Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-12-07 / 49. szám

V ÚJ szú 17 1984. XII. 7. TUDOMÜNYP iliHPi TECHNIKA • A beteg tenyerén levő vonalak bonyolult rajzának gondos tanul­mányozása után Velhover professzor megállapítja a diagnózist. Most már úgy ismeri a betegséget, mint a tenyerét A beteg elmegy az orvoshoz. Ahhoz, hogy pontos diagnózist kapjon, az orvos előbb elküldi a la­boratóriumba, röntgenre, EKG- ra... Velhover professzor nem siet ezeknek a vizsgálatoknak az elvé­geztetésével. Ráérnek később is. Előzőleg figyelmesen tanulmá­nyozza a beteg arcát, pillantást vet a kezére, s a szemvizsgáló készülékkel megnézi a szemét, öt-hat perccel később pedig már kész is az első diagnózis. Ezután következnek a tanácsok. Talán varázslatról van szó? Nem. Tudomány ez, mégpedig olyan, amely segít az emberi szer­vezet ezernyi titkának feltárásá­ban. Velhover doktor, ideggyó­gyász, a moszkvai Népek Barát­sága Egyetem orvostudományi tanszékén a klinikai kutató-labora­tórium vezetője. Egyike azoknak, akik ezeket a titkokat értik. Mun­kásságát - több mint 140 tudomá­nyos publikációját - jó néhány or­szág orvosi köreiben ismerik. A természeti törvények, az emberi szervezet működési folyamatai­nak széles körű ismerete révén a professzor sajátos, olykor megle­pő gyógyítási módokat dolgozott ki. A professzorral a Novosztyi Sajtóügynökség munkatársa, Je- lena Ivanova beszélgetett. A SZEM MINT TERMÉSZETES FÉNYSZÜRÖ Riporter: ön már régóta foglal­kozik szemdiagnosztikával, vagyis indológiával. Hogyan foglalná össze főbb következtetéseit? Velhover professzor: Az em­beri test minden szervének van egy határozott zónája a szem szi­várványhártyáján. Amennyiben valamely szerv megbetegszik, jel­zései az idegek láncolatán keresz­tük eljutnak a megfelelő zónába. Ez világos színű pigmentfoltok képződését vonja maga után. A vi­lágos foltokon keresztül a normá­lisnál jóval több fény hatol át. Ha a betegség krónikussá válik, a fes­tékfoltok besötétednek, s keve­sebb fény jut keresztül rajtuk. Ily módon tehát a foltok elszíneződé­séből kideríthető, milyen szakasz­ba ér valamely szervben a gyulla­dásos folyamat. A szem testünk sajátos „abla­ka“. Nemcsak látjuk a fényt és a szint, hanem az a szemen ke­resztül a szervezetünkbe is eljut. Minden embernek szüksége van bizonyos mennyiségű fényre, a fö­lösleges viszont néha káros. A ter­mészet az embert különféle fény- rendszerekhez szoktatta. A fény mennyisége befolyásolja az arc­forma kialakulását. Délen, ahol sok a napsütés, az embereknek csapott homlokuk van, szemöldö­kük erősen ívelt, szemük keskeny, mélyen ülő. A mérsékelt égövben épp fordítva: az emberek széles arcúak, nagy szeműek. A fölösleges fénytől az embert a szempilla és a szemhéj védi. A legyengült szervezet azonban nemcsak a túl sok fényt, hanem a szükségest sem viseli el. Épp ezért alakult ki olyan vélemény, hogy a hosszú és sűrű szempilla - a szépség örök kelléke - rossz egészségi állapotra utaló jel is lehet. A fény fő szabályozója a pupil­la. A szem szivárványhártyáján le­vő nyílás - mint valami kiváló automata - rendkívül pontosan re­agál a környezet legapróbb válto­zásaira is. Riporter: Van-e valamilyen je­lentősége a szem színének? Velhover professzor: Kétség­telenül. Ez ugyanis sajátos fény- szűrő. Csak annyi fényt enged át, amennyire az egyes szerveknek szüksége van. Azonos körülmé­nyek között például a kék szem szivárványhártyájának fényelnye­lő képessége nagyobb, mint a bar­náé. A szem színe tehát nem annyira esztétikai, mint inkább fizi­ológiai fogalom. Ha ebből a szem­pontból vizsgáljuk a dolgokat, új módon közelíthetünk meg sok or­vosi és biológiai kérdést. Ez első­sorban az alkalmakodásra vonat­kozik. A világos szemű emberek áttelepülése északról délre na­gyobb stresszt, ingerlékenységet, görcsöt, magas vérnyomást vált­hat ki. A sötét szemű déliek észak­ra való települése viszont gyenge­séget, nyomott hangulatot vonhat maga után. Szerencsére az egész­séges emberek többsége az ilyen megterheléseket könnyen el­viseli. A világos szemű idős embe­reknek én mégsem tanácsolnám, hogy délre utazzanak. Nemrégiben fényérzékenységi vizsgálatot végeztünk 640 moszk­vai lakosnál. Kiderült, hogy a kék szeműek szaruhártyája három­szor érzékenyebb a barna szemű- eknél és négyszer a fekete sze- műeknél. E mutató alapján meg lehet ítélni az egész szervezet érzékenységét. Egyes tudósok például úgy vélekednek, hogy a sötét szemű betegek esetében a szükséges hatás eléréséhez na­gyobb dózisú gyógyszerre van szükség, mint a világos szemű- eknél. MIÉRT VANNAK ANYAJEGYEK? Riporter: A tudósok szerint a belső szervek megbetegedése esetén a bőr sem marad „külső szemlélő“. A bőr mintegy jelzi a szervezetben fellépő rendelle­nességeket. Hogyan történik ez? Velhover professzor: Eddig a bőr tíz funkcióját kutatták és • Sok heveny és krónikus be­tegség gyógyítható fémterá­piával tárták fel. Az egyik ezek közül a fényvédő funkció. A pigmentfol­tokat - a szeplőket, az anyajegye­ket, az öregséggel járó foltokat - eddig nem tanulmányozták kel­lőképpen. De az, ami már ismert, azt sugallja, hogy ezek a belső szervek „védjegyeiként“ foghatók fel. A bőr minden területének van­nak szervezetünkben „alárendelt­jei“. Az arcbőr például megfelel az agytörzs felső rétegének, a hátge­rinc nyaki rétegei pedig a nyak és a kéz bőrén „tükröződnek“. A szeplök rendszerint a fehér bőrű, a világos hajú, a fölösleges fényenergiával szemben rosszul védekező embereknél tapasztal­hatók. A szeplők leggyakrabban az arcon és a karon jelennek meg, s ezáltal korlátozzák azt a fény­mennyiséget, amely a szervezet legfontosabb területeit ingerelhet­né, vagyis az agyat és a gerincve­lőt. A bőr tehát a szó szoros értel­mében „fényszürő szemüveget visel“. Ehhez hasonlóképpen foghat­juk fel az öregkori pigmentációt. Az életkor előrehaladtával ezek a pigmentfoltok egyre újabb bőrfe­lületeket borítanak be. Megalapo­zottnak tűnik az a feltételezés, hogy az öregkori foltok a szerve­zet rendellenességeinek sajátos számlálói. Az orvosok többsége ugyan nem törődik különösebben a pigmentfoltok elhelyezkedésé­vel, mondván, azok kialakulásá­nak semmi jelentősége nincs. A természetben azonban minden - kölcsönhatás eredménye. Mint ahogyan a biológusok a rönkök foltjai és évgyűrűi alapján ítélik meg a fa sok tulajdonságát, s az egész erdő állapotát, az orvosoknak is fel kellene használniuk az ember vizsgálatakor a pigmentáció adta információkat. Ez vonatkozik az anyajegyre is. Minden anyajegy valamilyen belső szerv tökéletlen­ségét fedi. Nem kell persze meg­ijedni a „tökéletlenség“ kifejezés­től. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy azok, akiknek anyajegyük van - s az emberek többségének van - betegek. Arról van szó, hogy a nagyobb törődést igénylő szer­vek anyajegyfoltok formájában ad­nak jelzést. A KÉZ RAJZA Riporter: Korábban az embe­rek tenyeréből is jósoltak. Velhover professzor: A tenyér rajzával évezredek óta foglalkoz­nak az emberek, s jóval időszámí­tásunk előtt működtek már tenyér­jósok. A modern tudomány nem jósol tenyérből, de ez a tenyér bőrén látható rajzolatok jelentősé­géből nem von le semmit. A szer­vezet kóros elváltozásai ugyanis következtethetők belőlük. A harmincas években ezekkel a kérdésekkel a dermatoglifika, az ujjak és a tenyér mintázatának tudománya kezdett foglalkozni. Harminchat jelet írtak össze, ame­lyek összessége alapján határoz­ták meg a vele született rendelle­nességeket. A tenyér alapján di­agnosztizálható például a Down- kór, a skizofrénia néhány válfaja, az aorta rétegződés, és más meg­betegedések. .. Riporter: Kutatásaiban szere­pelt a talpak tanulmányozása is?... Velhover professzor: A talp bőrfelületének bonyolult rajzolata meglepően sok információt adhat. A lábfej felszínén halad például a vesecsatorna, a középvonalban helyezkedik el az a szűrési pont, amelynek az akupunktúra alkal­mazása során a heves szívdobo­gás, a sárgaság és az álmatlan­ság gyógyításában van szerepe. A lábfej masszírozása sok beteg­ség esetében jótékony hatású. A szív fájdalmának enyhítése ér­dekében például a bal láb negye­dik és ötödik ujját kell masszírozni. Erős nátha esetén segít a két talp masszírozása. Általában véve a talpak masszázsa mindenre jó: elég akár naponta egyszer, reggeli torna után alkalmazni. A fent említett és más masszá­zsokat mi magunk is elvégezhet­jük. Többféle fejfájást meg lehet szüntetni például a két kéz nagy- és mutatóújja közötti terület erőtel­jes dörzsölése révén. A homloki részen jelentkező fájdalom esetén az első fogak gyökerénél kell az ínyt megnyomj, a tarkótáji fájdal­mat pedig úgy csillapíthatjuk, ha egy kanál domború felületével megnyomjuk a kemény és lágy szájpadlás (a palatum és a velum) illeszkedését. Ha naponta három­négy percig harapdáljuk nyelvün­ket, megszüntetjük az asztmás jel­legű hörghurutot. A masszázs egynémely titkát nem árt ismerni az orvosoknak sem. Vannak például érzékeny pontjaink, amelyeket joggal ne­vezhetünk „elsősegélynyújtó" pontoknak. Ezek az arc középső vonalában, az orr, a száj és az áll környezetében helyezkednek el. Az említett pontokra kifejtett hatá­rozott nyomás meglehetősen erős hatást kelt: a kómában lévő bete­gek kinyitják szemüket, reagálnak a fájdalomra, válaszolnak a kérdé­sekre, teljesen visszanyerik esz­méletüket. GYÓGYÍT A RÉZ... Riporter: Diagnosztizáláskor és a gyógyítás során ön gyakran egyidejűleg alkalmazza a legkü­lönfélébb módszereket és gyógy­szereket. Gyógyításra használja például a koplalást, a diétát, az akupunktúrát, a gyógyfüveket. Az elmúlt nyolc évben ön a fémterápi­át is tanulmányozta. Beszéljen er­ről a munkáról. . • A test bizonyos részein vég­zett masszázs csillapítja az egyes szervek fájdalmát Velhover professzor: Amikor a klinikára beteg érkezik, gyakran ragasztok a hátára és mellkasára különféle fémlapocskákat. Más­napra ezek egy része erősen „odatapadt“ a testhez. A szerve­zetnek tehát abból az anyagból hiánya van. Akkor pedig hadd ma­radjanak, táplálják a beteg szer­veket. .. Vizsgáljuk a különféle fémekből - cinkből, sárgarézből, ezüstből, magnéziumból, vasból, alumíni­umból, ónból és ólomból - készí­tett lemezek hatását. Mivel a bete­gek többségénél főként a réz­egyensúly megbomlása tapasztal­ható, kutatásaink eddig a rézre irányultak. Rézzel gyógyítható a deréktáji gerincfájdalom, többfé­le izületi gyulladás, a epehólyag-, a hasnyálmirigy-gyulladás, a gyo­morfekély. A réz gyulladásgátló hatással rendelkedik, és fokozza a szervezet fertőzésekkel szem­beni ellenállóképességét. Talán bizonyítékként elegendő, ha arra utalunk, hogy a tífuszbaktérium rézen 18 óra alatt elpusztult, mig aranyon csak 67 nap alatt. Riporter: Megnevezne néhány réztartalmú élelmiszert? Velhover professzor: Ezek kö­zé tartozik a marhamáj, a borsó, az őszibarack, a zab, az árpa, a cékla, a búza, a hajdina, a bab... Riporter: Ha helyesen táplálko­zunk és ismerjük ezeket az apró „titkokat“, elkerülhetjük-e a be­tegségeket, nincs szükségünk gyógyszerekre? Velhover professzor: Elméle­tileg. Erre kell törekedni. A gyakor­latban azonban vajon törődik-e valaki is ennyire az egészségével, örökké erre gondol-e? Ilyen ember bizony kevés van. Betegség ese­tén rohannak az emberek az or­voshoz. Az orvosoknak tehát na­gyon kell vigyázniuk arra, milyen tanáccsal látják el a beteget, főleg, ha gyógyszereket is javasolnak. A gyógyszerekkel való visszaélés korunk átka, pedig a korszerű gyógyszerek önmagukban véve a tudomány nagyszerű vívmányai. Csak kis mennyiségben szabad azokat alkalmazni. Végül is az eredmény a fontos, nem a mód­szer. Orvosi gyakorlatomban igyekszem ötvözni az elődök ta­pasztalatát, a népi gyógymódokat és az orvostudomány legújabb eredményeit. Érdekességek, újdonságok Ürgefarok mint „napernyő“ A Kalahári-medencében - Dél-Afrikában - élő ürgék a vackaikat két órával a napkelte után hagyják el, s a nap első óráiban apró növények és magvak után kutatnak. Amikor már nagy a forróság, a farkukat amolyan napernyőként maguk fölé emelik, s az általa keltett árnyékban még további két órán át kutatnak táplálék után Majd négy órára hol a vackukba bújnak - s ott húsölnek -, hol rövidebb időre megint kibújnak a felszínre táplálékszerzés végett. Ezután huzamos időre ismét a felszínen tartózkodnak, a „naper­nyőjükkel maguk fölött. Végül a nap utolsó óráiban ismét leeresz­tett farokkal keresnek táplálékot. A Kalahári-medence ürgéinek életét tanulmányozó kutatók meg­állapították, hogy a farok alkotta ernyő visszatarja az állat törzsét érő hősugárzás tetemes részét. Ám ha az árnyékolás ellenére a hőfok eléri a 40 Celsiust, áttérnek napjuknak arra a szakaszára, amelyet felváltva hol a vackukban, hol a felszínen töltenek el. A farkuk alkotta ernyő ekképpen háromtól hét óráig hosszabbítja meg azt az időt, amely alatt az ürgék táplálék után nézhetnek. (Physiological Zoology) Különleges haldokló csillagok A csillagászok nemrég négy olyan roppant magas hőmérsékletű csillagot fedeztek föl, amelyek esetleg az egyik vagy a hiányzó szemet képviselik a csillagfejlődés láncolatában. Ezek az égitestek a csillagoknak eddig még nem észlelt családjához tartoznak. Felszíni hőmérsékletük meghaladja a 100 000 kelvint (ez mintegy hússzorosa a Napunkénak), tömegvonzásuk a földiének mintegy a tízszerese s fénylésük jellegzetesen lüktet (pulzál). E csillagok közül az elsőt ugyan már 1974-ben fölfedezték, de színképét csak 1979-ben elemezték alaposabban. Azóta ehhez a PG 1159-035 jelű csillaghoz hasonlót csak hármat figyeltek meg. Ebből arra következtetnek, hogy ezek a csillagok alig néhány évig tartó átmeneti állapotban vannak. A színképelemzés alapján meglehet, hogy éppen gáztömegeket bocsátanak ki magukból, s azon az úton vannak, hogy fehér törpévé váljanak. Modellkísérletekből arra következtetnek, hogy az elkövet­kező egy-három évben változásoknak kell végbemenniük e csillagok lüktető fényének frekvenciájában. (Sciences et Avenir) EZER APRÓ TITOK, amit Jevgenyij Velhover professzor tud rólunk 1 1 á f 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom