Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-11-09 / 45. szám

K/li legyen a beteges, idős szülővel, nagyszülővel, IVII rokonnal, akinek ereje egyre gyengül s akinek gondozását nem tudja vállalni egyetlen családtag sem?! Nem a szeretet hiánya miatt, csupán azért, mert a hozzá­tartozók a nap folyamán tanulnak, dolgoznak. A betegek kórházba kerülnek, s amikor a kórházi kezelés után sem javul egészségi állapotuk, felmerül a kérdés, most mi legyen? A légi (Lehnice) ősrégi park szélén nyolc hónappal ezelőtt átadták a nyugat-szlovákiai kerület új, korszerű, kényelmes, 148 ágyas gyógyintézetét, koros, hosszantartó kezelésre szoruló betegek számára. A kora őszi veröfé- nyes napsütésben több egymást segítő idősebb beteg sétált a megsárgult levelekkel teli sétányokon, szemmel láthatóan élvezettel. Bent, a négyemeletes épület tiszta­ságtól csillogó folyosóin a nehezebben járók az ebédlő felé igyekeztek, a fekvőknek a nővérek a szobákba vitték az uzsonnát.- Megjött már az új bútor? - hallottuk a kérdést és amikor az ajtó teljesen kitárult, a folyosóra lépett dr. Daniela Lukáőová az alsó két emelet főorvosa és Vilma Popacfáková fónövér. - Utánanézek - mondta a fönövér és elsietett.- A gyógyintézet felső két emeletén már februárban fogadták a gondozottakat, mi csupán néhány hete, - magyarázta a föorvosnó dolgozószobája hiányos beren­dezésére mutatva. - De a lényeg, hogy a nálunk kezelt betegek kezdik megszokni az új környezetet s jól érzik magukat. Megtudtuk, hogy a betegek individuális gyógyte- rápiában részesülnek, hogy addig, amíg át nem adják a tágas rehabilitációs osztályt, a nővérek az ágyon tornáz­tatják őket. Ugyancsak rövid idő kérdése, hogy az intézet­ben üzemelni kezdjen a konyha is, ugyanis ezidáig a fő épületből szállítják a kosztot.- A kimondottan otthonias ízekkel elégedettek betege­ink és mi is - jegyezte meg dr. Lukáőová. Elmondta, hogy a fiatal diétásnóvér megtesz mindent azért, hogy a lakók azt egyenek, amit szeretnek. Naponta „kívánság“ ételt kaphatnak s bizony sokan élnek ezzel a lehetőséggel.- Azt akarjuk elérni, hogy betegeink egészségi állapota annyira feljavuljon, hogy képesek legyenek az önálló életre. Ezért erőltetjük a sétát, bekísérjük őket a társal­góba, ahol tévézhetnek, olvashatnak, zenét hallgathatnak, vagy csak beszélgethetnek a többiekkel. Főleg az első napokban sokat segítenek azok, akik már hosszabb ideje itt vannak. Az újonnan érkezők az otthontól való elszaka­dást ugyanis nehezen viselik el, s félnek a jövőtől. De menjünk vendégségbe - invitál a föorvosnö. Mária Tomanová 27 évig dolgozott az egészségügyben mint nővér, most a gyógyintézet lakója. - Itt mindenki nagyon kedves, jól bánnak velem, gondoznak, ápolnak. Hogyan kerültem ide? Úgy mint a többiek. A geriátriai rendelőn keresztül, ahol előzőleg kivizsgáltak, s amikor megérkezett a távirat, hogy már várnak rám... A beszélge­tést a Mária nénihez érkező látogató zavarta meg. Tovább mentünk. Az egyik ajtónál a föorvosnö elnézést kért s a velünk szembejövőkkel kezdett beszélgetni. Amikor visszatért, elmpndta, a látogatásoknál figyelembe veszik, hogy a családtagok nem mindig tudnak a kijelölt napokon jönni, ezért bármikor felkereshetik a betegeket. - Minden egyes lakó nagyon várja a hozzá legközelebb állókat, s nemcsak kedélyük, hanem egészségi állapotuk is válto­zik aszerint, kik jártak, illetve járt-e náluk egyáltalán valaki. Hallottuk, de tapasztaltuk is, hogy a betegek túlnyomó része mozgásképtelen, de a járó betegek időskori érelme­szesedése is nehezíti a róluk való gondoskodást.- Nálunk estefelé zajosabb a kórház, nappal lakóink aluszékonyabbak. Este és az éjszaka folyamán az egész­ségügyieknek van mit tenniük, hogy a betegeket meggyőz­zék, aludniuk, pihenniük kell.- Sajnos, - folytatta a föorvosnö, - kevés az egészség- ügyi dolgozónk. Nemcsak nővérekre volna égető szüksé­günk, de ápolókra és segédszemélyzetre is. Igaz, tudjuk, hogy a mi gyógyintézetünkben nehezek a munkafeltételek, hogy az idősekkel többet kell törődni, s a munka nálunk kimerítőbb mint másutt. Aki idejön, annak nemcsak a hiva­tását, hanem az öregeket is szeretnie kell - mondta meggyőződéssel, majd hozzáfűzte: - Mi a gyógyszer mellé szeretetet, megértést adagolunk, de lakóink a békés, gondtalan öregség lehetőségét is megkapják. PÉTERFI SZONYA • A bátorító kézfogás erőt ad a betegnek (dr. Lukáőová főorvos) (Gyökeres György felvételei) • A korszerű gyógyintézet - átmeneti otthon A technológiai és a munkafegyelem meg nem tartásának gyakori következménye a selejt. A hibás termékek forgalmazása pedig kockáztatja a termelés és a kereskedelem hitelét nemcsak idehaza, hanem a külföldi piacokon is. Nem egy esetben komoly anyagi karokkal jár. sót egészséget, életet veszelyeztet. S noha az ezzel kapcsolatos felderített bűncselekmények száma viszonylag alacsony - évente kétszázötven, háromszáz személy kerül ezen a címen a bíróság ele - a probléma jogi vonatkozásai elhanyagolhatatlanok. Erre hívja fel a figyelmet dr. Karel Pestá- nak, a CSSZSZK Legfőbb Ügyészsége munkatársának alábbi cikke is. A MUNKA MINŐSÉGE - JOGI SZEMSZÖGBŐL A büntetőeljárás szervei a rossz minőségű termékekkel kapcsola­tos ügyekben megfontoltan latol­gatják, hol az a határ, amelynél a megengedett gazdasági kocká­zatot felváltja a megengedhetetlen eljárás. Büntető törvénykönyvünknek nincs olyan külön paragrafusa, amely büntetné közvetlenül a ter­melési folyamatban előforduló se­lejtes munkát. Ezzel szemben a kereskedelmi gazdasági fegyel­met szabályozza 128. paragrafu­sa, amely a különösképpen rossz minőségű termék vagy teljesít­mény bűncselekményéről szól. SZÁNDÉK ÉS GONDATLANSÁG A büntető törvénykönyv 129. és 130. paragrafusa szerint sújtják rendszerint a termelés olyan mi­nőségi fogyatékosságait előidéző személyeket, akik megszegik a szocialista gazdálkodó szerve­zet üzemeléséből rájuk háruló kö­telességeket. Nevezetesen azo­kat, akik megszegik vagy nem tel­jesítik a foglalkozásukból vagy a tisztségükből következő fontos kötelességüket, elsősorban a technológiai fegyelmet és ezáltal zavart idéznek elő az állami, a szövetkezeti vagy az egyéb szo­cialista gazdálkodó szervezet gaz­dasági tevékenységében, illetve nagyobb mértékben megkárosít­ják a társadalmi tulajdont. A 129. paragrafus azokra vonatkozik, akik ezt a bűncselekményt szán­dékosan követik el. Ezeket hat évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik el. A 130. paragrafus ér­telmében pedig azokat sújthatják - egyebektől eltekintve két évig terjedő szabadságvesztéssel -, akik ezt a tettüket gondatlanság­ból követik el. Az ilyen jellegű bűnelkövetés­nek különféle változatai vanak. Ide tartoznak elsősorban a teljesen egyértelmű esetek, amikor is nyil­vánváló a kötelességek elhanya­golása és a keletkezett kár vagy bonyodalom közti okozati össze­függés. Az ilyen hibákat rendsze­rint idejében, még a termelési fo­lyamatban feltárják. A kár többnyi­re megfelel a hibás termék értéké­nek vagy javítási költségeinek (ún. belső selejt). Büntető eljárást indí­tottak például a prágai Techno­metra n. v. néhány dolgozója el­len, akik a megmunkálásnál nem alkalmaztak mérőeszközt és en­nek következtében selejtes gyárt­mányaikkal 95 ezer korona kárt okoztak. A plzeni Skoda Művek konszernvállalat egyik dolgozója pedig azért került bíróság elé, mi­vel figyelmetlensége egy hajtómo­tor könyöktengelyének készítésé­nél hozzávetőleg 160 ezer korona kárral járt. Súlyosabbak az olyan esetek, amikor a selejtes munkáért nem a kivitelező dolgozó felel, hanem a munka rossz megszervezése, így például a Karvinái Járási Épí­tőipari Vállalat vezetői utasítást adtak, hogy a tetőfedő munkála­toknál a nem előírt minőségű és fajtájú szögeket alkalmazzák s ezáltal 717 ezer korona kár ke­letkezett. Az ilyen bűncselekmények to­vábbi csoportjába tartoznak azok az esetek, amikor a kárt nemcsak egymagában a selejtes gyártmány többnyire rejtett hibája képviseli, hanem ennek a gyártmánynak a kárösszeget jelentősen tetéző további felhasználása is. így pél­dául előfordult, hogy egy gépbe gondatlanságból beszereltek egy különben mindössze 80 korona értékű hibás csapágyat, ennek kö­vetkeztében 180 ezer korona kár keletkezet a gépen és ideiglene­sen leállt egy termelési részleg. Különösképpen szigorú elbírá­lás alá esnek az olyan esetek, amikor is a rossz minőségű ter­mék felhasználása vagy a techno­lógiai fegyelem meg nem tartása balesetet, robbanást, tűzvészt, il­letve személyi sérülést vagy halált idéz elő. Erre már a büntető tör­vénykönyv 180. paragrafusa vo­natkozik, amely alapján a bűnel­követő tíz évig terjedő szabadság- vesztéssel sújtható. Ezzel összefüggésben ismét fi­gyelmeztetni kell arra, hogy a tra­gikus következményeket és a mil­liós károkat többnyire a technoló­giai fegyelem szokványos, lebe­csült megsértése avagy olyan hi­bás gyártmány felhasználása idézi elő, amelynek nem egyszer önma­gában csekély az értéke. MEG NEM ALKUVÓAN A büntető törvénykönyv tehát 128. paragrafusában foglalkozik a rossz minőségű termeléssel. Ezt a bűncselekményt az a felelős gazdasági dolgozó követi el, aki az állami, a szövetkezeti vagy az egyéb szocialista gazdálkodó szervezetnek vagy részének - a jogtalan előny megszerzése szándékától vezérelve - utasítást ad arra, vagy beleegyezik abba, hogy leszállítsanak:- különösképpen hibás gyárt­mányt, illetve kifogásolható mun­kát, noha tudja, hogy a megrende­lő azt nem használhatja fel felada­tai teljesítésére;- olyan gyártmányt vagy mun­kát, amelynek eltitkolja általa is­mert lényeges hibáit. Ilyen esetben - eltekintve más­tól - a bűnelkövető öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. Míg a büntető törvénykönyv az egyik oldalon maximális mérték­ben lehetővé teszi a termelési fo­lyamat kockázatainak figyelembe vételét, addig meg nem alkuvó a különösképpen rossz minőségű gyártmány vagy munka szállításá­nak bűncselekménye esetében. Ezt úgy minősíti, mint a fogyasztó­val szembeni szándékos csalást. önálló fejezetet képeznek a büntető törvénykönyv 125. pa­ragrafusa értelmében a népgaz­daság irányítása, tervezése és ellenőrzése elleni bűncselekmé­nyek, továbbá a 127. paragrafus értelmében a pénz- és az anyagi eszközök kezelésével kapcsolatos kötelességek megszegésének bűncselekménye. Ezekkel sújtják az olyan felelős dolgozók gazda­sági fegyelmezetlenségét, akik pl. szándékosan „eltussolják“ a se­lejt okozta veszteséget vagy kü­lönféle jelentéseket hamisítanak. Néha az a törekvés vezérli őket, hogy minden áron teljesítsék a tervfeladatokat. Az ilyen bűncselekmények el­követésének okait és azokat a kö­rülményeket, amelyek lehetővé te­szik őket, három alapvető csoport­ba sorolhatjuk:- felületesség és fegyelmezet­lenség közvetlenül a termelési fo­lyamatban, aminek következmé­nye a selejt, illetve a technológiai fegyelem megsértése;- a belépő, a múveletközi és a kilépő ellenőrzés fogyatékossá­gai, amelyek lehetővé teszik a se- lejtgyártást;- a részérdekek befolyása, amely a leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy a tervteljesí­tés érdekében elkendőzik vagy el­tűrik a rossz minőségű termelést. A rossz minőségű termelés és a technológiai fegyelem megsér­tése elleni harc alapvető területé­nek nem tekinthető a büntetőjog. E tekintetben csak kiegészítő, má­sodlagos a szerepe. A megoldás kulcsát elsősorban a mindenna­pos irányító és ellenőrző tevé­kenységben, a következetes sze­mélyi felelősségrevonásban kell keresnünk, akár a Munka Tör­vénykönyve alapján, akár a dolgo­zók kollektíváiban és a társadalmi szervezetekben kifejtett politikai munka útján. (HN) mm Mi mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom