Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-02 / 1. szám, szerda

Lakásgazdálkodás - gondokkal Január elején a Bánovce nad Bebravou-i Zornica vállalat brati- slavai 02-es számú üzemében jár­tam. Nem az 1983-as esztendő­ben elért eredményekre voltam kí­váncsi, inkább az új évre előírt feladatok érdekeltek. Ám kérdé­semre csak hozzávetőleges ada­tokkal szolgálhattak. Az üzemben ugyanis az árutermelés és az érté­kesítés tervét még nem ismerték, mert a vállalat vezetősége még nem bontotta le a tervfeladatokat az egyes üzemekre. Vajon miért késett a Zornica vezetősége a tervek lebontásá­val? A vállalat igazgatója nem tar­totta .teljesen jogosnak az üzem vezetőinek panaszát. Véleménye szerint, ha az ötéves terv egyes éveire meghatározott feladatokat a vezetőség részleteiben is tanul­mányozta volna, akkor tudott vol­na tájékoztatni arról, mi minden vár rájuk az új évben. Ez ugyan igaz, de arról sem szabad megfe­ledkezni, hogy az üzemek a fel­adatok kisebb-nagyobb változá­sairól csak a vállalatok által lebon­tott tervekből értesülhetnek, ezért azokat még az előző év végén meg kellene kapniuk. A Zornica 02-es számú üzeme 1983. decembere helyett végül is 1984. februárjában kapta meg a pontosított feladatokat. Vajon mennyire befolyásolta ez a késés a terv teljesítését?- Azt már januárban is tudtuk, hogy nehéz évnek nézünk elébe - válaszolja Leó Pazdera igazga­tó. - Mivel a pontosított terv nem hozott jelentős változásokat, le­bontásának csaknem kéthónapos késése nem befolyásolta a felada­tok teljesítését. Sokkal nagyobb gondot okozott viszont az anyag- beszerzés. Az ágyneműk, a férfi- és fiúingek varrásához szükséges textíliák legnagyobb részét a ru- žomberoki és a lévai (Levice) pa­mutfeldolgozó vállalatoktól kapjuk. Sajnos, mindkét vállalat nagyon rendszertelenül és gyakran nem megfelelő színekben küldi a szál lítmányokat. Ennek következtében akadozik az üzemben a kész ter­mékek értékesítése, s ezáltal rak­tárkészleteink is túlhaladják az előírt normákat, ami jelentős összegű kötbért von maga után.- A másik megoldhatatlannak látszó gondunk - ami szintén na­gyobb akadályt gördít elénk, mint a terv lebontásának késése -, a viszonylagos munkaerőhiány - folytatja az igazgató. - Dolgozó­ink 97 százaléka nő, s közülük évente körülbelül százhúszan mennek gyermekgondozási sza­badságra. Ez azt jelenti hogy az üzem minden évben ugyanennyi betanított munkást veszít el. Sőt, számuk jóval meghaladja a száz­húszat, mert sokan már nem tér­nek vissza az üzembe. Igaz, a Bá­novce nad Bebravou-i szakmun­kásképzőből évente 25-30 lány jön hozzánk dolgozni, s a közeli járásokból is toborozzuk az embe­reket, de a hiányzó munkásokat még így is nehéz pótolni.- Az említett gondok mellett ho­gyan sikerült megbirkózni a fela­datokkal?