Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-26 / 43. szám

Kapacitás-összevonási próbálkozások - többnyire sikerrel Mi újság Szlovákia tüzelőanyag-energetikai beruházásain? B eruházáspolitikánk mostan­ság leggyakrabban hasz­nált kifejezései közt tartják szá­mon a ,,prioritás“ fogalmát. Ez nem jelent mást, mint minden olyan beruházást, amely népgaz­dasági fontossága miatt előnyt él­vez á fejlesztés más területeivel szemben. Nagyjából három cso­portba sorolásuk - kötelező épít­kezések, kiemelt beruházási terü­letek, komplex lakásépítés - csak vázlatosan jelzi, mi mindenre ter­jed ki elsősorban jelenlegi beruhá­záspolitikánk figyelme. Eléggé nagy tétejről van szó, hiszen a szlovák építőipari tárca idei ter­melési értékéből, amely megha­ladja a 19,6 milliárd koronát, csu­pán a „prioritásokon“ elvégzendő munka valamivel több mint 18,5 milliárd koronába kerül, ami az évi keretnek közel 81 százaléka. Háromnegyedévi helyzetkép. Az SZSZK Építőipari Minisztériu­ma idei tervfeladatai között 104 kötelező építkezést tart nyilván. Kilenc hónap alatt ezeken 3 milli­árd 764 millió korona értékű mun­kát végeztek el az egyes vállala­tok, az évi tennivalók 78,4 száza­lékát. Tizenhat építkezésen lema­radás tapasztalható, amit három kivételével (a martini öntöde, a starinai víztározó ll-es beruhá­zása és a kassai (Koéice) malom) az év végéig szeretnének még behozni. A „kivételes“ esetekben a kivitelezőkön kívülálló akadályok késleltetik a munkát. Ugyancsak három kivétel akad az idén befeje­zésre váró huszonhat építkezés között. Más-más okok miatt nem készül el ebben az évben a mosti autóközlekedési vállalat épülete, a kassai malom és a zilinai lll-as számú hőerőmű. Minden jel arra mutat, hogy a többi huszonhárom építkezésen az esztendő végéig befejezik a kivitelezési munkákat. Ezt támasztja alá az eddig befeje­zett építkezések és a próbaüze­melő termelési kapacitások egész sora is. A tételes feladatok teljesí­tésének állásáról leginkább a részhatáridők tartása tanúsko­dik. Ilyen tekintetben idén 216 ha­táridő jött számításba. Szeptem­berrel bezárólag a tervezett 140-et a kivitelezők be is tartották. Ez alól mindössze a bratislavai Legfel­sőbb Bíróság építkezése a kivétel, ahol a területi és beruházói előké­szítő munkát nem a tervezett idő­pontban kezdték el. Az esztendő hátralevő hónapjaiban máshol fel­tehetően valamennyi részhatár­időt sikerül tartaniuk. Ilyen téren különösebb veszély csupán a sta­rinai víztározó II. építkezésén mu­tatkozik, ahol a gát feltöltését de­cember végéig kellene befejezni. Kapacitás-összevonások egész sora van az esztendő háromne­gyedévi eredményei mögött a kö­telező építkezéseken, a kiemelt beruházási területeken és a komplex lakásépítésben. Példá­ul az élmúlt három hónap során a tervezettnél közel nyolcszázzal több, összesen majdnem 13 500 munkás dolgozott ezeken a beru­házásokon. Persze, ahonnan át­helyezték őket, ott hiányuk érez­hetővé vált. Ennek következtében lelassult a kivitelezés üteme az iskola- és egészségügyi beruhá­zásokon, illetve a szakszervezeti üdülők építkezésein. Ez a kapaci­tás-összevonás árnyoldala, de jobb megoldás híján egyelőre az ilyesfajta munkaerőmozgás to­vábbra is „műsoron marad“. Áramot ad az első blokk - hajrá a másodikon. Jaslovské Bohunice, Dukovany, Mochovce, Temelín, Kecerovce... Atomener­gia programunk megvalósításá­nak egyes állomáshelyei. Marad­junk azonban a legelsőnél. Jas­lovské Bohunicén évek óta zavar­mentesen üzemel a V-1-es Atom­erőmű. Augusztustól a V-2-es első blokkja is villamos áramot szolgáltat a hálózatba. Eközben javában tart a második blokk kivi­telezése. Elkészültek már a reak­torterem építkezési munkáival és így megteremtették a feltételeket a technológiai berendezések fo­lyamatos szereléséhez. Bonyolul­tabb a helyzet a szigetelési mun­kák végzésében, ami a bratislavai Termostav alkalmazottjaira ma­radt. A technológia szerelésének késése miatt felgyülemlett munkát csak kétszerannyi szakemberrel lehet úgy befejezni, hogy jövőre elkezdődhessen a blokk próba- üzemelése. Jaslovské Bohunicén már volt erre példa. Akkor lengyel szakemberek segítettek a szigete­lési munkákban. Késik a tervrajz-dokumentá­ció. Mochovce Szlovákia sorrend­ben második atomerőmű-épitósre kiszemelt térsége. A hat építke­zésre tagolt beruházáson, amely­nek egyébként közös főkivitelezó- je sincsen, az építők eddig teljesí­tik feladataikat. Szeptemberben befejezték a kő- és földmunkát, próbaüzemei már az iparvágány. Kevésbé örömteli a helyzet köz­vetlenül az erőmű építésén. Igaz, ' még csak az alapozásnál tarta­nak, de a főkivitelező, a bratislavai Hydrostav csak a rövid távú ütem­tervek és a beruházóval kötött szerződések alapján végzi teen­dőit. Szinte állandóan késik a terv­rajz-dokumentáció, ami akadá­lyozza a kivitelezés folyamatossá­gát. Főként a kivitelezési tervek érkeznek eléggé akadozva. Pél­dául az I. termelési kettős blokk betonalapjai már májusban elké­szültek, október elején azonban a hozzá tartozó kivitelezési tervek­ből még mindig hiányzott. így a minisztérium illetékesei is az 1988-as üzembe helyezés határ­idejét már jó előre tarthatatlannak vélik. Egyre hosszabb a Tranzit­f ázvezeték negyedik „ága“. pítése tavaly kezdődött. Déli és keleti szakasza összesen 856 ki­lométer lesz. Ebből 195,2 illetve 193,2 kilométer megépítése jut a bratislavai Hydrostavra. Az 1988-ban elkészülő legújabb vo­nal üzembe helyezésével évente immár 68,2 milliárd köbméter föld­gáz utazhat majd a Tranzit-gázve­zetéken. Jelenleg a vezeték lefek­tetése és a kompresszorállomá­sok kibővítése folyik. Szlovákia építői egyelőre maradéktalanul teljesítik feladataikat ezen a nagy- beruházáson. Injektálás után - betonozás előtt. Villamos áramot termel majd népgazdaságunk számára a Gab- őíkovo-Nagymarosi Vízlépcső- rendszer is. Csehszlovák oldalon a kivitelezés hetedik évében já­runk. Tart az alvízcsatorna kotrá­sa, a gátépítés a felvízcsatornán és a víztározó baloldali partján. Több járulékos létesítmény épült fel Gabőíkovóban, Felbáron (Horny Bár) és Somorján (Samo- rín). A gabőíkovói vízlépcsőn két­éves időelőnnyel végzik a felső zsi­lipfő betonfalainak építését. Itt lesz majd az ikerzsilipbe induló hajók sorakozóhelye. Júniusban sikere­sen befejeződött az erőmúteknő injektálása, az ikerzsilip medréé még jelenleg is tart. Akárcsak a majdani erőmű alapjainak kotrá­sa, amelyet a betonozás követ, az ütemterv szerint jövő év áprilisától. * * * Vízi erőmű Vágkirályfán (Králo- vá nad Váhom), a III. hőerőmű 2il inában, földalatti földgáztároló Lábon... akár továbbiakkal is foly­tathatnánk tüzelőanyag-energeti­kai beruházásaink felsorolását. Részletesebben azonban csak a legnagyobbakról szóltunk. Azok­ról, amelyek népgazdaságunk számára a fontossági sorrend leg­elején találhatók. Es nagyberu­házások a javából. J. MÉSZÁROS KÁROLY ÚJ szú Elad(t)unk és vásároljunk Az Omnia külkereskedelmi vállalat a brnói őszi vásáron A gépipar népgazdaságban elfoglalt helyét és jelentősé­gét bizonyára nem kell részletezni. Hiszen ez az ágazat az összes többi számára szállít termékeiből és egyben a műszaki-gazdasági színvonal növekedésének fontos tényezője. Azonkívül külkereskedelmi kapcsolatainknak is aktív részese. Ez utóbbiról meggyőződhettünk az idei gépipari vásáron, amelyet szeptember 12-19 között huszonhatodszor rendeztek meg Brnóban. A vásáron gépiparunk termékeit azok a külkereskedelmi vállalatok - köztük például a Strojimport, a Merkuria, a Kovo, a Chirana, a Technoexport - állították ki, amelyek ezt az ágazatot külföldön képviselik. A felsorolásból nem hagy­hatjuk ki az Omniát sem, amely elsősorban gördülő- és csúszócsapágyainkat kínálja a külföldi partnereknek. Arról, hogy az idei vásáron milyen sikerrel szerepelt az említett külkereskedelmi vállalat, Margita Daéková osztályvezető­vel beszélgettünk.