Új Szó, 1985. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-19 / 16. szám, szombat

Washingtonnak tárgyalnia kellene Közép-Amerika problémáiról Ortega interjúja a Washington Postnak • Tüntetés San Salvadorban ÚJ SZÓ 3 1985. I. 19. (ČSTK) - Daniel Ortega nica­raguai elnök a Washington Post című lapnak adott interjújában hangsúlyozta, a közép-amerikai válság békés megoldásának leg­főbb akadálya az Egyesült Álla­mok agresszív stratégiája. Rámu­tatott, a térség helyzetének nor­malizálására irányuló valamennyi kísérlet Washington fenntartásai­ba, majd ellenséges magatartásába ütközik. Ortega a nicaraguai-amerikai kapcsolatok normalizálása mellett szállt síkra, ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy ez elképzelhe­tetlen mindaddig, amíg az USA a sandinista népi forradalom fel­számolására fog törekedni. Wa­shingtonnak meg kell szüntetnie Nicaraguával szembeni hadüze­net nélküli háborúját, s őszinte tárgyalásokat kellene folytatni Kö­zép-Amerika problémáinak meg­oldása érdekében - mondotta Or­tega. xxx San Salvadorban csütörtökön hatalmas tömegtüntetést rendez­tek a Duarte-kormány reakciós politikája ellen. A résztvevők köve­telték, hogy az elnök hozzon intéz­kedéseket az infláció csökkenté­A kubai - amerikai kapcsolatokról (ČSTK) - A kubai látogatásról hazatért amerikai kongresszusi képviselők egy csoportja csütör­töki washingtoni sajtókonferenciá­ján a szigetországgal való kapcso­latok normalizálására szólította fel a Reagan-kormányt. William Ale­xander, a képviselőház tagja egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy Kuba valamennyi vitás kér­dést tárgyalások útján kíván meg­oldani. Kollégája, James Leach hangsúlyozta, Washingtonnak po­zitívan kellene reagálnia a jelenle­gi ellenséges magatartás meg­szüntetésére irányuló kubai felhí­vásra. A hitelek hatása (ČSTK) - Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter kanadai kollégájának, Joseph Clarknak a fogadásán rámutatott arra, hogy a latin-amerikai országok 360 mil­liárd dollárra tehető tartozásai, va­lamint a nyugati országok protek­cionista kereskedelmi politikája okozza mindenekelőtt a térség or­szágaiban tapasztalható politikai és szociális labilitást. Sepulveda rámutatott arra, hogy a súlyos gazdasági és pénz­ügyi válság negatív következmé­nyei, valamint az itteni országok politikai életében tapasztalt fontos változások szükségessé teszik az Amerika-közi kapcsolatok módo­sítását és átépítését. Rámutatott arra, hogy a közép­amerikai válság leküzdése vala­mennyi érdekelt ország politikai akaratától függ és hangsúlyozta, hogy a Contadora-csoport béke­terve jó alapot jelentene ehhez. Amerikai atomfegyverek Dél-Koreában (ČSTK) - A Korea békés egye­sítése céljából alakult bizottság tit­kársága Phenjanban pénteken nyilatkozatot adott ki, amelyben élesen elítéli az Egyesült Államo­kat azért, mert új taktikai nukleáris fegyvereket helyezett el Dél-Ko- rea területén. A dokumentum megállapítja, Dél-Koreában már sok ezer nukleáris robbanófej van, köztük neutronfegyverek, ami nemcsak a Koreai-félsziget, ha­nem az egész Távol-Kelet bizton­ságát is veszélyezteti. Dél-Koreában néhány ellenzéki csoport új politikai pártot alakított Új Korea Demokratikus Pártja né­ven. Legfőbb céljául a demokrácia helyreállítását tűzte ki. A párt ala­kuló ülésén, amelyen 500 küldött vett részt, Ri Min Wu ismert ellen­zéki politikust választották el­nökké. sére, lásson hozzá az agrárreform végrehajtásához, s folytassa a tár­gyalásokat a hazafiakkal. A 20 ezer tüntető a gyülekezési tilalom ellenére a főváros központján ha­ladt végig. xxx Amerikai háborúellenes és egy­házi szervezetek vezetői levelet intéztek George Shultz külügymi­niszterhez, amelyben határozot­tan elítélik a közép-amerikai or­szágok belügyeibe történő ameri­kai beavatkozást. A levél leszöge­zi, több mint 40 ezer amerikai áll készen arra, hogy tüntetéseken és más megmozdulásokon tiltakoz­zon az esetleges katonai interven­ció ellen. Brazília Neves elnök első sajtóértekezlete (ČSTK) - Az új brazil polgári kormány tiszteletben kívánja tarta­ni a népek önrendelkezési jogát és a más országok belügyeibe való be nem avatkozás elvét, s töre­kedni fog a világbéke megszilárdí­tására. Többek között ezt hangsú­lyozta megválasztása utáni első sajtókonferenciáján Tancredo Neves elnök. Hangsúlyozta, Brazília elutasít­ja a közép-amerikai intervenciós terveket és mindent megtesz azért, hogy a térség országai szá­mára biztosítva legyen a függet­lenség joga. Kormányának legfőbb feladata­ként a gazdasági helyzet javítását, ezen belül a 240 százalékos inflá­ció elleni harcot jelölte meg. A jamaicai főváros, Kingston utcáin továbbra is katonai egységek járőröznek (képünkön). A karib-tengeri szigetország kedden és szerdán hatalmas kormányellenes tüntetések színhelye volt. A rendfenntartó erők beavatkozása halálos áldozatokat is követelt. A tüntetők a kormány gazdasági politikája ellen tiltakoztak, s köve­telték Edward Seaga miniszterelnök kormányának lemondását, amely a térségben az USA egyik leghűségesebb csatlósa. (Telefoto - ČSTK) Thatcher - Kohl tárgyalások Bonnban (ČSTK) - Margaret Thatcher brit miniszterelnök külügy-, had­ügy-, valamint kereskedelmi és környezetvédelmi minisztere kísé­retében tegnap rövid látogatásra Bonnba érkezett. Helmut Kohl kancellárral és a nyugatnémet kormány más tagjaival a kelet -nyugati kapcsolatokról, a NATO fegyverkezési terveivel kapcsola­tos kérdésekről, közöspiaci prob­lémákról és a kétoldalú viszonyról folytatott megbeszéléseket. A látogatás előestéjén a lapok arról számoltak be, a két ország miniszterelnöke megvitatja a hitleri Németország által kirobbantott második világháború befejezésé­nek 40. évfordulója alkalmából rendezett nagy-britanniai ünnep­ségek módját is. Kohl kancellár csütörtök esti tévényilatkozatában megelégedéssel emlékeztetett Mitterrand francia elnök kijelenté­sére, miszerint Franciaország „nem tesz semmi olyat, ami se­bezné a németek érzelmeit“. Csehszlovák - etióp szakszervezeti megbeszélések (ČSTK) A Szakszervezetek Központi Tanácsa küldöttségének élén etiópjai látogatáson tartózko­dó Viliam Kožík, az SZKT titkára. Addisz Abebában eszmecserét folytatott az Etióp Szakszervezeti Szövetség képviselőivel a két szervezet közötti együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A találkozón figyelmet szentel­tek több nemzetközi kérdésnek is. Elítélték az amerikai nukleáris ra­kéták folytatódó nyugat-európai telepítését, ami nemcsak Európa, hanem az egész világ békéjét ve­szélyezteti. A szakszervezeti megbeszélé­sen mindkét részről méltatták azt a fontos szerepet, amelyet az afri­kai frontországok és a földrész más forradalmi erői töltenek be az Atomerőmű épül Kínában (ČSTK) - Pekingben tegnap megállapodást írtak alá arról, hogy kínai-hongkongi közös tervezés­ben sor kerül az első nagy atom­erőmű megépítésére kínai terüle­ten. Az 1800 megawatt teljesítmé­nyű erőművet a Ta-ja öbölben Ku- angtung tartományban hét év alatt építik fel. Az itt előállítandó ener­gia 70 százalékát Hongkong kapja majd. imperialista és reakciós erők elleni harcban. Támogatásukról biztosí­tották a nemzetek feletti monopóli­umok újgyarmatosító és kizsák­mányoló politikája ellen harcoló haladó hazafias erőket. Az eszmecserék végén Viliam Kožík átnyújtotta az Etióp Szak- szervezeti Szövetség képviselői­nek Karéi Hoffmannak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZKT elnökének levelét, amely részletes információkat tartalmazott arra vo­natkozóan, hogy az SZKT milyen sokoldalú segítséget nyújt az etióp népnek a katasztrofális szárazság súlyos következményeinek a fel­számolása érdekében. Hova az ördög nem mehet... Egy főre átszámítva Izraelnek van a világon a legnagyobb kato­nai költségvetése. Hogy miből telik neki erre, az sosem volt titok. Az amerikai dollármilliók nagy része évről évre - képletesen szólva - puskaporrá válik. Pontosabban: már eleve ilyen formában kerül Izraelbe. Tel Aviv azonban még­sem biz mindent Washingtonra: az izraeli gazdaság leggyorsab­ban fejlesztett, de legjövedelme­zőbb ágazata is a hadiipar. A nagy felfutás két évtizede kezdődött, az utóbbi tíz évben a fegyverexport évente átlagosan 25 százalékkal növekedett, s már 1982-ben meg­haladta az egész iparcikk-export negyedét. A fegyverszállítók világ- ranglistáján Izrael ezzel felküzdöt­te magát a 12. helyre. A növekvő fegyvereladással Tel Aviv több célt is követ. így támo­gatja azokat az erőket, amelyek az ő ellenségei ellen harcolnak. Elég, ha példaként a libanoni keresz­tény milíciák és Izrael együttmű­ködését említjük. Ezenkívül a fegyverkereskedelem által üzleti viszonyba kerül olyan országokkal is, amelyek nem tartanak fenn ve­le diplomáciai kapcsolatokat, tehát ilyen módon is javítani próbál nemzetközi helyzetén. A hadiipar fejlesztése mellett szól az is, hogy az izraeli fegyverek magas mű­szaki színvonaláért jól fizetnek, így Tel Aviv javíthat valamit lehan­goló képet nyújtó fizetési mérle­gén. Egyben munkát ad jól képzett szakembereinek. Egy meghök­kentő adat: minden ötödik izraeli munkás a hadiiparban dolgozik. Az évente több mint másfél mil­liárd dollárt jövedelmező fegyver­kereskedelem továbbfejlesztését az utóbbi időben Izrael még egy további okból szorgalmazza: ezzel is bizonyítani tudja, hogy az Egye­sült Államok hű szövetségese. Mégpedig oly módon, hogy fegy­vert szállít azoknak a kormányok­nak, melyeket az USA támogat, de a Kongresszus nem járul hozzá felfegyverzésükhöz, illetve nem olyan mértékben, ahogyan azt a Fehér Ház szeretné. Vagy egy­szerűen a nemzetközi közvéle­mény elítélésétől, a kellemetlen politikai következményektől tartva az USA nem vállalja nyílt katonai támogatásukat. Úgy látszik, mind Tel Avivban, mind Washingtonban ismerik a mondást: hova az ördög nem mehet, elküldi az asszonyt. Hova az USA nem szállíthat fegy­vert, szállít Izrael. Az ilyen kényes jellegű ameri­kai-izraeli együttműködés főleg az úgynevezett stratégiai szövetség mögkötése után lendült fel, s vált fokozatosan nyílt titokká. A napok­ban Richard Lugar, az amerikai szenátus külügyi bizottságának új elnöke - Izrael ötmilliárd dolláros katonai és gazdasági segélykérel­mével összefüggésben - kijelen­tette, a kérelem katonai részével nem lesz gond, azt minden bi­zonnyal megajánlják. A miértre meglepően őszinte választ adott: „Meggyőző Simon Peresznek az az érvelése, hogy Izrael olcsób­ban oldja meg a mi külpolitikánk ottani meghosszabbítását, mint ahogy magunk megoldhatnánk.“ Ez a „hosszabbítás“ az utóbbi időben a Közel-Kelet mellett főleg Latin-Amerikában szembetűnő. De ennek is vannak hagyományai. Annak idején a Somoza-diktatúra fegyverszükségletét 98 százalék­ban Izrael fedezte.- Az USA bele­egyezésével és támogatásával Tel Aviv ma az ellenforradalmárok fő fegyverszállítója. Ezt maga Eden Pastora, az ARDE ellenfor­radalmi szervezet vezetője ismer­te be. Latin-Amerikában az izraeli fegyverek további legnagyobb vá­sárlói Salvador, Guatemala, Hon­duras, Costa Rica, Chile és Mexi­kó is. A fő kiviteli cikkek a Galil puskák, az Űzi géppisztolyok, az Arava, Fouga Magister, Dassault Ouragan repülőgépek, levegő -föld rakéták, harckocsik, páncé­lozott csapatszállítók, ágyúna­szádok, lőszer, gránátok. Ezenkí­vül Izrael szállít korszerű radar- rendszereket, s azokat a fegyve­reket is főleg Latin-Amerikában adja el, amelyeket sorozatos had­járatai során ellenfeleitől zsákmá­nyol. Tavaly például Costa Rica a Libanonban zsákmányolt nagy mennyiségű fegyverért csak a szállítási költségeket fizette. Ke­resett árucikké váltak a junták kö­rében az elektronikus riasztó rendszerek, a Kfir repülőgépek és a Gabriel típusú rakétákkal felsze­relt ágyúnaszádok is. Éppen az izraeli szállítmányoknak köszön­hetően rendelkezik Honduras a térség legjobban felszerelt légi­erejével. Az ilyen irányú izraeli tevékeny­séget több egyezmény is elősegíti. Tel Aviv 1980-ban például Guate­malával kötött megállapodást a rendszeres fegyverszállításokról és a hadsereg kiképzéséről a lé­lektani hadviselésre és a partizán­ellenes harcra. Hasonló egyez­mény alapján izraeli katonai tanács­adók működnek Salvadorban is. Tavaly tavasszal Tel Aviv és Wa­shington kötött megállapodást ar­ról, hogy Izrael aktívabban vesz részt Közép-Amerikában a parti­zánellenes harcban. Hogy milyen célok és kik érde­kében jönnek létre a fentebb emlí­tett ördögi praktikákhoz hasonlít­ható sötét ügyletek, az a napnál is világosabb. GÖRFÖLZSUZSA Új-Kaledónia A kanakok vezetője találkozik Mitterrand elnökkel (ČSTK) - Jean-Marie Tjibau, az új-kaledóniai „ideiglenes kor­mány“ elnöke hajlandónak mutat­kozott arra, hogy ma találkozzon az oda látogató Francois Mitter­rand francia elnökkel. Hozzáfűzte azonban, hogy a találkozóra ma­gával viszi Elie Machora fényké­pét, akit a francia csendőrök az elmúlt hét végén agyonlőttek. Ma­chora tagja volt a Kanak Szocialis­ta Nemzeti Felszabadítási Front­Weinberger agitál (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter megbe­szélést folytatott a képviselőház republikánus kisebbségének ve­zetőivel. Szorgalmazta, hogy a kö­vetkező pénzügyi évre szóló kato­nai költségvetés küszöbönálló megvitatása során támogassák a Pentagon követeléseit és sza­vazzák meg a 313 milliárd dolláros összeget. Amint arról a CBS tévéállomás beszámolt, Weinberger ismét az állítólagos szovjet katonai fenye­getéssel ijesztgette a képviselő­ket, s azt állította, a katonai költ­ségvetést egyetlen centtel sem szabad csökkenteni. Az említett találkozó újabb lánc­szeme annak az akciósorozatnak, amely segítségével a Reagan- kormányzat igyekszik megtörni a törvényhozás ellenállását a pél­dátlan fegyverkezési kiadásokkal szemben. Jellemző, hogy jelenleg a republikánus párt kongresszusi képviselői közül is sokan vetik el a hatalmas összeget. Azt hangsú­lyozzák, hogy így lehetetlenné vá­lik a komoly társadalmi és gazda­sági problémák megoldása. nak, s mint ismeretes, a front a merényletet a gyarmati hatósá­gok által elrendelt „politikai gyil­kosságnak“ minősítette. A francia elnök tegnap este rendkívüli biztonsági intézkedések közepette érkezett meg Új-Kale- dóniába, ahol mindössze 10 órát tartózkodik. Előzetes információk szerint találkozni kíván a legfőbb politikai pártok és etnikai csopor­tok képviselőivel. Látogatásának célját abban jelölte meg, hogy hozzá kíván járulni Edgar Pisani- nak azokhoz a törekvéseihez, hogy Új-Kaledónia Franciaország „független társult“ statútumú terü­letévé váljon. A jobboldali, a Köztársaságért és Kaledóniáért elnevezésű tömö­rülés, amely a francia gyarmatosí­tók érdekeit képviseli, mára töme­ges manifesztációt hirdetett meg a fővárosban, Noumeeben. Arról akarják meggyőzni Mitterrand el­nököt, hogy a gyarmatosítók to­vábbra is „készek franciák marad­ni“. Az akció a múlt héten elren­delt rendkívüli állapot megszegé­sét jelenti, amelynek értelmében tilos öt személynél többnek a talál­kozása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom