Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-26 / 43. szám

Egyidős az emberiséggel?... • Sikersportág - megújulás előtt • Birkózószőnyeg - s (képzelet­beli) váltóbot • Szabó Sándortól - Jankovics Tiborig • A jelenkor szabadfogású - sikeres - négyes­fogata: Schwendtner, Lohyna, Karabin, Strnisko • Hullámvölgy után? ÜNNEPELT EGY ŐSI SPORTÁG Nyolc évtized a szőnyegen Tulajdonképpen akkor tűnt fel, hogy mennyire is ellentétes az írás fölé került összetett cím két része, amikor már legé­pelve állt a kéziratpapiron... Mivelhogy nyolcvan év csak egy ember életében jelent átlagon felüli - ahogy mondani szokás: tisztes kort -, de ha az ősi jelző is helyénvaló, ugyancsak eltörpül az a nyolc évtizednyi emberélet! Nos, a bir­kózás esetében a jelző mindenképpen helyénvaló. Még akkor is, ha a sportok egyik minősitő próbájának tekintjük az ókori olimpiai játékokat, s ott az a stadi­onfutással kezdődött, ami az atlétika el­sőbbségét jelentheti ugyan, de nem túl­ságosan nagy előnnyel. Mivelhogy az első játékok dátuma i. e. 776-ra esik, de 68 évvel később, i. e. 708-ban már a bir­kózás is ott szerepelt az ókori játékok műsorán. Népszerűségére jellemző, hogy a görögök nagy filozófusa, Platón is Jankovics Tibor bizonyította, hogy a kötöttfogásban is lehet sikereket elérni - ha nem kezelik mostohán büszkén emlegette, hogy ő is olimpiai baj­nok volt az iszthmoszi játékokon! Persze, ha a két említett dátum közötti különbsé­get elnézzük, akkor könnyen hihetővé válik az a föltevés is, hogy ennek a sport­ágnak már akkor is - akár manapság- akadt számos ellenzője. Létezése szin­te biztos, hogy egyidős az emberiséggel. Tanúsítják ezt a sűrűn előkerült ásatási leletek is. Ráadásul elég manapság is a legkisebbek között fölvetni a kérdést- ki az erősebb a többinél? - ahhoz, hogy minden teketória nélkül derékon kapják egymást. Nemcsak a legősibb sportok egyike, hanem talán a legösztönösebb is. Nem kihagyva azt a nyilvánvaló lehető­séget sem, hogy őseinkkel is előfordulha­tott az a helyzet, hogy egyszerűen lehe­tetlen volt megfutamodni a „tetthelyről“, és akkor adódott a másik alapvető lehe­tőség: megbirkózni...! Még mielőtt túlságosan elkanyarod­nánk eredeti szándékunktól, nem árt megemlíteni, hogy a birkózásnak az atlé­tika mellé történő helyezése korántsem erőltetett, valamiféle hajánál fogva elő­rángatott bizonyitgatási (ál)szándék eredménye, hiszen a német nyelvterüle­ten a birkózókat még ma is szokás atlé­táknak nevezni. S így hiába vált nálunk tulajdonképpen külön a nehézatlétika és a küzdősportágak csoportja, meg kell említenünk azt a figyelemre méltó tényt is, hogy Magyarországon a nehézatléti­kának ma is külön folyóirata van, amely­ben legalább 25 százaléknyi helyet kap a birkózás. A folyóirat címe: Nehézatléti­ka... Nos, amikor e hónap 13-14-én Komáromban (Komárno) összegyűltek a birkózósport vezetői, egykori kiválósá­gai, hogy a szlovákiai szervezett birkózás nyolcvanadik évfordulóját megünnepel­jék, azok is a Kassán 1904-ben megala­kított „Atlétikai Klub“ évfordulóját idézték Ez volt az első olyan esemény, amikor az ősi sportág hivatalosan helyet kért magá­nak - a köztudatban is. Ezután már fokozatosan alakultak más városokban: Nyitrán (Nitra), Losoncon (Luöenec), Rozsnyón (Roznava) és má­sutt is az agilis klubok, mégha közülük számos nem is volt túlságosan hosszú életű. Gyakran küszködtek anyagi gon­dokkal, hiszen a versenyszerű birkózás követel magának bizonyos feltételeket - legalább egy szőnyeget. A birkózósport hívei pedig nem a legtehetősebb társa­dalmi rétegekből kerültek ki, leginkább munkásfiatalok küzdöttek soraikban. Ezt a jellemző vonását mindmáig megtartotta a birkózás, hiszen manapság is azokon a helyeken virágzik leginkább, ahol a munkásutánpótlás nevelése társadal­milag is megalapozott, azaz nem nélkü­lözheti az ipari üzemek, vállalatok támo­gatását. Persze, az utóbbi időben egyre örvendetesebb jelenség, hogy faluhe­lyen, mezőgazdasági üzemek támogatá­sával fejlődik. Ez, persze, már napjaink sporttörténetéhez tartozik, viszont a sport­ág történetéhez néhány régebbi adatot is meg kell említenünk. Mégpedig kezdve a kezdeti bizonytalan lépések után azzal, hogy a Csehszlovák Köztársaságnak 1918-ban történt megalakulását követő­en a rákövetkező évben Prágában meg­alakult a Csehszlovák Nehézatlétikai Szö­vetség. Három évvel később pedig Brati- slavában is megalakult annak „fiókszer­vezete“. A felszabadulást követően egy évig létezett a Szlovák Nehézatlétikai Szövetség, majd 1946-ban újjáalakult a Csehszlovák Nehézatlétikai Szövetség. Az ötvenes évek elején előbb 1952-ben nehézatlétikai szakágazat alakult, majd további két évet kellett várni arra, hogy ezen belül megalakuljon az önálló súly­emelési és birkózószakágazat, élén Bed- rich Friedlanderral. További szervezeti változások és változtatások után 1969- ben alakult ki a hazai szervezett sportélet jelenlegi rendszere, amelyben a szövet­ségi sportszervezetek mellett van az egyes sportágaknak szövetsége a CSSZK-ban és az SZSZK-ban is. Mindezt a Szlovákiai Birkózó Szövet­ség elnöke, Virágh István mondotta el ünnepi megemlékezésében a már emlí­tett időpontban a komáromi sportcsarnok nagytermében, ahol jelen volt a hazai birkózósport ma élő generációinak szinte mindegyike. Kpzdve a már említett Bed­Jozef Lohyna a szakemberek szerint is a hazai szabadfogás egyik legnagyobb ígérete rich Friedlanderral, aki egyidős a szlová­kiai szervezett birkózás megindulásával - kereken nyolcvanéves. Ott voltak az egykori sikeres versenyzőgenerációk képviselői, akiknek jelentős része nem fordított hátat később sem a sportágnak, hanem tovább nevelte az újabb verseny- zönemzedékeket. Említhetjük a legfiata­labb megjelent edzőt, Rákóczi Andrást, akinek versenyzői kitűnően szerepeltek a serdülők jubileumi tornáján, éppen az ünnepséggel egyidőben, Komáromban is. Meghívták a szövetség vezetői a je­lenlegi szlovákiai válogatottakat is, de csak egy érkezett meg közülük, mégpe­dig Jozef Lohyha... Elhangzott a beszámolóban a hazai birkózósport sikerlistája is. Abból egyér­telműen kitűnt, hogy amíg a szlovákiai birkózás a legelején a klasszikus fogás­nemben ért el sikereket, addig az utóbbi években a szabadfogás minősül a sike­resebb fogásnemnek. Igaz, ehhez hoz­zájárult az a nem minden szempontból helyénvaló nézet, hogy Szlovákiában el­sősorban a szabadfogásnak vannak meg a föltételei. Dán Karabin, a szlovákiai szabadfogá­sú birkózás történetének legsikere­sebb versenyzője Kassán alakult tehát meg az első „at­létikai klub“, kassai birkózó szerezte az első igazán nagy nemzetközi sikerét a csehszlovák birkózósportnak. Szabó Sándor Budapesten, 1927-ben a harma­dik kötöttfogású Európa-bajnokságon szerzett aranyérmet a fél nehézsúlyban. Utána sokáig nem értek el a szlovákiai birkózók jelentős nemzetközi sikert. A berlini olimpián 1936-ban Jozef Herda a dobogó második fokára állhatott, majd pedig további olimpiáig, a helsinki ötkari­kás játékokig kellett várni az újabb dobo­gós sikerre. Ismét csak kassai birkózó, Athanaszov Miklós szerezte. Komárom volt a színhelye a jubileumi emlékünnepségnek, s komáromi birkózó a jelenlegi legsikeresebb szlovákiai kö­töttfogású versenyző, mégpedig Janko­vics Tibor. Igaz, valamiféle „megrögzött“ balszerencse kísérte eddigi nemzetközi szereplését, hiszen szinte minden eddigi világversenyen egy csoportba került a szovjet, bolgár és román birkózóval, s így csak mindössze egyetlen alkalom­mal sikerült dobogóközeibe kerülnie. Ez az idei Európa-bajnokságon volt, amikor végül negyedik lett. Számomra azonban sokkal emlékezetesebb marad tavalyi VB-szereplése, amikor az első forduló­ban „kifogta" magának a bolgár Cekovot. A másodikban pedig következett a román Alexandru. aki külön fejezetet írt a sport­ág történetébe... A kijevi szereplése azonban nem került annak díszlapjaira. Meggátolta abban a komáromiak 52 kiló­sa, aki pazar birkózással pillanatnyi esélyt sem adott Alexandrunak. Janko­vics számára ezzel még nem értek véget a „megpróbáltatások“, hiszen a követke­ző fordulóban várta a szovjet csapat egyik ásza, Benur Pasajan. Nos, az ör­mény iskola kiválósága nem győzött cso­dálkozni, s kétszer is volt tusveszélyben, míg sikerült felülkerekednie. Jankovics kiesett, de a világbajnok Pasajan a végén azt nyilatkozta, hogy legnehezebb mér­kőzését Jankoviccsal vívta. Jelenleg a már említett okokból eredő­en a szabadfogás szénája áll jobban Szlovákiában. A jelenlegi hazai „sikerko­vácsok“ kizárólag szlovákiai egyesüle­tekből kerülnek ki. Az utóbbi néhány óv sikerei felsorolásának élére Dán Karabin leningrádi aranyérme kívánkozik. A montreali olimpia évének Európa-baj- nokságát rendezte a Néva-parti világvá­ros. Karabin a 74 kilóban minden várako­zást felülmúlóan „tiszteletlenül“ verseny­zett. Egymás után győzte le a nálánál esélyesebbnek tartott versenyzőket, s ő léphetett a dobogó legmagasabb fokára. Aztán Montrealba már esélyes­ként utazott, s az „ajánlólevél" az ezüst­éremhez volt jó. Négy év múlva Moszk­vában ismét dobogón volt. Akárcsak Júli­us Strnisko, akivel együtt kezdtek a sport­ág nyitrai fellegvárában, majd együtt folytatták az RH Prahában is. Strnisko azóta is általában ott végez a világverse­nyek dobogói körül. A tavalyi budapesti EB egyik bronzérmét ugyancsak ő sze­rezte a 100 kilós súlycsoportban. A 82 kilós Jozef Lohyha a hazai sza­badfogás egyik nagy ígérete. Van egy olyan, csak keveseknek megadott tulaj­donsága, hogy nem ijed meg soha senki­től. így aztán szinte minden világverse­nyén produkál egy-egy nagy bravúrt. A budapesti Európa-bajnokságon példá­ul legyőzte a súlycsoport Európa-bajno- kát, a bolgár Kamberovot. Utána ugyan annál kisebb képességű versenyzővel viaskodva alulmaradt, de ez még a rutin­talanság számlájára írható. A kijevi világ- bajnokságon aztán a budapestinél is na­gyobb bravúrt hajtott végre, ott a világbaj­nokot győzte le, ritkán látható hajrával. A szovjet Dzgojev már 10:1-re vezetett ellene, aztán viszont csak Lohyha birkó­zott. A világbajnok szinte már talpra sem tudott állni, amikor Lohyha utolérte. Igaz, a „bronzmeccsen“ aztán kikapott Kam- berovtól, de csak idő kérdése, mikor kerekedik tartósan fölül. Schwendtner József nevét még DAC- versenyző korában megismerte a birkó­zóvilág. Korengedménnyel lépett a fel­nőttek közé, ahol a négy évvel ezelőtti prievidzai EB-n mutatkozott be, majd ju­nior EB-ezüstöt szerzett. Aztán pedig az elmúlt évi EB mezőnyében parádés bir­kózással jutott el a dobogóra. Klasszissá érett, akit az esélyesség terhe nemhogy megviselne, hanem inább ösztönzi. így jutott el Los Angelesbe, az 1983-as junior világbajnokság színhelyére, ahol aztán olyan sikert ért el, amilyet hazai birkózó még nem: junior világbajnoki címet szer­zett! Most is a sportág legnagyobb ígére­te, bár abban a súlycsoportban,; ahol versenyez, nagyon „sűrű“ a világverse­nyek mezőnye. A felsoroltakból is kitűnik, hogy a szlo­vákiai birkózás jelenleg féloldalas. Azon­ban a jubileumi ünnepségnek volt egy olyan kísérőeseménye - sőt, mi több: szerves része amely optimizmusra adhat okot: 284 gyerekversenyzó- 12-14 évesek - lépett szőnyegre a ko­máromi sportcsarnokban a magyar és NDK-beli birkózók részvételével nemzet­közivé előlépett kötöttfogású viadalon. Ráadásul olyan harcot vívtak, hogy a sok nagy csatában megedződött veteránok a nézőtéren elismeréssel bólogattak. Lesz, aki átvegye a képzeletbeli váltó­botot. Egy „aggastyánkort“ megért, megújult sportág hívei várják... MÉSZÁROS JÁNOS Schwendtner József volt a ta­valyi budapesti Európa-bajnok- ság 57 kilós mezőnyének - a szabadfo­gásban - a legfiatalabb résztvevője, en­nek ellenére, csak ketten előzték meg. Junior világbaj­noki címet rajta kívül még senki sem szerzett Csehszlová­kiának (Foto: a szerző és Major Lajos) VASÁRNAPI KIADAS index 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetó János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10. telefon: 309, 331-252 332-301 szerkesztőségi titkárság 550-18 gazdasági ügyek: 506-39 Távirö: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5. telefon: 337-823, 337-825 Hirdetési iroda a közéle­teknek 815 80 Bratislava, Vaianského nábreiie 15 II emelet, telefon 551-83. 544-51 Előfizetési di| havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13 - Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS. Ústredná expedíeia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom