Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-10 / 8. szám, csütörtök

VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG „Halszagú“ távozás Miért lépett ki Grönland a Közös Piacból? A Közös-Piac házatáján szokatlanul nagy jövés-menés tapasztal­ható mostanában. A „tízek“ már nagynehezen áldásukat adták Spanyolország és Portugália egy év múlva esedékes belépéséhez, január 1-ével pedig Grönland lépett ki az EGK-ból. G rönland másfél héttel eze­lőtti kilépésével ugyan lét­számbeliig nem fogyatkozott meg a Közös Piac, változatlanul tízen maradnak még egészen 1986-ig, amikor a két ibériai or­szág csatlakozásával tizenkét fő­nyire gyarapodnak. Grönland tá­vozásával azért nem került sor létszámfogyatkozásra, mert a vi­lág legnagyobb, több mint 2 millió négyzetkilométer területű, ám alig 50 ezer lakosú szigetét nem külön tagállamként tartották számon, hanem az 1972-ben csatlakozott Dániához tartozó függő terület­ként. Ebből is sejthető, hogy az esz­kimók szigete egyáltalán nem ön­kéntesen, hanem tulajdonképpen automatikusan vált a Közös Piac tagjává. A belépés idején Grön­land még teljesen függő viszony­ban volt Koppenhágától, csak öt esztendeje kapott önkormányza­tot, éppen ezért 1972-ben Dánia belépésével szintén a közösség teljes jogú tagja lett. Eszkimóor­szág lakói már ekkor a belépés ellen szavaztak, ám elutasító vok- saikkal nem tudták ellensúlyozni a dánok csatlakozás mellett kar­doskodó szavazatait. Döntött te­hát a dán többség, s így .Grönlan- dot lényegében mint függő vi­szonyban lévő területet betuszkol­ták a nyugat-európai integrációs tömörülésbe. Grönland idegenkedése a kö­zöspiaci tagságtól kezdettől fogva nyilvánvaló volt, s a belépés pilla­natától fogva a sziget kormánya azon fáradozott, hogy mihama­rabb távozhasson az ország a Kö­zös Piacból. Ennek elérése azon­ban nem ment olyan könnyen, mint a kényszerű belépés. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a sziget- ország most 13-éves tagság után hagyhatta csak el a közösséget, igaz, most sem szakíthatott vele végérvényesen. Grönlandot világszerte általá­ban a halászok és a prémvadá­szok paradicsomának tartják, s valóban ez a két ágazat biztosít­ja a lakosság döntő többségének - a munkaképes lakosság három­negyedének - a fő bevételi forrá­sát és megélhetését. A létfontos­ságú halászat miatt gyűlt meg el­sősorban Grönland baja a „tizek­kel“. A Landsting, a szigetország parlamentje az eszkimók óhaját tolmácsolva azt hangoztatta, hogy a halban gazdag part menti vizeket kénytelenek kiszolgáltatni a tíz tagállam halászflottája ké­nye-kedvének. A Közös Piac többi országainak halászbárkái valósá­gos rablóhalászatot űztek a parti vizeken, a brüsszeli központ hall­gatólagos jóváhagyásával évente mintegy 600 millió dán korona ér­tékű halat zsákmányoltak a Grön- landhoz tartozó felségvizeken. Grönland szempontjából szem­lélve a dolgokat ennyi bevételtől esett el az államkassza. Nem cso­da, hogy a halügy volt a kilépést egyengető törekvések mozgatóru­gója. A sziget kormánya a kilépés elérésében egyűttal a halászati szabadság visszanyerését is látta. Számítani lehetett arra, hogy a Közös Piac egykönnyen nem engedi kicsúszni kezei közül a ha­lakban gazdag területet. Gazda­sági szempontok mellett azonban politikai indítékok is közrejátszot­tak abban, hogy Brüsszel minden A Magyar Népköztársaság és hazánk gazdasági együttműködésének jó példája egyebek között a csehszlovák gyártmányú atomeróművi beren­dezések szállítása az első magyar atomerőmű, a paksi építéséhez. A négy blokk összteljesítménye 1760 MW lesz. (ČSTK-felvétel) 1987 között mintegy 27-30 milli­árd frank állami támogatásban ré­szesítik. Ebből mintegy 15 milliárd frankot fordítanak korszerűsítésre és a termelési szerkezet módosí­tására, amiben különös gondot kí­vánnak fordítani a két állami válla­lat, az Usinor és a Sacilor együtt­működésére. A fennmaradó összegből fedeznék a szanálá­sokra, adósságcsökkentésre for­dított költségeket, amiből kitűnik a törekedés annak az EGK-köve- telésnek a teljesítésére, hogy a tagállamok acéliparainak állami támogatását 1986-től nagyjában- egészében meg kell szüntetni. Új mesterséges valuta Az Andok Paktum néven ismert egyezményhez tartozó országok. Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia megállapodott, hogy közös monetáris egységet hoznak létre, az ún. Andok-pezót. Ennek mintájául a Nemzetközi Va­lutaalap keretében alkalmazott Javuló kereskedelmi mérleg Az elmúlt öt évben fokozatosan kiegyensúlyozottabbá vált a jugo­szláv külkereskedelem: amíg 1979- ben a mérleghiány 7,2 milliárd dol­lárt tett ki, múlt év október végéig csak 1,5 milliárdot. Az említett idő­szakban megkétszereződött az import exportfedezettségi aránya, a konvertibilis elszámolású mérleg hiánya pedig egyhatodára csök­kent. A kormány legutóbbi ülésén a többi között úgy döntött, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a hosszú távú nemzetközi ipari együttműködés­re, a vegyes vállalkozásokra és minden olyan formára, amely bő­vítheti különösen a jugoszláv be*- ruházási javak és tartós fogyasz­tási cikkek külföldi piacait. Az acélipar támogatása Mint Edith Cresson francia ipari és külkereskedelmi miniszter be­jelentette, az acélipart 1984 és A világ legnagyobb szigete így fest a térképen lehetséges eszközzel halogatni próbálta ezt a távozást. A közös­ség vezérkara ugyanis attól tartott, hogy a Közös Piacból elsőként kiváló Grönland rossz példával járna elől, s az ,,első fecskét“ esetleg mások is követnék. (Mint ismeretes, Nagy-Britannia már több alkalommal is fenyegetőzött ilyesmivel.) Az ügy egészen 1982-ig sze­mernyit sem mozdult előre. Ekkor a Grönlandon megtartott népsza­vazás során a lakosság a kilépés mellett foglalt állást, s ez lökést adott a dolognak. Brüsszelben a referendum eredményét úgy fogták fel, mint grönlandi részről „válókereset“ benyújtását. Tisztá­ban voltak azzal, hogy a sziget miért is kíván mihamarabb hátat fordítani a „tizeknek“. A kiválást ekkor már nem lehetett tovább halogatni, s ezért a Közös Piac illetékesei már csak arra töreked­hettek, hogy a távozást követően se szakadjanak meg teljesen Grönland és a Közös Piac kapcso­latai. A szigetország az alkudozá­sok során több engedményt tett annak érdekében, hogy mielőbb megszabaduljon „partnereitől“. A hónapokon át folyt alkudozá­sok felemás eredményt hoztak. Grönland 1989-ig a Közös Piac tengerentúli társult területe lesz és kötelezi magát arra, hogy az EGK országainak halfajtánként szigorú­an meghatározott mennyiségű halzsákmány kifogását engedé­lyezi, amiért évente 22,5 millió dolláros összegű térítést kap. (216 millió dán korona). Grönland en­nek fejében vámmentesen expor­tálhatja az évtized végéig halásza­ti iparának termékeit a Közös Piac tagállamaiba. G rönland tehát távozott, de számos vélemény szerint - elsősorban ellenzéki politikusok álljtják ezt - a kilépéssel nem érte el azt, amit akart, és a kiválás tulajdonképpen fölér a bennmara­dással, hiszen nem tudta teljesen lerázni a közösség béklyóit. P. VONYIK ERZSÉBET SDR szolgál, s ehhez hasonlóan az új pezó is csupán elszámolási egység lesz, amelynek forgalmát az érintett ország jegybankjai tart­ják nyilván. A mesterséges valuta bevezetésétől azt várják, hogy előmozdítja a tőkeáramlást, to­vábbá a régió gazdasági-kereske- delmi tevékenységet. Szakértők szerint valószínű, hogy amennyi­ben az elgondolás beválik, felme­rülhet egy átfogó latin-amerikai mesterséges valuta megteremté­se. (F) Gazdag szénlelőhely A Kalimantan indonéz sziget keleti részén nagy kiterjedésű szénlelőhelyet tártak föl, melynek széntartalékát a szakemberek 683 millió tonnára becsülik. A Djakarta Post közli, az értékes tüzelőanyag kitermelését rövidesen megkez­dik. Évente kétmillió tonna szenet hoznak majd felszínre, s annak jelentős részét exportálják. Azija i Afrika KOMMENTÁLJUK Valamennyien vásárlók vagyunk Az áruellátás, az üzlethálózat fejlesztése és korszerűsö­dése kivétel nélkül mindenkit érint és érdekel. Valamennyien vásárlók vagyunk, naponta szerzünk jó, vagy rossz benyo­másokat az üzletekben. A többi ágazattól eltérően a kereske­delem tevékenysége nyitott, saját tapasztalataink alapján mérhetjük le eredményességét és így természetesen a legap­róbb hiba, vagy fennakadás is azonnal megmutatkozik. A lakosság áruellátásának, a szükségletek kielégítésének tehát nagy a társadalompolitikai jelentősége. Nem véletlen, hogy a párt és kormányszervek, de ugyanúgy a képviselőtes­tületek is megkülönböztetett figyelmet szentelnek ennek a területnek. A Szlovák Nemzeti Tanács is rendszeresen napirendre tűzi a kereskedelem kérdését. Legutóbbi ülésén a két és fél évvel ezelőtt elfogadott új belkereskedelmi törvény gyakorlati megvalósítása kapcsán foglalkozott ezzel a témával. Mit állapítottak meg a képviselők? Mindenekelőtt leszögezték, hogy a törvény megteremtette a lehetőségeket a kereskede­lem hatékony és egységes irányításához, jelentősen meg­erősítve a nemzeti bizottságok hatáskörét ezen a szakaszon. Nagyobb hangsúlyt kapott a fogyasztók védelme. Az egysé­ges szocialista kereskedelempolitika megvalósítása eredmé­nyeként elmondhatjuk, hogy az áruellátás általánosságban javult. Nagyon fontos, hogy élelmiszerből színvonalas az ellátás, az alapvető árufélékből elegendő van az üzletekben. Az iparcikkellátás is javuló irányzatot mutat, kevesebb a hiánycikk, bár igaz, hogy a kínálat minőségét és választékát joggal bírálják a vásárlók. A képviselők méltányolták az ellátás javításáért tett erőfe­szítéseket, az elért eredményeket, de ugyanakkor rámutattak a fogyatékoságokra, a megoldásra váró gondokra is. Mindenekelőtt a folyamatosabb ellátást s ezzel kapcsolat­ban a kereskedelem és a termelés közötti jobb együttműkö­dést sürgették. A szállítói-megrendelői kapcsolatok javítása, a termelők nagyobb felelősségérzete a kereslet kielégítésé­ért, a körültekintő piackutatás feltételezi, hogy a jövőben több új, korszerű termék kerüljön a boltokba. Tudjuk, hogy a fogyasztók elégedettsége mindenekelőtt a termelés színvonalától függ, hiszen a kereslet és kínálat alakulását akár gazdasági életünk tükrének is nevezhetjük. Ám nagyon sok múlik az emberek hozzáállásán az irányítás­ban és közvetlenül az üzletekben egyaránt. Nemegyszer például hanyagság miatt hiányoznak egyes üzletekből olyan árucikkek, amelyekből a központi raktárakban bőven van, de a következetlen irányító- és ellenőrző munka okozza azt is, hogy az egyes üzletek kínálata, a területek ellátása között indokolatlan eltérések tapasztalhatók. A vásárlók közérzetére, elégedettségére nagy hatással van a kereskedelmi hálózat bővítése, korszerűsítése. Pénzügyi forrásaink azonban nem korlátlanok, így nem oldhatók meg a gondok mindenütt azonnal új bevásárlóközpontok, áruhá­zak építésével. A vásárlási körülmények sokszor különösebb befektetések nélkül is lényegesen javíthatók. Mert nem mind­egy miként csoportosítják, kínálják az árut, miképpen teszik egyszerűbbé, gyorsabbá a bevásárlást. Az igényekhez iga­zodó nyitva tartási rend, az előzékeny, szakszerű kiszolgálás, a pontos mérés és számlázás, a higiéniai szabályok megtar­tása is jelentősen befolyásolja a kereskedelemről alkotott véleményünket. Ennek kapcsán felmerül a kereskedelmi dolgozók képzésének kérdése is. Több képviselő adott han­got annak a véleményének, hogy ezen a téren sok a mulasz­tás, a boltokba kerülő fiatalok zöméből hiányzik a szakma- szeretet, sokan átmeneti megoldásnak tekintik csak az eladói munkakört. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy nem könnyű munkáról van szó, az eladók munkakörülményei sok esetben nem a legideálisabbak. Ennek ellenére, nem megoldhatatlan feladatokról van szó, a nagyobb beruházá­sokkal járó lépéseken kívül nagyon sok olyan teendő vár a termelőkre, irányítókra és kereskedelemi dolgozókra, amely javíthatja az árukínálatot, a vásárlás körülményeit - vagyis végeredményében valamennyiünk közérzetét, han­gulatát. CSIZMÁR ESZTER A lenorai Kristályüveggyár dolgozói elsősorban üvegvázákat és tálakat állítanak elő, de a világítótestek gyártására is nagy gondot fordítanak. A képen: Milan Lóban üvegformálás közben. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) INNEN - ONNAN ÚJ SZÚ 4 1985. I. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom