Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-25 / 47. szám, hétfő

Mindig a munkásosztály érdekeiért Jaromír Dolanský 90. születésnapjára NÖVELNI A POLITIKAI FELELŐSSÉGET A Vágmenti Gépgyárak kolárovói, motorkerékpárokat gyártó üzeme pártszervezetének év eleji gyűléséről Népünk forradalmi hagyomá­nyainak történelmi naptára Jaro­mír Dolanskýnak, a párt és az állam régi, tapasztalt és bevált tisztségviselőjének, a politikusnak, a Nemzetgyűlés képviselőjének meg nem élt 90. születésnapjára emlékeztet bennünket. Egyike volt azoknak, akik egész életművükkel munkásosztályunk, szocialista társadalmunk és Cseh­szlovákia Kommunista Pártja tör­ténelmi érdekeit szolgálták. Tevő­legesen járult hozzá a forradalmá­rok korábbi nemzedékei legmeré­szebb vágyainak és álmainak a megvalósításához. Ezért jelké­pes, hogy az életét kitöltő politikai, szervező és irányító munkájáról népünk egyik legjelentősebb idő­szakában, a Győzelmes Február 37. évfordulójának esztendejében emlékezünk meg. Munkásosztá­lyunk és dolgozó népünk győzel­mét a reakció felett csak a kom­munista párt vezető szerepe tette lehetővé. A párt soraiba Jaromír Dolanský is derekas, szerény és fáradhatatlan harcosként illeszke­dett. Prága Kariin negyedében 1895. február 25-én született. Apja tudós volt. A családi környezetnek és a saját érdeklődési körének hatá­sára 1913-ban a Károly Egyetem jogi karán kezdte meg egyetemi tanulmányait. Az első világháború szövevényes évei és a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom visszhangja hozzájárult élet- és világszemlélete formálásához. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának közvetlenül a megalakulása után lett a tagja, hogy erejét és képességeit a munkásosztály él­csapatának szolgálatába állítsa. Pártmunkássága évtizedeiben mindig az ádáz harc első soraiban állt. Lelkiismeretesen teljesítette azokat a feladatokat, amelyekkel a párt kerületi vagy központi szin­ten megbízta. Az elméleti és az ideológiai munka iránti nagy fele­lősségérzettől áthatva vezette a Komunistická revue c. elméleti folyóiratot. Brnói kerületi titkárként segítette áthidalni a párton belüli válság bonyolult időszakát. Fele­lős tisztségei voltak a Vörös Szak- szervezetekben. A CSKP történel­mi V. kongresszusa óta tagja volt a párt központi bizottságának. Fi­gyelmes tanítványa volt a politikai munka mestereinek - Klement Gottwaldnak, Antonín Zápotocký- nak, Bohumír Šmeralnak, és a munkásosztály ügye további be­vált harcosainak. A harmincas évek a nehéz pró­batétek időszaka volt az ő számá­ra is. A Nemzetgyűlésben a CSKP képviselőinek soraiban a gazda­sági válság katasztrofális követ­kezményeinek, a dolgozó tömege­ket sújtó nyomornak, a munkanél­küliségnek és az éhínségnek eny­hítésére törekedett. A burzsoázia, parlamenti és kormányzati gépe­zete azonban semmibe vette a dolgozó nép minden gondját- baját. A „szociális ellátásra“ hi­vatkoztak, vagyis a kevés kenye­ret és egyéb élelmiszert biztosító „koldusutalványokra“. A fasizmus előretörése és csehszlovákiai terjeszkedése kö­vetkeztében megváltoztak a CSKP tevékenységének feltéte­lei. Ez kikényszerítette a párt takti­kájának megváltoztatását. Jaromir Dolanský is részt vállalt az antifa­siszta egységfront taktikájának megvalósításából. A Csehszlová­kia tragikus sorsát 1938-ban el­döntő müncheni egyezmény után tagja lett a párt vezetőségének. Antonín Zápotockýval együtt tagja volt a CSKP utolsó legális vezető­ségének. Miután feladataikat telje­sítették, 1939 áprilisában a párt utasítására ők is megkíséreltek il­legálisan külföldre emigrálni, de a Gestapo letartóztatta őket. Hosszú éveket töltöttek a fasiszta börtönökben és koncentrációs tá­borokban - a Pankrácon, Drezdá­ban, Sachsenhausenban. Az igaz ügybe és a győzelembe vetett hitük, meggyőződésük erősebb­nek bizonyult a politikai foglyok fizikumát és lelki erejét felőrlő szenvedéseknél. Jaromír Do­lanský itt sem hagyott fel a politikai munkával. A felszabadulás megnyitotta életének és munkájának új szaka­szát. Ismét bekapcsolódott a poli­tikai és a közéleti tevékenységbe. Éveken át tagja volt a CSKP Köz­ponti Bizottságának és Elnöksé­gének, képviselője a Nemzetgyű­lésnek. Államférfiként is helytállt. Ezerkilencszáznegyvenhatban pénzügyminiszter lett, később mi­niszterként elnöke az Állami Terv­hivatalnak. A Csehszlovák Köztár­saság alelnökének tisztjét látta el 1951-től 1963-ig. Ezeket és a további igényes feladatokat a párt- és a társada­lom iránti magas fokú felelősség­tudattal teljesítette. Meg nem alku­vó volt a fogyatékosságokkal, a közömbösséggel, a felületes­séggel szemben. Engesztelhetet­lenül bírálta azokat, akik az „ob­jektív okokra és nehézségekre“ hivatkoztak. Évtizedes áldozatos munkásságával hozzájárult ha­zánkban a szocializmus építése számos jelentős politikai és gaz­dasági kérdésének a megoldásá­hoz. Hazafi és internacionalista volt, akinek művét fémjelezte a csehszlovák-szovjet barátság iránti hűség. Jaromir Dolanský 1972. július 16-án hunyt el. Személyében olyan elvtárs távozott, aki egész életét a szocializmus és a kommu­nizmus eszméinek szentelte. Ne­vét tartósan beírta Csehszlovákia Kommunista Pártja és népünk for­radalmi történelmi hagyományai­nak krónikájába. Dr. FRANTIŠEK MORAVICKÝ docens, kandidátus „Szeretem a szülőfalumat“ Tudatos felkészülés - becsületes helytállás A helyi nemzeti bizottságok feladatainak ellátása, a választott szervek összetételén, a tagok felkészültségén, aktivitásán múlik. Szerencsére sok az olyan képviselő és aktivista, aki felelősségtelje­sen, hozzáértéssel végzi feladatát. A társadalmi munkában elsősor­ban a kommunisták járnak elő jó példával. Közéjük tartozik Zserno- vicky Károly üzemmérnök, a Püspöki (Podunajské Biskupice) Helyi Nemzeti Bizottság képviselője. Zsernovifcky elvtárs 1960 óta képviselő, s egyben ő az elnöke a polgári ügyek testületének. Félárvaként nevelkedett. Édes­apja a második világháború alatt, Bratislava bombázásakor pusztult el. Apja nyomdokain járva az épí­ti J SZÚ 1985. II. 25. A polgári ügyek testülete megalakulásának 30. évfor­dulóján rendezett ünnepségen oklevelet kaptak a tes­tület kiválóan dolgozó tagjai tészettel jegyezte el magát, Lo­soncon (Lučenec) végezte el a szakközépiskolát. Mivel a mun­kaköre megkívánta, tovább tanult, üzemmérnöki oklevelet szerzett. Jó szervező, irányító munkájára felfigyeltek, így már nyolcadik esz­tendeje az oktatásügyi miniszté­rium dolgozója, az iskolaépítkezés tervezési és karbantartási osztá- lyányak a vezetője. A tényleges katonai szolgálata idején, alig húszévesen lett párt­tag és ezt követően az egység ifjúsági szervezetének elnöke. A leszerelés után a magasépítő vállalat bratislavai részlegén vá­lasztották meg SZISZ-elnökké, majd a püspöki ifjúsági szervezet élén állt. Egy ideig a CSEMADOK helyi szervezetének elnöki poszt­ját is betöltötte, lelkes színjátszó volt, aminek sokat köszönhet. Tanulj, hogy boldogulj! - Ez vezérelte, amikor sok elfoglaltsá­ga mellett elvégezte a Marxista -Leninista Esti Egyetemet, és a féléves kerületi pártiskolát Har­mónián. Ideoló­giai felkészülé­sére, politikai is­mereteire minde­nütt nagy szük­ség van, hiszen a minisztérium­ban a pártcso­portok egyikének a vezetője, Püs­pökin tagja az alapszervezet pártbizottságá­nak, amelynek megbízásából az agitációs köz­pontot irányítja, és előad a párt­oktatáson. Az agitációs csoport ötven tagja sokoldalúan felkészült, eredmé­nyes munkát fejt ki a lakosság körében. A szemléltető agitáció átgondolt, példásan ünnepük meg a politikai évfordulókat, állami ün­nepeket. A nyilvános pártgyűlése­ket gondosan szervezik, ezért lá­togatottak. A pártszervezet veze­tői rendszeresen találkoznak a képviselőkkel, értékelik a vá­lasztási program teljesítését és előadásokat tartanak