Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-07 / 32. szám, csütörtök

Kórház a Sárga-dombon A POLITIKAI MUNKÁRÓL SEM FELEDKEZNEK MEG Brnóban, a nemzetközi vásár kiállítási telepének fő bejáratával majdnem szemközt, a Sárga­dombon (Žlutý-kopec), éppen ne­gyed évszázaddal ezelőtt, első­ként hazánkban, olyan kórházat építettek, mely iskola is. Az intéz­mény neve: Egészségügyi Dolgo­zók Továbbképző Intézete. Akko­riban, huszonöt évvel ezelőtt, cso­dálkoztak is sokan: ott fogják taní­tani a képzettséggel és gyakorlat­tal, tapasztalattal rendelkező dol­gozókat? Napjainkban már más szakterületen is olyan természe­tes, olyannyira szervezett a szak­mai továbbképzés, hogy meg se lep, amikor dr. Jirí Geryk az igaz­gató megbízottja magyarázni kezdi:- Országos hatáskörű az inté­zetünk. Szlovákiából is sok dolgo­zót küldtek hozzánk, tudva, hogy a nálunk szervezett továbbképzés a speciális igényeknek is megfelel. Tizennégy tanszékünk működik, és a mostani oktatási évben száz- kilenc különféle tanfolyamot ren­dezünk. Legkevesebb két hét, a legtöbb fél év a tanfolyamok időtartama. közül hárman legalább kommunis­ták, tagjelöltek, ideiglenes párt­csoportot szerveznek számukra.- A szakmai továbbképzéshez is kapcsolódik a marxizmus-leni- nizmus oktatása - magyarázza -, de a hallgatók pártéletének, párt­munkájának megszervezéséről is gondoskodunk. Egyébként az in­tézet vezetősége a pártbizottság­gal egyetértésben elsőrangú fel­adatának tekinti úgy megszervez­ni a továbbképzést, hogy annak a gyakorlatban is hasznát vegyék. Ideiglenes, 8 tagú pártcsoport működik a fogtechnikusokat to­vábbképző tanszéken, melynek vezetője dr. Jitka Roháčková. Gya­korlati foglalkozást tartanak éppen az intézet fogászati rendelőjében, ezért a tanszékvezető orvosnő, röviden, tömören, egyetlen példa említésével méltatja a szakmai, politikai továbbképzés jelentő­ségét.- Vegyük például a rutint - mondja. - Mind a szakmában, mind a közéletben és társadalmi tevékenységben gátolja az előre­haladást, a kapkodás pedig rossz A gyógytornászok vitadélutánjának egyik jelenete A szerző felvétele A legtöbb tanfolyamot, szám sze­rint: huszonnyolcat, a dr. Márie Šafáriková vezetésével működő, az egészségügyi nővéreket to­vábbképző tanszék szervezi. Az egészségügyi munka szervezésé­vel, gazdasági kérdéseivel foglal­kozó dolgozók továbbképzésére szervezett tanszék, melynek dr. Jirí Vejbéra a vezetője, az idén huszonnégy tanfolyamot szervez. Ezzel kapcsolatban azonban mindjárt megjegyzi Dana Šemet- ková, a pártbizottság elnöke:-A tanfolyam hallgatói foglal­koznak politikai, gazdasági és az egészségügyi munka megszerve­zésére vonatkozó kérdésekkel, vagyis itt szakmai és politikai to­vábbképzés is folyik. És elmondja, hogy az intézet­ben működő pártszervezetnek 38 tagja, 2 tagjelöltje van, de jelenleg 3 ideiglenes pártcsoport tevékeny­ségének irányításával is foglalko­zik a pártbizottság, mert náluk egy évtizede már hagyomány: ha az egyhónapos tanfolyamok hallgatói beidegződéseket szül. Az orvo­soknak is állandóan bővíteni kell ismereteiket, újra és újra fel kell frissíteni tudásukat. Ez a legfőbb feladata az itteni továbbkép­zésnek. A másik ideiglenes pártcsoport a dr. Svätopluk Párák vezette, a laboránsok továbbképzésére szervezett tanszéken működik. A pártcsoport vezetője, Márie Jú- ranová, aki egyébként a libereci kórház dolgozója, a szakmai to­vábbképzésről így vélekedik:- Minden tudás alapja az ala­pos szakmai ismeret. Annál mű­veltebb valaki, minél kiválóbb a szakmájában. Az általános mű­veltséget is növeli, fokozza mind­az, amit a tanfolyamon tanulunk. Utána a pártcsoport programjá­ról tájékoztat:- Az intézet politikai közéletébe úgy kapcsolódunk be, hogy elvál­laltuk az egyik, évfordulós témájú faliújság elkészítését. Mi patronál­juk a velünk tanuló vietnami labo­ránsok négy fős csoportját. Meg­szerveztük a tanfolyam hallgatói számára a kétnapos tanulmányi kirándulást, a színház- és múze­umlátogatásokat. A harmadik idiglenes pártcso­port a dr. Márie Večer óvá vezette, a rehabilitációs nővérek, a gyógy­tornászok továbbképzésére szer­vezett tanszéken működik. Maga a tanszékvezető orvosnő a párt­csoport vezetője, mert rajta kívül csak 3 tagja van a csoportnak.- - Kimutatható - magyarázza lelkesedéssel -, hogy azokban a kórházakban, ahol gyógytornász működik, az ápolási napok száma csökkent. A műtétek után ritkáb­ban lép fel pneumonia és trombó­zis, a betegek gyógyulása gyor­sabb, teljesebb. Az asztmás bete­geknél, a Heine-Medin-utókeze- lókben, a rehabilitációs osztályo­kon a gyógyító munka egyik fontos eszköze a gyógytorna, masszázs, fiziko- és elektroterápia. Akik pe­dig ezen az alapos felkészültsé­get, képzettséget igénylő szakte­rületen dolgoznak, azok számára nélkülözhetetlen a rendszeres szakmai továbbképzés. Azért is szerveztünk az idei oktatási évben tíz egyhónapos tanfolyamot. Az év minden napját hasznosítjuk. A pártcsoport tevékenységéről pedig így tájékoztat:- A szakmai követelményhez igazodik. A köznapi, kórházi élet azt bizonyítja, hogy az alkalmazot­tak közül a rehabilitációs nővérek, a gyógytornászok kerülnek legin­kább közvetlen, beszélgető kap­csolatba a betegekkel. Amiből az következik, hogy politikailag agitá­torként tehetnek a legtöbbet. Ezért mi, az ifjúsági szervezet tisztség­viselőivel együttműködve, a tanfo­lyam hallgatói körében az ilyen jellegű rendezvények megszerve­zésére törekszünk. A szóbeli agi­táció módszereire pedig úgy szok­tatjuk rá őket a legeredményeseb­ben, ha számukra sorozatosan rendezünk ilyen akciókat. Beszél­getéseket, vitákat, megadott té­mával foglalkozó eszmecseréket, kérdés és felelet délutánokat. Az intézet folyosóit, tantermeit, kórtermeit, tanuló- és betegszobá­it járva, látogatva a kívülálló, a hozzám hasonló, alkalmi látoga­tó nem is tudja pontosan megha­tározni, hogy iskolában, vagy kór­házban jár.- így helyes, ez a jó - mondja rá válaszként a pártelnök -, mert ez jellemző sajátossága a szak­mai továbbképzésnek. Megemlíti a velejáró gondokat is:- A hatékonyságát esetenként még fékezi az alkalmanként meg­mutatkozó, oktatói konzervativiz­mus, az idegenkedés az új tartal­mak és korszerű módszerek alkal­mazásától. Ezzel szemben egy másik veszély is kísért, a min­denáron való újítás veszélye. A két jelenséget azonban mindig kiegyensúlyozza egy-egy megfon­tolt intézkedés, melyről az intézet igazgatósága a pártbizottsággal közösen dönt. ... , . _ HAJDÚ ANDRAS EGY PANASZ NYOMÁN Mit vittek haza a szakácsnők? Az ellenőrző szervek a névtelen panaszokat sem dobják a papírkosárba. Igaz, ezek többsége alapta­lan, de van köztük olyan is, amely a jogszabályok súlyos megsértésére hívja fel a figyelmet. 1984 július végén a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) Jnb népi ellenőrzé­si bizottságához továbbított egy névtelen bejelentést az SZSZK Oktatási Minisztériuma. A panasztevő rámutatott arra, hogy az ipolybalogi (Balog nad Ip­ľom) alapiskola étterméből a szakácsnők sok mindent eltulajdonítanak. A felháborodott levélíró elmondta, hogy a szakácsnők naponta nagy mennyiségű tejet, péksüteményt, gyümölcsöt, készételt visznek haza, megkárosítva ezzel az iskola tanulóit. Kérte az ügy kivizsgálását. Mivel nyáron az iskola étterme nem üzemelt, az ügyet az iskolaév kezdetén vizsgáltuk ki. A levélíró által feltüntetett időpontban megfigyeltük hogyan távoznak munkahelyükről a szakácsnők és a helyzet valóban olyan volt, mint ahogy azt a pana­szos leírta:,,... csomagokkal megrakott kerékpárokat tolnak maguk mellett, másképp nem bírnák a nagy mennyiségű élelmet hazavinni.“ A szakácsnőknek természetesen vissza kellett tér­niük az étterembe, ahol leellenőrizték, mit vittek táskáikban, kannáikban és a vödrökben. Hárman 1,70 kg főtt marhahúst, 3 liter húslevest, 3,4 liter paradicsomos káposztát, 0,82 kg főtt tésztát, 7,05 kg körtét, 1,58 kg kenyeret, 110 gr Kriváň sajtot és 26,5 liter konyhai hulladékot vittek haza, összesen 219 korona értékben. Ha helyt adunk a panaszos észrevételének, felve­tődik a kérdés, hogyan fordulhatott elő, hogy a tanuló­kat hosszabb időn keresztül ily módon megkárosí­tották? Az iskolai étterem vezetője és a helyi nemzeti bizottság is megszegte kötelességeit. Nem járt el az ellenőrzésre vonatkozó rendeletek, a CSKP KB El­nökségének 1983 februári levele, valamint a kor­mány, a kerületi és a járási nemzeti bizottság rendel­kezései szellemében. Ráadásul a helyi nemzeti bi­zottság nem szervezte meg az Oktatási Minisztérium utasításainak megfelelően a moslék szerződéses eladását. Természetesen a mulasztások nem maradtak kö­vetkezmények nélkül. A konyha vezetője megrovás­ban részesült és 500 korona pénzbírságot fizetett, a négy szakácsnő pedig két hónapig nem kap pré­miumot, ami azt jelenti, hogy összesen 2242 koroná­val lesz kevesebb a fizetésük. A járási nemzeti bizottság oktatási osztályának vezetői és az ipolybalogi Hnb intézkedéseket hozott, hogy a jövőben ilyen visszaélések ne fordulhassanak elő. LADISLAV ĎURÍK, a jnb népi ellenőrzési bizottságának munkatársa Érdekes hobbija van Ján Majba ochtinái la­kosnak, a slavošov- cei papírgyár lakato­sának. Bádogból olyan csengettyűket készít, amilyeneket a múltban a szánt vontató lovak nyaká­ba akasztottak. A 4,5 centiméternél kisebb átmérőjű csengők ké­szítését régi lakatos­mesterektől tanulta. A képen: Ján Majba csengettyűivel. (Svätopluk Pisecký felvétele - ČSTK) A közösség javára Alkonyodik, nagy pelyhekben hull a hó, amikor Nemcsok János- né kilép a takaros ház kapuján. Szapora léptekkel az autóbusz- megálló felé igyekszik. A Rozsnyói (Rožňava) Városi Nemzeti Bizott­ság ülésére hivatalos, nem szeret­ne elkésni, érdekli mi történik a já­rási székhelyen, hogyan halad a kórház építése, amelynek mi­előbbi befejezése érdekében a Népi Kamara terv- és költségve­tési bizottságának ülésén is fel­szólalt.- Idestova kilenc éve annak, hogy a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője vagyok. Kezdetben féltem, hogy nem tu­dok megbirkózni a feladatokkal- mondja. - Szüleim munkásem­berek, az ö nyomdokaikban hala­dok én is. Egy időben a nőszövet- ség helyi szervezetének voltam az elnöke, de ennek ellenére nem volt tapasztalatom a közéleti mun­kában. Szerencse, hogy a tapasz­talt képviselőtársaim segítettek a kezdeti nehézségek leküzdé­sében. Amikor véget ért az első megbí­zatási időszak, újra jelölték s ismét bizalmat kapott. A honvédelmi és a közbiztonsági bizottság tagja lett, s egyúttal a Szövetségi Gyű­lés Elnökségébe is beválasztották. Félt a megnövekedett feladatoktól, de alaptalanul. A legutóbbi ülésen újra szót kért a nők építőmunkájá­ról, a családban és a társadalom­ban betöltött szerepéről beszélt.- Nem tehetek róla, a mai napig lámpalázas vagyok - folytatja.- Minden segítséget megkapok a járási szervektől, a nóbizottság- tól. A nőszervezet járási bizottsá­gának a Rozsnyói Vnb alelnöke áll az élén, így gyakran találkozunk, megvitatjuk a teendőket, s képet kapok a Nószövetség járási szer­vezetének munkájáról. Elhallgat, majd némi szünet után így folytatja.- Az eredményes képviselői munka egyik alapfeltétele a jó csa­ládi háttér. Szüleim, férjem min­denben segítenek, mivel gyakran vagyok távol. A kislányom közben elvégezte a főiskolát, férjhez ment, sőt van már egy tizenöt hónapos unokám is. Mivel távol lakunk egymástól, még többet kell utaznom. Még az a szerencse, hogy férjem, aki ma már egy mű­szakban dolgozik, ha a szükség úgy kívánja, elém jön autóval, de az is megtörténik, hogy elvisz a rendezvényekre. A jelenlegi munkahelyére, a já­rási ipari vállalat pelsőci (Plešivec) üzemrészlegébe húsz évvel ez­előtt került. Megkapta a vállalat és a szakágazat legjobb dolgozója jelvényt. Két év óta mesterhelyet­tesi beosztásban dolgozik. Évek óta teljesítik a tervet, tavaly több mint háromszázezer munkaruhát varrtak az NDK-nak, a tiszta nye­reségük meghaladja a kétmillió koronát. Tagja annak a szocialista munkabrigádnak, amelynek tagjai rövidesen megkapják az aranyjel­vényeket.- Mivel két műszakban dolgo­zom, csak minden második héten utazhatok a nemzeti bizottságok üléseire. A leggyakrabban a revú­ca/, a pelsőci és a járási székhely nemzeti bizottságának plenáris ülésein veszek részt. Igaz, a leg­többet helyi problémákkal foglal­koznak, de számomra ez is tanul­ságos. Közben megérkezik az autó­busz. Páskaháza (Pašková) kis település, csak egypáran szállnak fel. A képviselő az utasokkal be­szélget mindaddig, amíg nem ér­kezünk Pelsőcre, ahol át kell száll­ni. A rozsnyói autóbusz megérke­zéséig tovább beszélgetünk.- A munkahelyi és a képviselői feladatok mellett, mint minden családos asszonyra, rám is a má­sodik műszak vár. Főzés, takarí­tás, mosás. A legjobban a kertben érzem magam, s ha jut rá időm, (A szerző felvétele) kézimunkázok. Nyáron szívesen kirándulunk a szomszédos orszá­gokba, s a szép hazai tájakra. Amint tehetjük, kocsiba tesszük a sátrat, s útra kelünk. Tervei felől érdeklődöm. Cso­dálkozva néz rám, hogy ilyet kér­dezek, hiszen többet ért el, mint azt valaha is gondolta volna az ifjúsági szövetség aktivistájaként. Szórakozottan megigazítja szem­üvegét, majd megtöri a hallgatást.- Terveim? Jól végezni a képvi­selői tisztségből reám háruló fel­adatokat, hogy a számadás idején emelt fővel állhassak a választóim elé. A munkahelyemen is szeret­nék helytállni. Ezek az én terveim, mert a mindennapi munka, a helytállás nem választható el a tisztségemből adódó felada­toktól. A járási székhelyen, a városi nemzeti bizottság székházában ismerősként fogadják. Ö is ottho­nosan mozog itt. Késő este ér véget az ülés, s bizony tíz óra felé jár már az idő, amikor szülőfalujá­ban leszáll az autóbuszról. Az ar­cán mosoly jelenik meg, amikor látja, hogy házuk ablakában még világosság van, várnak rá. Későre jár, de néhány percig még folytat­juk a beszélgetést, most már hár­masban.- Amikor először jelöltek képvi­selőnek a férjem örült is, meg félt is, főleg attól tartott, hogy sokat kell majd utaznom. Abban az időben mozdonyvezetőként dolgozott, csak pár éve került a fűtőházba. Amint látja, megbirkóztunk a ne­hézségekkel. Mindenben segített, másképpen nem is tudom, mi lett volna velem és a családdal. Búcsút veszünk, mert reggel is­mét korán kell kelnie. Tudom, hogy lefekvés előtt még előveszi a határidőnaplót, hogy ellenőrizze, a közeli napokban hol várják, hova kell elmennie. Nemcsok Jánosné azok közé tartozik, akik mindenkor helytállnak, becsülettel, lelkiisme­retesen végzik a feladatukat. A köz javára nem sajnálják egyéni kényelmüket, szabad idejük nagy részét is feláldozni. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÓ 6 1985. II. 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom