi bűnszövetkezet tagjai, élü­kön Rafaele Cutolo „keresztapá­val“, több mint ezer gyilkosságot, számtalan vagyon elleni bűncse­lekményt követtek el, s felelősség­re vonják őket tiltott fegyverviselé­sért, illetve kábítószer-csempé­szésért is. A bírósági tárgyalásra rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette kerül sor. Mintegy 3 ezer rendőr vigyáz a vádlottakra és a bírákra. Maga a per egy különlegesen biztosított, futballpá- lyától nagyobb teremben folyik, amelyet a nápolyi börtön területén 1 millió dolláros költséggel építet­tek fel. A tárgyalóteremben 20 speciálisan páncélozott fülkét léte­sítettek, amelyekbe egyenesen a börtöncellából, föld alatti folyo­sókon vezetik a vádlottakat. Te­kintettel a vádlottak nagy számá­ra, még 2 tárgyalási szakaszra kerül sor. A tegnap kezdődött perre 19 hónappal azután kerül sor, hogy a Camorra két egykori tagja - megszegve a maffia szent törvé­nyét, az omertát - „dalolni“ kez­dett. Vallomásaik alapján 500 sze­mély ellen adtak ki elfogatási pa­rancsot. A valló maffiosók által el­árult mintegy 200 bűnöző már ko­rábban rács mögött volt. Délkelet-Ázsia Békejobb és elutasítás A múlt héten szerdán fejezte be az ENSZ főtitkára hanoi tárgyalásait, s ugyanezen a napon legalább féltucat olyan hír is érke­zett a térségből, melyek mind a határviszályok kiéleződéséről, fegyveres konfliktusokról számol­tak be. A Nhan Dán, a Vietnami KP lapja közölte: Kína a Vietnammal határos térségbe közel ezer harci repülőgépet irányított, s nagyszá­mú csapatösszevonásokat hajtott végre, azaz mintegy 30 hadosz­tályt vont itt össze. Mint ismeretes, Peking visszautasította Hanoinak azt a javaslatát, hogy a Holdújév alkalmából szüneteltessék a kato­nai akciókat. Ismét napirenden vannak a kínai gépek berepülései, a hadihajók megsértik a vietnami felségvizeket, s Peking egyre több diverzáns fegyveres csoportot dob át a határon. Ugyancsak szerdán fejezte be Vu Hszüe-csien kínai külügymi­niszter szingapúri tárgyalásait. A nagy nyugati hírügynökségek szerint a pekingi diplomácia veze­tője ismét azzal fenyegetőzött, hogy Kína másodszor is „meglec­kézteti“ Vietnamot. Ezzel egyben az első - pekingi értelmezés sze­rinti - „leckére“ utalt: mint emlé­kezetes, Kína 1979-ben háborút indított Vietnam ellen. S még min­dig ugyanennél a napnál maradva: az SPK kambodzsai hírügynökség arról számolt be, hogy a thaiföldi tüzérség ágyúkkal lőtte a kambod­zsai határterületeket. A három indokínai ország- Vietan, Laosz és Kambodzsa- külügyminisztereinek Ho Si Minh-városi konferenciája nem egész két héttel korábban, január 18-án ért véget. A tanácskozásról kiadott közleményt Cuellar ENSZ- főtitkár úgy jellemezte, hogy az elősegíti minden érdekelt fél szá­mára az indokínai álláspont jobb megértését, s támogatásáról biz­tosította Vietnamnak a délkelet­ázsiai helyzet igazságos és békés rendezését szorgalmazó törekvé­seit. A külügyminiszteri találkozó do­kumentuma fontos megállapításo­kat tartalmaz arra nézve, hogyan lehetne békés eszközökkel meg­oldani az egész térség problémáit. Leszögezték: továbbra is készek kapcsolataik normalizálására Kí­nával, beleértve a kínai-vietnami határ nyugalmának helyreállítását és garantálását, Peking azonban nem mutat erre készséget, mi több- ezzel teljesen ellentétes politikát folytat. Nos ez utóbbi megállapí­tást az elmúlt napok eseményei teljes mértékben igazolják, a kínai vezetés az agresszív előkészüle­tekkel ismét visszautasítja az in­dokínaiak békejobbját. KJguyen Co Thach vietnami, fV Hun Sen kambodzsai és Phoune Sipraseuth laoszi külügy­miniszter kétnapos tárgyalásain a kambodzsai helyzettel kapcso­latban megállapították, hogy a né­pi Kambodzsa fokozatosan növeli tekintélyét a világban, s ma már csak Kína és Thaiföld, valamint az imperializmus legszélsőségesebb erői támogatják a népirtó Pol Pot- klikket. Mind többek számára vilá­gos, hogy az úgynevezett demok­ratikus Kambodzsa koalíciója (saj­nos, még mindig ennek, a bukott polpotista rezsimnek a képviselői bitorolják a törvényes kambodzsai kormány helyét az ENSZ-ben) csupán Pol Poték szalonképessé tételére szolgál. Az indokínai or­szágok a kambodzsai kérdést is tárgyalásos úton akarják rendezni. Hanoi hajlandó kivonni a vietna­mi önkénteseket Kambodzsából, ha megszűnik a külső beavatko­zás Kambodzsa belügyeibe, s vé­get vetnek az ország elleni táma­dásoknak. Mindenekelőtt az kelle­ne, hogy Thaiföld ne adjon otthont a polpotista fegyvereseknek, más hatalmak (Kína és az USA) szün­tessék be az ezeknek nyújtott tá­mogatást, s a thaiföldi hadsereg is vessen véget a sorozatos provo­kációknak. (Egyébként Vietnam jószándékát igazolandó már két­szer hajtott végre részleges csa­patkivonást.) A külügyminiszterek megismé­telték korábbi javaslatukat: ren­dezzenek nemzetközi konferenci­át, melyen a közvetlenül érdekelt államokon kívül minden olyan or­szág is részt vehetne, amely hoz­zá kíván járulni a délkelet-ázsiai helyzet békés rendezéséhez. A közlemény egyik figyelemre méltó megállapítása: az átfogó tárgyalásos megoldás lenne a leg­kedvezőbb, de ha ez a másik fél hibájából nem jönne létre, úgy a kambodzsai kérdés 5-10 éven belül enélkül is megoldódik a népi Kambodzsa megerősödése révén. Rendkívüli jelentősége van annak, hogy a népirtó Pol Pot-rezsim bu­kása után hat évvel megszülethe­tett ez a mondat. Része van ben­ne az indokínai testvérországok, a Szovjetunió és az egész szocia­lista közösség hathatós támogatá­sának s nem utolsósorban Kam­bodzsa népe áldozatos munkájá­nak. Kambodzsa fokozatos társa­dalmi-gazdasági talpraállása, fegyveres erőinek megerősödése tette lehetővé az említett vietnami részleges csapatkivonásokat is. A Kambodzsai Népi Forradalmi Párt irányításával megerősödött az ország politikai rendszere, a közigazgatás is konszolidáló­dott, ezért is szerepelhet a követ­kező fontos mondat a közlemény­ben: „A külügyminiszterek egyet­értenek azzal, hogy nemzetközi ellenőrzéssel ismét választásokat tartsanak Kambodzsában." Az öt ASEAN-tagállam közül Thaiföld zárkózik el a legmereveb­ben a problémák rendezése elől. Ez év január 8-án a hanoi külügy­minisztérium nyilatkozata rámuta­tott: Súlyos fejlemény, hogy a thai­földi szélsőségesek a kambodzsai ellenforradalmároknak nyújtott közvetlen támogatásuk mellett po­litikájukat kiterjesztették Laoszra is. A január elején végrehajtott ismételt katonai támadás három határmenti laoszi falu ellen azt mutatja, hogy bizonyos bangkoki körök nem adták fel a Nagy-Thai- föld veszélyes illúzióját. T avaly nyáron robbant ki a három falu körüli vita, a thai hatóságok katonai, stratégi­ai célokat szolgáló út építése ürü­gyén elfoglaltak több négyzetkilo­méternyi laoszi területet. Laosz válaszul megerősítette a körzet vé­delmét. Bangkok ekkor bevetette az 1. gyalogoshadosztály egysé­geit, s ezek a páncélosok támoga­tásával június 6-a és 8-a között elfoglaltak három laoszi falut. A la­oszi részről többször is megkísé­relt diplomáciai rendezés elé Thai­föld mindannyiszor akadályokat gördített, azt állítva, hogy volta­képpen thaiföldi területekről van szó. Csakhogy kilencven évig ez az érv eszébe sem jutott a bang­koki vezetésnek, ugyanis akkor állapították meg - a jelenleg is érvényes - határokat a sziámi ki­rályság és Francia-lndokína kö­zött. Említést érdemel, hogy az érintett térségben, Uttaradit tarto­mányban Bangkok több, a laoszi határ felé vezető katonai felvonu­lási utat is épít. A rendkívül bonyolult délkelet­ázsiai események vizsgálatakor egyértelműen megállapítható: amint csak nagyon halvány re­mény van arra, hogy a feszültség némiképp enyhüljön a térségben, Thaiföld azonnal újabb fegyveres konfliktus kirobbantásával gördít akadályt a rendezést szolgáló pár­beszéd útjába. A laoszi falvak elle­ni januári ismételt támadást azt követően hajtotta végre, hogy a kambodzsai népi erőknek sike­rült felszámolniuk az ellenforradal­márok egyik, a Son Sann vezette szárnyához tartozó fegyveresek jelentős hadibázisát. Egyébként a múlt év ősze óta már a harmadik fontosabb ellenforradalmi fegyve­res bázist számolták föl a kam­bodzsai néphadsereg egységei. A három indokínai ország békés rendezést kíván, de a katonai akciókkal szemben is kész megvédeni szuverenitását, függetlenségét. S nem is sikerte­lenül. Ezért Pekingben, Washing­tonban és az ASEAN-országok fővárosaiban is tudatosítani kelle­ne, hogy a fegyveres út nem vezet sehová, eleve kudarcra van ítél­ve. MALINÁK ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom