Új Szó, 1985. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1985-02-21 / 44. szám, csütörtök

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1985. február 21. XXXVIII. évfolyam 44. szám ★ Ára 50 fillér A gyarmatosítás ellen A századfordulóhoz közeledvén szinte hihetetlennek tűnik, hogy a világon még mindig több mint 12 millió ember nem él, nem élhet önrendelkezési jogával. Az imperializmus gyarmatbirodalma ugyan már rég felbom­lott, de maradványai a mai napig megtalálhatók Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Figyelemreméltó tény, hogy az elnyomott népek nemzeti felszabadító harcának valamint a szo­cialista országok és a haladó erők támogatásának köszönhe­tően egyre jobban inog a talaj a gyarmatosítók lába alatt. Napjainkban ezt legékesebben Új-Kaledónia esete bizonyítja. E csendes-óceáni szigetcsoport, amely a múlt század közepétől Franciaországhoz tartozik, s 1946 óta Párizs „tengeren túli területe“, az utóbbi időben egyre többet hallat magáról. A gyar­matosítás elleni harc nemzetközi napján - az 1946-os indiai tengerészlázadásra emlékezve - Új-Kaledónia a legjobb példája annak, hogy az egykori gyarmattartók mennyire nem akarnak megbékélni a megváltozott nemzetközi viszonyokkal, s meny­nyire nem akarják figyelembe venni az őslakosok igényét a füg­getlen, szabad életre. A kanak őslakosságot joggal háborítja fel, hogy a többségé­ben francia származású hazai burzsoázia tartja uralma alatt a szigetcsoport csaknem egész gazdaságát. A gyarmattartók és az őslakosság egymással szöges ellentétben álló érdekei gyak­ran véres összecsapásokba torkollnak. Ezt az esetet csak azért említettük, hogy bizonyítsuk: a még gyarmati sorban élő népek - pl. Namíbiában, Óceánia néhány szigetén - egyre nehezebben törődnek bele abba, hogy sorsukat idegen hatalom irányítja, hogy a kizsákmányolás, az elnyomás, a megalázó, embertelen bánásmód életük mindennapos jelen­sége. Napjaink legégetőbb problémái közé tartozik a gyarmatosítás teljes felszámolása. Szorgalmazója, következetes támogatója a Szovjetunió és a szocialista közösség többi tagja. Az ő kezde­ményezésükre fogadta el az ENSZ-közgyülés XV. ülésszaka 1960-ban a gyarmati országok és népek függetlenségéről szóló 1514-es számú határozatot. Felmerülhet a kérdés: a gyarmatosítás felszámolását célzó erőteljes nemzetközi törekvések ellenére miért van még mindig több mint 3 millió négyzetkilométernyi terület gyarmati uralom alatt? Elsősorban azért, mert a gyarmattartó imperialista hatal­mak nem mondtak (mondanak) le a nagy nyereséget és egyéb előnyöket hozó gyarmatosításról, bár a megváltozott nemzet­közi erőviszonyok hatására nemegyszer kénytelenek meghát­rálni. Tudjuk, a visszalépés csak látszólagos, hiszen más, leplezettebb formában próbálják tartósítani a számukra előnyös helyzetet. Az imperialista kizsákmányolás és elnyomás eszköz­tára napról napra új, árnyaltabb elemekkel gyarapszik. Hossza­san sorolhatnánk azokat az országokat, amelyek formálisan függetlenek ugyan, de a volt gyarmattartó ország politikai feltételekhez kötött „fejlesztési és egyéb segélye“ teljesen megbénítja, lehetetlenné teszi az önálló, szabad fejlődést, kibon­takozást. Amíg imperializmus van, addig gyarmatosítási törekvések is vannak. Hogy ezek meghiúsuljanak, ahhoz a világ haladó erői­nek és az elnyomott népek hazafias erőinek még erőteljesebb összefogására, együttmüködésére van szükség. KOVÁCS ILONA Közlemény a CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány és az SZKT Elnöksége által az idei tél következményeinek felszámolásáról tartott tanácskozásáról (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány és a Szakszervezetek Központi Taná­csának Elnöksége foglalkozott az idei rendkívül kemény tél következményeivel, amelyek megne­hezítik a népgazdasági feladatok teljesítését. Megállapította, hogy a gyakorlatilag az év eleje óta tartó fagyok minden munkahelyen igénye­sen próbára tették az emberek és a gépek felkészültségét. Nagyra értékelte, hogy elsősor­ban a dolgozók nagy többsége, a munkások, a földművesek, a technikusok és az irányító dolgozók felkészültségének és kezdeményezé­sének, a párt-, a szakszervezeti, az ifjúsági szervek és szervezetek, valamint a nemzeti bi­zottságok erőfeszítéseinek köszönhetően sike­rült fenntartani a népgazdasági ágazatok folya­matos működését, a közlekedést, s főként a la­kosság ellátását hővel, energiával, élelmisze­rekkel és más termékekkel. A hideg napok, amelyek elkerülhetetlen sza­bályozási intézkedéseket is megkövetelnek, fő­ként a nagyfogyasztók gázmegrendeléseinek kielégítésében, egyes iparágakban, az építőipar­ban és néhány más területen kieséseket okoz­nak a tervteljesítésben. Annál igényesebben kell elbírálni és kiküszöbölni az elégtelen felkészült­ség és rugalmasság egyes megnyilvánulásait, esetenként a feladatok teljesítéséért vállalt cse­kély felelősséget a rendkívüli feltételek között. Minden eddigi tapasztalatot konkrétan kell érté­kelni, és le kell vonni belőlük a tanulságokat (Folytatás a 2. oldalon) Gustáv Husák és Hans Kleven megbeszélése Ünnepi fOQddáS Eszmecsere a pártközi kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára tegnap Prá­gában Vasil Biľaknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB tit­kárának jelenlétében fogadta a Norvég Kommunista Párt kül­döttségét, amely Hans Kleven- nek, a párt elnökének a vezetésé­vel a CSKP KB meghívására láto­gatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes és elvtársi légkörű találkozón áttekintették a két párt­nak a CSKP XVI. és a Norvég KP XVII. kongresszusán kitűzött fel­adatok teljesítése terén kifejtett te­vékenységét. Megvitatták a két párt együttműködésének időszerű kérdéseit, s kifejezték, hogy mind­két fél érdeke a kapcsolatok to­vábbi elmélyítése. A két párt vezetői eszmecserét folytattak a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom jelen­legi helyzetéről, valamint a nem­zetközi helyzet néhány problémá­járól. Határozottan elítélték az im­perializmus, elsősorban az Egye­sült Államok agresszív politikáját, amely fokozza a lázas fegyverke­zést, és súlyosan veszélyezteti a békét s a nemzetközi biztonsá­got. Hangsúlyozták, hogy ebben az évben, amikor a népek meg­emlékeznek a hitleri fasizmus fö­lött aratott győzelem 40. évfordu­lójáról, fokozni kell minden forra­dalmi, demokratikus és békesze­rető erő harcát a háborús veszély elhárításáért, a nemzetközi fe­szültség enyhítéséért és a tartós világbékéért. (ČSTK) - A szovjet hadsereg és haditengerészet megalakulá­sának 67. évfordulója alkalmából tegnap Jurij Kandalov, a Szovjet­unió bratislavai főkonzulja ünnepi fogadást rendezett. Jelen voltak: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Milos­lav Hruškovič, a CSKP KB Einök- ségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Ladislav Abrahám, Ignác Janák, Ľudovít Pezlár és Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagjai, Bohuš Trávníček, az SZLKP KB Titkárságának tagja. Ott volt Pjotr Szucskov ezre­des, a bratislavai szovjet katonai parancsnokság képviselője és több más szovjet tiszt. A találkozó szívélyes légkör­ben, a két nép megbonthatatlan barátságának és szövetségének jegyében zajlott le. A kommunisták év eleji tanácskozásai Jó munkáról adhattak számot Harminc év a béke és a szocializmus védelmének szolgálatában Viktor Kulikov marsall interjúja az APN hírügynökségnek (ČSTK) - Viktor Kulikov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisz­terének első helyettese, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka interjút adott az APN hírügynök- séanek. amelvet az alábbiakban közlünk. KÉRDÉS: Idén májusban két fontos évfordulót ünnepelünk. A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulójával kapcsolatos ün­nepségekkel párhuzamosan a ba­ráti szocialista országok népe és az egész haladó emberiség meg­emlékezik a Varsói Szerződés megalakulásának 30. évfordulójá­ról is. Az ön véleménye szerint az időbeni egybeesésen kivül mi kap­csolja egymáshoz ezt a két ese­ményt? VÁLASZ: Túlzás nélkül megál­lapítható, hogy 1945. május 9-e és 1955. május 14-e két fontos mér­földkő korunkban. A maga módján mindkét esemény tükrözi azt a nagy utat, amelyet a testvéri országok népei megtettek a szocializmus építésében és vé­delmében. Jelképes, hogy a győzelem 40. évfordulóját követően a Varsói Szerződés 30. évfordulójára emlé­kezünk. E két esemény között szerves összefüggés van. A szov­jet nép és a fegyveres erők az SZKP vezetésével megvédték a szocialista haza szabadságát, függetlenségét és ily módon az októberi forradalom hagyatékát is. A fasizmus veresége mély társa­dalmi, gazdasági és politikai válto­zásokat vetített előre egész sor európai országban, mindenekelőtt az említett államokban a szocialis­ta társadalmi rend megalapozá­sát. Más szóval, a szocializmus túllépte egyetlen ország határát és megkezdődött a szocialista világ- rendszer kialakulásának folya­mata. Hangsúlyozni szeretném, hogy Közép- és Délkelet-Európában a népi demokratikus és szocialista forradalmak győzelme nem a „for­radalom szovjet exportjával" függ össze, amint azt a Nyugaton állít­ják. Az említett országoknak a fa­siszta elnyomás alól a Szovjetunió segítségével történt felszabadítá­sa csupán kedvező, hangsúlyo­zom kedvező, feltételeket terem­tett a viszonyok demokratizálódá­sához, a szocialista tipusú kap­csolatok létrejöttéhez, amelyek leg­inkább megfeleltek az említett or­szágok néptömegei követelése­inek. A szocialista világrendszer ne­héz helyzetben formálódott és szi­lárdult meg. Az imperializmus ugyan a háborúban elvesztette korábbi hatalmát, azonban távolról sem tett le a szocializmus erő útján történő megsemmisítéséről. Intenzív előkészületeket kezdett az újabb háborúra, ezúttal már az egész szocialista közösség ellen. Ez a veszély főleg 1949-ben nö­vekedett meg, amikor az Egyesült (Folytatás a 2. oldalon) (ČSTK + tudósítónktól) - Év eleji taggyűlést tartott tegnap Prá­gában a CSKP KB Politikai Főis­kolája oktatóinak pártalapszer- vezete. Értékelte a kommunisták­nak az oktató-nevelő és a tudo­mányos kutatómunka területén ki­fejtett tevékenységét, és kitűzte a feladatokat a következő idő­szakra. A tanácskozáson részt vett Josef Havlín, a CSKP KB titkára. Felszólalásában Havlín elvtárs kiemelte az oktatás, a tudomány és a kultúra jelentős szerepét a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi időszakában. Ezzel kapcsolatban nagyra érté­kelte a főiskola tevékenységét, és Részvéttávirat (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejezte ki részvétét I. János Károly spa­nyol királynak az országban tör­tént légikatasztrófával kapcso­latban. Gromiko Madridba látogat (ČSTK) - Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet minisztertanács első alelnöke, külügyminiszter február végén és március elején Spanyolországba látogat. Gromi­ko hivatalos látogatására a spanyol kormány meghívására kerül sor. hangsúlyozta, hogy jelentős fel­adatok hárulnak rá.- Különösen fontos - mondotta -, hogy iskolájuk rugalmasabban reagáljon a politikai, gazdasági és az ideológia területének új esemé­nyeire, s a kellő időben elemezni tudja a felvetődött problémákat. Nagy gondot kell fordítani az SZKP tapasztalatainak felhaszná­lására. A főiskolának és bratislavai kara vezetőségének, valamint tan­székvezető tanárainak energiku- (Folytatás a 2. oldalon) Hűségfogadalom (ČSTK) - Befejeződtek a bratislavai szakmunkástanu­ló ifjúság napjai. Tegnap 30 szakmunkásképző intézet leg­jobb tanulói a szlovák főváros párt-, állami és társadalmi szerveinek tisztségviselőivel találkoztak. Jelen volt Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a bratislavai vá­rosi pártbizottság vezető titkára, Miloslav Dočkal, a CSKP KB osztályvezetője, Juraj Buša szlovák oktatási miniszter, Jo­zef Ďurica, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke és több más vendég. A találko­zó résztvevőit Gejza Šlapka elvtárs üdvözölte. Ezután a fia­talok hűségfogadalmat tettek a munkásosztálynak, majd gazdag kulturális műsor követ­kezett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom