Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-11-09 / 45. szám
- de most már tudják: nem eredménytelenül. Jövőre kezdenek hozzá, Z-akció- ban, s mint Nagy Ilona, a titkár mondja bizakodón: - Nyolcvanhétben már jó vizet iszunk. Aztán a gázvezeték megépítése következik, hiszen erre is nagy szükség van. Ezek a távolabbi tervek. A közeljövő: a faluközpontban park létesítése. Kamocsa egyébként is olyan, mint egy nagy park: feltűnően sok itt a fa. Rendezett, tiszta utcák jellemzik. Versengenek az asszonyok: kinek a kiskertjében virít a legszebb rózsa, s melyik ház előtt nyílnak a legpompásabb virágok. Kevés a fiatal, mondja a titkár. A városba húzódnak, ezért nem is csoda, ha a SZISZ-szervezetnek igen kevés tagja van. Annál több a CSEMADOK-nak- színdarabokat, esztrádmüsorokat mutatnak be —, de sok tagja van a nöszövet- ségnek is, kilencvenegy.- Minden akcióban részt veszünk- mondja a legilletékesebb, a nőszövetség elnöke, Nagy Ilona. Hét éve tölti be ezt a tisztséget. Nemcsak a szokásos kézimunkakiállításokat szervezik meg a kamocsai asszonyok, hanem rendszeresen eljárnak - hetente egyszer, szerdán este - a kultúrházba, az olvasókörbe. Egy-egy alkalommal 15-16 asszony ismerkedik az olvasómozgalom javasolt könyveivel - valamelyik társuk felolvasását hallgatva.- Melyik könyv tetszett a legjobban? mumaomsB* Kamocsán (Komoöa) a helyi nemzeti bizottság hivatala a kultúrházban székel, s a kapu előtti táblán mindenkor a legjobb dolgozók fényképét láthatják azt arra járók. Sokak állnak meg a dicsóségtábla előtt, mert nemcsak a hivatalos ügyeket intézők és a különböző érdekkörökre, kulturális rendezvényekre látogatók nézik meg, hanem a szurkolók is: mivel a fut- ballpálya pár méterrel odébb van. A titkárt keresem, Nagy Ilonát. Azonnal jön, mondják, s pár perc múlva meg is érkezik, sietve. Fűtőt keresnek az óvodába. Baj van a régi óvodával, a 42 gyereknek szűk a hely, az épület százéves, nem felel meg a higiéniai követelményeknek. De most megoldódik az óvoda-kérdés, átköltöznek az iskolába. Pontosabban a volt iskolába. Ugyanis Kamocsán szeptember elsejével megszűnt a tanítás. Az elmúlt tanévben mindössze 9 gyerek járt az első, a második és a harmadik osztályba, s ilyen kis létszámú iskola fenntartása nemcsak szükségtelen, gazdaságtalan is. Az iskolaköteles gyerekek most vagy a járási székhelyre, Érsekújvárba (Nővé Zámky) járnak, vagy pedig a négy kilométernyire levő szomszéd faluba, Szimőre (Zerrihé). Elnéptelenedik a falu? A statisztika nem a legszívderítöbb. 1970-ben a falunak 1500 lakosa volt; tíz évvel ezelőtt, 1974-ben már 200-zal kevesebb, 1980-ban pedig már csak 1134. A lakosság összetétele ugyancsak figyelemre méltó. Az 1920 előtt születettek vannak a legtöbben, 329-en (jelenleg 400-on felül van a nyugdíjasok száma), 45-töl 61 -ig 209-en születtek, 61 -töl 80- ig, vagyis húsz év alatt 105-en. A faluból 200-an efsz-ben dolgoznak, 159-en a városban. A nyolcadik században halásztelepülés volt a mai falu helyén, a tizedik században, a magyar törzsek letelepedésével Örvényesnek nevezték el, a következő században pedig az esztergomi érsekség tulajdonaként a Kőmocsai halászszállás nevet kapta. A tizennegyedik században már Kamocsaként szerepel. De említés történik erről a településről korábban is: a római légiók igencsak rossz tapasztalatokat szerezhettek errefelé jártukban, ha Plinus és Tacitus, az első és második században élt római történetírók mint az egészségre nézve veszedelmes vidéket emlegetik, ahol rengeteg a szúnyog. Sok mindent megélt ez a falu: a törökuralom idején többször is veszélybe került; 1669-ben az újvári pasa, Kücsük pasa ultimátumot intézett a kamocsaiak- hoz: vagy fizetnek adót, vagy a földdel teszik egyenlővé a falut. A konokság szomorú következményekkel járt: majdnem elnéptelenedett a falu, a tizenhetedik század végén mindössze 200 lakosa volt. De a bujdosók lassan visszajöttek, az élet fellendült. 1762-ben, több mint kétszáz évvel ezelőtt már kétosztályos egyházi iskola működött a faluban, s az almájuk már akkor oly híres, hogy a ka• Nagy Ilona, a hnb titkára mocsaiak látják el a bécsi és a pesti piacot. Híres a dohánytermesztés, a zöldségtermesztés. Még abban a században árvíz és földrengés pusztítja a falut, s 1856-ban tűz, a házak nagy része leég, de újra felépítik, az iskolát, a templomot is. A múlt század végén már létezik jegyzői és anyakönyvi hivatal; 1910-ben megnyílik a posta és távbeszélöhivatal, 1928-ban pedig kigyullad a villany. A legtöbb lakosa - 1800 - az első háború kitörésekor volt Kamocsának. A jelen: emeletes modern házak sora; egy-két utca kivételével portalanított utak: a húsz éve, Z-akcióban épült kultúr- ház, a ravatalozó. Jelenleg van a faluban textilüzlet, húsbolt, élelmiszerüzlet, mindenféle iparcikkeket árusító bolt - és kocsma. Jövőre fognak hozzá a bevásárlóközpont építéséhez (ugyancsak Z-ak- cióban), hogy az ellátás még jobb legyen. Hetente kétszer rendel az orvos, egy- egy alkalommal a fogorvos és a gyerekorvos. Úgy tűnhet, minden megvan, amire szükség lehet. De mégsem. Vize nincs a falunak. S ez paradox, mert Kamocsa felkapott üdülőhely lett. A festői Vág- parton egyre szaporodnak a nyaralók - és nemcsak városi emberek építenek csinos (többnyire emeletes) hétvégi házat a folyóparton, hanem a falubeliek is. A kamocsai „strandnak“ azonban van egy furcsasága: ugyanis ezen a strandon tilos a fürdés. A viz piszkos, a higiéniai állomás kitetette a tiltó táblát. Ennek ellenére fürödnek... Nyaranta egy-egy hétvégén ötszázan is strandolnak a homokos parton, igen sok a sátorozó - külföldi rendszámú kocsikat is szép számmal látni. A fürdés tilos, de zuhanyozni (már) lehet, mert elkészült a négy hideg-meleg vizes zuhanyozó és a szociális helyiségek. A sáto- rozók többsége visszajáró vendég - nyilván jól érzik magukat Kamocsán. A víz, a víz! Ezt tárgyalják évek óta faluszerte, erről beszélnek a legtöbbet a gyűléseken. Mert Kamocsán egyáltalán nincs ivóvíz artézi kút sem... A legfontosabb a központi vízvezeték, erre várnak a leginkább, s ezért küzdenek régóta- Ordódy Katalin könyvei. Több művét is felolvastuk. * * * A falukrónika említést tesz a kommunista párt megalakulásáról. Steiner Gábor részvételével alakult meg a faluban a kommunista párt 1931-ben, 20 taggal. Az elnök Barczi János lett, aki aztán az egységes földmúvesszövetkezetnek is alapító tagja és első elnöke volt. Sajnos, a régi párttagok közül már senki sem él. A falu pártszervezetének jelenleg 41 tagja van és 29 regisztrált tagja. A legrégibb párttag - 1945 óta - Barta Béla, a pék. Nincs könnyű dolga egy nőnek - ha a falu élére kerül. Árgus szemek figyelik, megbírkózik-e feladatával, szigorúbban ítélik meg, mint egy férfit. De a nőnek- ha funkciót visel - ugyanúgy helyt kell állnia, mint a férfinak, sőt merjük kimondani: legalább egy hajszálnyival jobban. De egy nő számára - ha a falu élére választják - éppúgy megmarad a háztartás gondja, a család, mint másnak. Gondja viszont több lesz: szombat-vasárnap sokszor be kell jönnie a hivatalba, hiszen ilyenkor vannak az esküvők, a névadók, az idős emberek köszöntése, és az ezüst-, aranylakodalmakat is ilyenkor tartják, meghitt, családias légkörben. S ha társadalmi munkára szólítják fel az embereket - és nem túlzás: szívesen mennek - nos, ez szintén hétvégi program. Helytállni emberként, tisztségviselőként, kommunistaként példát mutatni- nem könnyű, de szép küldetés. Egy fiatal nő, aki nem is olyan régi párttag, s volt hozzá kitartása, hogy a munkája mellett érettségit szerezzen a közgazda- sági szakközépiskolában és a Marxista- -Leninista Esti Egyetemet is elvégezze, megérdemli a megbecsülést. KOPASZ CSILLA • A faluban fészket raknak a gólyák is (A szerző felvételei) • Emeletes házak épülnek Körséta az egykori A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom szerepe Korunkban a proletariátus szervezettségének, osztályöntudata növekedésének fontos mutatója a munkásszervezetek örvendetes fejlődése, mindenekelőtt a kommunista pártoknak, a munkásosztály élcsapatainak elterjedése. Ma a nem szocialista világ 79 országában léteznek és harcolnak a kommunista és munkáspártok. Ezek magvát a munkásosztály alkotja, ezek tömörítik a munkásságot és a kizsákmányolt dolgozók minden rétegét. A kommunista és munkáspártok 1969-ben Moszkvában tartott nemzetközi tanácskozásának dokumentuma a munkásosztálynak a kapitalista világban betöltött szerepéről és feladatairól szólva leszögezi: a kapitalizmusban - mint a legújabb események ismét alátámasztották -, a munkásosztály a demokratikus és antiimperialista mozgalom fő mozgatója és a forradalmi harc mozgósító ereje. A nemzetközi munkásosztály ma négy csoportra osztható. Az első csoport erejét nagymértékben meghatározza a tény, hogy a társadalom fejlődését döntően befolyásolja a szocialista országok munkásosztálya. Jelentős csoportot képez a fejlett kapitalista országok proletariátusa. A harmadik csoportba a fejlődő országok proletariátusa tartozik. A negyediket pedig Latin- Amerika országai képezik. A nemzetközi munkásmozgalom két világrendszer létezésének és harcának viszonyai közepette bontakozott ki. A szocializmus gazdasági és tudományos-műszaki vívmányai s a tőkés országok munkás- mozgalmával való internacionalista szolidaritása közvetlenül befolyásolja az osztály harcot, a dolgozók követeléseinek jellegét, megvalósításuk formáját és módszerét. A kapitalista világban a monopóliumok - az osztályharc kiéleződésének nyomására - a nyílt összecsapás elől kitérve teljesítik a dolgozók bizonyos gazdasági és szociális követeléseit. Ezek a jelenségek visszatükröződnek az osztályharc jellegében és meghatározzák fejlődésének specifikumát. A munkásmozgalom alapvető sajátossága a sztrájkharcok viharos terjedése. Ez még sosem volt oly tömeges, szervezett, rugalmas és rezultatív, mint az utóbbi évtizedekben. A munkásmozgalom másik sajátossága a gazdasági és politikai harc szoros kapcsolata, amikor is bekövetkezik a gazdasági konfliktusok politizálódása, s a politikai akciók kerülnek többségbe. Harmadik sajátosság a szociális alap kiszélesedése, az egységes antimonopolista front létrehozására való törekvés - a haladó erőket tömörítve, a proletariátussal az élen, a kommunista pártok vezetésével. A nemzetközi kommunista mozgalom átalakulását korunk legbefolyásosabb politikai erejévé a következő tényezők teszik: a szocialista országok erejének állandó növekedése, ahol a kommunista pártok vannak uralmon, s ez segíti a kommunista ideológia befolyását, szilárdítja a kommunista pártok tekintélyét. A kommunista párt a munkásosztály, korunk legforradalmibb osztályának élcsapata. A marxizmus-leni- nizmus ideológiájával felvértezett kommunista mozgalom segít helyesen értelmezni a múltat, előre látni az események alakulását a tudományos stratégia és taktika kidolgozásában, a kommunista pártok előtt álló feladatok sikeres megoldásában. A kommunista pártok mint napjaink haladó mozgalmainak legaktívabb erői a békéért, a nemzetközi függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott harcban aktívan befolyásolják a világpolitikát. További tényező a kommunista mozgalom elméletének és gyakorlatának szerves egysége. A mozgalom a pártok között kidolgozta a nemzetközi kapcsolatok új szervezési formáit, amelyek a legjobban megfelelnek a jelenkori feltételeknek és feladatoknak. Ezek többoldalú és kétoldalú találkozók, regionális és nemzetközi tanácskozások, konferenciák, konzultációk, a kongresszusok munkájában való részvétel. A nemzetközi mozgalom erejét és befolyását jelentős mértékben meghatározza a nemzeti osztagok közötti viszony, amely lenini elveken alapszik, s amelyet a nemzetközi kommunista mozgalom programja és dokumentumai rögzítenek. Közülük a legfontosabbak a marxizmus-leninizmushoz való hűség, a testvéri együttműködést és kölcsönös segítséget feltételező proletár internacionalizmus, a közös ügyért vívott összehangolt harc, a pártépítés és a pártélet lenini normáinak szigorú megtartása, a frakciós tevékenység meg nem engedése, kérlelhetetlen harc a jobb- és a baloldali opportunizmus ellen, a kommunista pártok között keletkező ellentmondások megoldása konzultációk és elvtársi találkozók segítségével. A kommunista pártok tevékenységének elengedhetetlen feltétele a helyes, tudományosan indokolt stratégia és taktika. A nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása a mozgalom tevékenységének fontos irányát jelenti. Dr. JÁN MARGÓÓ kandidátus ÚJSZÚ ' 1984. XI. 9.