Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-26 / 43. szám

• Tamás Rudolf nem feledkezett meg a legfontosabb szabály­ról: védőszemüveget használni esztergáláskor 0A trnavai versenyző, Michal Mydlarik kétszer is ellenőrizte a beállítást MIT M ? Indokolt a kérdés, hiszen egy péntek dél­után és szombaton délelőtt, tehát szabad időben került sor a ZENIT mozgalomnak az esztergályosok és marósok számára rende­zett kerületi versenyére, szakmai vetélkedő­jére. Színhely a komáromi (Komárno) Stei­ner Gábor Hajógyár szaktanintézetének mű­helye. A vetélkedő megrendezését a hajó­gyári ifjú kommunisták kezdeményezték, s a szervezését Dr. Bogdány János vezeté­sével a fiatal szakemberek tanácsa vállalta. A rendezők, a szervezők és közreműködők száma pontosan húsz, ugyanennyi ifjú esz­tergályos, 11 marós jött el, kapott meghívót erre a vetélkedőre. A vetélkedőn több mint félszáz fiatal és a vetélkedőn látottakból ta­nulni akaró is jelen volt.- Díjat persze csak a legjobbak kapnak, szakmánként hárman-hárman - magyaráz­za az egyik fiatal marós. - Magamról például tudom hogy kezdő versenyzőként aligha ke­rülök a legjobbak közé. Másféle nyereségre számítok. Tapasztalatokra, új ismerősökre és barátokra. Különben sincs mit veszíteni, a versennyel egyidejűleg rendezik meg a Szakszervezetek Házában a gépírónók vetélkedőjét, a pénteki forduló után, este még diszkó is lesz. Az esztergályosok vsfeenymunkáját érté­kelő bizottság egyik tagja, Visnyei Attila, az AGROZET nemzeti vállalat komáromi üze­mének technikusa pedig így magyarázza:- Nyereség, számomra feltétlenül az, ha a kerület legjobbjainak szakmai felkészültsé­gét megismerem, amihez azután hozzámér­hetem, hasonlíthatom napi munkámban is a teljesítményeket. A szaktanintézet igazgatója, Szabó Imre, így vélekedik:- Természetesen kiadással jár a vetélke­dő megrendezése, de az erkölcsi és nevelési hasznon ez megtérül, no meg az elkészített versenymunkák nálunk maradnak, s azok olyan gyártmányok, melyek a termelési prog­ramban szerepelnek. Tovább nem kérdezősködöm, mert most a műhely egyik felében tíz ifjú esztergályos, a másik felében hat fiatal marós áll a gépek mellé. Ki-ki a saját versenyszámával megje­lölt gép mellé. Kezdődik a vetélkedő. Alighogy dolgozni kezdenek a fiatalok, máris tanácskozik három ifjú szakember, Pavol Badinka, Ján Cibulka mérnök, és Visnyei Attila, az esztergályosok munkáját értékelő bizottság.-Tessék - mondja az egyik tessék megnézni, hogy milyen sokan elfeledkeznek a legfontosabb szabályról, munka közben védőszemüveget kell használni.- Ez bizony - véli a másik - a munkavé­delmi előírások megszegése.- Értékeléskor a mulasztóknál - indítvá­nyozza a harmadik - le kell vonni két-két pontot. Hümmögök magamban: íme, ez is olyan tapasztalat, ami nyereség a szakmai fegye­lem megtartása szempontjából. Le is fényké­pezem a védőszemüvegben dolgozó fiatalok egyikét, Tamás Rudolfesztergályost, a parti- zánskei Augusztus 29. Cipőgyár versenyző­jét. Nem érti, hogy miért, de amikor elmon­dom neki, helyesel és derül.- Akkor már nyertem is két pontot. Az esztergályosok versenyfeladata: a ka­pott fémdarabkából elkészíteni a kézicsörlö csapját. Természetesen, a kapott tervrajz alapján. Ján Zalubil, a vágselyei (Sala) DUSLO nemzeti vállalat versenyzője gyak­ran előveszi a tervrajzot, s mindannyiszor méréssel ellenőrzi munkájának eredményét.- Nem tudom - mondja -, előre nem tájékoztattak bennünket, hogy értékeléskor hány ponton, hány ellenőrző mérés szerint kerül megítélésre a kész munkadarab, ezért inkább minden menet után magam is ellen­őrzőm, megmérem. A járási versenyen is azért nyertem helyezést, mert ügyeltem az előírt méretek pontosságára. Más is hallja ezt a magyarázatot, s míg a többiek munkáját figyelem, látom, hogy egyre többen mérik, ellenőrzik a félkész munkadarabokat. A marósok is szorgoskodnak. Michal Mydlarik, a trnavai versenyző a marógép forgóasztalának sínjébe szorított munkada­rab állását, a beállítást, többször is ellenőrzi.- Azért - magyarázza -, mert úgy mondta a mesterem, ha erről nem feledkezel el a versenyen se, bizonyos, hogy megnyered. Kis híján igaza is lett a trnavai versenyző mesterének, mert a vetélkedő értékelésekor a marósok győztese Tóth Ferenc, az érsek­újvári (Nővé Zámky) ELEKTROSVIT nemzeti vállalat versenyzője volt ugyan, de Michal Mydlarik lett a második. A marósok versenymunkáját értékelő bi­zottság elnöke, Jobbágy Ferenc régi, sokat tapasztalt műszakvezető mester a hajó­gyárban. V- Rászántam a fiatalokra a péntek dél­utánt, meg a szombat délelőttöt - mondja. Én ugyancsak annyit nyerek vele, hogy job­ban megismerem a fiatalokat, a munkájukat, ami nem mellékes, ha a nevelésükre, képzé­sükre gondolunk, de sokkal inkább azt sze­retném, ha ők nyernének. Díjat is, meg egyebet is. Az ,,egyébről'' csak később nyilatkozik, mert ha elkészül munkájával valamelyik ver­senyző, leteszi elé az asztalra, s olyankor a kész munkadarab ellenőrzésével, minősí­tésével foglalkozik, közben pedig szelíd szó­val, de bizony hosszan vitatkozik az értékelő bizottság többi, tőle jóval fiatalabb tagjával.- Azért vitatkozom - magyarázza később -, hogy hadd szerezzenek ók is tapasztala­tot. Nekem már, éppen a korom miatt nincs titkolni, rejtenivaló mesterfogásom a szak­mában. Szóval, ez az egyéb nyernivaló. • Ellenőrző mérés közben Ján Zalubil, a vágsellyei (Sala) DUSLO nemzeti válla­lat versenyzője Különben úgy veszem észre, hogy kell ez, szükségük van rá, mert régebben, valami­kor csak egy szakmát tanultunk, de azt alaposan elsajátítottuk. E fiatalok szakmája a fémforgácsolás, s jól kell érteniük áz esz- tergályozáshoz, a maratáshoz, mindenféle olyan munkához is, ami összefügg a fémfor­gácsolással. Szombaton délben eredményhirdetéssel ér véget a vetélkedő. A helyezést elért fiata­loknak Stefan Mozdík, a SZISZ KB küldötte adja át a dijat. Nyomban utána Esse Ferenc érsekújvári versenyző kér szót.- Köszönetét mondok a rendezésért - mindannyiunk nevében, bár magam nem nyertem díjat, mint sokan mások. Mégis köszönetét mondunk, mert ezen a vetélke­dőn közülünk néhányan díjat, jutalmat, mind­annyian viszont másféle hasznot, sok ta­pasztalatot nyertünk, illetve szereztünk. HAJDÚ ANDRÁS • Dojcsán Ferenc, az érsekújvári (Nővé Zámky) ELEKTROSVIT nemzeti vállalat marósa különös gondot fordított a munkadarab felületi megmunkálására is 0 Munkában a marósok munkáját ellenőrző és értékelő bizott­ság. Balról jobbra: Jobbágy Ferenc mester, a bizottság elnöke, Milan Zmekko, Vass József, Ján Barin A szerző felvételei- Ott dolgozik, ő az, Zsemlye Zsig- mond - mutatott az egyik pótkocsi körül szorgoskodó négy fiatalember egyikére a pártalapszervezet elnöke.- A rábízott feladatokat példásan el­végzi, a legjobb dolgozóink sorába tartozik. Méltó a bizalomra, eddig nem csalódtunk benne. De azt hiszem, hogy a beszélgetés nem lesz a leg­könnyebb. Nem a szavak, hanem a tettek embere.- Nem hiányzik majd a kollégák­nak? - kérdeztem, miután kölcsönö­sen bemutatkoztunk.- Rövid időre tudnak nélkülözni. A pótkocsi oldalait magasítjuk, s nem kell olyan terhet emelni, amivel hár­man nem bírnának - felelte, elárulva ezzel, hogy nem számít hosszabb beszélgetésre.- Az év elejétől vagyok párttagje­lölt, de nincs ebben semmi rendkívüli- folytatta, miután megtudta, hogy elsősorban, mint tagjelöltet kerestem fel. - Elbeszélgettek velem, mondták, hogy munkámmal és életemmel rá szolgáltam a bizalomra. Figyelmez­tettek egyben, hogy a párttagság szá­mos többletfeladattal jár együtt, ami­ket vállalni kell. Úgy gondoltam s dön­töttem, hogy vállalom. Érzek önma­gámban annyi erőt, hogy a rámbízott feladatokat teljesíteni tudjam. Az utolsó gondolatnál, a feladatok­nál folytattuk, s ha kis részletekből is, de azért összeállt a kép. Úgy érzi, hogy a munkafeladatok lényegében nem változtak, esetleg annyiban, hogy önmagától követel meg még a korábbiaknál is nagyobb figyelmet és pontosságot. Másokban is elsősor­ban azt becsüli, ha az illető igyekszik a lehető legjobban elvégezni a rábí­zott feladatot. így aztán szinte tör­vényszerű, hogy Bugár Mihály kom­munista kombájnostársával a Kolosz kombájnnal járási elsők lettek az idei aratásban. Maguk javították a kom­bájnt és a karbantartási munkákat is pontosan elvégezték. No meg nyitva tartották a szemüket és fülüket egy­aránt, hogy a legkisebb hibát is azon­nal észrevegyék. És természetesen nyomban ki is javították, nem sajnálva az időt, még későn este vagy korán hajnalban is dolgoztak, ha kellett.- Mit jelent az ön számára a párt- tagjelöltséq?- Úgy hiszem, hogy elsősorban ta­nulási kötelezettségeket, de nekem ezek sem okoznak gondot, vagy külö­nösebb nehézséget. Mindig is érde­kelt, hogy mi történik a nagyvilágban, a hazai és a nemzetközi társadalmi, politikai életben. A pártoktatáson, tan­folyamokon ilyen jellegű ismeretekkel is gazdagodik az ember. Sőt a tag­gyűléseket is ide sorolhatnám. Ezeken szóba kerülnek az időszerű hazai és nemzetközi kérdések, s ugyanakkor a saját problémáinkat is megvitatjuk. Jó dolog, hogy nálunk az elhangzott javaslatokat megszívlelik, a felvetett problémáknak pedig utána járnak és megoldják azokat. Még akkor is úgy tekintenek a felszólalóra, hogy az jót akar, ha bírált és szavai esetleg a fe­letteseit érintették.- Hallottam, hogy sportversenyen is képviselte a szövetkezetei.- Kaptunk meghívót a kerületi me­zőgazdasági olimpiára, és a vezető­ség megkért, hogy menjek el. Két kollégámmal a honvédelmi verseny­ben álltunk rajthoz. Ez a feladat sem volt újszerű a szá­mára, hiszen a szövetkezetben éven­te rendeznek honvédelmi napot, s ezen rendszeresen részt vesz. Még fiatal, mindössze harminckét éves, úgy véli, hogy szüksége van a moz­gásra, no meg a kikapcsolódásra. Ha egy mód van rá, a hét végén autóba ül a család és kimennek a természetbe. A kiskertben eltöltött órákkal együtt ez olyan időtöltés, amely megnyugtatja és új erőt ad a munkához. EGRI FERENC 1984. X. 2€ ÚJ SZÓ □

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom