Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1985-01-28 / 23. szám, hétfő
Közös erőfeszítésekkel meg kell akadályozni a háborús pusztítás megismétlődését (Folytatás az 1. oldalról) jó kapcsolatai az európai biztonság és stabilitás fontos tényezőjét jelentik azon a földrészen, ahol az emberiség két pusztító világháborút élt át. Mi szövetségesek voltunk a hitleri fasizmus elleni harcban. Országaink között nincsenek konfliktushelyzetek. A nemzetközi helyzet minden kérdésében ugyan távolról sem vallunk azonos álláspontot, mégis megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a béke fenntartásához fűződő közös érdekeink alapján nemzeti érdekeink is sok ponton egybeesnek. A közelmúltban emlékeztünk meg a szovjet-francia diplomáciai kapcsolatok felvételének 60. évfordulójáról, és ez az alkalom lehetőséget nyújtott a kétoldalú együttműködés tapasztalatainak és eredményeinek az értékelésére. Ez alapján határozottan állíthatjuk, hogy ha a béke erősítése és az együttműködés fejlesztése érdekében közös erőfeszítéseket teszünk, ez nemcsak országaink népének, hanem más európai országok népeinek és a nemzetközi biztonságnak is a javára válik. Vitathatatlan úgyszintén az is, hogy a szovjet-francia együttműködés megzavarásával - amint erre már nemegyszer figyelmeztettünk - senki sem nyer semmit: nem használ országainknak sem, de a világbéke ügyének sem. Mindezt most azért említem, mert a béke kérdésében veszélyes határhoz értünk el. A nemzetközi helyzet aggasztó. Az emberek világszerte egyre határozottabban érzik, hogy meg kell állítani az egész emberiség pusztulásával fenyegető fegyverkezési lavinát és kérdezik, hogy mit kell tenni a háborús veszély elhárítása végett. Hogy mindannyiunkat megmentsük a legrosszabbtól, világosan tudatosítanunk kell, honnan is származik a veszély. Ez alapvetően fontos kérdés és nem csodálkozhatunk azon, hogy azok, akiknek a politikája a tulajdonképpeni fenyegetést jelenti a világbékére nézve, maguk próbálják a közvéleményt hamis nyomra vezetni. Azt állítják, hogy a háborús veszély forrása a Szovjetunió. Aki ezt állítja, az megfeledkezik a történelemről és nem látja reálisan napjaink tényeit. Felelős államférfiak a Nyugaton - beleértve Franciaországot is - .erről tudnak. A jelenlegi veszély más forrásból táplálkozik. És ezt az önök országában úgyszintén jól tudják. Mi gyötri napjainkban Európát? Mindenekelőtt az, hogy megkezdődött és folytatódik az elsőcsa- pásmérő új típusú amerikai rakéták telepítése több nyugat-európai országban. Mi nemegyszer tényekkel és adatokkal alátámasztva magyaráztuk, hogy az említett fajta rakéták elhelyezése megbontja a katonai egyensúlyt Európában és célja az egyoldalú előnyök biztosítása az USA és a NATO számára. Ez súlyosan veszélyezteti a szovjet emberek békés életét. De csak az övékét? Vajon nagyobb biztonságban érezhe- tik-e magukat a britek, olaszok, nyugatnémetek és egyáltalán az európaiak? Aligha. Mindezért azokat terheli a felelősség, akik kikényszerítették, hogy néhány nyu- gat-európei ország területe amerikai rakéták kilövőállása legyen. Meg kell mondanunk ugyanakkor nyíltan azt is: azok úgyszintén felelősek, akik így vagy úgy-tettekkel, szavakkal avagy hallgatással - támogatták az amerikai rakéták európai exportjának megvalósítását. A jelenlegi helyzet olyan, hogy haladéktalanul szükség van az európai stabilitás és biztonság helyreállítására. Nem kevésbé fontos az, hogy útját álljuk a militarista és revansista törekvéseknek. A Szovjetunió ennek érdekében is minden szükségeset megtesz. Meggyőződésem ugyanakkor, hogy ebben a veszélyes történelmi pillanatban a Szovjetunió és Franciaország közösen sokat tehetne. Ez a meggyőződésem megerősödött a közelmúltban lezajlott szovjet-francia csúcsszintü tárgyalások eredményei, a Francois Mitterrand elnökkel folytatott megbeszéléseink alapján, amelyek új lehetőségeket kínálnak kapcsolataink fejlesztéséhez, magától értetődően - és ezt hangsúlyoznám - abban az esetben, ha mindkét részről törekednénk ezek kihasználására. Európában negyven évvel ezelőtt elhallgattak az ágyúk. A szovjet népnek nagyon mély sebeket kellett begyógyítania, amelyek még ma is fájnak. De a francia nép és más európai népek testén is súlyos hegek keletkeztek. A fasizmus és az agresszió erői felett aratott nagy győzelem küszöbön- álló 40. évfordulója jó alkalom arra, hogy mindannyian komolyan elgondolkodjunk a béke sorsa felől. Afelett, hogy mit kell tennie minden kormánynak, minden népnek, minden embernek annak érdekében, hogy a múlt tragédiája soha többé ne ismétlődjön meg. A szovjet nép békés építőmunkát folytat. E könyv lapjain szó esik országépító terveinkről. Az olvasó arra utaló konkrét tényeket talál a könyvben, hogy ezek a tervek elválaszthatatlanul összefüggnek a békéről való törődésünkkel. A helyzet arra kényszerít bennünket, hogy foglalkozzunk védelmi képességünk tökéletesítésével, de ugyanakkor fel sem merül bennünk a gazdasági és szociális programok korlátozása. A jelenlegi ötéves tervidőszakban országunkban több mint ezer üzemet adtunk át rendeltetésének. Mintegy negyvenezer kilométernyi hosszúságban építettünk tranzit gázvezetékeket. A közelmúltban helyeztük üzembe a Bajkál-Amur vasútvonalat, amelyet az évszázad építkezésének neveznek. Már most folynak az ezredfordulóig, sőt a későbbi időszakra szóló komplex tudományos-műszaki fejlesztési program előkészületei. Biztos vagyok afelől, hogy minden nép saját problémáinak megoldására szeretné fordítani meglévő forrásait, nem pedig az értelmetlen lázas fegyverkezésre pocsékolni azokat. A szovjet állam létezése óta fáradhatatlanul arról próbálja meggyőzni a többieket: ne a pusztító eszközök előállításában versenyezzünk, hanem a népeinknek nyújtott vívmányok biztosításában. Mi arra törekszünk, hogy olyanná tegyük társadalmunkat, amely mindenben megfelelne a szocializmusról alkotott legigényesebb elképzeléseknek. Azoknak az elképzeléseknek, amelyek a dolgozókat és a néptömegeket világszerte a szocializmusért vívott küzdelemre ösztönzik. Azoknak az elképzeléseknek, amelyek bennünket mindig arra ösztönöztek, hogy ne elégedjünk meg az elérttel és ne békéljünk meg a hiányosságokkal. A szovjet emberek napról napra érzik, hogy életük javul. Nem tudják, hogy mi a bizonytalan holnaptól, a nyomortól való félelem, nem ismerik, hogy mi az hajléktalannak lenni. Nem kell járniuk munkaközvetítőkbe, a munkanéiküliség fogalmát már rég töröltük életünkből. A szovjet szocialista demokrácia tökéletesedik, tovább mélyül az állampolgárok személyi szabadsága, ugyanez vonatkozik az alapvető emberi jogokra - a munkára, a pihenésre, a művelődésre és az egészségügyi gondoskodásra való jogra is. Ezen az úton haladunk tovább. A könyv olvasóinak és rajtuk keresztül valamennyi francia állampolgárnak további sikereket és boldogságot kívánok és bízom abban, közös erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy minden francia, minden szovjet ember és egész Európa élete biztonságosabb, stabilabb legyen. Hogy földrészünkön ne a gyanú- sítgatás és az ellenségeskedés, hanem a megértés és a bizalom uralkodjon, hogy megbízhatóan szavatoljuk a háborús veszély elhárítását.“ Baráti eszmecsere (ČSTK) - Karel Hoffmann, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke szombaton találkozott George Seguival, a CGT francia szakszervezeti központ végrehajtó bizottságának volt főtitkárával és mai tagjával, a francia- országi szakszervezeti mozgalom történelmi intézetének igazgatójával, a francia békemozgalom kiváló személyiségével, aki a Szak- szervezetek Központi Tanácsának meghívására szabadságát Csehszlovákiában töltötte. Szívélyes, baráti eszmecseréjük során foglalkoztak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom mai kérdéseivel, mindenekelőtt a szakszervezetek részvételével a békeharcban. Változás történt, fordulatról azonban még nem beszélhetünk (ČSTK) - A Kilences stúdió műsorában a nemzetközi helyzetet, mindenekelőtt a szovjet-amerikai genfi tárgyalások kilátásait elemezte Vagyim Zagla- gyin. az SZKP KB nemzetközi osztályvezetőjének első helyettese és Jevgenyij Primakov, akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Orientális Intézetének igazgatója, akiknek Valentyin Zorin tett fel kérdéseket. NÉHÁNY SORBAN HAFEZ ASSZAD szíriai államfő tegnap Damaszkuszban fogadta azt a szovjet parlamenti küldöttséget, amely Akii Szalimovnak, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége alelnökének a vezetésével sziriai hivatalos baráti látogatáson tartózkodik. A megbeszéléseken megelégedéssel állapították meg, hogy a Baath-párt és az SZKP, valamint a két baráti ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek. Szíriai részről méltatták az izraeli agresszió és az imperialista nyomás elleni harchoz nyújtott szovjet támogatást. FRED SINOWATZ osztrák kancellár igyekezett magát elhatárolni hadügyminiszterének cselekedetétől, aki mint ismeretes, személyesen fogadta az olaszországi börtönből szabadon bocsátott náci háborús bűnöst, Walter Redert. A kancellár szerint Friedhelm Frischenschlager ezzel durva politikai hibát követett el. A hadügyminiszter tudomásul vette Sinowatz szemrehányásait, akinek írásos magyarázatot ad tettére, de közölte, hogy nincs szándékában lemondani. MARGARET THATCHER brit kormányfő szombaton chequersi vidéki rezidenciáján fogadta holland kollégáját, Ruud Lubberst. A brit miniszterelnök arról próbálta meggyőzni tárgyaló- partnerét, hogy adja beleegyezését az amerikai rakéták hollandiai telepítéséhez. SZPIROSZ KIPRIANU ciprusi elnök egyetértett az ENSZ főtitkárának azzal a javaslatával, hogy ismét találkozzon a szigetországban élő török kisebbség vezetőjével, Rauf Denktassal a rendezetlen ciprusi probléma igazságos megoldása céljából. KATOWICÉBEN tegnap emlékeztek meg arról, hogy a szovjet hadsereg 40. évvel ezelőtt szabadította fel Felső- Sziléziát. A megemlékezésen részt vettek a legfelsőbb lengyel párt és állami szervek képviselői, valamint egy szovjet katonai küldöttség is. Oswie- czimben, az egykori náci koncentrációs tábor területén ugyancsak kegyele- tes megemlékezésre került sor, melyen többszáz egykori fogoly adózott a legnagyobb náci haláltáborban elpusztult négymillió ember emlékének. A résztvevők megkoszorúzták az áldozatok emlékművét és koszorúkat helyeztek el Oswieczim felszabadításáért folyt harcokban elesett szovjet katonák sírjára. DELHIBEN rendkívüli biztonsági intézkedések mellett emlékeztek meg az ország nemzeti ünnepéről. A rendkívüli intézkedésekre azért került sor, mert az egyik napilap értesülése szerint az indiai fővárosban négy fegyveres terrorista csoport tartózkodik azzal a feladattal, hogy meggyilkolják Szingh államfőt és Radzsiv Gandhi kormányfőt. SZALEM HOSSZ libanoni munkaügyi, oktatásügyi és kulturális miniszter a hét végén benyújtotta lemondását. Döntését Nabih Berri, a dél-libanoni ügyekért felelős miniszter, az Amal muzulmán mozgalom képviselője közölte, aki szerint lemondási szándékának megváltoztatására próbálják rábírni Hosszt. FELIPE GONZALEZ spanyol miniszterelnök megerősítette, hogy amíg ő Spanyolország miniszterelnöke, addig nem engedélyezi nukleáris fegyverek elhelyezését az ország területén. BÉCSBEN munkabizottságokban folytatódott a leszerelés és az enyhülés kérdéseivel foglalkozó harmadik nemzetközi párbeszéd. PÁRIZSBAN háza közelében terroristák lelőtték René Audran-t, a francia hadügyminisztérium fegyverexportért felelős osztályának igazgatóját. A merényletért a Közvetlen akció nevű szervezet vállalta a felelősséget. A DISCOVERY amerikai űrrepülőgép öttagú katonai személyzete Föld körüli pályára helyezte azt a 2,5 tonnás műholdat, amelynek hatalmas antennái katonai jellegű adatokat gyűjtenek a Szovjetunióról. Vagyim Zaglagyin egyik válaszában emlékeztetett arra, hogy a genfi külügyminiszteri találkozó eredményeit nemzetközi méretekben kedvezően fogadták. A továbbiakban feltette a kérdést: ,,Ez egyúttal azt jelenti, hogy már fordulat történt a jobb irányába? Én e tekintetben nagyon óvatos lennék. Tény és való, hogy változás történt, de fordulat még nem, csupán a lehetőség adott ehhez. Most olyan helyzet alakult ki, hogy lehetőség van a nemzetközi légkör, a szovjet-amerikai kapcsolatok megjavítására és alkalom kínálkozik a fegyverzetkorlátozási folyamat beindításához. Ezt a lehetőséget Genf nyitotta meg, ez azonban csak alkalom, amellyel élni kell.“ Zaglagyin emlékeztetett Konsztantyin Csernyenko szavaira, miszerint a Szovjetunió konstruktív programmal érkezik a tárgyalásokra és pozitív eredmények elérésére törekszik. Ami az Egyesült Államokat illeti, amerikai sajtókommentárokból és vezető washingtoni politkusok kijelentéseiből bizonyos fokú kétkedés olvasható ki. Washingtonban arról beszélnek, hogy nagyon elhúzódó tárgyalásokra lehet számítani, amelyek két, sót egyes vélemények szerint hét vagy nyolc évig is eltarthatnak A szovjet televízió szokásos külpolitikai műsorában Jevgenyij Primakov akadémikus rámutatott arra, hogy szovjet vélemény szerint napjainkban az enyhülési folyamatnak nincs más ésszerű alternatívája. Genfben március 12-én kezdődnek a szovjet-amerikai tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) hangsúlyozta, hogy a genfi megbeszélések sikere attól függ, a két fél milyen mértékben tartja magát a tárgyalások céljáról és napirendjéről létrejött megállapodáshoz. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az Andrej Gromiko és George Shultz találkozóján a tárgyalások témájáról és céljairól született megállapodásból indul ki. Mint ismeretes, a két külügyminiszter megállapodott abban, hogy a tárgyalások témaköre felöleli a kozmikus és nukleáris fegyverekkel - a stratégiai és közepes hatótávolságú eszöközöket egyaránt beleértve - összefüggő átfogó kérdéseket, miközben mindezeket a problémákat egymással kölcsönös összefüggésben vitatják és oldják majd meg. A tárgyalások célja egy olyan megállapodás kidolgozása, amely az űrfegyverkezés elhárítását és a Földön folyó lázas fegyverkezési hajsza korlátozását, a nukleáris fegyvereknek a csökkentését eredményezné. Vlagyimir Lomejko emlékeztetett az SZKP KB Politikai Bizottságának a Gromiko-Shultz találkozó után közzétett állásfoglalására, amely hangsúlyozza, hogy reális előrehaladás elérése a lázas fegyverekezés leállításához vezető úton csakis a genfi megállapodás szigorú megtartásával lehetséges. Rámutatott arra, hogy a szovjet fél azt reméli: a megbeszélések tárgyszerűek lesznek, mindkét részről józan hozzáállást tanúsítanak és senki sem fog előnyök elérésére törekedni az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveinek a megsértésével. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha az amerikai fél folytatja a Pershing-2 és a szárnyas rakéták európai telepítését, Lomejko Andrej Gromiko szavait idézve hangsúlyozta, hogy az amerikai közepes hatótávolságú eszközök telepítése megkérdőjelezné a genfi tárgyalásokat. „Az amerikai felet erre nagyon szeriózusan figyelmeztettük. Bízunk abban, hogy ezt a figyelmeztetést az Egyesült Államok józanul mérlegeli“, mondotta Lomejko. Röviddel azután, hogy Washingtonban és Moszkvában egyidejűleg bejelentették a genfi szovjet-amerikai tárgyalások megkezdésének dátumát, az amerikai elnök sajtóértekezletet tartott. Ronald Reagan bevezetőjében nagyon általános kijelentéseket tett, hangsúlyozva, hogy az idei év a „lehetőségek esztendeje“ és a leszerelési tárgyalások kilátásait derűlátóan ítéli meg. Abban azonban nem biztos, hogy négyéves elnöki megbízatásának lejártáig megmutatkoznak-e az eredmények. Történelmi események krónikája 1945. január 28.-február 3. • január 28. - az 1. balti front egységei befejezték a Litván SZSZK felszabadítását- a 4. ukrán front és keretében az első csehszlovák hadtest felszabadította Kež- marokot és Poprádot- az 1. ukrán front csapatai befejezték a felső-sziléziai ipari központ felszabadítását- Poprád és Svit lakossága a felszabadító csapatok tagjaként köszöntötte körében L. I. Brezsnyev vezérőrnagyot, a 4. ukrán front 18. hadserege politikai osztályának főnökét. • január 29. - az 1. belorusz front csapatai Poznantól északnyugatra átlépték az akkori német határt- a 17. német hadsereg új védelmi vonalat kezdett építeni Csehszlovákia északi határa közelében- a 4. ukrán front 18. hadseregének egységei felszabadították a Magas-Tátra térségét és több tátraalji községet • január 30. - a 4. ukrán front csapatai felszabadították Zakopanét, a 2. ukrán front egységei Losonctól (Lučenec) északra és északkeletre támadtak. A partizánokkal együttműködve felszabadították Čierny Balogot- Hitler utolsó rádióbeszédében döntő fordulatot és a csodafegyverek bevetése révén végleges győzelmet ígért a németeknek- a felszabadított Kassán (Košice) megjelent a Pravda 4. száma • január 31. - befejeződött Kelet-Poroszországban a középső német hadseregcsoport bekerítése- a 4. ukrán front csapatai a partizánokkal együttműködve felszabadították Liptovsky Hrádokot, Liptovský Pétért és Liptovská Porub- kát, a 2. ukrán front egységei pedig Breznót és Po- lomkát • február 1. - az 1. belorusz front csapatai megközelítették Frankfurt an der Oder-t • február 2. - az 1. csehszlovák hadtest egységei folytatták a kísérleteket az ellenség védelmi vonalának áttörésére Liptovský Mikuláš környékén • február 3. - az Odera elérésével és több hídfő kiépítésével befejeződött az oderai hadművelet, amely során a szovjet egységek 60-70 kilométerre megközelítették Berlint -tmÚJ SZÚ 2 1985. I. 28.