Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-09 / 7. szám, szerda
Véres vasárnap Újfajta szállítószalagot szereltek fel a partizánskei Augusztus 29. Vállalat 08-as számú prie- vidzai üzemében. A berendezés lehetővé teszi a cipőgyártásban a munkatermelékenység növelését és a munka biztonságosabbá tételét, s megkönnyíti a nők munkáját. Szalaggal szállítják a feldolgozandó anyagot a munkásnőknek, s elszállítják tőlük _ a már megmunkált cipőrészeket. A képen: Éva Chobotová diszpécser a szalagon anyagot küld ki. ’(Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Jó évet zártak DJ SZÚ 5 • 1985. I. 9. Évzáró taggyűlésre készülődnek az érsekújvári (Nové Zámky) járáshoz tartozó köbölkúti (Gbel- ce) szövetkezet tagjai. Módfelett örülnek annak, hogy az időjárás szeszélyessége ellenére eredményes, jó évet zártak. Holott a növénytermesztésben nem minden úgy történt, ahogy azt elképzelték, örömmel tölti el őket az a tudat, hogy a hozzáértő, lelkiismeretes, jó munka nem volt hiábavaló. Gyümölcse beérett. Erről ad számot Július Malié mérnök, fő üzemgazdász, akitől bármit kérdezek, magabiztosan, lényegretörően válaszol. Gabonából járási legjobbak A beszélgetésünk során jut felszínre, hogy az érsekújvári járásban tavaly a legkiemelkedőbb hozamátlagot ök érték el: búzából 6,19, tavaszi árpából meg 7,18 tonnát takarítottak be hektáronként. Ez az ő talajadottságaikhoz mérten kiváló eredmény, hiszen 123,1 százalékra teljesítették gabonatermesztési tervfeladataikat. Lényegesen nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük az irányban, hogy szemes kukoricából ne csak elérjék, hanem túl is szárnyalják a tervezett hozamátlagot. Mert a tavalyi 3,83 tonnás hozamátlag bizony kevés, bár a gabonát és a kukorigát egybevetve szemesekből 103 százalékra teljesítették a tervet.- Mi okozta a legnehezebben megoldható problémát a növény- termesztésben? Kertelés helyett nyílt a válasz-.- Leginkább a tömegtakar- mány-szükséglet kielégítése aggasztott minket, hiszen a silókukorica-termesztési tervünket csupán 47,5 százalékra tudtuk teljesíteni. Köztudott, hogy a hosszan tartó szárazság volt ennek a fő oka, hiszen öntözési lehetőségünk egyáltalán nincs.- Miként sikerült úgy-ahogy egyenesbe jönniük a tömegtakarmányokat illetően?-Teljes mértékben kiaknáztuk adott lehetőségeinket: például az összes, félezer hektárnyi kukorica szárát melasszal és répafejjel si- lóztuk, s az árpaszalmát is ízesítjük... A cukorrépájuk sem úgy sikerült, ahogy azt várták. Az egyensúly- helyrebillentö Bátorkodom felvetni a kérdést: mégis, mi javított a növénytermesztés pénzügyi mérlegének helyrebillentésén? Máliš mérnök előkeresi a pontos számadatokat.- Mi volt a mérleg nyelvének a helyrebillentője? A szőlő, melyből 12 tonnát takarítottunk be hektáronként. A terven felüli bevételből kétmillió koronára tettünk szert. Ezt még egymillió koronával megtoldotta az őszibarackból, kajsziból és meggyből eredő-terven felüli - bevétel. Eléggé szerencsésnek mondható a melléküzemági termelésük: Lebontják az efsz-ek X. kongresszusa határozataiból eredő feladatokat a téglagyártás és a nádfeldolgozás. E két részleg összesen mintegy 45-50 embert foglalkoztat. A nádvágás főleg a téli időszakban ad munka- és kereseti lehetőséget - a traktorosoknak. Mi készül a nádból? Jobbára melegágy- takaró a kertészetek számára. A két melléküzemági részleg összesen mintegy hárommillió koronával gyarapítja a közös gazdaság bevételeit.- Mennyire jövedelmező az állattenyésztésük?- Szövetkezetünk tejből, húsból már novemberben teljesítette éves eladási tervét. Ez jórészt az állatgondozók szakmai hozzáértésének, szorgalmának és jó versenyszellemének köszönhető. Hozzájárult ehhez a jó munka- szervezés, a helyes szakirányítás, no meg a feltételek megteremtése is. így azután a tej- és hústöbbletért újabb 2,2 millió korona bevételi többletet könyvelhettünk el. Úgy hisszük, beszédesek ezek a tények, bővebb magyarázatra aligha szorulnak. T ermelésf ejlesztés és egyebek Mint az elmondottakból is kitűnik, jól gazdálkodtak a köbölkútiak a múlt évben. Feltöltik az alapokat, jut a termelés fejlesztésére, egyéb jelentős beruházásokra, a tagság szociális-kulturális igényeinek a kielégítésére, s természetesen a tagoknak is a becsületesen végzett munkájuk arányában, osztalék címén.- November végén, december elején zajlott le a nagy jelentőségű X országos kongresszus, melynek határozatai a szövetkezet számára is kötelező érvényűek. A legközelebbi jövőben mit valósítanak meg belőle? A leglényegesebbet említhetné...- Bár a lehetőségeink eléggé korlátozottak, mégis megpróbáljuk minden eddiginél jobban kiaknázni azokat. A tq^őföld a legfőbb kincse közös gazdaságunknak; ezt 1986 végéig - lecsapolással, alagcsövezéssel és talajjavítással- mintegy 30 hektárral bővíteni akarjuk. Mivel öntözési lehetőségeink eddig nem voltak, úgy döntöttünk, hogy.a Páris-patakon törpe-vízmüvet létesítünk. Ezáltal- ha a tervünk megvalósul - mintegy 300 hektárnyi területet tudunk majd a természet szeszélyeitől részben függetleníteni, vagyis öntözni. Az öntözéssel legfőképpen a takarmányalap megteremtését tesszük majd biztonságosabbá, hogy ilyen gondok ne gyötörhessenek minket... - érvel a főüzemgazdász. Nem állnak meg félúton! Volt elnökük, Miskó József, nyugalomba vonult, s e felelősségteljes tisztségbe a tagság Rozsnyó Lászlót választotta. Mindannyian jól ismerik őt, hiszen- ugyancsak felelős poszton, a gépüzemelési ágazat élén - már bizonyított. Most már nem egy ágazat, hanem az egész közös gazdaság sorsának irányítása, a termelés továbbfejlesztésével járó gond, probléma nyomja a vállát. Ám a jó elnököt az jellemzi, hogy maga mögött érzi az egész gazdaságvezetést, a műszaki gárdát, s a tagságot az éves tervfeladatok teljesítésére tudja mozgósítani, közvetve és közvetlenül.- Mit tesznek még? - kérdezem ismét Július Malis mérnököt.- Olyasmire gondolok, ami a termelés növelését, a dolgozók munkakörülményeinek a javítását eredményezi.- Két mezei trágyatelepet létesítünk, az egyiket a szövetkezet köbölkúti, a másikat meg a kisújfa- lusi (Nová Vieska) határrészen. Kemény burkolatú utat is építünk ide, nehogy az erő- és munkagépek beleragadjanak a sártengerbe, hóolvadás vagy kiadós esőzés következtében, (gy megteremtjük az istállótrágya szakszerű kezelésének és felhasználásának a jobb feltételeit. A föüzemgazdász elújságolja azt is, hogy új, teljesen korszerű, a mai igényeket is kielégítő gépjavító központot építenek, két szakaszban, mintegy 3-4 millió korona költségráfordítással.- Általa a legnehezebb problémánk oldódik majd meg. A műszaki gárda jut ezáltal kulturáltabb munkakörnyezethez. Tehát a tagság által előteremtett anyagi javak jelentős része ilyesmire fordítódik, szolgálva a dolgozók érdekeit, ugyanakkor a jobb munkakörülmények ösztönzően hatnak a termelésre, a még jövedelmezőbb gazdálkodást segítik elő. Nagyvonalakban. ennyit... N. KOVÁCS ISTVÁN Egyedülálló távközlési létesítmény (ČSTK) - Egyedülálló távközlési létesítmény hazánkban a prágai csöposta. E miniatűr „metró“ hálózatához 46 állomás és 60 kilométer hosszú pálya tartozik. Nemcsak postákat, hanem egyéb intézményeket is szerkesztőségeket is összeköt. A csőposta első vonalát 1899-ben adták át. A főpostát a Ponty utcai postahivatallal kötötte össze. A Jindrich utcai főpostáról naponta több ezer sürgős küldeményt indítanak útnak. Huszonöt centiméter hosszú, zárt tokba helyezik őket. A tokok a csővezetékben tíz méteres másodpercenkénti sebességgel haladnak. A küldemények száma nem elhanyagolható, újév és * szilveszter között a csővezetékeken több mint egymillió tok megy végig. Az oroszországi forradalmi helyzet már a XX. század kezdetétől érlelődött. Oroszországban is az imperializmus szakaszába jutott ugyan a kapitalizmus, de megőrizte specifikus jellegét, a nagyipar koncentrálódott, az országban viszont tovább éltek a feudalizmus csökevényei, nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a politikai életben is. Oroszország lakosságára egyidejűleg nehezedett a kapitalista, a feudális és a nemzetiségi elnyomás, amelyet még rendőrterror is súlyosbított. Az 1900-1903 közötti gazdasági válság következményeként a proletariátus és a parasztság helyzete, amely már addig is nehéz volt, tűrhetetlenné vált. Az országban nőtt a munkanélküliek serege, a bérek csökkentek, egyre hosszabb lett a munkaidő. A munkások és parasztok nyomora, az éhség, a járványok, a tarthatatlan szociális viszonyok fokozták az elnyomottak forradalmiságát. Egyre gyakoribbá váltak a sztrájkok és a tüntetések. A forradalmi helyzet kiélezéséhez az is hozzájárult, hogy Japán vereséget mért a cári hadseregre. A vesztes háború következményei tovább szították a forradalmi hangulatot. Az elnyomás és a jogtalanság következtében a városok és a falvak dolgozóinak helyzete tarthatatlanná vált, s ez a végletekig kiélezte az osztályellentéteket. A társadalmi haladás legalapvetőbb szükségletei sürgősen megkövetelték a cári önkény és a vele összefonódott nagybirtokok politikai és gazdasági uralmának radikális felszámolását. Oroszország dolgozó népe legszélesebb rétegei és osztályai ilyen irányú követelményeinek csak egy hatalmas és következetes népi forradalom tudott eleget tenni. A cár és a feudalizmus ellen irányuló mozgalmak élén Oroszország proletariátusa állt, amelyet a forradalmi marxista-bolsevik párt vezetett. Az 1905-ös év első napjaiban egy látszólag jelentéktelen esemény játszódott le. A petrográdi Putyilov (ma Kirov) gyár néhány munkást elbocsátott. Munkatársaik elbocsátása ellen tiltakozva a gyár 13 ezer proletárja sztrájkot hirdetett. Azonnal csatlakoztak hozzájuk Pétervár nagyvállalatainak munkásai. Január tizedikén a sztrájkolok hadserege megtíz- szerezdődött. A fővárosban megállt az élet, a gyűléseken, a vitafórumokon forró volt a hangulat. A cári kormány provokálni kezdett. Gapon pópa, a titkosrendőrség munkatársa csendes tüntetést szervezett a Téli Palota előtt. A tüntetés résztvevői folyamodványt készültek benyújtani a cárnak. A kérvény szövege így hangzott: „Mi szerencsétlen, elbutított, .despotizmus és önkény által elnyomott rabszolgák... Sok ezren vagyunk, mint az egész orosz nép, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól... Uralkodónk! Ne utasítsd el néped kérését, segíts! Ne legyen ellentét közötted és néped között. Parancsold meg, tégy ünnepélyes ígéretet, hogy teljesíted kérésünket és Oroszországot boldoggá teszed. Ha nem, készek vagyunk meghalni ezen a helyen. Csak két lehetőségünk van: szabadság és boldogság - vagy a halál.“ A gyűlésen, ahol a folyamodvány szövegét megvitatták, fejlett munkások és pártagitátorok is felléptek és megmagyarázták, hogy teljesen felesleges kísérletezni és szabadságot kérni a cártól. A pé- tervári bizottság röplapja így szól: „A cárt nem kérni kell, folyamodni se kell hozzá, semmiért nem kell megalázkodni esküdt ellenségeink előtt, a cárt le kell taszítani a trónról.“ A széles néptömegekben azonban még élt a cárba vetett naiv hit, hogy „megkegyelmez“ népének és megajándékozza a szabadsággal. A menet megindult, nem lehetett feltartóztatni. Január kilencedikének reggelén minden városnegyedből megindultak a munkások több ezres menetei, ikonokkal, zászlókkal, a cár képével - s a város központjában találkoztak. A munkások asszonyaikal, gyermekeikkel, rokonaikkal és barátaikkal együtt meneteltek. A cár válasza: hidegvérrel lövette a védtelen embereket. Közülük több mint ezret megöltek, ötezer körül volt a sebesültek száma... A pétervári utcákon eldördülő lövések ezen a tragikus napon, amely mint „véres vasárnap“ vonult be a történelembe, eltemették a „cár bátyuskába“ vetett naiv hitet. A munkások legelmaradottabb rétegei is megértették, hogy könyörgéssel, mérsékelt hangú folyamodványokkal nem javíthatnak nehéz helyzetükön, hogy a zsarnoktól csak fegyverrel, könyörtelen harcban lehet kicsikarni a szabadságot, kiharcolni az emberhez méltó életet. A véres vasárnap - 1905. január kilencedike - gyors fordulatot jelentett az orosz nép felszabadító harcában, nemcsak megingatta, végképp eltörölte a cárba vetett bizalmat és cselekvésre ösztönözte a milliós tömegeket. Kitört az első orosz forradalom. Január kilencedikén a munkásosztály nagy leckét kapott a polgárháborúból és nagy mértékben fokozódott forradalmi öntudata. A védtelen emberekre nyitott sortűz elkeseredett harcot váltott ki. Másnap a fővárosban 650 vállalat lépett sztrájkba. A januári események nagy visszhangot keltettek egész Oroszországban. Megkezdődött 160 ezer munkás politikai sztrájkja. Oroszország 66 városában követelték a proletártömegek: „Le az önkénnyel!“ Csak januárban több mint félmillió volt a sztrájkolok száma. Ez meghaladta az előbbi évtizedek sztrájkolóinak létszámát. Március végén már több mint 800 ezer munkás sztrájkolt. A politikai sztrájk a tömegek forradalmi mozgósításának nagyon fontos eszköze lett, és felébresztette a munkásság forradalmi öntudatát. Elsősorban ebben rejlik a januári események jelentősége. JARMILA BOBOKOVÁ Bányászatunk gazdag hagyományai (ČSTK) - Bányászati hagyományaink a legrégebbiek közé tartoznak Európában. Hiszen már 1300 körül mélyfejtéssel termeltek ki fémeket, elsősorban aranyat és ezüstöt, s Csehországban lus regale montanorum címmel bánya- törvényt adtak ki, amely a bányamunka jogi és normatív szabályozásának alapja és példája lett számos európai ország számára. Csehországban a szénfejtésnek is gazdag hagyománya van. Az „égő fekete kő“-leletekről szóló első feljegyzések Žacléŕ környékéről a 16. századból származnak. Már kétszáz évvel a híres ostravai bányák megnyitása előtt okmányt adtak ki, amely £aclér- ban engedélyezte a szénkitermelést. Az okmány keletkezése: 1570. augusztus 15. Mintegy hatvan évvel később Svatoňovice környékén is megkezdték a szénfejtést. Az egykori náchodi uradalom levéltárosa 1634-ben már említi a svatoňovicei széntermelést. Külön helyet foglal el az európai bányászat történetében Jáchy- mov. Az ottani 1556. évi gazdag ezüstkitermelés ösztönözte Georgius Agricolát híres bányászati és kohászati művének, a De re me- tallica libri megírására. A világ első bányászati főiskolája is Jáchy- movban nyílt meg, mégpedig 1717-ben. Végezetül Jáchymov a modern energetika, az atom- energetika történetébe is bevonult. A középkorban hulladékként kezelt meddő kőzetből választott ki 1902-ben Marie Sklodowska és férje, Pierre Curie rádiumot. Ezzel lerakták a mai nukleáris fizika alapjait.
