Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-12-07 / 49. szám
V ÚJ szú 17 1984. XII. 7. TUDOMÜNYP iliHPi TECHNIKA • A beteg tenyerén levő vonalak bonyolult rajzának gondos tanulmányozása után Velhover professzor megállapítja a diagnózist. Most már úgy ismeri a betegséget, mint a tenyerét A beteg elmegy az orvoshoz. Ahhoz, hogy pontos diagnózist kapjon, az orvos előbb elküldi a laboratóriumba, röntgenre, EKG- ra... Velhover professzor nem siet ezeknek a vizsgálatoknak az elvégeztetésével. Ráérnek később is. Előzőleg figyelmesen tanulmányozza a beteg arcát, pillantást vet a kezére, s a szemvizsgáló készülékkel megnézi a szemét, öt-hat perccel később pedig már kész is az első diagnózis. Ezután következnek a tanácsok. Talán varázslatról van szó? Nem. Tudomány ez, mégpedig olyan, amely segít az emberi szervezet ezernyi titkának feltárásában. Velhover doktor, ideggyógyász, a moszkvai Népek Barátsága Egyetem orvostudományi tanszékén a klinikai kutató-laboratórium vezetője. Egyike azoknak, akik ezeket a titkokat értik. Munkásságát - több mint 140 tudományos publikációját - jó néhány ország orvosi köreiben ismerik. A természeti törvények, az emberi szervezet működési folyamatainak széles körű ismerete révén a professzor sajátos, olykor meglepő gyógyítási módokat dolgozott ki. A professzorral a Novosztyi Sajtóügynökség munkatársa, Je- lena Ivanova beszélgetett. A SZEM MINT TERMÉSZETES FÉNYSZÜRÖ Riporter: ön már régóta foglalkozik szemdiagnosztikával, vagyis indológiával. Hogyan foglalná össze főbb következtetéseit? Velhover professzor: Az emberi test minden szervének van egy határozott zónája a szem szivárványhártyáján. Amennyiben valamely szerv megbetegszik, jelzései az idegek láncolatán keresztük eljutnak a megfelelő zónába. Ez világos színű pigmentfoltok képződését vonja maga után. A világos foltokon keresztül a normálisnál jóval több fény hatol át. Ha a betegség krónikussá válik, a festékfoltok besötétednek, s kevesebb fény jut keresztül rajtuk. Ily módon tehát a foltok elszíneződéséből kideríthető, milyen szakaszba ér valamely szervben a gyulladásos folyamat. A szem testünk sajátos „ablaka“. Nemcsak látjuk a fényt és a szint, hanem az a szemen keresztül a szervezetünkbe is eljut. Minden embernek szüksége van bizonyos mennyiségű fényre, a fölösleges viszont néha káros. A természet az embert különféle fény- rendszerekhez szoktatta. A fény mennyisége befolyásolja az arcforma kialakulását. Délen, ahol sok a napsütés, az embereknek csapott homlokuk van, szemöldökük erősen ívelt, szemük keskeny, mélyen ülő. A mérsékelt égövben épp fordítva: az emberek széles arcúak, nagy szeműek. A fölösleges fénytől az embert a szempilla és a szemhéj védi. A legyengült szervezet azonban nemcsak a túl sok fényt, hanem a szükségest sem viseli el. Épp ezért alakult ki olyan vélemény, hogy a hosszú és sűrű szempilla - a szépség örök kelléke - rossz egészségi állapotra utaló jel is lehet. A fény fő szabályozója a pupilla. A szem szivárványhártyáján levő nyílás - mint valami kiváló automata - rendkívül pontosan reagál a környezet legapróbb változásaira is. Riporter: Van-e valamilyen jelentősége a szem színének? Velhover professzor: Kétségtelenül. Ez ugyanis sajátos fény- szűrő. Csak annyi fényt enged át, amennyire az egyes szerveknek szüksége van. Azonos körülmények között például a kék szem szivárványhártyájának fényelnyelő képessége nagyobb, mint a barnáé. A szem színe tehát nem annyira esztétikai, mint inkább fiziológiai fogalom. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a dolgokat, új módon közelíthetünk meg sok orvosi és biológiai kérdést. Ez elsősorban az alkalmakodásra vonatkozik. A világos szemű emberek áttelepülése északról délre nagyobb stresszt, ingerlékenységet, görcsöt, magas vérnyomást válthat ki. A sötét szemű déliek északra való települése viszont gyengeséget, nyomott hangulatot vonhat maga után. Szerencsére az egészséges emberek többsége az ilyen megterheléseket könnyen elviseli. A világos szemű idős embereknek én mégsem tanácsolnám, hogy délre utazzanak. Nemrégiben fényérzékenységi vizsgálatot végeztünk 640 moszkvai lakosnál. Kiderült, hogy a kék szeműek szaruhártyája háromszor érzékenyebb a barna szemű- eknél és négyszer a fekete sze- műeknél. E mutató alapján meg lehet ítélni az egész szervezet érzékenységét. Egyes tudósok például úgy vélekednek, hogy a sötét szemű betegek esetében a szükséges hatás eléréséhez nagyobb dózisú gyógyszerre van szükség, mint a világos szemű- eknél. MIÉRT VANNAK ANYAJEGYEK? Riporter: A tudósok szerint a belső szervek megbetegedése esetén a bőr sem marad „külső szemlélő“. A bőr mintegy jelzi a szervezetben fellépő rendellenességeket. Hogyan történik ez? Velhover professzor: Eddig a bőr tíz funkcióját kutatták és • Sok heveny és krónikus betegség gyógyítható fémterápiával tárták fel. Az egyik ezek közül a fényvédő funkció. A pigmentfoltokat - a szeplőket, az anyajegyeket, az öregséggel járó foltokat - eddig nem tanulmányozták kellőképpen. De az, ami már ismert, azt sugallja, hogy ezek a belső szervek „védjegyeiként“ foghatók fel. A bőr minden területének vannak szervezetünkben „alárendeltjei“. Az arcbőr például megfelel az agytörzs felső rétegének, a hátgerinc nyaki rétegei pedig a nyak és a kéz bőrén „tükröződnek“. A szeplök rendszerint a fehér bőrű, a világos hajú, a fölösleges fényenergiával szemben rosszul védekező embereknél tapasztalhatók. A szeplők leggyakrabban az arcon és a karon jelennek meg, s ezáltal korlátozzák azt a fénymennyiséget, amely a szervezet legfontosabb területeit ingerelhetné, vagyis az agyat és a gerincvelőt. A bőr tehát a szó szoros értelmében „fényszürő szemüveget visel“. Ehhez hasonlóképpen foghatjuk fel az öregkori pigmentációt. Az életkor előrehaladtával ezek a pigmentfoltok egyre újabb bőrfelületeket borítanak be. Megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy az öregkori foltok a szervezet rendellenességeinek sajátos számlálói. Az orvosok többsége ugyan nem törődik különösebben a pigmentfoltok elhelyezkedésével, mondván, azok kialakulásának semmi jelentősége nincs. A természetben azonban minden - kölcsönhatás eredménye. Mint ahogyan a biológusok a rönkök foltjai és évgyűrűi alapján ítélik meg a fa sok tulajdonságát, s az egész erdő állapotát, az orvosoknak is fel kellene használniuk az ember vizsgálatakor a pigmentáció adta információkat. Ez vonatkozik az anyajegyre is. Minden anyajegy valamilyen belső szerv tökéletlenségét fedi. Nem kell persze megijedni a „tökéletlenség“ kifejezéstől. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy azok, akiknek anyajegyük van - s az emberek többségének van - betegek. Arról van szó, hogy a nagyobb törődést igénylő szervek anyajegyfoltok formájában adnak jelzést. A KÉZ RAJZA Riporter: Korábban az emberek tenyeréből is jósoltak. Velhover professzor: A tenyér rajzával évezredek óta foglalkoznak az emberek, s jóval időszámításunk előtt működtek már tenyérjósok. A modern tudomány nem jósol tenyérből, de ez a tenyér bőrén látható rajzolatok jelentőségéből nem von le semmit. A szervezet kóros elváltozásai ugyanis következtethetők belőlük. A harmincas években ezekkel a kérdésekkel a dermatoglifika, az ujjak és a tenyér mintázatának tudománya kezdett foglalkozni. Harminchat jelet írtak össze, amelyek összessége alapján határozták meg a vele született rendellenességeket. A tenyér alapján diagnosztizálható például a Down- kór, a skizofrénia néhány válfaja, az aorta rétegződés, és más megbetegedések. .. Riporter: Kutatásaiban szerepelt a talpak tanulmányozása is?... Velhover professzor: A talp bőrfelületének bonyolult rajzolata meglepően sok információt adhat. A lábfej felszínén halad például a vesecsatorna, a középvonalban helyezkedik el az a szűrési pont, amelynek az akupunktúra alkalmazása során a heves szívdobogás, a sárgaság és az álmatlanság gyógyításában van szerepe. A lábfej masszírozása sok betegség esetében jótékony hatású. A szív fájdalmának enyhítése érdekében például a bal láb negyedik és ötödik ujját kell masszírozni. Erős nátha esetén segít a két talp masszírozása. Általában véve a talpak masszázsa mindenre jó: elég akár naponta egyszer, reggeli torna után alkalmazni. A fent említett és más masszázsokat mi magunk is elvégezhetjük. Többféle fejfájást meg lehet szüntetni például a két kéz nagy- és mutatóújja közötti terület erőteljes dörzsölése révén. A homloki részen jelentkező fájdalom esetén az első fogak gyökerénél kell az ínyt megnyomj, a tarkótáji fájdalmat pedig úgy csillapíthatjuk, ha egy kanál domború felületével megnyomjuk a kemény és lágy szájpadlás (a palatum és a velum) illeszkedését. Ha naponta háromnégy percig harapdáljuk nyelvünket, megszüntetjük az asztmás jellegű hörghurutot. A masszázs egynémely titkát nem árt ismerni az orvosoknak sem. Vannak például érzékeny pontjaink, amelyeket joggal nevezhetünk „elsősegélynyújtó" pontoknak. Ezek az arc középső vonalában, az orr, a száj és az áll környezetében helyezkednek el. Az említett pontokra kifejtett határozott nyomás meglehetősen erős hatást kelt: a kómában lévő betegek kinyitják szemüket, reagálnak a fájdalomra, válaszolnak a kérdésekre, teljesen visszanyerik eszméletüket. GYÓGYÍT A RÉZ... Riporter: Diagnosztizáláskor és a gyógyítás során ön gyakran egyidejűleg alkalmazza a legkülönfélébb módszereket és gyógyszereket. Gyógyításra használja például a koplalást, a diétát, az akupunktúrát, a gyógyfüveket. Az elmúlt nyolc évben ön a fémterápiát is tanulmányozta. Beszéljen erről a munkáról. . • A test bizonyos részein végzett masszázs csillapítja az egyes szervek fájdalmát Velhover professzor: Amikor a klinikára beteg érkezik, gyakran ragasztok a hátára és mellkasára különféle fémlapocskákat. Másnapra ezek egy része erősen „odatapadt“ a testhez. A szervezetnek tehát abból az anyagból hiánya van. Akkor pedig hadd maradjanak, táplálják a beteg szerveket. .. Vizsgáljuk a különféle fémekből - cinkből, sárgarézből, ezüstből, magnéziumból, vasból, alumíniumból, ónból és ólomból - készített lemezek hatását. Mivel a betegek többségénél főként a rézegyensúly megbomlása tapasztalható, kutatásaink eddig a rézre irányultak. Rézzel gyógyítható a deréktáji gerincfájdalom, többféle izületi gyulladás, a epehólyag-, a hasnyálmirigy-gyulladás, a gyomorfekély. A réz gyulladásgátló hatással rendelkedik, és fokozza a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét. Talán bizonyítékként elegendő, ha arra utalunk, hogy a tífuszbaktérium rézen 18 óra alatt elpusztult, mig aranyon csak 67 nap alatt. Riporter: Megnevezne néhány réztartalmú élelmiszert? Velhover professzor: Ezek közé tartozik a marhamáj, a borsó, az őszibarack, a zab, az árpa, a cékla, a búza, a hajdina, a bab... Riporter: Ha helyesen táplálkozunk és ismerjük ezeket az apró „titkokat“, elkerülhetjük-e a betegségeket, nincs szükségünk gyógyszerekre? Velhover professzor: Elméletileg. Erre kell törekedni. A gyakorlatban azonban vajon törődik-e valaki is ennyire az egészségével, örökké erre gondol-e? Ilyen ember bizony kevés van. Betegség esetén rohannak az emberek az orvoshoz. Az orvosoknak tehát nagyon kell vigyázniuk arra, milyen tanáccsal látják el a beteget, főleg, ha gyógyszereket is javasolnak. A gyógyszerekkel való visszaélés korunk átka, pedig a korszerű gyógyszerek önmagukban véve a tudomány nagyszerű vívmányai. Csak kis mennyiségben szabad azokat alkalmazni. Végül is az eredmény a fontos, nem a módszer. Orvosi gyakorlatomban igyekszem ötvözni az elődök tapasztalatát, a népi gyógymódokat és az orvostudomány legújabb eredményeit. Érdekességek, újdonságok Ürgefarok mint „napernyő“ A Kalahári-medencében - Dél-Afrikában - élő ürgék a vackaikat két órával a napkelte után hagyják el, s a nap első óráiban apró növények és magvak után kutatnak. Amikor már nagy a forróság, a farkukat amolyan napernyőként maguk fölé emelik, s az általa keltett árnyékban még további két órán át kutatnak táplálék után Majd négy órára hol a vackukba bújnak - s ott húsölnek -, hol rövidebb időre megint kibújnak a felszínre táplálékszerzés végett. Ezután huzamos időre ismét a felszínen tartózkodnak, a „napernyőjükkel maguk fölött. Végül a nap utolsó óráiban ismét leeresztett farokkal keresnek táplálékot. A Kalahári-medence ürgéinek életét tanulmányozó kutatók megállapították, hogy a farok alkotta ernyő visszatarja az állat törzsét érő hősugárzás tetemes részét. Ám ha az árnyékolás ellenére a hőfok eléri a 40 Celsiust, áttérnek napjuknak arra a szakaszára, amelyet felváltva hol a vackukban, hol a felszínen töltenek el. A farkuk alkotta ernyő ekképpen háromtól hét óráig hosszabbítja meg azt az időt, amely alatt az ürgék táplálék után nézhetnek. (Physiological Zoology) Különleges haldokló csillagok A csillagászok nemrég négy olyan roppant magas hőmérsékletű csillagot fedeztek föl, amelyek esetleg az egyik vagy a hiányzó szemet képviselik a csillagfejlődés láncolatában. Ezek az égitestek a csillagoknak eddig még nem észlelt családjához tartoznak. Felszíni hőmérsékletük meghaladja a 100 000 kelvint (ez mintegy hússzorosa a Napunkénak), tömegvonzásuk a földiének mintegy a tízszerese s fénylésük jellegzetesen lüktet (pulzál). E csillagok közül az elsőt ugyan már 1974-ben fölfedezték, de színképét csak 1979-ben elemezték alaposabban. Azóta ehhez a PG 1159-035 jelű csillaghoz hasonlót csak hármat figyeltek meg. Ebből arra következtetnek, hogy ezek a csillagok alig néhány évig tartó átmeneti állapotban vannak. A színképelemzés alapján meglehet, hogy éppen gáztömegeket bocsátanak ki magukból, s azon az úton vannak, hogy fehér törpévé váljanak. Modellkísérletekből arra következtetnek, hogy az elkövetkező egy-három évben változásoknak kell végbemenniük e csillagok lüktető fényének frekvenciájában. (Sciences et Avenir) EZER APRÓ TITOK, amit Jevgenyij Velhover professzor tud rólunk 1 1 á f 4
