Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-04 / 3. szám, péntek

Bőséges kínálat Színházi levél Prágából A színházi bemutatók kettős va­lóságot rejtenek magukban. Egy­felől Thália képviselőinek újabb és újabb erőpróbáját, küzdelmét, a másik oldalon pedig a közönség aktív résztvételét. Premierrel kezdte az évadot a prágai Nemzeti Színház, az ABC, az E. F. Burian, az S. K. Neumann, továbbá a Rokokó Színház, s új előadással jelentke­zett a Vinohrady Színház is. A pro­dukciókat az egyes színházak kü­lönböző jellegéből adódó zsáner- gazdagság jellemzi: a színen zenés vígjátékot, tragédiát, bohózatot, történelmi drámát, musicalt, ironi­kus tragikomédiát láthat a kö­zönség. Válogassunk hát a bőséges kí­nálatból. Nyissa meg a sort Bertolt Brecht Kurázsi mamája. A darab a világ drámairodalmának egyik legjelentősebb alkotása. Az 1941. április 19-i zürichi ősbemutató óta csaknem megszakítás nélkül sze­repel a színházak repertoárján. A mostani bemutatót hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója alkalmából tűzte műsorára a Vi­nohrady Színház. Brechtnek ez a II. világháború küszöbén írt mü­ve a pusztítás, a felesleges véron­tás, a háború értelmetlensége ellen szól. Kurázsi mama, a harmincéves háború markotányosnője két fiával s néma lányával rozoga batárját maga után húzva csatamezőről csatamezóre jut, hasznot húzva a háborús nincstelenségből, míg­nem ők is a könyörtelen háború áldozataivá válnak. Kurázsi mama elveszíti a gyermekeit - immár egymaga kényszerül húzni a szá­mára a további értelmetlenségben az egyedüli értelmet jelentő kocsit. A jelen előadásban Jirína Švor- cová nemzeti művész kiváló alakí­tásában egy a brechti hagyomá­nyokat tovább vivő, cinikusságá- ban is mélyen emberi Kurázsi ma­mát láthatunk. Az egész előadást átható néma jelenlétével ki­emelkedő alakítást nyújt Hana Maciuchová Katrin, a lány szere­pében; Svätopluk Skopal és Oldrich Kaiser is hitelesen alakítja a két fiú szerepét. Élményt jelen­tett a ravaszkás, de végül is a háborúba belerokkant, önnön emberiségét elveszítő szakácsot megformáló Petr Haničinecjátéka. A vendégrendező, Evžen So­kolovský brnói Brecht-adaptációi már régen kivívták a szakma és a közönség elismerését. A Kurázsi mama újabb jelentős állomás a brechti feldolgozások sorában. A zenés műfaj képviseletében a bratislavai közönség számára egy már jól ismert musicallal is­merkedhetett meg a prágai közön­ség az ABC színpadán, Vaszil Sztanilov Opera mafioso című da­rabjával. A bratislavai Új Színpad bemutatásában nagy sikert aratott mind a közönség, mind a kritiku­sok körében. A sodró tempójú mu­sical valójában paródia, a megle­pő fordulatokra, gyors váltások­ra épít. A darab: színház a szín­házban. A maffia két egymással rivalizáló főnöke Antonio Bulgarel- lit, egy kis színház igazgatóját a Carmen betanítására kényszerí­ti, hogy aztán a darab premierjén a szemben állók végleg leszámol­janak egymással. A színes, talán egy kissé túlzottan is harsány díszletekbe foglalt musical vidá­man pereg; a darab szellemének megfelelően komédiázik Irena Ka- čírková, Eleonóra, a színigazgató feleségének szerepében. Josef Zima, mint színigazgató is jóked­vűen, s a helyzetből adódóan „ha­lált megvető bátorsággal“ játssza a szerepét. A darabot Norbert Snítil ven­dégrendező vitte színre, kelleme­sen eltöltött, s könnyen feledhető - ami az adott musical esetében nem elmarasztaló jelző - estét biztosítva a közönségnek. Habkönnyű szórakozás Alan Ayckbourn Vendégágy című bo­Jelenet a Kurázsi mamából Felhívás Irodalmi-történelmi vetélkedőt rendeznek A CSEMADOK Központi Bizott­sága hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére orszá­gos irodalmi-történelmi vetélkedőt hirdet. A vetélkedő célja, hogy a felszabadulás eseményeinek felidézésével, irodalmi öröksé­günk népszerűsítésével és haladó hágyományaink feltárásával tovább erősítsük a szocialista ha- zafiság és a proletár nemzetközi­ség elvének érvényesítését a la­kosság körében. A vetélkedő feltételei: 1. A vetélkedőn részt vehet minden csehszlovák állampolgár, aki az e célra kiadott jelentkezési lapot 1985. január 31-ig kitöltve beküldi a CSEMADOK illetékes járási bizottságára. (A jelentkezési lapok a CSEMADOK járási bizott­ságain szerezhetők be.) 2. A vetélkedő járási fordulójá­nak szerves részét képezi az az írásban benyújtandó munka, ame­lyet a versenyben részt vevő cso­portok készítenek maximum 10 oldal terjedelemben községük (vá­rosuk), a környék vagy a járás felszabadítási harcairól, a felsza­bad ítási harcokban részt vevő csoportokról vagy személyekről, ill. az ezeket támogató erőkről. A zsűri az elkészített és a CSEMADOK illetékes járási bi­zottságára 1985. február 28-ig be­nyújtott írásbeli munkát 0-tól 10 pontig értékeli. 3. A versenyben háromtagú csoportok vehetnek részt. A vetélkedő lebonyolítása: 1. A háromfordulós vetélkedőt (járási forduló, kerületi forduló, döntő) a CSEMADOK KB 1985. március 1 - 1985. május 16. kö­zött rendezi meg. Szükség esetén a járási fordulót helyi vagy körzeti forduló előzi meg. 2. A vetélkedő kérdéseit a CSEMADOK KB állítja össze. Az egyes fordulókban elért pontszá­mok a következő fordulóban érvé­nyüket vesztik. 3. A versenyzők részére a CSEMADOK KB részletes tájé­koztatót készít a felkészüléshez, amelyet a jelentkező csoportok a CSEMADOK járási bizottságain kaphatnak meg. 4. Az országos döntőben helye­zést elért csoportok tagjai értékes jutalomban, a kerületi fordulóban részt vevő csoportok tagjai könyv- jutalomban részesülnek, s a vetél­kedő valamennyi résztvevője ok­levelet kap. hózata, komédiája. A darabot az S. K. Neumann Színház mutatta be Pavel Háša rendezésében. Cselekménye a színpadteret ki­töltő három ágy körül zajlik. A szí­nen négy házaspárt látunk, Jan Skopeček, Blanka Vikusová, Vik­tor Vrabec, Hana Davidová-Rem- ková, Jiŕí Havel, Jaroslava Brous- ková, Miroslav Nohýnek és Stáv­ka Hozová alakításában. A közös esti partin kirobbanó féltékenységi jelenet kapcsán akarva-akaratlan mindannyian résztvevői és szen­vedő alanyai lesznek az egyensú­lyukat vesztett házaspár sikeres­sikertelen, hajnalig tartó, egymás újrameghódításáért folytatott „harcának“. Meglepő a darab műfajának kettős - komédia, illetve bohózat - megjelölése. Az író így nyilatko­zott e darabjáról: ,.Valahol azt ol­vastam, hogy a komédia olyan műfaj, amely felnagyított karakte­reket helyez realisztikus szituáci­ókba. Ezzel szemben a bohózat realisztikus jellemeket helyez fel­nagyított, szinte hihetetlen helyze­tekbe. A Vendégágy olyan komé­dia, amelyben a realisztikus jelle­mek hihetetlen szituációba kerül­nek. Ebből következően szélsősé­gesebben viselkednek, mint a va­lós életben, mivel a szituáció, amelybe belecsöppentek, éppen- hogy túlzottan is reálisnak tűnik számukra.“ így lehet. S a néző hátradőlve a székében, kellemesen szóra­kozva, együtt éli át a színészekkel a házaspár fel nagy ítottan komi­kus, de itt-ott bizony nagyon is valóságízű pokoljárását. TARICS ADRIENN Szép ajándék Jazzműsor a bratislavai televízióban A bratislavai televízió váratlan, ám annál kellemesebb karácsonyi ajándékkal kedveskedett a jazz- kedvelöknek. A színvonalas, és e muzsika rajongói számára nyil­ván sokáig emlékezetes műsor­ban azt a tavaly novemberi brati­slavai hangversenyt láthattuk, amelyen Chick Corea (zongora) és Háry Burton (vibrafon) szere­pelt. A most hallott zene már ne­hezen nevezhető egyértelműen jazznek, mert ez a fajta muzsika jóval szélesebb mederben höm­pölyög. A két kiváló előadó zené­jében a jazz jellegzetes stílusje­gyei szinte teljes egészében felol­dódnak, mondhatnánk úgy is, hogy felbukkanásuk inkább csak színfolt az új zene palettáján. Eb­ben a zenében könnyen felfedez­hető a klasszikus és a kortárs komolyzene hatása is. Az effajta muzsika képviselői sosem folytat­tak meddő vitákat az egyedül üd­vözítő zeneszerzői módszerekről, új kifejezési rendszerekről,; zenei kategóriákról. Ók az akadémikus viták helyett - muzsikálnak. A jazzt elsősorban játsszák, s az elemzést ráhagyják másokra. Ze­néjükben meghatározó az együtt- zenélés, az egymásra figyelés, a játék öröme, a közönség reagá­lása adta élmény. Ez a zene nem könnyű, de nem is elefántcsont toronyba zárkózó művészet. Meg­értéséhez zenei, művészeti tájé­kozottság és fogékonyság szük­ségeltetik. Megértésről szóltam, bár helyesebb lenne ráérzést, azonosulást mondani. Corea és Burton koncertje jól példázta, hogy a közönség képes, erre; nyitott az ilyen művészet iránt is, ha az belső, érzékeny húrokat penget. Úgy vélem, nem lenne helyes, ha az említett hang­verseny, s a most látott tévéműsor kapcsán felszínes, dicsérő jelző­ket használnék. A részletes elem­zés meg inkább szaklapokba való. Célom csupán egy érdekes és színvonalas műsor visszajelzése volt. Ez az adás is igazolta, hogy a jazz is fejlődik, új utakat keres és talál. A jazz és a klasszikus zene ötvözetéből olyan szintézis jön lét­re, amely nemcsak a zeneszerzők és az előadók között népszerű, hanem egyre inkább a közönség körében is. GYUROVSZKY LÁSZLÓ „Aztán már maguktól is hozták a régi tárgyakat“ (Ecsedi Sámuel felvétele) Összefogással - nem „csak1' tájház A faluba érve, mindjárt az első ember, akivel találkozom, pontos útbaigazítást tud adni kérdésem­re: hol találom a tájházat, melynek kettőkor lesz a megnyitója. Elindu­lok a szavai nyomán, már a har­madik utcában forgolódom, de se­hol a tájház. Rosszul értettem vol­na? Ugyanaz a kérdés iskolából hazatartó gyerekekhez. Kellemes meglepetésemre, ők szintén tud­nak az eseményről; mondják, tér­jek vissza, ott már meglátom a há­zat. Tehát mégis azon a soron, ahová a kerékpáros férfi irányított az imént. Ott is van az, csak a kocsiból nem vettem észre- úgy rendbe hozták. Még a nád­tető is elkerülte a figyelmemet. Belépve a kapun: az egykori pa­rasztportán mindenütt és minde­nen gondos felújítási munkálatok friss nyomai. Az ajtóban idős em­ber, seprű a kezében. - A CSE- MADOK-ban lesz a gyülekező- mondja. A CSEMADOK-ban? Igen. Itt ugyanis van saját helyisége kultu­rális szövetségünk helyi szerveze­tének, amit nem sok helyütt mond­hatnak el, sem a járásban, sem országos viszonylatban. És nagy betűk hirdetik a bejárat fölött. Az eléggé tágas, boltíves terembe, melynek falain különböző doku­mentumok a szervezet életéből, hamarosan egymás után érkez­nek a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási párt- és állami szer­vek, kulturális intézmények képvi­selői, a helyi vezetők és mindazok, akiknek valamilyen részük volt itt Gabčíkovóban a tájház létrehozá­sában. És még valamiben: a Feje­zetek Bős történetéből című hely- történeti kiadvány megszületésé­ben. E nagy formátumú, külsőre is tetszetős munka megjelenését szintén erre a napra időzítették. A megnyitó ünnepélyes külső­ségek között kezdődik, alaphang­ját egy, a múlt ereklyéiről, megőr­zésük fontosságáról szóló Váci Mihály-vers adja meg. A porta ud­varán állva, hallgatva a beszéde­ket is érzi az ember, a tájház átadása nem mindennapi ese­mény ebben a csallóközi köz­ségben, ahol Dél-Szlovákia ma­gyar-, illetve vegyeslakta falvai kö­zül a legtöbb magyar nemzetiségű személy él, jelenleg mintegy 4500 (a szlovák nemzetiségűek száma 215). Sokáig tartana felsorolni, hogy a kocsiszínben kiállított csézáktól, lószerszámoktól, méhkaptártól, mézpergetótól, járomtól kezdve a tisztaszoba berendezéséig mi minden tárul itt szakszerű elrende­zésben a látogató elé. Minthogy tájházról van szó, jóval több is, mint ami egy parasztporta tartozó­ka volt valamikor. Az eredetihez hasonlóan berendezett szobán, konyhán kívül a „hátsó“ helyisé­gekben különböző mesterségeket „képviselő“ munkaeszközök is láthatók. Együttesen emlékidéző világ ez az idősebb nemzedékek számára, a fiatalok számára pedig éppen régiségeivel, régiségében új világ, egyszersmind gazdag is­meretforrás. Az átadás utáni összejövetelen Gróf Árpád, a helyi nemzeti bizottság elnöke köszön­tőjében kiemeli az összefogást, és arra a közösen végzett nemes munkára emeli poharát, melynek eredményeképpen megvalósult a CSEMADOK-szervezet egyik, nyolcvanegyes vezetőségi ülésén felvetődött gondolat.- A vezetőség minden tagja egyetértett vele - mondja Horváth Ivánné, a CSEMADOK 510 tagot számláló helyi szervezetének el­nöke. - Előnyünkre volt, hogy veze­tőségünkből hárman atanácsnak is tagjai, ők melegen tartották a témát. Egy pillanatra se jutott eszünk­be, hogy abbahagyjuk, amit el­kezdtünk. Meg nem is lehetett volna, mert a hnb is szorgalmazta a dolgot. Szívügyének tekintette Gróf Arpád, ugyanúgy Bodó Tibor, a titkár, aki velünk együtt járta a padlásokat. A gyűjtésről krónikát vezettünk, bejegyeztük minden ajándékozó nevét. Eleinte közöm­bösek voltak az emberek, aztán már maguktól is hozták a régi tárgyakat, használati eszközöket. És nem vártak értük ellenszoltálta- tást, ami nagy szó, mert van, aki nem szívesen válik meg ilyen ereklyéktől. Jóleső érzés, hogy el­készült ez a tájház, annál is in­kább, mert sokkal több valósult meg, mint amit elképzeltünk. Kö­szönhető ez a helyi gazdálkodási üzem munkacsoportjának is, amely úgyszintén nagy lelkesedéssel dolgozott. Gróf Árpád nyolcvankettőtól a hnb elnöke, azelőtt az állami gazdaságban dolgozott. A falu szülöttje.- Ezért az ötezer lakosért meg­éri dolgozni - mondja. - A tájház és a falutörténet kiadása nemcsak nekem volt szívügyem, hanem az egész tanácsnak, mindnyájunk­nak. Ha egy jó kezdeményezés elindul egy szervezettől, amely önként és ingyen dolgozik, halálos bűn nem támogatni azt. A közép- nemzedék felső végébe tartozom már, elmondhatom hát, hogy én még szedtem markot, éltem pusz­ta kenyéren, sublótban volt az én ruhám is. Úgy gondolom, fontos, hogy tudjon a múltról az ifjú nem­zedék; ismerjék meg, hogy éltek szüleik, nagyszüleik, mit kellett nekik csinálniuk. Ezért is: a gyűj­tés megy tovább, folytatjuk. így, többes számban, ami az eddigi munkákat is elejétől végig jellemezte. Hiszen a tájház létre­hozásában és a falutörténet ki­adásában a helyieken kívül részt vett a járási nemzeti bizottság, a Csallóközi Múzeum, a járási népművelési központ, sőt, köz­ponti intézmények munkatársai is. Szervező és szerkesztő bizottsá­gokat alkotva dolgoztak Pre- sinszky Lajosnak, a felbári (Horný Bar) szövetkezet pártelnökének lelkes irányításával, aki évekkel ezelőtt a somorjai (šamorin) Hon­ismereti Ház létrehozásában is az egyik kezdeményező vojt. Ok kérték fel a helybeliek, írja meg a forgatókönyvet, szervezze a munkát. ,,Ó volt az egész moz­gatórugója, megérdemelné, hogy községünk díszpolgárává avas­suk“ - mondta köszöntőjében a hnb-elnök. Presinszky Lajos ne­ve ott szerepel a falutörténeti kiad­ványban is, amely mintegy 120 oldalon gázdag képet ad többek között a település fejlődéséről a legrégibb időktől kezdve, továb­bá néphagyományairól és nép­szokásairól, munkásmozgalmáról, a környék természeti adottságai­ról, növényvilágáról; úgyszintén külön fejezet mutatja be a helyi állami gazdaság történetét, ered­ményeit. A publikáció 300 pél­dányban jelent meg magyar nyel­ven (most van előkészületben a szlovák nyelvű változata). A kí­vülálló számára is érdekes, tartal­mas olvasmány, mert amiként a tájház, ez is túlmutat önmagán: egy kicsit mindnyájunk múltja és jelene is benne van. BODNÁR GYULA ÚJ szó 6 1985. I. 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom