Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-11 / 9. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PENTEK 1985. január 11. XXXVIII. évfolyam 9. szám Ara 50 fillér Érdem szerint Gazdasági és társadalmi fejlődésünk változó feltételei szük­ségessé teszik a népgazdaság tervszerű irányítási rendszeré­nek állandó tökéletesítését, s ezen belül a bér- es keresetszaoa- lyozás továbbfejlesztését, korszerűsítését. Ez a feladat különö­sen fontossá vált az intenzív gazdaságfejlesztésre való áttérés éveiben, amikor előtérbe kerültek a termelés hatékonyságának, a munka minőségének, továbbá a gazdaságosabb anyag- és energiafelhasználásnak és a világpiaci versenyképességnek a kérdései. Mindez törvényszerűen megköveteli, hogy szoro­sabbá váljon a kapcsolat az egyes dolgozók és kollektívák elért teljesítménye, vagyis a munka végső eredménye és a kifizetett munkabér nagysága között. Szocialista társadalmunk jelenlegi fejlődési szakaszában a munkabérezés differenciálása ezért a legsürgősebb, de egy­ben a legbonyolultabb feladatok közé tartozik. A szocializmus­ban ugyanis a munkabérnek két alapvető funkciója van, mégpe­dig az elosztás és az ösztönzés. Amíg az előbbi a szocialista társadalom jellegének és céljainak megfelelően az egyes társa­dalmi rétegek személyi jövedelmei közötti arányosságokat biz­tosítja, ugyanakkor a másik különbségeket tesz a munka meny- nyisége és minősége, vagyis társadalmi hasznossága szem­pontjából, s a munka eredményeiben való anyagi érdekeltség érvényesítésével alapjában véve a gazdasági növekedést, az életszínvonal fejlesztését segíti elő. Ez a két funkció tehát elválaszthatatlanul összefügg egymás­sal, amit a bérezési rendszer továbbfejlesztése, tökéletesítése során okvetlenül figyelembe kell venni. Fontos körülmény azonban az is, hogy a személyi, családi jövedelmek lényegében két, egymástól elkülöníthető forrásból származnak, mégpedig munkabérekből és társadalmi juttatá­sokból. Az utóbbiak között a családok jövedelmi helyzetének kiegyenlítésében különösen fontos szerepe van a családi pót­léknak és a gyermekgondozási segélynek. Pártunk gazdasági és szociális politikájának eredményeként, s az elért gazdasági növekedés függvényében a személyi jövedelmek összetételében fokozatosan növekszik a társadalmi juttatások részaránya. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a munka­bérek elosztási funkciójának egy bizonyos -része a társadalmi juttatások szférájába kerül át, s ennek következtében nagyobb súlyt kaphat a munkabérezés ösztönző funkciója. Ez a fejlődés természetesen nem változtatja meg a munkabérezés említett funkcióinak a szerepét, csupán a differenciáltabb bérezés indo­koltságát és társadalmi szükségességét támasztja alá. A mi feltételeink között ezeket a folyamatokat tükrözi a bérrend­szer gazdasági hatékonyságának a fokozása, amely két szakaszból áll. Az eddigi előkészítési munkák után, amelyek főleg a normák rendezésére irányultak, az előttünk álló második szakaszban már a tarifarendszerek módosítására, s a személyi értékelés széles körű bevezetésére kerül sor. Az előirányzott változások nehéz és bonyolult feladatok elé állítják a gazdasági vezetőket, komoly próbára teszik elkötelezettségüket és bátorságukat, ezért nagyon sok múlik azon, hogy a szükséges társadalmi légkör kialakításához milyen segítséget kapnak a pártszerveze­tek és a szakszervezeti szervek részéről. Figyelembe kell venni azt is, hogy a bérrendszer gazdasági hatékonyságának a növelését nem lehet elkülöníteni a tervezés, az irányítás és a munkaszervezés egyéb kérdéseitől. A bérrend­szer tökéletesítésének előttünk álló második szakaszában az eddiginél is nagyobb gondot kell fordítani a vállalaton belüli önálló elszámolási rendszer fejlesztésére, a progresszív munka- szervezési formák, elsősorban a brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás érvényesítésére, az anyagi érdekeltséggel járó kezdeményező tervezés kibontakoztatására, valamint a hatékonyság és a minőség javítására irányuló szocialista munkaverseny sokoldalú fejlesztésére. Mindez szorosan együtt jár a dolgozóknak az igazgatásban való aktívabb részvételével. A szövetségi kormány határozata a bérrendszer gazdasági hatékonyságának fokozásával kapcsolatban arra is rámutat, hogy helytelen lenne az intézkedésektől olyan béremelkedést várni, amely nincs alátámasztva megfelelő gazdálkodási ered­ményekkel. A keresetek növelésére azonban széles lehetőségek vannak főleg a kezdeményező tervezés feltételei között, például a saját termelési érték növelése, a termékek műszaki színvona­lának és minőségének javítása, a munkaerő-szükséglet csök­kentése, valamint különböző ésszerűsítési-szervezési intézke­dések alapján. Ugyanakkor a bérrendszer tökéletesítésének határozott mértékben kell megnyilvánulnia az egyes gazdasági szervezetek munkájának hatékonyságában, s az egész népgaz­daság további dinamikus fejlődésének megszilárdításában. MAKRAI MIKLÓS Tárgyilagos elemzéssel Az év eleji taggyűléseken jó munkát értékelnek a kommunisták (Tudósítónktól) - A CSKP KB Elnökségének 1984. október 24-i határozata értelmében a losonci (Lučenec) járás pártalapszerveze- teiben gondos és sokrétű munka előzte meg az év eleji taggyűlése­ket. A januári, illetve februári ta­nácskozásokon a hagyományos számvetés az új feladatok megvi­tatása, a pártmegbízatások szét­osztása mellett a párt sorainak erősítésére is nagy figyelmet for­dítanak a kommunisták.- Eddig 14 alapszervezetünk tartotta meg év eleji taggyűlését - tájékoztatott Tankina István, az SZLKP járási bizottságának titká­ra. - Elsőként ezúttal is a közigaz­gatás és az oktatásügy terén dol­gozó kommunisták, valamint a községi pártszervezetek tagjai értékelték tavalyi tevékenységü­ket. Ezekre a gyűlésekre a pártta­gok és a tagjelöltek átlagosan 96 százalékos részvételével kerül (Folytatás a 2. oldalon) Cél: a tervszerű együttműködés elmélyítése Gustáv Husák fogadta a KGST tervezési együttműködési bizottsága 34. ülésének résztvevőit (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap a prágai várban Mi­loš Jakešnak, a CSKP KB Elnök­sége tagjának, a Központi Bizott­ság titkárának a jelenlétében fo­gadta a KGST-tagországok kül­döttségeinek vezetőit, akik részt vettek Prágában január 8-10. kö­zött a KGST tervezési együttmű­ködési bizottságának 34. ülésén. Gustáv Husák elvtársat a ta­nácskozás lefolyásáról és ered­ményeiről az ülés résztvevőinek nevében Nyikolaj Bajbakov, a bi­zottság elnöke, a szovjet Minisz­tertanács alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke tájékoztatta. Husák elvtárs köszönetét mon­dott Bajbakov elvtársnak a tájé­koztatásért, és nagyra értékelte a bizottság eddigi tevékenységét, amelynek legfontosabb feladata az, hogy elősegítse a KGST-tag- államok tervszerű együttműködé­sét a KGST moszkvai legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén el­fogadott, a nyolcvanas és a kilenc­venes évekre szóló hosszú távú gazdasági stratégia fokozatos megvalósítását. A jelenlegi nemzetközi politikai és gazdasági helyzetben - folytat­Felvételünk a fogadáson készült ta Husák elvtárs - különösen je­lentős a szocialista országok szi­lárd egysége, szoros együttműkö­désük és egyeztetett fellépésük valamennyi területen. A KGST- tagországok gazdasági együttmű­ködésének bővítése hozzájárul a közösség erősödéséhez, és le­hetővé teszi a nép életszínvonalé­Az ideológiai munka időszerű kérdéseiről tárgyaltak (ČSTK) - Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Bratislavában fogadta Stanislaw Wronskit, a Nowe drogi lengyel elméleti és politikai folyóirat főszerkesztőjét, aki a Nová mysl folyóirat szer­kesztőségének meghívására tar­tózkodik hazánkban. Szívélyes légkörben az ideoló­giai munka időszerű kérdéseiről tanácskoztak. Stanislaw Wronskit, a Lengyel -Csehszlovák Baráti Társaság el­nökét tegnap Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, a CSSZBSZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke is fogadta. Szívélyes légkörben tájékoztat­ta vendégét arról a tevékenység­ről, amelyet a CSSZBSZ szlováki­ai szervezetei a szövetség IX. kongresszusán elfogadott határo­zatok teljesítése terén fejtenek ki. A fogadásokon részt vett Andr­zej Barzyk, a Lengyel Népköztár­saság bratislavai fókonzulja is. Óvatos derűlátás Genf után (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök újraválasztása utáni első sajtóértekezletén, tegnapra virradó éjszaka üdvözölte a genfi szov­jet-amerikai külügyminiszteri tanácskozások eredményeit. Megál­lapította, az első lépésről van szó, azonban ez az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti új párbeszéd kezdetét jelentheti. Azt állította, hogy az USA célja a küszöbön álló tárgyalásokon a nukleáris fegyverek számának korlátozása, illetve teljes felszá­molása lesz. Szavai szerint „Wa­shington rugalmasságot, türelmet és határozottságot“ fog tanúsíta­ni. Az elnök ugyanakkor meg­erősítette, annak ellenére, hogy az űrfegyverek kérdését felvették a közeljövőben sorra kerülő szov­jet-amerikai tárgyalások napi­rendjére, kormánya folytatni kí­vánja az űrháborús koncepciók „kutatását“. Azt igyekezett bi­zonygatni, hogy a következő öt évben mintegy 26 milliárd dollárt felemésztő terv „védelmi“ jellegű. Reagan megállapította, a két nagyhatalom között sok a nézetel­térés. Ezzel összefüggésben kije­lentette, az USA igyekszik majd megoldani néhány kétoldalú és re­gionális problémát. A genfi Gromiko-Shultz találko­zóval kapcsolatban kommentárt közölt tegnap a moszkvai Prav­da. A lap egyebek között leszöge­zi: kétnapos intenzív tárgyalások után végül az amerikai fél is olyan álláspontot foglalt el, amely lehe­tővé teszi az új tárgyalások meg­kezdését a Szovjetunió és az USA között, olyan párbeszéd megkez­dését, amely az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapul. A szovjet fél a világűr militarizálá­(Folytatás a 3. oldalon) (Képtávírón érkezett - ČTK) nak emelését leginkább elősegítő intenzifikációs folyamat meggyor­sítását, a szocializmus nemzetkö­zi tekintélyének és vonzerejének a növelését. A bonyolult világgazdasági fel­tételek nemegyszer próbára tették közösségünk életképességét, - hangsúlyozta Husák elvtárs. Ez a közösség szembe tudott szállni a tőkés gazdasági rendszer válsá­gának romboló hatásaival, keres­kedelmi, hitel-, és technológiai blokádjával, a hátrányos megkü­lönböztetés különböző formáival, (Folytatás a 2. oldalon) Egyezményt írtak alá (ČSTK) - Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára tegnap fogadta a Lengyel Újságírók Egyesületének küldött­ségét: Klemens Krzyzagorskit, az egyesület elnökét, Wieslaw Beket, az egyesület alelnökét, a Trybuna ludu főszerkesztőjét és Andrzej Maslankiewiczet, az egyesület főtitkárát. A két ország újságírói és tömegtájékoztató esz­közei együttműködése továbbfej­lesztésének lehetőségeiről ta­nácskoztak. A találkozón részt vett Ottó Čmolík, a CSKP KB osztály­vezetője, Ján Riáko, a Csehszlo­vákiai Újságírók Szövetségének elnöke és Andrzej Jedynak, Len­gyelország csehszlovákiai nagy­követe. Prágában tegnap Ján Riško és Klemens Krzyzagorski aláírta a két ország újságírói közötti együttműködési egyezményt. Meghalt Benő Blachut nemzeti művész (ČSTK) - A Cseh Kulturális Minisztérium, a Csehországi Színmű­vészek Szövetsége és a Nemzeti Színház közli, hogy Benő Blachut állami díjas nemzeti művész január 10-én, csütörtökön 71 éves korában elhunyt. Személyében a csehszlovák szocialista kultúra kiváló művészt, nagy cseh énekest veszített, aki alkotóművészi személyiségével jelentősen hozzájárult a modern zene- és színművészet fejlődé­séhez. Benő Blachut 1913. június 14- én Vítkovicében született, ahol munkáskörnyezetben nőtt fel. Ter­mészetes tehetsége, rendkívül jó hangja és a zene iránti vonzalma a vítkovicei vasműből, ahol fiatal­korában dolgozott, a hivatásos énekesi pálya felé .erelte. 1935- ben Josef Suk felvette ót a prágai konzervatóriumba, s miután a konzervatóriumot 1939-ben el­végezte - L. Kaderábek osztályá­ban tanult - az olomouci opera­együttesnél tevékenykedett. Miután (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom