Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1985-02-12 / 36. szám, kedd
Felfigyeltető eredmények AZ UKRÁN DOLGOZÓK KULTURÁLIS SZÖVETSÉGÉNEK MUNKÁJÁRÓL A csehszlovákiai ukránok Kelet-Szlovákia 101 községében élnek. 46 községben a lakosságnak több mint 50 százalékát alkotják. A legutóbbi adatok szerint Kelet-Szlovákiában 35 580 ukrán nemzetiségű állampolgár él, ami az összlakosság 2,5 százalékát teszi ki. Csaknem hetven százalékuk ezer lakosú, vagy kisebb községekben él, s a magyar nemzetiséghez hasonlóan nagyobbrészt mezőgazdasággal foglalkoznak. A csehszlovákiai ukrán nemzetiség fő összetartó szervezete az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége Központi Bizottsága Prešov- ban, vagy ahogy az ukránok mondják, Prjasiv-ban székel. Itt található különben az Ukrán Nemzeti Színház, a határokon túl is jól ismert Dukla-aljai Ukrán Népművészeti Együttes, a Csehszlovák Rádió Ukrán Stúdiója, mely a napokban ünnepelte fennállásának fél évszázados évfordulóját, a Szlovák Tankönyvkiadó ukrán osztálya - és hát nem utolsósorban itt jelentetik meg az ukrán újságokat: a Nové Zyittya hetilapot, aDruzsno Vpred folyóiratot és a Dukla irodalmi lapot, mely mindenekelőtt a csehszlovákiai ukrán irodalom istápolását tartja feladatának. Az ukrán gyermeklapot, a Veszelkát Kassán (Košice) szerkesztik. Az ukrán kultúra múzeuma Svidníkben található. Néhány évvel ezelőtt ugyancsak itt nyitották meg a csehszlovákiai ukrán festők nesztoráról, Dezider Milly- ről elnevezett galériát is. Áz Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetségének Központi Bizottsá- A múltban lényegében egész Kelet-Szlovákia, de ezen belül főleg Prešov, Stará Ľubovňa, Svidník, Humenné, Snina, Michalovce, Vranov az ország egyik legelmaradottabb része volt. Ezen a vidéken ma fejlett ipar és jó eredményeket felmutató mezőgazdaság van. Az iparban és a mezőgazdaságban a szlovákokkal együtt magyarok és ukránok is dolgoznak. Mi soha nem feledjük, hogy megélhetésünkhöz, nemzeti kultúránk ápolásához, haladó hagyományaink továbbéltetéséhez a szocializmus teremtette meg a lehetőségeket. A CSKP politikájával - mely! marxista-leninista elveken alapul - . mi mélységesen egyetértünk, s a tőlünk telhető legnagyobb odaadással kapcsolódunk be a nép- gazdasági feladatok megvalósításába, a fejlesztési munkákba, a tudományos kutatásokba és természetesen a Csehszlovákiában élő népek szocialista kultúrájának fel virágozta fásába. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége kétségtelenül szép eredményeket mutathat fel. ElisA Dukla-aljai Ukrán Népművészeti Együttes műsorának egyik jelenete (Vaskó Gyula felvétele) ga a közelmúltban tartotta meg a szövetség X. országos konferenciáját, melyen a 271 helyi szervezetbe tömörült 11 250 tag képviseletében 350 küldött nem csak az utóbbi négy év folyamán végzett munkát elemezte, más egyéb mellett azokról a jelentősebb eseményekről is megemlékezett, amelyek segítették e nemzetiség kultúrájának megerősödését, általános felemelkedését a négy évtized alatt. Fedor Kováč docens, a szövetség központi bizottságának elnöke többek között ezt mondta: meréssel nyugtázhatjuk, hogy hatékony eszmei-politikai nevelőmunkát végeznek tagságuk körében. Előadóik nagy felkészültségére, jó tájékozottságára vall az a tény, hogy az előző konferencia óta eltelt időszakban megrendezett háromezer előadásukra közel hetvenkétezer szövetségi tag volt kiváncsi. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége természetesen nemcsak a tudatformálásra kiván sajátos eszközökkel hatni, fontosnak tekinti az ukrán nemzetiségű lakosság esztétikai nevelését, kulturális és művészi igényeinek kiJeles évforduló jegyében A Literárni mésíčník idei első számáról Felszabadulásunk közelgő, 40. évfordulójának meghatározó szerepe van a Literárni mésíčník idei első számában is. Vezércikkében Zdenék Pluhár a negyven évvel ezelőtti eseményekről, azok jelentőségéről ír, és hangsúlyozza az írástudók felelősségét a béke megőrzéséért vívott harcban. Lényegében ez a mondanivaló domborodik ki Josef Rybák Černá rúže (Fekete rózsa) című terjedelmesebb háborúellenes versében is. Rybáknak még egy további írása is olvasható, ebben a Nedélni noviny, háború utáni indulásának kezdeteiről szól. Megrázó és tanulságos az a néhány oldalas összeállítás, melyben korabeli fényképek találhatók a szovjet hadsereg harcairól, a háború okozta pusztításról, emberi szenvedésről, Ivan Skála írt verseket a publikált képek „alá“. A Dokumentumok rovatban Julius Fučíknak feleségéhez, illetve családjához írott egy-egy levelét, valamint a fasiszta bíróság előtt elmondott beszédének néhány részletét olvashatjuk. Ugyanebbe a témakörbe sorolható Milan Blahynka Poétika és politika az 1945-1984-es időszak cseh költészetében című tanulmánya, s ugyanennek a szerzőnek emlékező összeállítása abból az alkalomból, hogy fél évszázada jelent meg Stanislav Kôstka Neuman Srdce a mračná (Sziv és felhők) című verseskötete. A kötet érdekessége, hogy a fasizmus németországi térhódítása idején íródott; abban az esztendőben, amikor a háború előszelét már érző csehszlovák kormány szerződést köt a Szovjetunióval. Neuman e kötetét Makszim Gorkijnak ajánlotta. Vladimír Michalnak a Szocializmus kora rovatban közzétett írása Dél-Csehország varázslatos természeti szépségeiről s a háború utáni fejlődésének negyven esztendejéről szól. A szerző maga is Dél-Csehország szülötte és szerelmese, több könyv és hangjáték szerzője, a rádió Ceské Budéjovi- ce-i stúdiójának főszerkesztője. A lap további oldalain az érdeklődök megtalálják még többek között Jan Kozák, Bohumil Nohejl, Petr Pavlik és Andrej Chudoba novelláit, valamint Josef Hanzlik, Dušan Cvek, J ind rich Uher, Jaro- mir Pele, Ludvík Streda, Zdenék Šeŕik,- Petr Cincibuch és Bedŕich Stehno verseit is. Az idei első számmal tizedik évébe lépett a lap Műhely rovata, amely az eltelt kilenc esztendőben számos fiatal tehetséget indított el. Közülük ma már sokan a cseh irodalom jelentős, számon tartott egyéniségévé váltak. Németh Gyula elégítését is. Mindez után nem is véletlen, hogy például az amatőr és a népművészeti mozgalomban számos felfigyeltető eredményt értek el. Dr. Ivan Pančura, a szövetség központi bizottságának vezető titkára erről ezt vallja:- Tény, hogy a szabad szombatok bevezetése óta a korábbinál még jobban megnövekedett a dolgozók és a tanulók szabad ideje. Ahhoz, hogy ezt az időt az emberek aktív pihenéssel töltsék el, a mi szövetségünk is igyekszik jó lehetőségeket teremteni. Jelenleg 197 együttesünk van, melyekben 5600-an fejtenek ki aktív tevékenységet. Ez9k az együttesek évente összesen 450-szer lépnek közönség elé, s a műsorukra 65 ezer ember kiváncsi. Az évek során főleg a népművészetben születtek kimagasló eredmények, de az utóbbi időben mintha más területeken is megtört volna a jég. Már 32 színjátszó csoportunk is van. A kassai Dumka, illetve a bardejo- vi Zirocska gyermekszínjátszó csoport jól szerepelt a szlovákiai amatőr színjátszók martini országos fesztiválján is. örülünk ennek a sikernek> de annak is, hogy a kamienkai, az udoli, ubľai, čirči, chmeľovai, kyjovi, Ruská Poru- ba-i, radvani, stakčini, klenovai, kurovi, belovesi, havaji, Nižná Po- lianka-i, dubovai, uliči, bajerovcei, becherovi helyi szervezeteink tartósan jól dolgoznak. Persze elégedettek azért nem vagyunk, hiszen még mindig vannak olyan ukrán községek, ahol a művelődési házban a lakodalmakon kívül más rendezvényeket nem tartanak. Szüntelenül keressük annak a módját, hogy - önmaguk érdekében - ezeket az embereket is rádöbbentsük a személyiséget gazdagító és építő kulturális tevékenység fontosságára. A szövetség kétségtelenül igyekszik teret adni minden, értékeket teremtő mozgalomnak. Ka- mienkában minden évben megrendezik az ukrán folklór és karének fesztiválját. Évről évre színvonalasabb az ukrán népdalfesztivál is, amelyet Makovická struna névvel Bardejovban a barátság hónapjában a csehszlovák rádió ukrán szerkesztőségével közösen rendeznek. A fiatalok kedvelt rendezvénye a stakčini táncdalfesztivál. Ezen a legjobb ukrán tánczenekarok és rockegyüttesek mérik össze tudásukat. Az ukrán színjátszók, vers- és prózamondók versenyét az A. V. Duchnovics-napok keretében Medzilaborcéban tartják. Minden éven területi békeünnepélyeket rendeznek Legnavá- ban, Kružľovban, Nižná Polianká- ban, Cerninában, Havajban, Luti- nában, Lomnéban, Brusnicában, Uličban, Ubľában, Podhoroďban, Ruská Porubában. Ki kell emelnünk, hogy az előbb felsorolt fesztiválok és békeünnepélyek nemcsak az ukrán kultúra ápolását szolgálják, hanem internacionalista jellegűek is. Ezeken a rendezvényeken az ukrán csoportokon kivúl szlovák, cseh, magyar és lengyel hivatásos, illetve amatőr együttesek is fellépnek. Az Ukrán Dolgozók Kulturális Szövetsége jól együttműködik a CSEMADOK- kal is. A barátsági hónap alkalmából Kassán, a Thália Színházban minden évben barátsági estet rendeznek. A kapcsolatok természetesen nemcsak ebben merülnek ki. Az idén például egy jól sikerült iró-olvasó találkozót szerveztek csehszlovákiai ukrán- és magyar írókkal, esztétákkal és Gombaszögről sem hiányoznak az ukrán népi együttesek, mint ahogyan az ukránok svidníki országos dal- és táncünnepségén is ott vannak a magyar nép dalait, táncait bemutató legjobb együtteseink.- Nemzeti sajátosságainkat megőrizve, szlovákokkal, csehekkel, magyarokkal, lengyelekkel és a többi nemzetiséggel egyformán és egyenlő jogokkal élünk ebben az országban, összeköt minket a szocializmusba vetett mély hit - mondotta Ivan Pančura, a szövetség vezető titkára, s ehhez annyit tehetünk hozzá, hogy mi, akik a Csallóközben, Mátyusföl- dön, Gömörben vagy a Bodrogközben élünk, ugyanígy gondolkodunk. SZASZÁK GYÖRGY- ÚJ FILMEKNézőpont (szlovák) A kolibai filmesek figyelmét az utóbbi néhány évben nem kerülik el napjaink égető kérdései sem, egyre céltudatosabban merítenek témát a mából. Ennek eredményeként műhelyükben olyan intellektuális filmek láttak napvilágot, mint A Kánya-rét kaszálása, A ragadozók pavilonja, A negyedik dimenzió, A holtak tanítják az élőket. Komoly erkölcsi-etikai kérdéseket feszegetnek ezek a filmek, főszereplőjét egyre jobban megismerve, mind közelebb kerülve belső énjéhez azonban kénytelen elkanyarodni eredeti elképzeléseitől, a jóváhagyott forgatókönyvtől. Csak az igazság izgatja, ezt ke- resi-kutatja... Feltétlen érdemük az alkotóknak, hogy a szlovák filmművészetben eddig alig ábrázolt témához nyúltak, de oly sok kortársukhoz hasonlóan ők sem tudták elkerülni Jelenet a szlovák filmből; jobbra Martin Sulik olyanokat, mint a tisztesség, a számítás, a megvesztegetés, a megalkuvást nem tűrő konok- ság. Es most elkészült az újabb mű, a Nézőpont, mely méltán sorolható az említettek közé. Elsófilmes rendező, Vladimír Balco munkája a Nézőpont; de nem csupán a rendező, forgatókönyvíró Ľuboš Jariabka is ezzel a művel debütált. Pályakezdő alkotók fogtak tehát össze, hogy ismét kényes, de rendkívül időszerű kérdéseket vessenek föl, nyíltan szóljanak a tisztességről, a művészi alkotás etikájáról, a fiatalok és idősek közti konfliktusokról, a nemzedékváltás problémájáról. Mondanivalójuk kifejtésére a művészvilágba vezetik el a nézőt. Alkotásuk tulajdonképpen film a filmben, hiszen a Nézőpont hősét, a rendező tanszak hallgatóját diplomamunkájának készítése során ismerjük meg. A leendő rendező egy ismert és európai hírű szlovák orgonaművészről forgat portréfilmet. Témaválasztásában bizonyára szerepet játszik az- is, hogy szerelmi szálak fűzik őt a művész lányához, voltaképpen tehát majdani apósát, a pályájának csúcsán levő mestert kívánja emberközelbe hozni. Munkájának Szerelmes bolond a buktatókat. Igy bár számos hitelességre törekvő képsort láthatunk, a végén mégis az az érzésünk, hogy csupán múló és töredékes benyomásokat kaptunk, amelyek nem elégségesek ahhoz, hogy művészi élménnyé álljanak össze, életsorsokat, emberi problémákat tegyenek átélhetőkké. A filmben ott kellene lüktetniük a fiatal múvésztársadalom gondjainak, fel kellene tárniuk beilleszkedési görcseik okát vagy éppen azt, hogy ki, mi akadályozza érvényesülésüket. Meglehetősen információszegény a film, főleg a fiatal hőst tekintve, kevés élettényt ábrázol ugyanis, emiatt aztán érdektelenné válunk iránta. Hibája a műnek, hogy a nézőt kívülre- keszti, érzelmileg nem képes bevonni hőseinek vívódásaiba, töprengéseibe. Hiányoljuk a fiatalokra oly jellemző szenvedélyességet, a bonyolult, s ellentmondásokkal terhes élet izgalmas ábrázolását is. Többnyire civil szereplők játsz- szák a hűvös tárgyilagossággal fényképezett film egyes szerepeit; kivétel csupán Juraj Martvoň, az orgonaművész alakítója. A pályakezdő rendezőt Martin Šulík formálja meg. i (olasz) A Szerelmes bolond című olasz vígjáték - melyet a Castellano és Pipolo szerzőpáros alkotott - cselekménye az 1953-ban készült és később nálunk is vetített Római vakáció történetét juttatja eszünkbe. A két mű között azonban ég és föld a különbség. Míg William Wyler Római vakációja az ízléses, derűs, fölényes humorú vígjátéknak a példája, addig Castellano és Pipolo alkotása ennek csak íztelen és híg párlata. Csupán annyi köztük a hasonlatosság, hogy mindkettő neves szereplők közreműködésével készült; az előbbiben Audrey Hepburn és Gregory Peck remekelt, az utóbbihoz Ornella Muti és Adriano Celentano adta a nevét. És a téma is rokon: egy hercegnő király szüleivel Rómába látogat, a fiatal hölgy azonban hamar megunja a hivatalos fogadásokat, cécókat, így az első adandó alkalommal meglép személyi őrei mellől, felszáll egy buszra, hogy sétát tegyen a városban. Utazás közben mi sem természetesebb, minthogy a vezető meglátja a bájos királyi sarjat és azonnal szerelmes lesz belé... Nem csak a film forgatókönyve vérszegény, de a rendezés is öt- lettelen ahhoz, hogy vérbő humorú, üde tempójú komédia korekedOrnella Muti és Adriano Celentano, az olasz film főszereplői hetne a történetből. A kérdés csak az, hogy Ornella Muti és Adriano Celentano, napjaink oly népszerű és foglalkoztatott sztárjai hpgyan vállalkozhattak ilyen igénytelen szórakoztatásra? -ymÚJ SZÚ 4 1985. II. 12.
