Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-20 / 29. szám
A — Egyiptomi Arab Köztár- nZ saság területe ugyan meghaladja az 1 millió négyzetkilométert, de a mezőgazdaságilag megművelhető földterületeinek nagysága nem több 35 ezer négyzetkilométernél. Egyiptomot mégis mezőgazdasági országnak tartják, s az utóbbi időben ehhez méltán teszik hozzá, hogy fejlődő ipara van. Az olaj, a foszfát, a mangán feldolgozásán kívül az utóbbi években a vasércbányászat bővítéséhez és a vasérc intenzívebb feldolgozásához is hozzáláttak. E fejlesztési programok megvalósításában a múltban és jelenleg is figyelemre méltó segítséget nyújtottak és nyújtanak az egyes szocialista országok. Kairó mellett, a Nílus partján az E. I. S. (Egyptian Iron and Steel) Vasmű például hathatós szovjet segítséggel épült. Tóth Attilla, az INORGA kassai (Koéice) részlegének fiatal mérnöke az ENSZ iparfejlesztési A kassai INOGRA-ban Tóth Attila (jobboldalt) magyarázatát Kamal Abd El-Gawad, Anas Faris, Hemdan Sabah, Yousef Aziz hallgatja (Gazdag József felvétele) ■ írSzámítógépes üzemirányítás a fáraók földjén Négyszemközt egy ENSZ-megbízottal intézetének (az UNIDO-nak) megbízásából hosszabb időt töltött ebben a vasműben. Feladatának sikeres teljesítése után Kassán kerestük fel.- Az INORGA éppenséggel nem a legfiatalabb csehszlovák létesítménynek számít, hiszen már két évtizede eredményes munkát fejt ki. Jóllehet, sokan vannak nálunk, akik most hallanak róla először, arra kérem mutassa be munkahelyét.- Az INORGÁ-nak Prágában van a központja. Számítógépek ipari - főleg a kohászati és nehézgépipari - alkalmazásával foglalkozunk. A kassai részleg az információs rendszerek tervezési módszereinek kidolgozását kapta feladatul, s újabban feljövőben van a robotizálás is. Az ENSZ iparfejlesztési intézete intenzívebb kapcsolatot 1978 óta tart fenn velük. Jómagam is ekkor kerültem fel az ENSZ számítástechnikai szakértőinek listájára.- Gondolom, a bizalmat nem látatlanban szavazták meg...- Természetes, hogy nem. 1978-ban itt, a Kelet-szlovákiai Vasműben sikeresen valósítottunk meg egy ENSZ-programot. Ez a számítógépes kohászati karbantartás információs rendszerének kidolgozása volt. A feladatot sikeresen megoldottuk. Ezt a rendszert az ENSZ most már átadja az egyes fejlődő országok kohászatának megsegítésére. Egyiptomban lényegében ennek az információs rendszernek az üzembehelyezésével foglalkoztam.- Mit tud ez a rendszer?-Azzal kezdeném, hogy hagyományos módszerekkel a kohóipari üzemek karbantartása igen drága. Nos, ennek a tervnek, amit mi megvalósítottunk, a lényege az, hogy csökkenti a kohászati berendezések karbantartási költségeit. Ez a számítógépes rendszer figyelemmel kíséri az egész gyár gépi berendezéseinek elhasználódását, s naprakész információkat ad a vezetőknek, továbbá optimális szinten tartja a készleteket és az alkatrészgyártást.- Hogyan fogadták Egyiptomban, és hogyan viszonyultak ehhez az újdonsághoz?- Az egyiptomi nép kedves, barátkozó. Ha tisztelettel fordulnak hozzájuk, nagyon is odaadóak. Ha látják, hogy valaki segíteni tud rajtuk, azért igen hálásak. 1983 szeptemberében indultam Kairóba. A feladatom műszaki része az volt, hogy megtervezzem és beindítsam az acélmű számítógépes irányítását. A feladat második része oktatási jellegű volt. Az acélmű kohó-, illetve gépészmérnökei közül kiválasztottak tizenötöt, akiket meg kellett tanítanom a számítástechnika és a programozás alapjaira, s egyben fel kellett őket készítenem arra, hogy üzemeltetni tudják a számítógépes irányítási rendszert, sőt, ők maguk is tudjanak hasonló rendszereket készíteni. I- A kéthónapos kiküldetésből úgy tudom, hogy végül is nyolc hónap lett...- Az UNIDO eredeti elképzelése az volt, hogy kimegyek két hónapra, a rendszert beindítom, tanácsot adok a mérnököknek és ők majd folytatják a többi teendőt. Nos, az ottani realitások mások voltak. Utólag az UNIDO is belátta, hogy olyan igényes szakmát, mint a számítástechnika, két hónap alatt nem lehet tökéletesen megtanulni, még ha napi 10-12 órát foglalkozom is velük. Az egyiptomi vállalat és a külügyminisztérium ezért kérte az ENSZ-t, hogy hosszabbítsák meg ott-tar- tózkodásomat, amibe bele is egyeztek.- Milyen nyelven beszélf az egyiptomiakkal?- A tizenöt mérnök mind jól beszélt angolul, ezért ezen a nyelven társalogtunk, de ott-tartózkodá- som alatt az arab nyelvből is rámragadt valami. Meg kell mondanom, hogy a nyelvtanulás nekem különösebb gondot soha sem jelentett - és talán azért nem, mert gyerekkoromtól rá voltam utalva. Tesedíkovón születtem. Az iskolában először szlovákul, majd oroszul tanultam meg. Az egyetemet Prágában végeztem, ahol a cseh és az angol nyelvet sajátítottam el.- Mi jelentette ott-tartózkodása során a legnagyobb élményt?- A legnagyobb szakmai élményem kétségtelenül az volt, amikor a rendszer beindult, amikor a számítógép sikeresen rákapcsolódott a konverterre és fel tudtuk dolgozni az információkat, majd vissza tudtuk jelezni a gépkezelőknek, hogyan irányítsák tovább a folyamatot.- Kiküldetésének sikeres befejeztével, gondolom, nem szakadt meg a kapcsolata az egyiptomiakkal.- Ószintén mondhatom: nemcsak kollégákra, hanem barátokra is találtam az ottani mérnökök között. Az ENSZ ösztöndíján a legjobb négy egyiptomi kollega most itt van nálunk, velük még tovább foglalkozom. A rendelkezésükre álló egy hónap valószínűleg elegendő lesz arra, hogy megtanuljanak önállóan is programrendszereket tervezni.- Köszönöm a beszélgetést. SZASZÁK GYÖRGY ÚJ szú vezetékek szigetelésével, villany- fűtőtestek, gépi berendezések, indukált árammal működő villanykályhák, az acél- és üveggyártásnál használatos elektromos kemencék, s egyéb bonyolult, eddig ismeretlen termékek készítésével kell foglalkozniuk. Éppen azért - még mielőtt az üzemfejlesztéssel kapcsolatos beruházásokról beszélünk - a szakemberképzés helyzete felöl érdeklődünk. Erről Kajla Ernő tájékoztatott.- A vállalati vezetés rugalmasságának köszönhetően üzemünk átvétele után a gépi berendezésekkel együtt szakemberek is érkeztek hozzánk a vállalattól, akik segítettek dolgozóink átképzésében. Vezető szakembereink közül számosán részt vettek a krompa- chyi üzemben számukra rendezett szakmai tanfolyamon. Tehát a legszükségesebb szakkáderek rendelkezésünkre állnak. Komoly távlati intézkedések is folyamatban vannak a szakemberképzés terén. Üzemünk ez év szeptemberétől átveszi a helmed szakmunkásképzőt, ahol az eddig „ingázni“ kényszerülő fiatalok megtalálhatják helyüket. Évente átlagosan kilencven fiatal szakembert nevelünk saját üzemünk részére, s emellett más munkahelyek számára is. Távlatilag ennek az iskolának 300-320 tanulója lesz. A jelenlegi iskola tantestületét megfelelő számú szakpedagógussal töltjük fel. Szedlák János - érthetően - újból az igényes munkát, magas fokú szervezést követelő termelésre terelte a szót, amely nem állt le az új cégjelzés alatt működő helmed üzemben. Jelenleg három, egymástól távoleső üzemrészlegben folyik a termelés. Az egyikben még - a népgazdasági szükségleteknek megfelelő arányban - tovább foglalkoznak a kábeldobok gyártásával, generátorvázak forrasztásával. A másik két részlegben erősáramú kapcsoló- rendszerek és más elektrotechnikai termékek gyártását végzik.- Az új üzem működésének első évében, tavaly 52 millió korona értéket meghaladó árut termeltünk, az idén termelésünk értéke megközelíti a 63,5 millió koronát, a jövő évben eléri a 70 millió és 1990-ben a 168 millió koronát- tájékoztatott Szedlák János.- Dolgozóink tervezett létszáma az idén 287 fő, számuk 1990-ig 700-ra emelkedik. Nagyon örülünk annak is, hogy csaknem 200 női munkaerőt tudunk foglalkoztatni a jövőben. Már most tervbe vettük a szükséges lakások építését, óvodai férőhelyek létesítését. Természetesen a növekvő termelési feladatoknak megfelelő új üzem építése - csaknem 80 millió korona ráfordítással - szintén a tervkészítés, illetve megvalósítás stádiumában van. Az épíkezés befejezését 1989 októberére tervezik. Addigra a megfelelő szakemberek is rendelkezésre állnak majd. Mi tagadás, komoly munkát végeztek Szedlák Jánosék, a volt Kablo üzem dolgozói és mindazok, akik bármit is tettek az új létesítményért. Úgy látszik, igaza van az igazgatónak: jó talajra léptek. KUUK GELLÉRT 984. VII. 20. EGYÜTT, EGYMÁSÉRT Hétköznap egy földmüvesszövetkezetben I Néhány hete, az aratásra való felkészülés időszakában jártam a lukanyényei (Nenince) földművesszövetkezetben.- Gépeink akár holnap hadrendbe állhatnának — mondta akkor Domin János mérnök, a szövetkezet elnöke. Alapos körültekintéssel dolgozunk, s ha csak az időjárás nem tréfál meg bennünket, igyekezetünknek meg kell, hogy legyen az eredménye. Egyébként, hogy adatokkal is szolgáljak, szemes kukoricából, búzából és őszi, valamint tavaszi árpából 1450 hektárnyi területről kell betakarítanunk a jónak ígérkező termést. Híves József főgépesítő sem panaszkodik.- Mi nem ijedünk meg a saját árnyékunktól! Nem félünk, de nem is féltünk soha az aratástól. Az utolsó őszi munkák befejeztével, már a tél folyamán sorra vesszük a gabonabetakaritáshoz szükséges gépeket, alaposan átellenörizzük, átvizsgáljuk mindegyiket. Kijavítjuk a hibákat, pótoljuk a károsodott, vagy hasznavehetetlen alkatrészeket. így aztán, ha kasza alá érett a termés, gépparkunkból kigördülhetnek a kombájnok, szalmaprések, vontatókocsik, szemszállító teherautók .. Az elnöktől tudom: a közösben bevezették a differenciált bérezést. Magyarán: a szövetkezet tagjainak csak a jól elvégzett munkáért fizet. A hagyagul, lustán dolgozó ember még az alapfizetését sem kapja kézhez. Annak viszont, aki becsülettel helytáll, bérét akár harminc százalékkal is megtoldják.-Természetesen nem mindenki lelkesedett az elképezésünkért I annak idején, esztendőkkel ezelőtt - magyarázta Domin János mérnök —, de ezt talán mondanom se kell. Viszont elértük, hogy minden munkaterületen csupán a legkiválóbbak maradtak meg, akikkel öröm dolgozni. És ez persze, a teljesítményeken is megmutatkozik. Egyébként a szövetkezet vezetőségének az elnök a legidősebb tagja, holott ő is mindössze negyvenéves. Tizenkét mérnök és több technikus buzgólkodik a jobb eredmények elérésén. Hogy is mondta Híves József? — Nagy a regula minálunk, ám aki szeret dolgozni és érti is a munkáját, szép pénzeket vihet haza fizetésnapon. A főgépesítő egyébként szigorú ember. Naponta ellenőrzi a munkaszakaszon dolgozók teljesítményét. Nem kivételez még saját bátyjával, Ferivel sem. Híves Ferenc különben műhelyvezető. Ok ketten 120 ember munkáját irányítják. S tegyem mindjárt hozzá, nagy értéssel, szorgalommal, körültekintéssel. A szerelő-javító munkabrigád munkamódszere a következő: minden idénymunka után aprólékosan átellenőrzik a gépek állapotát. A hibákról, hiányzó alkatrészekről jegyzéket készítenek. A többi pedig már az anyagbeszerzők, Balga István és Zatyko József dolga, gondja, feladata. Nem ülnek a gépjavítók soha babérjaikon, nem várnak gépeik ellenőrzésével, javításával. A műhelyben egyébként már az őszi talajelőkészítő munkák gépsorait készítik elő a bevetésre. Mert - mint Hives József elújságolta - jó idő esetén náluk 12 napnál tovább nem igen tarthat az aratás. A műhelyfőnök szavát 19 ember ügyeli. Szerelők, gépjavítók mind. Kálazi Ferenc is közéjük tartozik. Negyvenkét esztendős, 20 esztendeje tagja a közösnek. Helybéli. Felesége baromfigondozó. Egy kimustrált kocsit bütykölt épp, amikor beléptem birodalmába.- Régi szaki vagyok én már - tolja odébb szerszámosládáját -, igyekszem a rám bízott munkát becsülettel elvégezni. A szövetkezet is segit nekem, jól keresek, hiszen ha ráhajtok egy kicsit, összejön télen is a havi háromezer korona, hát miért ne lennék azon, hogy a gazdaság is jól járjon velem?! Tőle egy ajtóval odébb Szegedi Zoltán munkálkodik.- Róla meg azt érdemes tudni - magyarázza kísérőm, Híves Ferenc -, hogy a szövetkezet legjobb kombájnosa. Évek' óta a járásunkban is ö a legeredményesebb. Távolabb Szvoren János, Horváth Mihály és Vaskor János egy kerekes traktor csinosításán fáradozik. Jó ideig nézem őket, de nem zavartatják magukat, nem hagyják abba a munkát.- Maguk nem pihennek soha sem? - kérdezem tőlük.- De - jegyzi meg egyikük -, este, meg vasárnap, esetleg szombat délután. Persze, akkor se mindig. Vállaltuk ugyanis, hogy szabad időnkben, munka után, mi szerelők, betakarítunk 15 tonna szálas takarmányt.- No, de ezt úgy értse - fűzi hozzá Híves Ferenc -, hogy mi vágjuk le kézi kaszával a gép számára hozzáférhetetlen helyeken levő füvet, s be is gyűjtjük kazalba, vagy valamelyik szabad csűr alá. Messzi nagyon még a nyár vége, vállalásukat azonban máris teljesítették. Szinte minden műhelyben ténykedik néhány újítójuk is. A sort Híves Ferenc vezeti. Ézidáig neki van a legtöbb benyújtott és elfogadott javaslata. Tavaly például a nagykürtösi (Verky KrtiS) járás gépjavítói számára meghirdetett versenyt is a nyényeiek nyerték. A közös dolgozói szívügyüknek tekintik az e1tz-ben a munkát. Ismét Híves Józsefet idézem. „Hozzánöttek az emberek a szövetkezet gondjaihoz.“ így jó, és csak így érdemes, összefogással - együtt, egymásért dolgozni. Hát még ha elkészül az épülőfélben lévő telephelyük, könnyebb is leáz dolgozni! ZOLCZER LÁSZLÓ • Szvoren János, Horváth Mihály és Vaskor János egy kerekes traktort javít. (A szerző felvétele)