a nyugdíja­sok részére. Zsernovicky elvtárs társada- lom-politikai munkájának legjelen­tősebbje a polgári ügyek testületé­nek az irányítása. A testület hét bizottsága ered­ményes munkát fejt ki a lakosság körében. Rendszeresen szervezik a névadó ünnepségeket; köszön­tik az ezüst-, aranylakodalmaso­kat; jubileumi évfordulókon meglá­togatják és megajándékozzák a közéletben kiváló munkát vég­zőket, továbbá a hatvan-, hetven-, hetvenöt és nyolcvanéven felülie­ket. Évente egyszer meglátogatják és megajándékozzák azokat, akik a szociális otthonokban laknak; a hozzátartozókkal megbeszélve szervezik a polgári szertartásokat; hozzájárulnak az iskolaév megnyi­tásához és évente többször talál­koznak a pionírokkal. Nagy figyelmet fordítanak a ta­pasztalatcserére. Testületi kül­döttségeket fogadnak és ők is el­látogatnak más testületekbe. A szerzett tapasztalatok alapján a nemzetközi nőnapon fogadják a tanítónőket és elbeszélgetnek problémáikról. Tervezik, hogy ha­zánk és Bratislava felszabadulása 40. évfordulója alkalmából össze­hívják az 1945. áprilisában és má­jusában születetteket. Tavaly ősz­szel első ízben készítettek műsort halottak napjára. Beszédek, ver­sek hangzottak el a temetőben, fúvószenekar játszott. Virágcsok­rot helyeztek az előző évben el­hunyt Mandli Imre szövetségi gyű­lési képviselő, a hnb-elnök sírjára, aki lényegében e nemes gondolat kezdeményezője volt, és ugyan­csak csokrot helyeztek el a teme­tőben nyugvók emlékére. Honnan ennyi hozzáértés az ötvenhez közeledő, felelős beosz­tásban levő kommunistában? A válasz a következő:- Szeretem a szülőfalumat, szorgos népét és mindent megte­szek boldogabb életükért. így szeretném meghálálni azt, amit társadalmunk nekem adott. Nem akarom, hogy az emberek milliói édesapám sorsára jussanak. Re­mélem, szerény munkásságom­mal, amely kommunista hitemből fakad, hozzájárulok az emberiség döntő többsége által óhajtott bé­kéhez, boldogulásunk legfonto­sabb zálogához. TÓTH DEZSŐ Három munkásfiatal, Hajnal Já­nos, Zolnai György, Tóth Gábor tagsági felvételével kezdődött a gyűlés. Utána a beszámolót elő­terjesztő Ján Jány, a pártbizottság elnöke örömmel állapította meg, hogy üzemükben, ahol a dolgozók átlagos életkora 31 év, a kommu­nisták szervezettsége 19,8 száza­lékos. Beszámolójában erre a tényre hivatkozva hangsúlyozta: „Igyekszünk is lehetőséget, alkal­mat adni a fiatal kommunistáknak önállóságuk, felkészültségük bizo­nyítására.“ A pártélet fejlődését, a gazdaságpolitikai feladatok tel­jesítését elemezve és értékelve minden esetben erre a szempont­ra gondolva utalt a nagyobb fele­lősséget igénylő, soron következő új feladatokra. A pártélet alakulásának tényeit vizsgálva dicsérettel szólt a Meli­cher Flórián vezette pártcsoport­nak a tagjelöltek nevelése terén elért sikeréről, afél éve megszerve­zett üzemi agitációs központ tevé­kenységéről, a népi milicia 32 fős üzemi alakulatának a kerületi párt- bizottságtól kapott kitüntetéséről. A gazdaságpolitikai célok folya­matos megvalósításának elemzé­sekor viszont névre szóló bírálattal foglalkozott az újítók mozgalmá­nak jelenlegi, remélhetőleg átme­neti hanyatlásával, a szakszerve­zeti termelési értekezletek szerve­zési gondjaival, a Babetta motor- kerékpárok kül- és belföldre kerülő szállítmányainak minőségi kérdé­seivel. Tizenegyen kértek szót a be­számolót követő vitában, melynek során megmutatkozott az igény és törekvés a reális értékelésre, az elmaradások, a negatív jelensé­gek elleni fellépésre, a jó és a kö­vetendő ösztönzésre. Különösen nagy érdeklődés kísérte Juraj Magváši mérnöknek, a vezérigaz­gatóság küldöttjének felszólalását, aki az új feladatokat ismertetve bejelentette. „Az a tény, hogy júli­us elejétől önálló, vállalati jogkört kap az üzem vezetősége, megkö­veteli a politikai felelősség növelé­sét.“ És részletesen vázolta, hogy a vállalati jogkör megadása meg­kívánja a változó gazdasági körül­ményekhez való igazodást, a munka szervezettségének javí­tását, a korszerűsítést mind a ter­melésben, mind a politikai-szerve­ző munkában. Ilyen értelemben foglalkoztak a tavaly szerzett tapasztalatokkal, a sikerekkel és a hibákkal egy­aránt, a további hozzászólók, Ján Králik, Nagy Jenő mérnök, az igazgató, Kamocsai Béla, Németh Lajos üzemgazdász, Leczkési Já­nos, a legsikeresebben működő szocialista munkabrigád vezetője is. Leczkési János brigádvezető főleg a munkaszervezés és az üzemek közötti együttműködés ja­vítását sürgette, a legújabb, ja­nuári tapasztalatukra hivatkozva, amikor a nagymegyeri (Calovo) és rajeci üzemek késve küldött szál­lítmánya miatt kénytelenek voltak túlórázni, és csak 880 szombati és vasárnapi túlóra árán teljesítették feladatukat. Mások, Rása Ilona, Illés Ferenc mérnök, Mrázné Füri Olga, Kéri László, hozzászólásának monda­nivalója túlmutatott az üzem falain, még akkor is, ha olyan helyi, üze­mi kérdésekről szóltak, mint az ipari tanulók képzése, vagy a spartakiádra való felkészülés, a Babetta motorkerékpárok javítá­sára szolgáló szerviz létesítése. Fitos Erzsébet felszólalását pedig azért kísérte élénk érdeklődés, mert beszámolt a szállítási osztá­lyon négy hónapja működő, bri­gádrendszerű javadalmazás alap­ján szervezett, 15 fős szocialista munkabrigád tapasztalatáról. Általában véve színes és tarka volt a vita, mert a bíráló szót elismerés követte, majd ismét szóba került valami kifogásolni, dicsérni való. Egy dologban azon­ban összecsengtek a vélemények, a maguk elé tűzött feladatok meg­oldásában, politikai segítésében a pártbizottságnak, az üzem 105 kommunistájának az eddiginél is jobban ki kell venni a részét, s az elfogadott határozati intézkedések megvalósításával a gyakorlatban is növelni kell a politikai felelőssé­get. HAJDÚ ANDRÁS Történelmi események krónikája 1945. február 25.-március 3. > február 25. - Kassán (Koši­ce) megünnepelték a szov­jet hadsereg napját. Ebből az alkalomból a szovjet hely­őrség parancsnoka átadta a város vezetőinek a város aranykulcsát, amelyet a fa­siszták raboltak el > február 26. - a központi ve­zetőség jóváhagyta a Szlo­vák Nemzeti Tanács Moszk­vába utazó küldöttségének összetételét. A Nemzeti Front első kormányának programjáról és összetéte­léről folytatott tanácskozás­ra Husák, Novomeský és Soltész elvtársak utaztak A 9. amerikai hadsereg Düs­seldorftól északra átlépte a Rajnát. ' február 27. - a szovjet csa­patok felszabadították Boro- vinyt, Hrabovot, Grúňt, Mla- donicét és további szlovák községeket- Cetuna mellett, Nové Mesto nad Váhom közelé­ben a fasiszták elleni ütkö­zetben életét vesztette a második Sztálin-brigád 18 partizánja, köztük Miloš Uher százados február 28 - március 3. - az SZLKP Kassán konferenciát rendezett, amelyen a 27 fel­szabadított járás 110 küldöt­te vett részt. A beszámolót Gustáv Husák, a központi vezetőség ügyvezető alel­nöke terjesztette elő- a 3. belorusz front csapa­tai Kalinyingrádtól délnyu­gatra folytatták az ellensé­ges csapatok megsemmisí­tését • március 1. - az 1. belorusz front csapatai kemény har­cokat folytattak Kolobrzeg és Goleniowe környékén- a szovjet csapatok bevet­ték a közép-szlovákiai Očo- vát, ahol az ellenséges erők erős támaszpontot építettek ki. Felszabadítottak több környező települést is.- Prešovban megalakult az Ukrán Nemzeti Tanács • március 2. - Kassán az SZLKP tömeggyűlést ren­dezett. Ugyanaznap a Szlo­vák Nemzeti Tanács a moszkvai tárgyalások elő­készítésiével foglalkozott és megalakult az Egységes Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom vezető szerve, a Szakszervezeti Szövetség Központja • március 3. - az 1. csehszlo­vák hadtest a 24. gépesített szovjet hadosztállyal táma­dást indított Liptovský Miku­láš ellen, a súlyos harcok április 4-ig tartottak-tm-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom