Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-09 / 45. szám
ÜJ szú 17 1984. XI. 9. TUDOMÁNY TECHNIKA év november 11 -én emlékeztünk meg Alfred Edmund Brehm halálának 100. évfordulójáról. Brehm a természettudományok, efsősorban az állattan kiemelkedő tudós művelője volt. Munkásságával hozzájárult a modem biológiai tudományok fejlődéséhez. Alfred Brehm születésétől kezdve olyan környezetben élt, mely őt a természet, s különösen az állatok szeretetére nevelte. 1829. február 2-án született az Orla menti Randthendorfban. Atyja a mesz- szeföldön ismert és köztiszteletben álló Christian Ludwig Brehm lelkész, a madarak életének legjobb ismerője és legserényebb kutatója, a madártan tudományának egyik megalapozója volt. Neki köszönhette Alfred Brehm, hogy már korán bensőséges kapcsolatba került a természettel. Anyjától, született Berta Reiztől pedig eleven, szép nyelvezetét és a szemléletes stilus iránti érzékét kapta. Anyja ugyanis korán megismertette gyermekeit a kalasszikus irodalom szépségeivel- Hajlam és körülmények tehát egyaránt közrejátszottak abban, hogy Alfred Brehm szükségszerűen az állatok életének ismertetője és az állatvilág egyik kutatója lett. Már gyermekkorában elkísérte atyját Thü- ringia sűrű erdeiben tett vándorútjaira, nagyon jól kiismerte magát a természetben és szorgalmasan segített apjának a madarak gyűjtésében és kitömésében. A würtenbergi John Wilhelm von Müller, a lelkes vadász, természet- és madárbarát afrikai gyűjtőútjára egy alkalommal olyan kísérőt keresett, aki gyakorlott az állatok elejtésében, gyűjtésében, preparálásában. Valásztása az ifjú Brehmre esett, akiben újraéledt az állatvilág iránti forró szeretet. ' A Müller-expedíció célja a Nílus menti területeken való vadászat és gyűjtőút volt. Eközben hosz- szabb időt töltöttek Khartumban, ahol az akkori kormányzó, Szolimán pasa személyében az ifjú Brehm önzetlen barátra és segítőtársra talált. Röviddel megérkeztük után mind Brehmet, mind von Müllert láz lepte meg, amely sok szenvedést okozott nekik. Ennek ellenére sok ragadozó- és díszmadarat zsákmányoltak. Amikor 1849 január végén von Müller a gazdag zsákmánnyal hazautazott, Brehm Egyiptomban maradt, hogy Müller úr költségén egy második, jobban felszerelt gyűjtöutat tegyen Belsó-Afrikába. A második egyiptomi tartózkodás alatt Brehm nemcsak az ország természeti viszonyait és állatvilágát tanulmányozta alaposan, hanem lakosainak életét is. Megtanulta az arab nyelvet, keleties ruhát öltött, arab nevet és címet vett fel: Chalil efendinek hivatta A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK IS FELZÁRKÓZNAK ' A hetvenes évek elején az atomenergetika még nem játszott különösebb szerepet a fejlődő országok energiamérlegében. Mindössze három atomerőmű működött ezekben az országokban 533 MW összteljesítménnyel. 1975-re viszont már 10 atomerőművet tartottak számon fejlődő országokban, amelyek teljes beépített teljesítménye már elérte a 2647 MW- ot. Az 1981 végén működő 20 atomerőmű összes teljesítőképessége 8621 MW volt. Ekkor az atomenergia már 16 fejlődő országban volt jelen. Az atomerőművek előnye a fejlődő országokban elsősorban magát. Hosszabb várakozás után Müller úr elküldte az expedícióhoz szükséges összeg egy részét, amelyet a felszerelés és az élelem vásárlása csaknem felemésztett. Az expedíción résztvett Brahm mostohabátyja Oskar is, valamint kötheni barátja Dr. Vierthaler orvos, aki saját költségén csatlakozott hozzájuk. A madarakon és az emlősállatokon kívül a gyűjtés most a rovarokra is kiterjedt, melyekkel Brehm bátyja, szenvedélyesen foglalkozott. A gazdag zsákmányszerzés bizakodó gondolatával haladtak tova, amikor 1850. május 8-án Dongolában szörnyű szerencsétlenség történt: a fivérek együtt fürödtek a Nilius- ban, s Oskar Brehm a vízbe fúlt. Brehmet bátyja halála teljesen lesújtotta, és a szerencsétlenség az expedíció szempontjából is pótolhatatlan veszteséget jelentett. Brehm állandó anyagi nehézségekkel küszködött, mivel Müller úr túlméretezett tervei anyagilag nem voltak biztosítva. Amikor Brehm 1851 márciusában visszatért Khartúnba a Kék-Nílus melletti erdőségekben tett vadászútról, az* a hírt kapta, hogy von Müller csődbe jutott. Ekkor Abd el Latit pasa, az új kormányzó és Bauerhorst, egy szentpétervári illetőségű német kereskedő nyújtottak Brehm- nek anyagi segítséget. 1852. április 30-án Brehm gazdag gyűjteményével és a berlini állatkertnek szánt állataival elhagyta Afrikát. Május 28-án Triestbe érkezett. Gyűjteményének legnagyobb részét Bécsben eladta. 1852. július 16-án több mint öt esztendei távoliét után érkezett meg Renthen- dorfba. Kalandos utazásai során Brehmnek annyira szívéhez nőtt a természet és állatvilág, hogy 1853-tól 56-ig a jénai és a bécsi egyetemen a természettudományokat, s elsősorban természetesen az állattant tanulmányozta. A legnagyobb szorgalommal végzett tanulmányok és az akkori diákélettől elválaszthatatlan szórakozások mellett Brehm irodalmi tevékenységre is talált időt. Madártani megfigyeléseit szaklapokban közölte és kiadta északkeleta megtermelt villamos energia kisebb fajlagos költségében rejlik. Emellett az atomenergiát az is vonzóvá teszi, hogy segítségével gyengíthető a külföldi energiaforrásoktól való függés. Nem túlzás azonban azt állítani, hogy az atomenergia hátrányai a fejlődő országokban szembetűnőbbek, mint előnyei. Elsősorban a megfelelő szakemberek hiánya az a gond, amely egy fejlődő ország energetikai programjára hatást gyakorol. Jól képzett szakembergárda nélkül elképzelhetetlen az atomerőművek biztonsága és megbízhatósága. További problémákat jelent a hálózat kis mérete, a kis terhelési koncentráció, a műszaki fejlődés alacsony szintje, a gyengén fejlett infrastruktúra stb. afrikai útirajzait. E mű második kiadásakor Brehm már a filozófia doktora és ,,a természetbúvárok császári Lipót - Karolina Akadémiájának és más tudós társulatoknak“ a tagja. 1856-ban Brehm fivérével, Re- inholddal, aki Madridban orvosként élt, beutazta Spanyolországot. Ezen az útján is dús anyagot gyűjtött és számos megfigyelést tett. 1858-ban Lipcsében E. A. Rossmáslerrel kötött barátságot, akivel később együtt adta ki ,,Az erdő állatai“ című művet (1863-67). A Gartenlaube című lap Brehm nevét a legszélesebb körökben ismertté tette, e kiadónak köszönhette egy norvégiai utazásának anyagi fedezését is. Norvégiában fejezte be ,,A madarak élete“ című művéhez folytatott tanulmányait. Meg akart házasodni, ezért földrajz- és természettudomány- szakos tanári állást vállalt Lipcsében, majd 1861 -ben feleségül vette a greizi Mathilda Reizet. Ismét a szerencsés véletlennek köszönhette Brehm, hogy Afrikába utazhatott: újabb megbízója 1862- ben előreküldte Brehmet a Bogo- földekre, hogy megfelelő vadászati lehetőségeket és állomáshelyet derítsen fel. Ezen az úton tett megfigyeléseit Brehm az ,,Egy Habesba vezető utazás eredményei“ (1863) c. beszámolójában írja le. Ekkor merült fel Brehmben ,,Az állatok világa c. művének a terve, melynek később világhírét köszönhette. Brehm olyan művet akart alkotni, melyben mindenki azt találja meg, ami az egyéb zoológiái könyvekből hiányzik, és ami az állatbarátok figyelmét azonnal felébreszti: az állatok élet- és táplálkozási módját, tár- sas életét, kedélyeiket és magatartásukat különböző életkörülmények közepette, fortélyaikat, ösztöneiket és hajlamaikat, társulásaikat, vándorlásaikat,' barátságaikat, egymás közti ellenségeskedéseiket és az ember iránti viselkedésüket. A könyv sikere világszerte ismert. Carl W. Neumann „Brehm biográfiájában“ a következőket írja róla: „ez éppenséggel az az állatkönyv, az a mesteri Ennek ellenére a gondof vizsgálatok után a fejlődő országokban úgy látják, hogy az összes lehetséges energiaforrás kihasználásának szükségessége arra fogja kényszeríteni őket, hogy a nem túl távoli jövőben az atomenergia felé forduljanak és takarékosan bánjanak korlátozott meny- nyiségú hagyományos energiaforrásaikkal. Az iparilag fejlett országoknak is érdekük az atomenergia bevezetése a fejlődő országokban, mert hosszú-távú együttműködések révén új piacokhoz jutnak. A fejlődő országok közül az atomenergetika terén a legnagyobb tapsztalatra India tett szert. Első atomerőművét a Tarapúr atomerőművet 1969-ben helyezték üzembe. Ez az erőmű két forralóvizes reaktorból áll. Teljesítményük egyenként 210 MW. A második indiai atomerőmű Rajasthanban épült közös indiai -kanadai vállalkozásban. Jelenleg további három atomerőmű van építés alatt. A fejlődő országok közül igen ambiciózus atomenergetikai programja van Dél-Kóreának, Argentínának, Brazíliának stb. KOVÁCS ZOLTÁN Alfred Edmund Brehm Harminc év az atomenergetikában III. természetrajz, melyből az olvasók százezrei nemcsak rengeteget tanultak, mely nemcsak a természet élvezetét mélyítette el bennük, hanem szép nyelvezete és eleven állatleirásai lebilincselték őket, jó szórakozást nyújtottak és épülésükre váltak. “ 1863-ban Brehm a Hamburgi Állatkert egyik igazgatója lett, s mind ennek, mind a hozzácsatolt akváriumnak igen hamar nagy tekintélyt szerzett. Rövidesen azonban nehézségei támadtak a felügyelőtanáccsal, az ún. „Zoológiái társulattal“. Emiatt 1866 végén elhagyta Hamburgot, hogy megalapítsa a berlini akváriumot. Itt eleve csak viziállatokat akartak mutogatni. Brehm azonban az intézménynek sokkal nagyobb feladatokat szánt. Alapszemléje, saját szavaival az volt, hogy a látogatóknak egy rövid, csábító sétát nyújtson a „sivatagtól az őserdőn keresztül a tengerig“. A berlini akvárium - Brehm vezetésével - megnyitása után (1869) hamarosan világhírre tett szert és a későbbiekben számos hasonló intézmény mintaképévé vált. Berlinben is, akárcsak Hamburgban, Brehmnek egyre több nézeteltérése támadt az igazgatósággal, ezért 1874 tavaszán otthagyta a berlini akvárium vezetését. Súlyos agyvelógyulladás támadta meg, melyből csak nagy nehezen sikerült kigyógyítani. Az Óriáshegységben töltött üdülés után visszatért Berlinbe és független Íróként folytatta munkáját. 1876- ban befejezte ,,A foglyulejtett madarak“ c. kézikönyvét és munkálkodott az „Édesvízi akvárium“ és „Az állatok világa“ c. műveinek kiadásán. Brehm új kutatóútra vállalkozott: barátja és munkatársa, a brémai Dr. Otto Finsch, egy nyugatszibériai expedícióra hívta őt. Ez az utazása hasznos volt Az állatok világa c. műve szempontjából, mert Brehm megfigyelhetett sok sztyeppi és hegyi állatot. 1876 végén Brehm ismét hazatért, kapcsolatba lépett Habsburg Rudolffal, aki szenvedélyes ornitológus és vadász volt. 1878-ban elkísérte őt Magyarországra, s 1879-ben Spanyolországba és Portugáliába. Brehm 1883-ban indult el utolsó utazására, egy észak-amerikai elöadóútra, mely valószínűleg korai halálát okozta, mivel súlyos megerőltetésekkel és izgalmakkal kapcsolódott össze. Röviddel az utazás előtt mind az öt gyermeke diftériában betegedett meg. Ha a szerződési feltételek nem lettek volna olyan szigorúak, Brehm övéi mellett maradt volna. Így azonban nehéz szívvel útnak indult. Amerikába érkezte után érte a szörnyű hír, hogy legkisebb gyermeke a betegség áldozata lett. Ez az eset megtörte erejét. A szerződésben vállalt 50 előadást még mechanikusan megtartotta, ám ekkor a Mississipi völgyében maláriában megbetegedett. Testileg és szellemileg megtört aggastyánként tért haza Renthendorfba. Itt súlyos vesebaja kerítette hatalmába, melynek erős szervezete még egy nyáron át ellenállt. 1884. november 11 -én bekövetkezett halálával nemcsak a tudományt, de túlzás nélkül állíthatjuk, hogy az egész emberiséget pótolhatatlan veszteség érte személyének elvesztésével. Az alig 56 évesen elhunyt Alfred Edmund Brehm korának egyik legnagyobb természettudós egyénisége volt. KOVÁCS ATTILA ÉRDEKESSÉGEK, ÚJDONSÁGOK A brnói Julius FuÉík Elektrotechnikai Művek konszernvállalat dolgozói új áramfogyasztást szabályzó berendezést fejlesztettek ki. A berendezésben alkalmazott U 880-as mikroprocesszor szabad programválasztást tesz lehetővé. A betáplált fogyasztási diagramok alapján a berendezés fontossági sorrendben kapcsolja ki az egyes áramfogyasztókat. A felvételen Jan Neáicky mérnök a berendezés vezérlőegységét szereli össze. (A ÓSTK felvétele) OLTÓANYAG MESTERSÉGES POLISZACHARIDBÓL Viszonylag régóta ismeretes, hogy az immunvédekezést „kiprovokáló“ antigénekben mindig található valamilyen jellegzetes polisza- charid. Többnyire ezek a csoportok határozzák meg az antigének sajátosságát. Ennek megfelelően eme poliszacharidok vegyi szerkezete szintén jellegzetesen eltér egymástól, s ez magyarázza azt is, hogy az ellenük képződő egyik ellenanyag sem hasonlít a másikra. Minthogy a tiszta poliszacharid antigénnek elhanyagolható a mérgezőképessége, és az semmiképpen sem képes az embert vagy az állatot megbetegíteni, igazán csábító volt az a gondolat, hogy egy ilyen anyag, ne pedig csökkent életképességű vagy elölt kórokozó legyen a védőoltás hatóanyaga. Sok antigénként ható poliszacharid összetételét ismerik már, de csak az utóbbi időben sikerült e bonyolult vegyületeket mesterségesen létrehozni. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szerveskémiai Intézetében megfelelő eljárásokkal olyan poliszacharidlánco- kat hoztak létre, amelyek akár harminc monomerből is állhatnak. Ezek fruktóz vagy glükóz - gyümölcscukor, illetőleg szőlöcukor - típusú szénhidrátok, s glikozidkötések kapcsolják össze őket. A szovjet kutatók munkásságának első eredményeképp olyan poli- szacharidot szintetizáltak, amely az emberi szervezetet ellenanyagtermelésre készteti a súlyos bélfertózéseket okozó Salmonella- csoportba tartozó baktériumok ellen. „AJÁNDÉK“ AKTÍV SZÉN A Német Demokratikus Köztársaság Buna vegyikombinátjában új eljárást dolgoztak ki a vinilacetátgyártás elhasznált katalizátorában levő aktív szén visszanyerésére. A 120-140 nap alatt elhasználódott cinkacetát-aktív szén katalizátort eddig a hányókra vetették. A most kidolgozott termikus felújító módszerrel az aktív szén 30-40 százalékát visszanyerhetik és újra feldolgozhatják a cinkacetát-aktív szén katalizátor előállítására. (d) %