-Talán hihetetlennek tűnik, de az év végéig minden tervfeladatot teljesítünk - mondja Ján Škvareni- na, az üzem közgazdásza. - In­gekből és ágyneműből például összesen 890 ezer darabot kell gyártanunk, s november végén már csak kétezer darab hiányzott ebből a mennyiségből. Az áruter­melés tervét korona értékben is teljesítjük, s az előírt 390 ezer normaóra helyett várhatóan lega­lább kétezerrel többet könyvelhe­tünk majd el. A feladatok teljesíté­séért, esetleg túlteljesítéséért nem kis árat fizettünk. Az év folyamán gyakran meghosszabbított mű­szakokban dolgoztunk, és jó néhány szabadszombatot is feláldoztunk. A szocialista munkabrigádok ver­senyére is nagyobb figyelmet for­dítottunk, s ahol lehetett, ott dolgo­zóink növelték a munka intenzitá­sát. itt szeretném - a fentebb említettek kiegészítéseként - el­mondani, hogy véleményem sze­rint nálunk a bérek nem tükrözik vissza teljes mértékben a munka intenzitását, s éppen ez tartja távol az embereket a Zornicától. Azt hiszem, rajtunk kívül még jó né­hány könnyűipari vállalat, üzem küzd hasonló gondokkal a említett okból.- Milyen feladatok várnak az üzem dolgozóira 1985-ben?- Ha a pontosított feladatokra kiváncsi, akkor nem tudok vála­szolni - mondja az igazgató. - Ugyanis az idén megint késik a vállalat a terv lebontásával. Egyébként számomra részben érthető ez a késés. Már utaltam arra, hogy a pamutfeldolgozók sok gondot okoznak nekünk, s a prob­lémák a nagyobb önállóságból adódóan a vállalatnál erősebben érzékelhetők, mint az üzemben, így az éves tervek összeállítása, illetve lebontása is jóval összetet­tebb, mint a kevésbé bonyolult szállítói-átvevői kapcsolatok ese­tében. Az éremnek azonban má­sik oldala is van. Ha a vállalat késik a terv lebontásával, akkor már kérdéses, hogy a kezdemé­nyezőtervek kidolgozására ma­rad-e idő. Tehát, míg az egyik oldalon a szállítói-átvevői kapcso­latokra hivatkozva megértig a tervfeladatok lebontásának ké­sését, a másik oldalon esetleg tartalékok maradnak kihasználat­lanul pusztán azért, mert sürget a terv visszaigazolásának határ­ideje. Nem vitás, hogy az éves terv lebontása határidejének megtartá­sa, s a kezdeményező tervezés nagy jelentőségű. Számunkra most mégis az anyagbeszerzéssel és a munkaerőhiánnyal kapcsola­tos gondok megoldása az elsődle­ges, de, sajnos, kedvező változás­ra 1985-ben sem számítha­tunk. KOVÁCS EDIT Négy évtized eredményei A 2. és a 4. ukrán front több nagy csatát megvívott alakulatai 1944 december elején hozták el a szabadságot Ipolyságnak (Šahy). A négy évtized eredmé­nyeiről, a város további fejleszté­sének távlati terveiről beszélget­tünk Olczár Józseffel, a városi nemzeti bizottság elnökével.- Miként értékeli a város fejlő­dését az eltelt négy évtized fo­lyamán?- A fejlődést a felszabadulás óta eltelt négy évtized folyamán a gyökeres változások egész sora jellemzi. A felszabadulást megelő­ző súlyos harcok folyamán a város házainak, középületeinek mintegy fele rombadőlt. Aki akkor látta utoljára városunkat, ma nem hinne a szemének. Új városnegyedek, középületek, új kulturális és gaz­dasági létesítmények egész sora ad ma új arculatot városunknak. Az egykor agrár jellegű kisváros­nak ma számos ipari létesítménye van, ezek az emberek ezreinek adnak munkát. Ilyenek például a Piéta és a Strojstav helyi üzem­részlegei, a Benzina vállalat üze­me, több más kisebb ipari létesít­mény és az egységes földmű­vesszövetkezet. Lényegesen bő­vült a város üzlethálózata. Bővítet­tük a lakossági szolgáltatásokat is és sok új kulturális létesítménnyel is gazdagodtunk. Két új iskolaépü­letünk városunk büszkesége. Ezekben a korszerű új épületek­ben valóban korszerű módszerek­kel, jó körülmények közepette ta­nulhatnak a fiatalok. Van a város­nak mezőgazdasági szakközépis­kolája és szaktanintézete, zeneis­kolája és több más oktatási intéz­ménye is. Az utóbbi években több óvodát is építettünk. Korszerűsí­tettük városunk több egészség- ügyi létesítményét, bővítettük a kórház sebészeti osztályát, kor­szerűsítettük a szülészetet és a gyermekosztályt. Ifjúsági és mű­velődési otthonunk, városi könyv­tárunk szintén az eltelt négy évti­zed kulturális vívmánya. Nem ha­nyagoltuk el a lakásépítést sem. A szövetkezeti és állami lakásépí­tési program keretében több mint 1200 új lakást adtunk át rendelte­tésének, a közművesítésre több mint 53 millió koronát fordítottunk. A város egész területén korszerű­sítettük az úthálózatot és 43 millió koronás ráfordítással szabályoz­tuk az Ipoly folyó ipolysági szaka­szát.- Milyen további terveik vannak a városfejlesztésben? Már harminc éve képez mérnököket a csehszlovák néphadsereg számára a brnói Antonín Zápotocký Katonai Akadémia, amely a legmagasabb szintű katonai műszaki oktatási intézmény hazánkban. A képen: Jan Strohmandl alhadnagy, Petr Bartošik főtörzsőrmester és Zdenék Tupý főtörzsőrmester, negyedéves hallgatók egy harci jármű lövésztornyánál beszélgetnek. (Vít Koreák felvétele - ČTK)- Sok komoly feladat megvaló­sítása vár ránk. Befejezés előtt áll az Ipoiy szabályozása. Ez a ko­moly befektetést és sok munkát igénylő folyamat nem csupán az árvizek veszélyétől szabadítja meg városunkat, hanem lehetősé­get ad egy új üdülőközpont létesí­tésére is a szabályozott folyó mel­lett. Új medence készül a hozzá tartozó létesítményekkel, amit bi­zonyára főleg a város fiataljai fo­gadnak majd nagy örömmel. A vá­ros ivóvízellátása érdekében meg­építjük a Palást (Plášťovce) köz­ség és Ipolyság közti vízvezeté­ket. A várost bekapcsoljuk a veze­tékes gázellátásba a gázvezeték kiépítésével. A Homoknak neve­zett városrészben csatornázási munkálatokra és ezzel kapcsolat­ban a vízvezeték építésére kerül sor. Az Ipoly folyón új hidat épí­tünk a közigazgatásilag városunk­hoz tartozó Pereszlény község (Preseľany nad Ipľom) irányában. Terveinkben szerepel az új orvosi rendelő felépítése, egy 800 sze­mélyt foglalkoztató ipari üzem lé­tesítése, valamint a Tabánnak ne­vezett városrész lebontása. Ha­tárátkelőhelyünkön új épületrész és a temetőben új ravatalozó épül. örömmel állapíthatom meg, hogy városunk fejlesztésébe a lakosság igen jelentős része bekapcsolódik.- Hogyan őrzi a város lakossá­ga a felszabadító szovjet hősök emlékét?- Lakosságunk a legnagyobb tisztelettel, szeretettel és hálával gondol felszabadítóinkra, s ezt számos alkalommal bizonyítja. A városunk két terén felállított szovjet hősi emlékműveket mindig a hála és emlékezés koszorúi és virágai díszítik. A fiatalok számos vetélkedőn, beszélgetésen vesz­nek részt, melyeknek témája fel­szabadítóink, a Szovjetunió népé­nek élete, munkája, a tudomá­nyokban, irodalomban, űrkutatás­ban elért eredményei. Városunk szlovák tanítási nyelvű alapiskolá­jának pionírcsapata annak a Ja- kuskin kapitánynak a nevét viseli, aki az Ipolyság felszabadulásáért vívott harcokban 1944. decembe­rében hősi halált halt. SÁGI TÓTH TIBOR Pártunk fontos feladatának te­kinti a lakáské'rdés megoldását, a lakáskultúra növelését. A felsza­badulás óta új városok, lakótele­pek, községek épültek. Az új laká­sokat azonban gondozni, karban­tartani is kell. Ez nemcsak sok pénzt, hanem lelkiismeretes mun­kát is igényel. A lakásgazdálkodá­si vállalatok feladata nem irigylés­re méltó, és nem is kevés. Az építőipar után talán legtöbbször rajtuk csattan az ostor, s be kell vallani nem mindig alaptalanul. A Kassa (Košice)-vidéki Járási Lakásgazdálkodási Vállalat igaz­gatóságát Szepsiben (Moldava nad Bodvou) találjuk. Élén közel két éve Zupko Isvtán igazgató áll. Vele beszélgetünk munkájukról, eredményeikről, gondjaikról.- 1978-ban alakult meg a válla­lat - mondja akkor vettük át a nemzeti bizottságoktól a lakáso­kat. Fő feladatunk a lakások kar­bantartása, a fűtés, a hideg és melegvíz-szolgáltatás. így ki­mondva és leírva nagyon egysze­rűnek hangzik, de feladataink tel­jesítése közben rengeteg nehéz­ség, probléma merül föl. Nagy te­rület tartozik hozzánk, tudomásom szerint Szlovákiában csak a Brati- slava-vidéki járásban tartozik na­gyobb terület a vállalathoz.- Hány lakás van a gondjaira bízva?- 1523 lakásunk van, ezenkívül 830 szövetkezeti és üzemi lakás fűtését és vízellátását biztosítjuk. Hozzánk tartozik még huszonkét iskola, óvoda és bölcsőde is. Ami­kor ide kerültem, sok mindenen kellett változtatni. Elsősorban terv­szerűvé kellett tenni a munkát, javítani a minőséget és a munka- fegyelmet. Hangsúlyoztam mun­katársaimnak, egy percre sem szabad elfelejtenünk, hogy mi szolgáltató üzem vagyunk, mun­kánkat úgy kell végezni, hogy az­zal a lakosok elégedettek legye­nek. A másik fontos dolog a gaz­daságosság, a takarékosság. Nem dúskálunk anyagiakban, ezért nagyon fontos, hogy olyan szakembereink legyenek, akik ér­tik a mesterségüket, tudják, hogy milyen és mennyi anyagot hasz­náljanak fel s jól gazdálkodnak a munkaidővel is. Ezért szigorúan ellenőrizzük a javítási munkálatok­ra vonatkozó előírások megtartá­sát. Vonatkozik ez a fűtőkre is, akiket köt az anyagtakarékosság is. összesen negyvenhat kazán­házunk van, jó szakértelemmel, felelősségtudattal sok energiahor­dozót megtakaríthatunk anélkül, hogy ez a hő- és vízellátás rová­sára menne. Széngondjaink nin­csenek. Már szeptemberig besze­reztük a szükséges mennyiség nyolcvanhét százalékát. Gondot okoz azonban a raktározás. Nagy szükségünk van egy központi ra­kodótérre, reméljük jövőre ez a gondunk is megoldódik. Ez azért is fontos, mert így véglegesen ki­zárható az öngyulladás.- Melyek a legfőbb gondjaik?- A legnagyobbak rögtön az új lakások átadásakor jelentkeznek - Rengeteg a hiba az új lakások­ban. Csöpög a radiátor, beázik a tető, életveszélyesek a villany- kapcsolók, mert kifelejtettek két csavart, és így folytathatnám. Sok a gond az ajtókkal, ablakokkal, vízcsapokkal. A kivitelezők fogad- koznak, hogy utólag mindent pó­tolnak, csak el ne essenek a pré­miumtól. Aztán vagy megcsinál­ják, vagy nem. Sokszor nekünk kell helyettük dolgozni. A másik nagy gond, hogy mi a kisebb javí­tásokra vagyunk berendezkedve. A nagyobb javításokra kivitelezőt kell keresnünk. Elsősorban a járá­si építőipari vállalat volna erre hi­vatott. Tavaly szerződést kötöt­tünk 237 ezer korona értékű javí­tásokra, ebből mindössze 36 ezer koronát teljesítettek. Ebben az év­ben még a szerződés sem szüle­tett meg. Elsődleges feladatunk, hogy javítsuk a kapcsolatunkat az építőiparral. Üzemünk nem tartozik a nyere­ségesek közé. A költségvetésük nincs mindig egyensúlyban a szükséglettel. A járás illetékesei­től minden lehető támogatást megkapnak. Tavaly a kiadásokra előirányzott összeg megközelítet­te a kétmillió koronát. Az eredmé­nyek javítása, a lakók igényeinek kielégítése, a panaszok csökken­tése nem egyedül tőlünk függ.- Valóban így van - mondja Zupko István. - Nagyon sok függ a lakóktól is. Egyedül rajtuk múlik, hogy az általuk használt lakások valóban otthonokká váljanak. Saj­nos ha belépünk egy lakótelepi házba, a folyosókon, a lépcsőház- ban már képet alkothatunk a la­kókról is. Ez vonatkozik a környék­re, a tisztaságra, a parkok állapo­tára is. Mi igyekszünk a lehető leggyorsabban és legjobban telje­síteni kötelességeinket. 1982-ben s előzőleg nagyon sok panasz érkezett hozzánk, 1983-ban már mindössze három. Gondjaink elle­nére vállalatunk 86 dolgozója lelki- ismeretes munkát végez. Az ered­mények még jobbak lehetnének, ha a lakók is segítenének, hiszen nekik sem mindegy, hogy milyen otthonuk közvetlen környéke. FECSÓ PÁL Történelmi események krónikája 1944. december 31. - január 6. > december 31. - a 2. és 3. ukrán front csapatai Buda­pesttől északnyugatra fel­számolták az ellenséges csoportosulást. Felszaba­dultak Budapest további nyugati elővárosai- Prievidza térségében a partizánokhoz csatlakozott 110 magyar katona- Lublinban a Krajowa rada narodowa ülésén megala­kult Lengyelország ideigle­nes kormánya > január 1. - a 2. ukrán front csapatai (Malinovszkij mar­sall vezetésével) felszabadí­tottak több szlovákiai telepü­lést, többek között Rapov- cét, Veľké Dravcét, Bol- kovcét- az Ardennekben támadó fasiszta csapatok 80-100 ki­lométerre visszavetették a szövetséges csapatok arcvonalát. A 8. amerikai lé­gi hadsereg Komlenz, Neu- wiede és Remagene mellett támadta a Rajna hídjait január 2. - Komárom és Ta­ta között a hitlerista csapa­tok erős csoportosulása el­lentámadásba lendült, azzal a céllal, hogy folyosót nyis­sanak a Budapesten bekerí­tett csapatokhoz- a Dukla melletti Kroscien- kában elhunyt Vít Nejedlý főhadnagy, a csehszlovák néphadsereg művészegyüt­tesének megalapítója • január 3. - a 2. ukrán front csapatai Komárom térségé­ben visszaverték az ellensé­ges támadásokat- az amerikai csapatok az Ardennekben ellentámadás­ba lendültek • január 4. - a Szovjetunió elsőként ismerte el a Lengyel Köztársaság ideiglenes kor­mányát és felvette vele a diplomáciai kapcsolatokat- a Nemecká melletti mész­égetőben a fasiszták több mint 900 szlovák hazafit el­égettek. A következő napok­ban Kremničkában több száz embert végeztek ki • január 5. - a magyar fasisz­ták Kassán (Košice) a volt Fő utcán felakasztottak 12 partizánt • január 6. - a német csapa­tok ellentámadása után ke­letkezett nehéz helyzetben Churchill azzal a kéréssel fordult Sztálinhoz, hogy a szovjet csapatok minél előbb indítsanak nagymére­tű támadást a szovjet-né­met fronton -tm­Ismeretlen feladatok? (!) új szú 3 1985. I. 2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom