Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-10 / 8. szám, csütörtök
VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG VILÁGGAZDASÁG „Halszagú“ távozás Miért lépett ki Grönland a Közös Piacból? A Közös-Piac házatáján szokatlanul nagy jövés-menés tapasztalható mostanában. A „tízek“ már nagynehezen áldásukat adták Spanyolország és Portugália egy év múlva esedékes belépéséhez, január 1-ével pedig Grönland lépett ki az EGK-ból. G rönland másfél héttel ezelőtti kilépésével ugyan létszámbeliig nem fogyatkozott meg a Közös Piac, változatlanul tízen maradnak még egészen 1986-ig, amikor a két ibériai ország csatlakozásával tizenkét főnyire gyarapodnak. Grönland távozásával azért nem került sor létszámfogyatkozásra, mert a világ legnagyobb, több mint 2 millió négyzetkilométer területű, ám alig 50 ezer lakosú szigetét nem külön tagállamként tartották számon, hanem az 1972-ben csatlakozott Dániához tartozó függő területként. Ebből is sejthető, hogy az eszkimók szigete egyáltalán nem önkéntesen, hanem tulajdonképpen automatikusan vált a Közös Piac tagjává. A belépés idején Grönland még teljesen függő viszonyban volt Koppenhágától, csak öt esztendeje kapott önkormányzatot, éppen ezért 1972-ben Dánia belépésével szintén a közösség teljes jogú tagja lett. Eszkimóország lakói már ekkor a belépés ellen szavaztak, ám elutasító vok- saikkal nem tudták ellensúlyozni a dánok csatlakozás mellett kardoskodó szavazatait. Döntött tehát a dán többség, s így .Grönlan- dot lényegében mint függő viszonyban lévő területet betuszkolták a nyugat-európai integrációs tömörülésbe. Grönland idegenkedése a közöspiaci tagságtól kezdettől fogva nyilvánvaló volt, s a belépés pillanatától fogva a sziget kormánya azon fáradozott, hogy mihamarabb távozhasson az ország a Közös Piacból. Ennek elérése azonban nem ment olyan könnyen, mint a kényszerű belépés. Mi sem jelzi ezt jobban, minthogy a sziget- ország most 13-éves tagság után hagyhatta csak el a közösséget, igaz, most sem szakíthatott vele végérvényesen. Grönlandot világszerte általában a halászok és a prémvadászok paradicsomának tartják, s valóban ez a két ágazat biztosítja a lakosság döntő többségének - a munkaképes lakosság háromnegyedének - a fő bevételi forrását és megélhetését. A létfontosságú halászat miatt gyűlt meg elsősorban Grönland baja a „tizekkel“. A Landsting, a szigetország parlamentje az eszkimók óhaját tolmácsolva azt hangoztatta, hogy a halban gazdag part menti vizeket kénytelenek kiszolgáltatni a tíz tagállam halászflottája kénye-kedvének. A Közös Piac többi országainak halászbárkái valóságos rablóhalászatot űztek a parti vizeken, a brüsszeli központ hallgatólagos jóváhagyásával évente mintegy 600 millió dán korona értékű halat zsákmányoltak a Grön- landhoz tartozó felségvizeken. Grönland szempontjából szemlélve a dolgokat ennyi bevételtől esett el az államkassza. Nem csoda, hogy a halügy volt a kilépést egyengető törekvések mozgatórugója. A sziget kormánya a kilépés elérésében egyűttal a halászati szabadság visszanyerését is látta. Számítani lehetett arra, hogy a Közös Piac egykönnyen nem engedi kicsúszni kezei közül a halakban gazdag területet. Gazdasági szempontok mellett azonban politikai indítékok is közrejátszottak abban, hogy Brüsszel minden A Magyar Népköztársaság és hazánk gazdasági együttműködésének jó példája egyebek között a csehszlovák gyártmányú atomeróművi berendezések szállítása az első magyar atomerőmű, a paksi építéséhez. A négy blokk összteljesítménye 1760 MW lesz. (ČSTK-felvétel) 1987 között mintegy 27-30 milliárd frank állami támogatásban részesítik. Ebből mintegy 15 milliárd frankot fordítanak korszerűsítésre és a termelési szerkezet módosítására, amiben különös gondot kívánnak fordítani a két állami vállalat, az Usinor és a Sacilor együttműködésére. A fennmaradó összegből fedeznék a szanálásokra, adósságcsökkentésre fordított költségeket, amiből kitűnik a törekedés annak az EGK-köve- telésnek a teljesítésére, hogy a tagállamok acéliparainak állami támogatását 1986-től nagyjában- egészében meg kell szüntetni. Új mesterséges valuta Az Andok Paktum néven ismert egyezményhez tartozó országok. Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia megállapodott, hogy közös monetáris egységet hoznak létre, az ún. Andok-pezót. Ennek mintájául a Nemzetközi Valutaalap keretében alkalmazott Javuló kereskedelmi mérleg Az elmúlt öt évben fokozatosan kiegyensúlyozottabbá vált a jugoszláv külkereskedelem: amíg 1979- ben a mérleghiány 7,2 milliárd dollárt tett ki, múlt év október végéig csak 1,5 milliárdot. Az említett időszakban megkétszereződött az import exportfedezettségi aránya, a konvertibilis elszámolású mérleg hiánya pedig egyhatodára csökkent. A kormány legutóbbi ülésén a többi között úgy döntött, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak a hosszú távú nemzetközi ipari együttműködésre, a vegyes vállalkozásokra és minden olyan formára, amely bővítheti különösen a jugoszláv be*- ruházási javak és tartós fogyasztási cikkek külföldi piacait. Az acélipar támogatása Mint Edith Cresson francia ipari és külkereskedelmi miniszter bejelentette, az acélipart 1984 és A világ legnagyobb szigete így fest a térképen lehetséges eszközzel halogatni próbálta ezt a távozást. A közösség vezérkara ugyanis attól tartott, hogy a Közös Piacból elsőként kiváló Grönland rossz példával járna elől, s az ,,első fecskét“ esetleg mások is követnék. (Mint ismeretes, Nagy-Britannia már több alkalommal is fenyegetőzött ilyesmivel.) Az ügy egészen 1982-ig szemernyit sem mozdult előre. Ekkor a Grönlandon megtartott népszavazás során a lakosság a kilépés mellett foglalt állást, s ez lökést adott a dolognak. Brüsszelben a referendum eredményét úgy fogták fel, mint grönlandi részről „válókereset“ benyújtását. Tisztában voltak azzal, hogy a sziget miért is kíván mihamarabb hátat fordítani a „tizeknek“. A kiválást ekkor már nem lehetett tovább halogatni, s ezért a Közös Piac illetékesei már csak arra törekedhettek, hogy a távozást követően se szakadjanak meg teljesen Grönland és a Közös Piac kapcsolatai. A szigetország az alkudozások során több engedményt tett annak érdekében, hogy mielőbb megszabaduljon „partnereitől“. A hónapokon át folyt alkudozások felemás eredményt hoztak. Grönland 1989-ig a Közös Piac tengerentúli társult területe lesz és kötelezi magát arra, hogy az EGK országainak halfajtánként szigorúan meghatározott mennyiségű halzsákmány kifogását engedélyezi, amiért évente 22,5 millió dolláros összegű térítést kap. (216 millió dán korona). Grönland ennek fejében vámmentesen exportálhatja az évtized végéig halászati iparának termékeit a Közös Piac tagállamaiba. G rönland tehát távozott, de számos vélemény szerint - elsősorban ellenzéki politikusok álljtják ezt - a kilépéssel nem érte el azt, amit akart, és a kiválás tulajdonképpen fölér a bennmaradással, hiszen nem tudta teljesen lerázni a közösség béklyóit. P. VONYIK ERZSÉBET SDR szolgál, s ehhez hasonlóan az új pezó is csupán elszámolási egység lesz, amelynek forgalmát az érintett ország jegybankjai tartják nyilván. A mesterséges valuta bevezetésétől azt várják, hogy előmozdítja a tőkeáramlást, továbbá a régió gazdasági-kereske- delmi tevékenységet. Szakértők szerint valószínű, hogy amennyiben az elgondolás beválik, felmerülhet egy átfogó latin-amerikai mesterséges valuta megteremtése. (F) Gazdag szénlelőhely A Kalimantan indonéz sziget keleti részén nagy kiterjedésű szénlelőhelyet tártak föl, melynek széntartalékát a szakemberek 683 millió tonnára becsülik. A Djakarta Post közli, az értékes tüzelőanyag kitermelését rövidesen megkezdik. Évente kétmillió tonna szenet hoznak majd felszínre, s annak jelentős részét exportálják. Azija i Afrika KOMMENTÁLJUK Valamennyien vásárlók vagyunk Az áruellátás, az üzlethálózat fejlesztése és korszerűsödése kivétel nélkül mindenkit érint és érdekel. Valamennyien vásárlók vagyunk, naponta szerzünk jó, vagy rossz benyomásokat az üzletekben. A többi ágazattól eltérően a kereskedelem tevékenysége nyitott, saját tapasztalataink alapján mérhetjük le eredményességét és így természetesen a legapróbb hiba, vagy fennakadás is azonnal megmutatkozik. A lakosság áruellátásának, a szükségletek kielégítésének tehát nagy a társadalompolitikai jelentősége. Nem véletlen, hogy a párt és kormányszervek, de ugyanúgy a képviselőtestületek is megkülönböztetett figyelmet szentelnek ennek a területnek. A Szlovák Nemzeti Tanács is rendszeresen napirendre tűzi a kereskedelem kérdését. Legutóbbi ülésén a két és fél évvel ezelőtt elfogadott új belkereskedelmi törvény gyakorlati megvalósítása kapcsán foglalkozott ezzel a témával. Mit állapítottak meg a képviselők? Mindenekelőtt leszögezték, hogy a törvény megteremtette a lehetőségeket a kereskedelem hatékony és egységes irányításához, jelentősen megerősítve a nemzeti bizottságok hatáskörét ezen a szakaszon. Nagyobb hangsúlyt kapott a fogyasztók védelme. Az egységes szocialista kereskedelempolitika megvalósítása eredményeként elmondhatjuk, hogy az áruellátás általánosságban javult. Nagyon fontos, hogy élelmiszerből színvonalas az ellátás, az alapvető árufélékből elegendő van az üzletekben. Az iparcikkellátás is javuló irányzatot mutat, kevesebb a hiánycikk, bár igaz, hogy a kínálat minőségét és választékát joggal bírálják a vásárlók. A képviselők méltányolták az ellátás javításáért tett erőfeszítéseket, az elért eredményeket, de ugyanakkor rámutattak a fogyatékoságokra, a megoldásra váró gondokra is. Mindenekelőtt a folyamatosabb ellátást s ezzel kapcsolatban a kereskedelem és a termelés közötti jobb együttműködést sürgették. A szállítói-megrendelői kapcsolatok javítása, a termelők nagyobb felelősségérzete a kereslet kielégítéséért, a körültekintő piackutatás feltételezi, hogy a jövőben több új, korszerű termék kerüljön a boltokba. Tudjuk, hogy a fogyasztók elégedettsége mindenekelőtt a termelés színvonalától függ, hiszen a kereslet és kínálat alakulását akár gazdasági életünk tükrének is nevezhetjük. Ám nagyon sok múlik az emberek hozzáállásán az irányításban és közvetlenül az üzletekben egyaránt. Nemegyszer például hanyagság miatt hiányoznak egyes üzletekből olyan árucikkek, amelyekből a központi raktárakban bőven van, de a következetlen irányító- és ellenőrző munka okozza azt is, hogy az egyes üzletek kínálata, a területek ellátása között indokolatlan eltérések tapasztalhatók. A vásárlók közérzetére, elégedettségére nagy hatással van a kereskedelmi hálózat bővítése, korszerűsítése. Pénzügyi forrásaink azonban nem korlátlanok, így nem oldhatók meg a gondok mindenütt azonnal új bevásárlóközpontok, áruházak építésével. A vásárlási körülmények sokszor különösebb befektetések nélkül is lényegesen javíthatók. Mert nem mindegy miként csoportosítják, kínálják az árut, miképpen teszik egyszerűbbé, gyorsabbá a bevásárlást. Az igényekhez igazodó nyitva tartási rend, az előzékeny, szakszerű kiszolgálás, a pontos mérés és számlázás, a higiéniai szabályok megtartása is jelentősen befolyásolja a kereskedelemről alkotott véleményünket. Ennek kapcsán felmerül a kereskedelmi dolgozók képzésének kérdése is. Több képviselő adott hangot annak a véleményének, hogy ezen a téren sok a mulasztás, a boltokba kerülő fiatalok zöméből hiányzik a szakma- szeretet, sokan átmeneti megoldásnak tekintik csak az eladói munkakört. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy nem könnyű munkáról van szó, az eladók munkakörülményei sok esetben nem a legideálisabbak. Ennek ellenére, nem megoldhatatlan feladatokról van szó, a nagyobb beruházásokkal járó lépéseken kívül nagyon sok olyan teendő vár a termelőkre, irányítókra és kereskedelemi dolgozókra, amely javíthatja az árukínálatot, a vásárlás körülményeit - vagyis végeredményében valamennyiünk közérzetét, hangulatát. CSIZMÁR ESZTER A lenorai Kristályüveggyár dolgozói elsősorban üvegvázákat és tálakat állítanak elő, de a világítótestek gyártására is nagy gondot fordítanak. A képen: Milan Lóban üvegformálás közben. (Jaroslav Sýbek felvétele - ČTK) INNEN - ONNAN ÚJ SZÚ 4 1985. I. 10.