- A brnói gépipari vásár mindig jó alkalom arra, hogy felmérjük, az eltelt egy év alatt mennyit fejlődött ez az ágazat, s ezen belül az egyes termékek gyártása - mondja az osztályvezető. - Az sem lényegtelen, hogy a kiállító országok eredményei is összehasonlítási alapul szolgál­hatnak, sőt színvonalasabb munkára ösztönöznek. A tava­lyi vásáron szerzett tapasztalatokból kiindulva ebben az évben elsősorban a gépipari cikkek továbbfejlesztésére, irányítottuk a vállalatok figyelmét. Természetesen néhány új terméket is bemutattunk. Mindkét esetben azonban az energia- és anyagtakarékosságra, valamint a pontosság és a megbízhatóság növelésére helyeztünk nagy súlyt. Ezeknek a követelményeknek teljes egészében megfelel például az a csapágy, amely a Skoda 130 GLS típusú személyautók sebességváltójának fontos alkatrésze. Olyan új csapágyakat is kiállítottunk, amelyekkel sikerült a BD 200 S típusú kötőgépek teljesítményét növelni.- Kelendők voltak a felkínált termékek?- Jobban, mint gondoltuk! Az elkövetkező időszakban gördülócsapágyakat Bulgáriába, az NDK-ba, Lengyel- országba, Mongóliába és Albániába szállítunk. A tőkés országok közül Svájccal, Svédországgal és Malaysiával írtunk alá üzleti szerződést a gördülőcsapágyak szállításá­ról. Minden remény megvan arra, hogy Mexikóba és Kolumbiába is küldjünk az említett termékekből. Azonkívül néhány olyan áru - főként irodai berendezések - szállítá­sára is kötöttünk szerződést, amelyeket most nem állítot­tunk ki a vásáron. Ezekből 15 millió korona értékben adunk majd el a Szovjetuniónak. Csapágyakat természetesen nemcsak eladunk, hanem vásárolunk is. A már említett országokból és Ausztriából azokat a típusokat és mérete­ket hozzuk be, amelyeket üzemeinkben nem gyártunk. Mindez számszerűsítve azt jelenti, hogy a vásáron 166 millió korona értékben kötöttünk szerződést. Ebből megkö­zelítőleg 35 millió korona értékű áru hagyja majd el az országot.- Ezek szerint a brnói gépipari vásár kereskedelmi mérlegében a behozatal van túlsúlyban. Úgy hiszem, népgazdasági szempontból ez nem éppen kívánatos.- Valóban. Nem szabad azonban elfelejtenünk azt, hogy az Omnia nem csupán a brnói vásáron köt szerződé­seket. A közeljövőben például Kínába és Irakba készülünk üzleti tárgyalásokra, szeptemberben pedig Damaszkusz- ban írtunk alá néhány szerződést. Az év végén, amikor az üzletkötések eredményeit összegezzük, a kereskedelmi mérleg mindig a kivitel oldalára billen.- Véleményem szerint a gépipari vásár, s ezzel egyide­jűleg a kereskedelmi tárgyalások sikere nagymértékben függ attól, hogy a termelő vállalatok mennyire tudják tartani a lépést a külföldi piac követelményeivel.- Nem kétséges, az elmúlt egy év alatt a gyártók dicséretre méltó munkát végeztek. Egyébként gyakran azon sem lehet csodálkozni, ha nem szívesen fejlesztik tovább a termékeket. Azokból ugyanis a legtöbbször keveset kér a külföldi partner, a kis szériák gyártása pedig rendkívül költséges. Végül a magas ár miatt a termék raktáron marad. A gyártók és kereskedők legnagyob örömére az idén ilyen veszély nem fenyeget. Bár igy lenne! Ám korántsem biztos, hogy ami sikerül az idén, az jövőre is játszi könnyedséggel megy majd. Mert hiába lesz jó minőségű, megbízható, ízléses csomagolá­sú (?!) a termékünk, ha esetleg ugyanazt az árut hason­ló jellemzőkkel, de olcsóbb áron veszik meg a piacon. És még csak nem is neheztelhetünk, ha nem tőlünk vásárol­nak, mert vásárlóként mi is ezt tennénk. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy teljesen mindegy, továbbfej­lesztünk-e vagy sem. Véleményem szerint a. továbbfej­lesztés, az anyag- és energiatakarékosság mellett az illetékes szervek a külkereskedelmi tevékenység optimáli­sabb feltételeinek a megteremtésére is gondolhatnának. KOVÁCS EDIT 1984.X. 26. • Hétköznap a Jaslovské Bohunice-i V-2-es Atomerőmű „gyárudvarán“. Háttérben a hűtőtornyok (Nagy László felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom