Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-27 / 30. szám
A gyerekek megnyugszanak a kedves szó hallatán Játék közben is számos veszély fenyegeti a gyerekeket (Gyökeres György felvételei) kisfiú bátran enn—® ", a nagyi kezét, akit kiküldtek a rendelőből, és várta, mi történik vele. A sebet varrni kellett, de hogy ne okozzanak több fájdalmat a kicsinek speciális ragtapasszal „varrták“. A művelet végeztével a kisfiú csak ennyit mondott: így!, és szájába téve a cumit kivonult a nagymamához. A tizenegy éves Péter férfiasán nyelni próbálta a köny- nyeit, de sikertelenül. A véres kézfej láttán az orvos is csodálkozva kérdezte, hogy mit csinált. A fiú helyett az édesapa válaszolt: - A kezére csapta az ajtót - mondta részvéttel. Ó is a folyosón várta meg, míg egy-egy jajszó kíséretében az orvos levágta a leszakadt körmöt, kitisztította a sebet, majd a nővérek óvatosan bekötözték a fájó, érzékeny kezet. - Na, ne félj, néhány napon belül már jobb lesz, s élvezheted majd a szünidőt - mondta az orvos, mielőtt kikísérte a beteget. Azután sor került az ötéves Palkóra, aki még délután a porolóról esett le. A szüleinek sírva mutatta megkékült fejecskéjét, de egyéb baja nem volt. Késóbb rosszul lett, s a Bezruő utcai kórházból mentövei szállították ide az apja kíséretében, hogy megállapítsák nincs-e agyrázkódása. Az orvos a gyerek fölé hajolt, vizsgálta, mozgatta kezét-lábát, kérdezgette, majd röntgenre küldte. S mert a gyerek nem bírt járni, apja pokrócba csomagolva karjában vitte a fáradt apróságot a másik épületbe. Végre üres a váróterem, van egy kis szusszanásnyi idő. - Mit mondjak, hiszen láthatták. S ez így megy naponta. A szünidő beállta előtt két rendelőben rendeltünk, naponta több mint 120 beteget láttunk el. - Ma annak ellenére, hogy péntek van, nincs is nehéz napunk- szólt közbe Júlia nővér, miközben az adatlapokat számolta. - Harmincöt, normában vagyunk. (19.30-at mutatott az óra.) Még jó két óráig „nagyüzemünk" lehet, azután éjfélig nyugodtabb időszak következik. Éjfél után a „hasfájósok“ jönnek, gyakran adunk munkát a felettünk levő műtősöknek, gyakoriak a gyors vakbélmútétek - közölte dr. Sebő. Mire a beszélgetésnek erre a pontjára értünk, megérkezett a kisfiú röngtenfelvétele. Az orvos közölte velünk, hogy a kis beteg epilepsziás és az esés váltotta ki a rohamokat. Ez okozta a gyerek aluszékonyságát, bágyadtságát, s nem agyrázkódás. Hangos sírás verte fel a váróterem csendjét. Megduzzadt orrú, vérző szájú kislányt támogatott be a kétségbeesett apa, aki gyorsan elmondta, hogy lánya a bicikliről esett le. - Nem hányt, nem ájult el? - kérdezte az orvos, mialatt az egyik nővér előkészítette a sebészkesztyűt, a másik lefektette a zokogó kislányt. - Mit csinálnak velem?- kérdezte Martina kétségbeesetten. - Ne félj, feküdj nyugodtan, meg kell néznünk a sebet. Na, nem is olyan szörnyű - szólt dr. Sebő az apához.- Kérem, ha kell, inkább varija össze a sebet, nehogy valami csúnya heg legyen az ajkán. Azt akarom, hogy szép maradjon a lányom. ..-A szájban a seb gyorsan gyógyul, de egy öltéssel összevarrjuk - szólt az orvos a nővérekhez. Martina ezek hallatára jajgatni kezdett! - Félsz?- kérdezte az orvos. - Nem! Igen! - volt a válasz. Néhány percig tartott csak a beavatkozás, a kislány távozhatott.- Kissé meglazultak a fogai, hétfőn a biztonság kedvéért nézessék meg a fogorvossal - búcsúzott az orvos.- Köszönjük, és ne haragudjon - mondta a már megnyugodott apa. - Nem is érzéstelenítenek? - kérdeztük.- Feleslges, ugyanis a túszúrás ugyanúgy fáj, mint az öltés. Csak nagyobb baleseteknél használatos, a gyerek három-négy öltést elvisel. Az altatást a műtőben végezzük, de ez már a kollégák dolga. A gyermekbaleseteknél gyakran nem a gyerekekkel, hanem a szülőkkel van gondjuk az orvosoknak. Persze, ók ezt megértik, hiszen az ijedtség mindegyikünkre másképp hat. De azért talán nem árt kissé jobban odafigyelnünk arra, hol és mit csinálnak csemetéink. Százszor, ezerszer is figyelmeztessük őket, hogy játék közben is figyeljenek épségükre. A kicsikre viszont nekünk kell vigyáznunk. Mert ki felelős a kávéval leforrázott, ágyáról leforduló apró gyerekért?! Igaz, az ijedtség gyakran nagyobb a fájdalomnál, de előfordulnak végzetes gyermekbalesetek is. S ezek közé nemcsak az autószerencsétlenségek tartoznak. A nyaralások ideje alatt a gyerekek is többet vannak a szabadban, többet engedünk meg nekik mi is, és ez így van rendjén. Vegyünk részt játékaikban, élvezzük az együttlét óráit, és egy-egy jól időzített tanáccsal, óvatosságra intéssel, példamutatással járuljunk hozzá örömteli, x balesetmentes nyarukhoz. Mindannyiunk érdekében. PÉTERFI SZONYA Speciális ragtapasz kerül Martin homlokára A — ajtó mögül jajgatás, nyöszörgés hangjai szűrődtek MZ ki. A váróteremben síró, szipogó betegek tágra meredt szemmel, rémülten az átélt fájdalomtól és félelemtől a szülök karjába kapaszkodnak - védelmet keresve. Nyílik a rendelő ajtaja, s egy kellemes női hang barátságosan hívja a következő kis sérültet. Színhely: a bratislavai Duklianská utcai gyermekklinika sebészeti készültsége. Péntek, 18 óra. Az ügyeletes dr. MichaI Sebő, segítőtársai Sloboda Júlia és Éva Jankóvá egészségügyi nővérek.- Legyenek egy kis türelemmel - szólt hozzánk az orvos kézmosás közben - előbb el kell látnom a betegeket, csak azután beszélgethetünk. Itt maradhatnak a rendelőben, legalább nem kell sokat beszélnem, meggyőződhetnek arról, hogyan dolgozunk. A nagynak nem mondható rendelő sarkából figyeltük az orvos és a nővérek munkáját. A következőnek voltunk tanúi. Adatfelvétel, hol, mikor történt a baleset és a kis beteg máris az asztalon fekszik. Felette megjelenik az orvos és a nővérek mosolygós arca. Mert az esetek többségében ott a mosoly az arcukon, még akkor is, amikor a nyolcvanadik, a századik beteg fölé hajolnak, amikor már majdnem leszakad a derekuk, kikezdi bőrüket az állandó kézmosás, a fertőtlenítők. Mert a gyerekek ettől, no meg a kedves, biztató szó hallatán nyugszanak meg olyannyira, hogy hozzá lehessen nyúlni a törött, lehorzsolt, bevert, vágott, forrázott testrészhez. Ugyanis van itt ez is, az is minden nap, este és éjjel. A gyermeksebészeti készültségre délután 15 órától viszik-hozzák a betegeket nemcsak a városból, de az egész nyugat-szlovákiai kerületből. A nap folyamán a város négy gyermeksebészeti rendelőjében látják el őket, de délután már csak itt. Sokan nem tudván ezt, a lakókörzetükhöz tartozó ügyeletre viszik a gyerekeket, ahol legfeljebb elsősegélyben részesítik őket, majd a síró gyerekkel hosszú autóbuszozás következik (nincs mindig kéznél egy gépkocsi) ebbe a rendelőbe. A kis Martint a nagymamája hozta be, miután megjárta a kerületi rendelőt. - Leesett, az apró kavicsok felvágták a bőrét a homlokán - mondta, majd hozzátette: - Mit szólnak majd a szülei, ha meglátják? - Az alig kétéves frJSZÚ igaz, hogy mindent meg kell tennie, nehogy növelje ezt a szennyezettséget. Ezt különösképpen megkívánja az ivóvíz- készletek fokozott védelmének követelménye. Ezzel összefüggésben a járás illetékesei nem húnynak szemet afölött, hogy nem mindenütt tartják meg következetesen a vízgazdasági törvényt. A jelentés például jogos bírálattal illeti azt a körülményt, hogy főleg a mezőgazdasági üzemekben hiányosan tesznek eleget annak az előírásnak, miszerint szakképzett víz- gazdásszal kell rendelkezniük, aki felügyelne a vonatkozó előírások érvényesítésére. S hogy ez nincs így, arról mindennél meggyőzőbben tanúskodik a tény: gyakorlatilag minden ellenőrzés hiányosságokat állapít meg, ezt bírság követi, de a helyzet javítására hozott intézkedéseket gyakran még ezt követően sem valósítják meg, vagy csak felületesen. Csak az utóbbi időben tapasztalható némi javulás. Nevezetesen abban, hogy egyes üzemek nagyobb felelősség- tudatot tanúsítanak és növekszik az aktivitásuk a környezetvédő művek létesítésében. Persze ez még mindig kevés, fordulatról aligha beszélhetünk. Az ipari létesítmények közül immár hosszú évek óta a legtöbb gondot a hurbanovói sörgyár okozza. Ez mindmáig a járás legnagyobb vízszennyező forrása. Fteménytkeltó körülmény azonban, hogy a jelentés szerint a sörgyárban megkezdődött az új tisztítómű építése és az a tervek szerint 1987-ig el is készül. Továbbra is nyílt kérdés azonban (ismét felvetődött az SZNT ipari és építőipari bizottságának legutóbbi ülésén), hogy nem lehetne-e ezzel egyidejűleg megoldani a városi szennyvíz derítésének régi, s előbb vagy utóbb úgyis megoldást követelő problémáját. Erre a kérdésre - a bizottsági ülésen ilyen ígéret elhangzott - az illetékes tárca ad majd választ. Szót kell ejteni arról is, hogy a járásban (de nemcsak ott!) még mindig megoldatlan a fáradtolaj felvásárlásának hatékony módja. így továbbra is nagy mennyiségben olajszármazékok kerülnek a városi csatornahálózatokba, illetve a falvakon a patakokba és a talajba. Néhány régebbi mezőgazdasági nagyhizlaldában pedig fájó pont a szennyvíz tisztítása. A tervbe vett intézkedések közül a leglényegesebbek: a járás vízvezeték-hálózatának fejlesztése, hogy az eddiginél jóval több lakos jusson hozzá vezetékes vízhez, továbbá a Vörös Flottilla szigeten a Komárom lakosainak másodpercenként 150 liter vizet szolgáltató vízmű első szakaszának elkészítése, az állattenyésztéssel koncentráltan foglalkozó efsz-ek és állami gazdaságok hulladékanyagának és szennyvizének megfelelő semlegesítése. ,, 1965-től, egyetlen évtized alatt, csaknem másfél ezer hektárral csökkent a mezőgazdaságilag megművelhető földterület“ - ezt írtuk annak idején cikkünkben. Nos, örömmel nyugtázhatjuk, hogy ebben a vonatkozásban, a nagyobb szigornak, a körültekintőbb gazdálkodásnak köszönhetően nemcsak javulás következett be, hanem figyelemre méltó fordulat is. Bár építkezésre és más célokra természetesen igénybe vettek néhányszáz hektárnyi területet, általában a mezőgazdasági föld területe növekedett. Ennek a tervidőszaknak első három évében csaknem húszmillió korona költséggel termőre fordítottak 1385 hektárt. Az 1976-1984-es évek időszakában 1097 hektárral növekedett a szántóföld, 340 hektárral a szőlők, 77 hektárral a kertek, 108 hektárral a gyümölcsösök területe. A mezőgazdaságilag megművelhető földterület összesen 676 hektárral. Ennek ára az volt, hogy elég jelentősen csökkent a rétek és a legelők területe. A jelentés az eredményeket méltatva helyesen rámutat arra is, hogy esetenként a szántóföld bővítése a talaj nem kívánatos eróziójához vezetett. Ezzel összefüggésben leszögezi: „Be kell ismerni, hogy a szántóföldi hozam növelése vagy legalább a megtartása sürgetően fontos, csakhogy nem minden áron. “ Igen komoly probléma a növényvédelmi vegyszerek és a műtrágya olyan mértékű alkalmazásának biztosítása, hogy ne károsodjon sem a növényzet és a talaj, sem az emberek egészsége. Túladagolásuk megakadályozását szolgálja több intézkedés. Például egyes vegyszerek használatának betiltása és a hetényi (Chotín) agrokémiai központ által az észszerű műtrágyázással kapcsolatban végzett kutatómunka eredményeinek gyakorlati hasznosítása. Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a komáromi járásban, ha nem is minden vonatkozásban és nem mindig a korábban elképzelt méretekben, illetve ütemben, mégis elvitathatatlan eredményeket értek és érnek el környezetvédelmi koncepciójuk megvalósításában. Ez annál fontosabb, mivel ez a járás az ország egyik „éléskamrája“. GÁLY IVÁN 34. VII. 27. { I 0 •S2 £ 1
