Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-14 / 50. szám
■ 1 111 ......... 1 "■ ....................... '■ "II I SZ LOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA .......-..—----------------------------------------------------------------......... VA SÁRNAPI KIADÁS 1984. december 14. XVII. évfolyam 50. szám Ára 1 korona E zekben a napokban a legtöbb pártszervezet már a januári és februári taggyűlések előkészítésével foglalkozik. A különböző szintű pártszervezetek ezt a sok részfeladatot felölelő munkát eredményesen csak a CSKP KB Elnökségének 1984. október 24-i határozatából kiindulva végezhetnek el. Aszerint azemlített pártgyűlések súlypontját egyrészt az elmúlt időszakban végzett munka eredményeinek mélyreható elemzése és objektív értékelése, másrészt az 1985-ös évi fő feladatok teljesítésére vonatkozó hatékony döntések elfogadása képezi. Ilyen alkalmakkor sok mindenre ki kell terjednie a pártszervek, különösen az üzemi és az alapszervezeti pártbizottságok gondoskodásának. Ezúttal mégis a kommunisták szóban forgó tanácskozásainak jó hangvételét és kedvező légkörét biztosító pártdemokrácia érvényesítésének követelményét tartjuk fontosnak figyelmük előterébe helyezni. Meggyőződésünk, hogy erre eddig is kellő gondot fordítottak a pártszervezetek. Mivel azonban a pártdemokráciának mélyen át kell hatnia az egész pártéletet, s amellett a kommunisták cselekvési-eljárási módszerét is döntően meghatározza, propagálását mintegy állandó feladatunknak kell tekintenünk. Lenin, aki sokat foglalkozott általában a demokrácia, így a pártdemokrácia kérdéseivel is, az utóbbinak a lényegét úgy fogalmazta meg, hogy ,,a párt valamennyi ügyét, közvetlenül vagy képviselők útján, a párt valamennyi tagja intézi, mégpedig kivétel nélkül valamennyi, egyenlő jogokkal; amellett a párt valamennyi funkcionáriusát, valameny- nyi vezető testületét, valamennyi szervét választják, mindegyik beszámolási kötelezettséggel tartozik és leváltható,“ S ehhez feltétlenül hozzá kell fűznünk, hogy Lenin a maga korában a pártdemokráciát a forradalom, a szocializmus és a demokrácia szerves összefüggéseként - egységes egészként - fogta fel. Ma sem értelmezhető másként, mivel megvalósításukat nem tekinthetjük befejezett folyamatnak - legalábbis világviszonylatban nem. A mi pártéletünkben, s hasonlóképp a mi társadalmi gyakorlatunkban és közéletünkben a demokrácia, a szocialista demokrácia meglétének és magasabbrendüségé- nek tanúbizonyságát adni - éppen a pártdemokráciából kiindulva - mindenekelőtt a kommunisták megtisztelő MIMIIN MMMUNKIM kötelessége. Úgy is mondhatnánk, hogy a pártdemokrácia a szocialista demokrácia előképe és iskolája. A pártszervezetek túlnyomó többségében valóban a pártdemokrácia gerincét képező demokratikus centralizmus elveinek teljes tiszteletben tartásával járnak el. Mindazonáltal egyik vonatkozását mégis kívánatosnak tartjuk kiemelni. Nevezetesen a párttagok jogainak és kötelességeinek dialektikus egységében és kölcsönhatásában kifejezésre jutó demokratikus értelmezését, főleg ami ebből következően a párttagok egyéni hozzáállását és fellépését illeti. Ezt a kérdést akkor közelítjük meg helyesen, ha az irányítás és a döntés személyi felelősségen alapuló kollektív jellegéből indulunk ki, s ebből a nézőpontból ítéljük meg a párttagok vitára és véleménycserére való jogának érvényesítését is. A párt alapszabályzata ezt így rögzíti; ,,a párttag joga, hogy... a pártgyűléseken és a pártsajtóban szabadon és tárgyszerűen megvitassa a párt politikájának és gyakorlati tevékenységének kérdéseit, javaslatokat terjesszen elő megvitatásra, s megvédje azokat, amíg a párt- szervezet nem hoz határozatot.“ A párttagok e jogának egyedül csak a pártfegyelem szabhat határt, amely önként vállalt s öntudatos fegyelem, nem pedig gépies, még kevésbé kényszerfegyelem. Az öntudatos pártfegyelem a kommunista felelősségtudat kifejezője, amely éppen ezért a legdemokratikusabb fegyelem is. Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított a vitának, de magától értetődik, hogy ebben mindig a vita jellege, értelme, tartalma és célja a meghatározó. Lényegében annak az elvnek a követéséről van szó, hogy a vitázók mindenkor a párt pozíciójából, ne pedig pártellenes pozícióból induljanak ki. Lenin mindenkor gondoskodott arról, hogy meglegyenek a feltételek a szabad véleménycserére, ugyanakkor a vita pontos határát is kijelölte, amikor ezt írta: „Hogy mi a pártos és mi a pártellenes, ezt a pártprogram, a párt taktikai határozatai és szervezeti szabályzata határozzák meg." Tehát a demokratikus centralizmus elveire épülő kommunista pártban egészen a határozatok elfogadásáig folyhat és folyik is a vita. Amint azonban a határozatot elfogadják, a párt és a párttagok a határozat teljesítésére összpontosítják a figyelmüket. Napjainkban a körültekintően előkészített taggyűléseken és a helyesen vezetett viták során nem csupán az adott problémák megoldásához szükséges nézetazonosság kialakítására kell törekedni, hanem a határozatok komolyságát kötelező erejét nyomósító tettek egységét is meg kell teremteni. Mégpedig a párt akcióképességének szilárdítása és fokozása céljából. A januári és a februári taggyűlések súlya, fontossága tudatában ezeket a követelményeket még fokozottabb mértékben juttassuk érvényre pártszervezeteinkben. MIKUS SÁNDOR A Pieét'anyi Iskolai Számítástechnikai Központ Szlovákia három ilyen jellegű intézményei közé tartozik. A központ jelenleg a nyugat-szlovákiai kerület 45 második ciklusú iskolájával van kapcsolatban, amelyek számára szolgáltatásokat nyújt az ESZ 1021-es számítógép kihasználásához, módszertanilag irányítja az iskolai számítástechnikai laboratóriumok munkáját, s hozzájárul a számítástechnikai oktatás ellátásához. Az 1983/84-es tanévben csaknem 7500 tanuló látogatta meg az iskolát tanulmányi kirándulás vagy gyakorlat keretében. Három számítástechnikai tanfolyamot is rendeztek a központban, amelyeken 90 matematikatanár vett részt az oktatási rendszer fejlesztése keretében. A felsó képen Zuzana Cimoradská operátor Ho- locsy Erikának és Sidó Beatrixnak, a szenei (Senec) gimnázium növendékeinek magyarázza a számítógép működését. Az alsó képen Peter Holub, a szenei gimnázium externista tanára a Digigráf automatikus rajzológéppel ismerteti meg a tanulókat. (A ŐSTK felvételei) UGYE
