Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-19 / 42. szám

- Milyen szorgalmas madár ez a pinty! Napok óta robotol, kulizik, építi a fészkét. És micsoda fészek! Ilyen fészket én még sosem lát­tam. Egyetlen szalmaszálon him­bálózik, olyan, mint egy pompás dísztököcske, és ablaka van. Gyö­nyörű egy kuiipintyó - mondta Kaj­la Fülöp, a nyúl, Etüskének, a sün­disznónak.- Szó se róla - mondta Etüske.- Mi az, neked talán nem tet­szik, Etüske?-Tetszik, tetszik, de...- Mi az, hogy de?! Etüs, neked nem tetszik ez a pintyfészek. Én látom, hogy neked nem tetszik.- Mi tagadás, nem nagyon tet­szik. Olyan, mint egy sündisznó, • mint egy akasztott sündisznó. Ha ránézek, lúdbörzik a hátam. Ezek hallatán Kajla Fülöp har­sány hahotázásba kezdett. Amikor abbahagyta és körülnézett, Etüs- két már sehol sem látta, mert az sértődötten elvonult.- Láttál te már ilyen sértődé- keny alakot - szólt fel Kajla a fára Pintyönek. KESZELI FERENC Kajla Fülöp kalandjai kŐLTŐK £fiym5 mr- Látni láttam, ezért is nem néz­tem oda az előbb.- Igazad van. Egyébként mi a neved.- Kuli Pintyó a becsületes nevem.- Szép név, szép név. Pinty vagy és kuli módjára dolgozol a fészkeden, ezért vagy tehát Kuli Pintyó.- Pontosan ezért vagyok Kuli Pintyö. Eltaláltad. Kajla Fülöp egy rövid ideig hall­gatott, morgott valamit a bajsza alatt, egyszer csak azt mondja: te Pintyö, én verset Írtam rólad. Hall­gasd csak! Csüng a fán egy kuiipintyó\ Abban lakik Kuli Pintyö- Ügyes, ügyes - pityegte Pin­työ - született tehetség vagy, csak éppen az a baj, hogy emitt egy ékezettel több van, mint amott.- Csekélység, egy ékezet ide vagy oda.- Nem éppen így igaz - mondta Kuli Pintyö. - Mert ha azt mon­dom: hatan, az eggyel több, mint ha azt mondanám: öten. De ha a hatanra ékezeteket tesznek, ak­kor máris hátán lesz belőle, ami se Kísérlet a hűtőszekrényben és a vízcsap alatt Az alábbiakban két kísérletről lesz szó, amelyeket ti is elvégez­hettek. Vegyetek két egyforma kon­zervdobozt, az egyikbe öntsetek hideg, a másikba forró vizet. Ügyeljetek arra, hogy mindkét do­több, se kevesebb az ötnél, de még öt se. Érted most már a kü­lönbséget?- Értem én, értem, csak te nem érted, pedig mindketten költők va­gyunk, de ebben a költésben, mármint az én költésemben és a te költésedben van némi különb­ség. Óriási különbség. Te a tojást kikelted, én meg ékezetet teszek rá. A te tojásodból pintyfióka lesz, én meg ha tojásra teszek egy ékezetet, akkor nem tojás lesz belőle, hanem ó-betú. Hosszú ó- betű, érted, te kópé. És ha még egyet tesznek hozzá, akkor meg ő lesz az ó-ból.- Hagyj engem dolgozni- mondta Kuli Pintyö. - Veled úgyis hasztalan vitatkozik az em­ber. Eredj a dolgodra, nekem siet­nem kell a fészkemmel, mert rövi­desen költenem kell.- Költenem kell nekem is- mondta emelt fővel Kajla Fülöp.- Ugyan-ugyan! Az előbbi ver­sed csak véletlen volt. Biztosan nem tudnál még egy hasonlót köl­teni.- Igenis tudnék. Hát idefigyelj, te ugribugri pöttömnyi madár! Lá­tod ott azon a távoli fán a héját?- Látom. Biztosan rád lesel­kedik.- Hát csak leselkedjen. Pedig úgy tesz, mint ha nem is leselked­ne. Mint aki ránk se bagózik, csak mélázgat magában jóllakottam Pedig éhes, nyúlpecsenyét enne. Tudom én, ne félj, hiába vág olyan fennhéjázó képet. Látom a sze­mén az alattomosságot, és lásd, máris versbeszedem ezt az egé­szet, hogy bebizonyítsam neked, az én költésem többet ér a tiédnél. Hallgasd tehát, íme a vers. Fenn a fán egy héja méláz, Lentről látom, hogy fennhéjáz Kuli Pintyö abbahagyta a fészek- épitést, alaposan megszemlélte Kajla Fülöpöt, bólogatni kezdett, majd így szólt:- Ez igen! El kell ismernem, hogy valóban tudsz költeni. De azt ne kívánd tőlem, hogy a verseidet többre becsüljem a saját fióká­imnál.- Belátom, igazad van. Egyéb­ként is csak bosszantani akartalak. De most, miután egyetértettünk, kérlek építs nekem is egy ilyen függőfészket! Mert nagyon szeret­nék ilyen függö-lógó-csüngó-len- gö kulipintyót magamnak is. Tu­dod, közeledik a húsvét, tojásügy­ben nekem is gondolnom kell már valamit, mert ami azt illeti...- A pintyfészek a pintyeket il­leti. Ettől függetlenül szívesen épí­tenék neked is fészket, de sajná­lom, engem igencsak sürget a köl­tési kötelesség. Ég veled - mond­ta Kuli Pintyö, aztán perdült-fordult és eltűnt a himbálódzó pintyfészek ablakában. Kajla Fülöp sóvárogva nézett utána, aztán kerülőt téve indult ha­za. Mert szó se róla, valójában igen tartott ám a fa tetején mélázó héjamadártól. Nem szívesen vette volna a találkozást. Ehető, nem ehető Erdők, mezők gyümölcsei (2) Az erdőkben más, nem ehető termések is kínálják megukat, mindenféle vonzó színben. Sokukról ti is megállapíthatjátok, hogy ehetetle­nek, mert keserűek, csípősek és ha lenyelitek őket, azonnal hányingert okoznak. Ez a jobbik eset, maga a természet figyelmeztet, hogy le­gyünk óvatosak. Rosszabb a helyzet, amikor kellemes ízű, szép színű termésről van szó (farkasboroszlán), közben erős mérgező anya­gokat tartalmaz. A nadragulya fekete, lilás nedvú, sokmagvú bogyója összetéveszthető az érett cseresznyé­vel. Mérgező hatású atropinalkaloidákat tartal­maz, melyek először nyugtalanságot, látási za­varokat, szájszárazságot okoznak, majd haluci- nálni kezd az ember. Halált is okozhat. Hasonló tünetekben nyilvánul meg a csatangó maszlag termésének fogyasztása. E termés diónyi nagy­ságú, szúrós tüskékkel borított sokmagvú tok. A beléndek termése 20 mm hosszú, hasas, bögre alakú kúppal fedett tok. A borostyán, amely mint kúszó cserje sok ház falát borítja, az erdőkben is megtalálható, ahol a fákra kúszik. Kék, gömbölyű bogyói erősen mérgezöek. Nem ehető az ismert vadgesztenye sem. A gingot nálunk díszfáként található, parkokban, utcákon. Termése hasonlít a sárga cseresznyéhez. A föl­di bodza termésétől is előfordultak már mérge­zések, amikor a gyerekek összetévesztették a fekete bodza termésével. A fehér fagyöngy fehér, ragadós bogyóit sem ajánlatos kóstolgat­ni, mert az egész cserje mérgező anyagokat tartalmaz. A hóbogyó parkjainkat szegélyező díszcserje. Itt nagy a veszély, mert a gyerekek előszeretettel játszanak a hóbogyó fehér bogyó­ival, lehet vele pattogtatni. A lányok felfűzik, mint a gyöngyöket. Vigyázat: mérgező. A gyöngyvi­rág piros bogyóit sokszor összetévesztik a gye­rekek a cseresznyével. Veszélyes termés, örök­re megállíthatja a szívet. A kutyabenge termése érett állapotban sötétkék. Nem kimondottan mér­gező, de nem ajánlatos a fogyasztása, erős hasmenést okozhat. Hasonlóan a varjútövisben- ge sötétbarna termése. A ricinus szép, dekoratív növény a kertekben, a magja erősen mérgező. Már néhány mag elfogyasztása halált okozhat, egy mag hasmenést és görcsöket idézhet elő. Á farkasboroszlán piros vagy ritkábban fehér bogyói bódító hatásúak. Színük skarlátpiros, alakjuk tojáshoz hasonlít, megrágva eleinte édeskés az ízük (ez tévesztheti meg a gyereke­ket), utána azonban sokáig égeti a nyelvet, ami arra figyelmeztet, nagy a veszély, orvoshoz kell fordulni. A farkasboroszlánnal találkozhatunk ár­nyas erdőkben, főleg hegyvidéken és mint dísz­cserjével a parkokban. A csíkos kecskerágó cserjének vagy kisebb fának a piros termését nem kerüli ki egy gyerek sem. Emlékszem, gyermekkoromban az erdőben hogyan csodál­tuk érdekes termését, de nem mertünk belőle enni, mert nem tudtuk, ehetö-e vagy mérgező. Ma már tudom, hogy nem ehető. Kedves gyerekek, áttekintettük az ehető és a nem ehető (mérgező) terméseket, amelyekkel találkozhattok az erdőben és másutt a termé­szetben. Tanuljátok meg, hogy melyik növény hasznos és melyik nem. Egykori elődeinknek a mező és az erdő volt a gyógyszertára és éléskamrája. Tudták, hogy melyik termés mire jó, illetve mire nem. Nekünk a modern korszak­ban még jobban kellene ismernünk a természe­tet DR. NAGY GÉZA 1. nadragulya, 2. beléndek, 3. maszlag, 4. geszte­nye, 5. borostyán, 6. gingot, 7. földi bodza, 8. fagyöngy, 9. hóbogyó, 10. gyöngyvirág bogyó, 11. kutyabenge, 12. varjútövisbenge, 13. ricinus, 14. farkasboroszlán, 15. csíkos kecskerágó TŰZZÜNK MAGUNK ELÉ HATÁROZOTT CÉLT! NEMCSAK VALAMI ELLEN KELL HARCOLNUNK, HANEM MINDENEKELŐTT VALAMIÉRT. Marcinovszkij GAZDAG VOLT A NYÁR A Zsetizi (Zeliezovce) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Kle- ment Gottwald Pionircsapata érté­kelte a pionírok nyári tevékenysé­gét, mely változatos és gazdag volt. Az idősebb tanulók közül negy­venen a fonyódiligeti nemzetközi úttörőtáborban töltötték szünidejük egy részét. A márcali baráti iskola tanulóival közösen megismerked­tek Kaposvár, Pécs, Mohács és Szigetvár történelmi nevezetessé­geivel. A marcali úttörőkkel együtt aztán Horéán üdültek a zselizi pio­nírok, ellátogattak Banská Bystri- cába, Kremniékába, Krasznahor- kára, DobSinára és a Magas-Tát- rába. A rajvezetök vetélkedőket, ügyességi versenyeket, sportjáté­kokat szerveztek. Jól sikerült A gyerekek békében akarnak élni című műsor, melynek összeállítá­sában részt vettek a bábkör, a tánccsoport és a színjátszó együttes tagjai. Az utóbbiak előad­ták a Hófehérke és a hét törpe című mesejátékot. A pionírok közül sokan úszótan­folyamon is részt vettek, melyet a pohorelái baráti iskolával közö­sen szerveztek; segítettek továbbá a nyári mezőgazdasági munkák­ban, rendben tartották az iskolai kertet. Ugyancsak eredményesen dolgoztak a timuristák. Ábel Gábor „CSIPKEBOGYÓT HOZTUNK!“ Csupa szorgalmas tanuló láto­gatja a Lévai (Levice) Magyar Ta­nítási Nyelvű Alapiskolát. Amikor csapatvezetőnk kihirdette, hogy verseny lesz csipkebogyó-gyűjtés­ből, mindenki megfogadta, hogy legalább 1 kilogramm csipkebo­gyót gyújt. ígéretüket teljesítették. Eddig közel 400 kilogramm gyűlt össze ebből az értékes kis, piros bogyóból. A legszorgalmasabb gyűjtök közé tartozik Vaszaráb El­vira, Búra Gábor, Molnár Henrietta és Tóth Aladár. Amíg tart a ver­seny, reméljük sokszor elhangzik még iskolánk folyosóján az isme­rős mondat: „Csapatvezető néni, csipkebogyót hoztunk, tessék át­venni!" Molnár Anikó bozban egyforma mennyiségű le­gyen a viz. Ezután tegyétek a do­bozokat hűtőszekrénybe. Vajon melyik viz fagy meg hamarabb? A kísérlet eredménye meglepő lesz: a forró vizet tartalmazó do­bozban hamarabb keletkezik jég. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy a forró víz sokkal gyorsabban pá­rolog, mint a hideg, igy mire a hi­deg vízzel egyenlő hőmérsékletű­re hűl le, addigra lényeges tömeg­különbség lesz köztük. Vagyis a forró vízből kevesebb marad, ezért hamarabb fagy meg. Ha szobahőmérsékletű, illetve kb. 80 °C fokos vízzel kísérleteztünk, 2-3 dl esetében az időkülönbség 10- 15 perc a forró víz javára. Második kísérletünkhöz egy pohárra és egy tojásra van szük­ség. A tojást belehelyezzük a po­hárba, majd a vízcsap alá tartjuk. Ha megtelik a pohár vízzel és elzárjuk a csapot, láthatjuk, hogy a tojás a pohár alján marad. Ha azonban újból vizet engedünk rá - lehetőleg vékony, de erős sugár­ban látni fogjuk, hogy a tojás lassan emelkedni kezd. Minél erő­sebben folyik rá a víz, annál fel­jebb emelkedik, végül úgy tűnik fel, mintha fel akarna mászni a víz­sugárban. E jelenséget a fiziká­ban Bemouli törvényeként tartják számon. Az erős, nagy sebességű vízáramban, amely a tojás tetejé­ről áramlik lefelé, jóval kisebb a nyomás, mint a pohárban levő víz felszínére nehezedő légnyo­más. Ez utóbbi a víz közvetítésé­vel alulról fölfelé nyomja a tojást. Egyszerűbben: mivel a folyadék belsejében csökkent a nyomás, a külső viszont változatlan maradt, a vízben levő tojás felfelé irányuló mozgásra kényszerül. Figyelem! Ha nem megfelelő nyílású poharat használtok, a vízben keletkező nagyarányú örvénylő mozgás le­ronthatja a várt hatást. BODÓK ZSIGMOND GONDOLKODOM. TEHÁT.. BETŰREJTVÉNYEK I r ) ög i — —11 T>-T---------------------- y-1 2V L Legalább az egyik megfejtését kérjük. MEGFEJTÉS Az október 5-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Kopár réten lomha, koros verebek korpát sepernek; A6, B2, C5, D4, E3, F1. Nyertesek: ifj. Mészáros Gyula, Csata (Cata); Bendík Emília, Lontó (Lontov); Jobbágy Anikó, Kolárovo; Lázár Lívia, Lelesz (Leles); Csörgics Szilvia, Nagytárkány (Veiké Trakany). I ÚJ SZÚ. 18 J 1984. X. 19.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom