Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-08 / 33. szám, péntek

Új rendelet az ingatlanok áráról Az épületek, a telkek, az ültet­vények árának, a telkek személyi használati joga létesítéséért és az ideiglenes használatukért járó té­rítés összegéről 1985. január 1 -ével hatályba lépett a Szlovák Ár­hivatal 129/1984 sz. hirdetménye (a CSSZK-ban a Cseh Árhivatal 128/1984 sz. azonos szövegű hir­detménye.) Ez a hirdetmény a leg­több esetben, a 122/1984. sz. hir­detmény vonatkozó rendelkezé­seinek értelmében kötelező a ki­sajátításokon is. Az új árhirdetmény szerinti árak, főként az építmények árai az 1984. december 31 -i állapottal szemben lényegesen magasab­bak. így jobban megközelítik azt az összeget, amelyért a kérdéses épületet fel lehetne építeni (termé­szetesen a hirdetmény figyelembe veszi az épület korát és elhaszná­lódását vagyis az amortizációt). Az új árrendelet egyúttal hatályon kivül helyezte a korábbi vonatkozó hirdetmények szerinti árrendelke­zéseket, amelyek már jó ideje nem feleltek meg a valós árviszonyla­toknak. Családi házak A családi ház árát építési szint­jeinek területe, továbbá a hirdet­mény 1. sz. mellékletében felsorolt tartozékai és elemei pontértéké­nek alapján kell megállapítani. Egy pont értéke 1 korona. A hir­detmény említett melléklete összesen 36 jellemző jegyet sorol fel, a kivitelezés és az anyag mi­nősége szerint differenciált pont­számmal. Rendszerint a szakértő dolga lesz a többnyire minőségi jellemzők szerint a helyes pont­számot megállapítani. Az értékelhető szintek közé tar­tozik a pince (alagsor) és a tetőtér is, de csak a megállapított terület 80 százaléka vehető figyelembe. Nem számíthatóak be az épü­lettel szervesen össze nem függő létesítmények (fáskamra, kocsi­szín, garázs stb.). Az igy kiszámított árat az évi átlagos elhasználódás (amortizá­ció) címén évenként 1 százalékkal kell csökkenteni, legfeljebb azon­ban 80 % számítható le. A falusi gazdasághoz tartozó ház lakórészeit a családi házzal azonosan kell elbírálni. Háromlakásos házak Az előző előírásokhoz képest kedvezőbb elbírálás alá esnek azok a lakóházak, amelyekben legfeljebb három kollaudált lakás van, ha lakóhelyiségeik területe nem haladja meg a 180 négyzet- métert. A szintek szerint ténylege­sen megállapított árat azonban csökkenteni kell a ház lakóhelyi­ségei területét 120 négyzetméter­rel való elosztással nyert törttel (koefficienssel). A 180 négyzetméternél nagyobb lakóterületű házak Az ilyen házak árát a beépített tér szerint négy minőségi kategóri­ában állapítják meg légköbméte­renként 10, 8, 6 és 4 korona összegben. (Az ilyen épület már nem számit személyi tulajdonnak, és ezért csak magántulajdonként értékelhető, lényegesen alacso­nyabb összegben). Üdülők és kerti házak Ezen építmények árát szintén a szintek szerint kell megállapíta­ni. A szintek négyzetméterekben megállapított területével kell be­szorozni a hirdetmény 2. sz. mel­lékletében felsorolt minőségi je­gyeket (egy-egy jegynek alpontjai vannak különböző pontértékben; egy pont értéke 1 korona). Az épület évi amortizációja átla­gos színvonalú karbantartás mel­lett a téglaépítmények esetében 1,25 százalék, fa- vagy szerelt építmények esetében 2 százalék, de legfeljebb 80 %. I Nyaralók és falusi hétvégi házak Árukat szintén az egyes szintek árának összeadásával kell megál­lapítani az 1. sz. melléklet szerint (a családi házakra vonatkozó táb­lázat segítségével). A különbség az, hogy a 80 négyzetmétert meg­haladó szintmértéket csak 50 szá­zalékkal lehet értékelni. Garázsok Az önálló garázs árát a beépí­tett szintek területe és a 3. sz. mellékletben felsorolt jegyek pont­értékének szorzatában kell megál­lapítani (egy pont értéke 1 koro­na). Az így megállapított értéket a nem garázsolást szolgáló föld­szint alatti és emeleti szintekért, ha ezek elérik a garázs beépített területének 50 %-át, 30-30 %-kal kell emelni. Az évi amortizáció átlagos kar­bantartás esetében 1,25 %, ha a jegyek pontösszege legalább 1201 pont. 850-1200 pontérték esetében 1,75 %. Ha a pontok száma 850-nél kevesebb, akkor 3,3 %. Az amortizáoió azonban összesen legfeljebb 80 %. A sor­garázsok és az emeletes gará­zsok ára az előző pontban megál­lapított értékelés 85 %-a. Kerítések A kerítések árát a 4. sz. mellék­let jegyei pontjainak és a kerítések hosszának szorzatával kell megál­lapítani, leszámítva az amortizáció értékét. Az évi amortizáció 2-5 %, legfeljebb azonban 90 %. Kutak Értékelésük módját a rendelet külön állapítja meg az ásott és a fúrt kutak esetében. Melléképületek Értékelésük alapja az 5. sz. melléklet szerinti pontok és a terü­let szorzata. Pince és emeleti szint esetében, ha ezek a beépített te­rületnek 50 %-át meghaladják, az értékelés magasabb. Az amortizá­ciót természetesen itt is le kell számítani. Az évi amortizáció 1,25-5 %. A nem személyi szükségletre szolgáló építmények A pajták, kamrák, istállók és a termelési célokra készült épít­mények értékét az 5. sz. melléklet szerinti l-lll. minőségi osztályban a beépített terület négyzetméterei szerint 6-12 koronával kell érté­kelni. A külső módosításokat a 6. sz. melléklet szerint kell értékelni. A befejezetlen épületek árát a kész építmény értékéhez viszo­nyítva, az elkészültség arányában kell kifejezni. A telkek ára négyzetméteren­ként Bratislavában 20 korona, Banská Bystricában és Kassán (Košice), valamint az I. osztályú fürdővárosokban 15, a járási szék­helyeken 10, más városokban 8, a központi községekben 6 és a többi községben 4 korona. Az egyéni üdülést szolgáló épít­mények és az önálló kertek létesí­tésére szánt telkeknek (vagy a már meglévő ilyen építmények és kertek telkeinek) ára négyzet- méterenként 15 korona. Minden más telek négyzetmé­teréért 40 fillér jár. A telkek személyi használatba juttatásáért a fenti telekárak a mértékadók. A rendelet szabályozza még a telkek ideiglenes használatáért számítható évi térítés összegét. Ez a bekerített, beépített vagy az erre szánt telkek illetve kertek esetében évente a személyi hasz­nálatba juttatásért járó térítésnek öt százaléka és 2,5 %-a a többi nem mezőgazdasági rendeltetésű teleknél. Az ültetvények értékelését az eddigihez hasonló módon a 8. sz. melléklet tartalmazza. Ha a tulajdonos az építményt 1953. június 1-e óta a hirdetmény szerint megállapítható árnál ma­gasabb áron szerezte meg, akkor az igazolt magasabb árból kell kiszámítani - az amortizáció le­számítása után - a további értéke­sítésének árát. A felek szerződésükben a hir­detményi áraknál 20 %-kal maga­sabb árban is megállapodhatnak, tekintettel főleg az épület helyére, fekvésére, különleges felszerelt­ségére. A hirdetményi árak egyébként a törvényesen megállapított leg­magasabb árak. Kivételt - rendkí­vüli esetben - a Szlovák Árhivatal engedélyezhet. Az árhirdetmény szerinti árak megállapításához a legtöbb eset­ben bírósági szakértőre lesz szük­ség. Dr. FÖLDES JÓZSEF Nem is rejtett tartalék A tartalékok feltárásának, mozgósításának kérdése mindig napirendre kerül a munkafeladatok teljesítésének megterve­zésekor. Az ipari üzemekben, az állami gazdaságokban február végéig esedékes a gazdasági vezetők, a szakszerve­zeti bizottságok számára az idei munkaterv feladatai teljesí­tésének figyelme, gondos megtervezése. Időszerű tehát a tartalékok feltárásának, mozgósításának kérdésével foglal­kozni. És önként adódó ilyenkor, hogy a szocialista munka­brigádok mozgalma kerül szóba elsőként. Ahogyan az a Szak- szervezetek Központi Tanácsa és az újságírók hagyomá­nyos, nemrégiben megtartott, év eleji találkozóján történt. A legutóbbi helyzetjelentés szerint Szlovákia dolgozóinak 86,6 százaléka részese valamilyen formában a szocialista munkaversenynek, 44 276 munkakollektíva versenyez a megtisztelő, szocialista munkabrigád címért, amelyet az előző évek során 60 542 munkakollektíva már el is nyert. Ilyen formában a dolgozók 42,5 százaléka kapcsolódik be a szocialista munkaversenybe. Nem is rejtett tartalék tehát, hanem nyilvánvaló a brigád­mozgalom céltudatos bővítése. Különösen fontos feladat ez az állami gazdaságokban, mert míg a bányászok 52 száza­léka munkabrigádokba tömörülve részese a szocialista mun­kaversenynek, az állami gazdaságokban dolgozóknak csak a 36 százaléka. Nem rejtett, nagyon is nyilvánvaló tartalék, amit az említett találkozón Ottó Moncman, a Szakszervezetek Tanácsának titkára így határozott meg: a szocialista munkabrigádok mozgalmát úgy bővíteni, úgy fejleszteni, hogy megfeleljen a minőségi termelés követelményeinek és a korszerűségnek. Kétségtelen, hogy nagy sikere a munkaversenynek, a szo­cialista munkabrigádok mozgalmának: a múlt esztendőben az előirányzott 11 milliárd korona helyett, 15 milliárd korona volt elszámoláskor a társadalmi haszon. A múlt évben korántsem merített ki minden tartalékot a szocialista munka­verseny, a munkabrigádok mozgalma. Az idén a várható eredmény reményében kötelességünk a tartalékok feltárása, haladéktalan mozgósítása. Elsődleges és mértékadó az eredmény. Nem csupán azért, mert ezt külön is hangsúlyozták a találkozón a szakszervezeti tisztségviselők, hanem elsősorban azért, mert az eredmé­nyek kellő, erkölcsi és anyagi értékelése, jutalmazása nélkül nem fejleszthető a szocialista munkaverseny, a munkabrigá­dok mozgalma. Nem rejtett, nagyon is nyilvánvaló tartalék ezen a téren az eredmények olyan minősítése, amikor a gyártmányt, a termé­ket, a nemzetközi piacon elismert mérce szerint ítélik meg. Ez a mérce azt mutatja, hogy gyártmányaink előállításához a szükségesnél több energiát, munkát használunk. Ónként adódó tehát, hogy a tartalékok feltárása és mozgó­sítása a legidőszerűbb tennivaló napjainkban a szocialista munkaverseny, a munkabrigádok mozgalmának bővítése. Általános, mindenhol alkalmazható, recepthez hasonlítható útmutatás, tanács persze nincs hozzá, azt kell elérnünk, hogy nálunk minden dolgozó valóban gazdája legyen a saját munkahelyének. HAJDÚ ANDRÁS ORVOSI TANÁCSADÓ A relaxáció, a jóga és az egészség I. A éumperki Észak-morvaországi Faipari Vállalat šternberki üzemé­ben gömbfamegmunkáló automata gépsort adtak át, amely az első ilyen berendezés a KGST-tagországokban. A gépsort a vállalat és a bratislavai Állami Faipari Kutatóintézet közösen fejlesztette ki. (Vladislav Galgonek felvétele - ČTK) Napjaink tudományos, műszaki, valamint társadalmi vívmányai és felfedezései döbbenetes eredmé­nyeket, nem várt változásokat idéztek elő. Talán éppen a robba­násszerű fejlődése okozta, hogy a ma embere egyre növekedő adót kénytelen fizetni e páratlan méretű civilizációs folyamatnak. Általa ugyan kedvezően alakult társadal­munk helyzete, de megváltozott az ember gondolkodása, érték­rendje és életmódja. Ennek követ­keztében egyre több a feszült lég­kör szülte stresszes állapot, egyre nő a neurózisban szenvedők száma. Ma több milliónyi civilizált em­ber túlzott szellemi megterhelés­ben él. Ennek az állapotnak a ki­váltói többek között az időhiány és a fokozódó követelményekkel összefüggő növekvő, sokszor tel­jesíthetetlen feladatok. Ezért egy­re gyakoriabbak az idegrendszeri tünetek (a fejfájás, a migrén, az alvás zavarai, az ájulásszerú rosz- szullétek, a fáradékonyság és az ingerlékenység, a légzési, emész­tési és keringési rendszer átmene­ti zavarai, az infarktus stb.). Ezek szaporodása is azt bizonyítja, hogy az emberek zöme tanácsta­lan és felkészületlen a fokozott idegi és szervezeti terheléssel, iz­galmakkal szemben. Végered­ményben nem vagyunk képesek megőrizni testünk fizikai és pszi­chikai egyensúlyát, mert nem is­merjük a test és a lélek edzésének megfelelő módját, illetve techni­káját. A fejlett gyógyszeripar jóvoltá­ból a feszültséggel telített egyén nem kutatja az állapotát kiváltó okokat, nyugtató tablettával - ha csak ideiglenesen is - megoldha­tónak találja helyzetét. Eszébe sem jut, hogy ez könnyen fajulhat káros szokássá, egészségi árta­lommá. A kiutat ilyenkor nem ke­resi a helytelen, a fizikai és szelle­mi megterhelését nem kompenzáló életmódjának megváltoztatásá­ban, vagy szervezete alkalmazko­dóképességének fokozásában. Már fél évszázada ismerjük a gazdag tapasztalatokon alapuló „önlazítási“ módokat, melyekkel az élettani, idegi és pszichikai za­varok megelőzhetők, csökkenthe­tők, esetlen meg is szüntethetők. Lényegében azt kell tudatosíta­nunk, hogy a relaxáció egy elsajá­títható tudatos szabályozási mód­szer. Valamennyi lazítási techni­kának egy a célja: a megnöveke­dett belső feszültséget kívánja fel­oldani, vagy legalább is enyhíteni. Erre az az élettani felmérés ad lehetőséget, hogy a feszült idegál­lapot és az ellazult vázizomzat kölcsönösen kizárja egymást. Ha tehát tudjuk, hogy a megnöveke­dett idegizgalom előidézi a váz­izomzat feszültségi állapotának fo­kozódását, kínálkozik is már a megoldás: a test izmainak ellen­tétes állapotán, azaz ellazításán át feloldhatók az idegrendszeri fe­szültségek. A cél tehát a vázizom­zat ellazultságának, a testi nyuga­lomnak, a külső zavaró hatásoktól mentes, feloldódott közérzetnek az elérése. Az ebben a nyugalmi állapotban végzett testgyakorlatok által tehát megszüntethetők a szervezet élettani működését kí­sérő kedvezőtlen tünetek. A testnevelő rendszerek közül a lazításra a jóga gyakorlatrend­szere nyújtja a legtöbb lehetősé­get. Lényegében relaxáció nélkül nem is lehet jógázni, mint ahogyan kimagasló sporteredményt is csak az olyan egyén képes elérni, aki jól tud összpontosítani, ismeri és elsajátította a lazítási technikák valamelyikét. Az Európában elter­jedt ún. hatha-jóga elsősorban a szellemi dolgozók részére alkal­mas. Általa képesek vagyunk ked­vezően befolyásolni nemcsak a szív és keringési zavarokat, ma­gas vérnyomást, érelmeszesedést, gyomor és bél rendellenessége­ket, hanem az idegártalmak tüne­teit is: a gyakori fejfájást, alvás­zavart, fáradékonyságot, ingerlé­kenységet, lehangoltságot. Az egyoldalú idegrendszeri fog­lalkozás kitűnő „balzsama“ első­sorban a teljes jógalégzés. A lég­zésgyakorlatokon kívül e célra legalkalmasabbak a fordított test- helyzetű gyakorlatok. Ilyenek a vi- parita-karani (félgyertya), a szár- vangászana (gyertyaállás), főleg pedig a sirsászana (jóga-fejenál- lás). A jóga testtartások hatásának kiaknázásához hozzátartozik az izmok ellazítása, a működési tó­nus csökkentése. Ez pedig legin­kább az ún. savászana - a pihenő póz, vagy hullapóz által érhető el. A relaxációs folyamat lényeges velejárója a relaxációs kommen­tár, azaz a beszéd, élőszó vagy annak reprodukált formája. A jó­gagyakorlatok közben a szó-, mondat- és gondolatismétlések semmi esetre sem tekinthetők a jóga lebecsülendő, vagy elha­nyagolható részének. A gyakorla­tok közben használt mondatok tulajdonképpen végtagjainkhoz, szerveinkhez, testrészeinkhez kül­dött fontos jelzések. Általuk nagy mértékben befolyásolhatók a szervezeti, szervi folyamatok, főleg pedig az idegrendszer mű­ködése. (Folytatjuk) Dr. SZŐKE ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1985. II. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom