Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-19 / 42. szám
fej szú 1984. X. 19. / A nyár végén alaposan kiszáradt és megszomjazott bodrogközi táj fölött esőfelhők lebegnek. Már néhány órája, hogy reménykeltőén ide tódultak, de nincs nagy haszna belőlük a természetnek. Itt-ott ugyan elszórnak magukból néhány cseppet, ám azzal a megrepedezett termőtalajt és a benne gyökerező növényzetet csak hitegetik, a határban szorgoskodó és munkával tele földműveseket pedig kényszerpihenővel ijesztgetik. Árra a kérdésre, hogy tulajdonképpen milyen időjárást szeretnének most errefelé, Leczo István mérnök, a Király- helmeci (Král’ovsky Chlmec) Állami Gazdaság igazgatója habozás nélkül felel:- Ilyet semmi esetre sem! - mutat közben irodája ablakán át a kinti szürkületbe. - Az az igazság - folytatja -, hogy kellene is az eső, meg nem is. A friss vetéseknek aranyat érne egy kiadós locsolás, viszont a silókukorica és a paradicsom betakarításához száraz időre lenne szükség. Sajnos, ez a szemerkélés a vetéseken nem sokat segít, ám a begyűjtési munkálatokat lassítja. Persze, azt kell elfogadni, illetve ahhoz kell alkalmazkodnunk, amit a természet ad. Egyébként az idei időjárással elégedettek lehetünk, nem panaszkodhatunk rá. Hosszú szünet után ismét kedvezett a gabonafélék termesztésének. Májusban és júniusban, azaz a kalászfejlődés, majd a szemérés időszakában rendelni sem lehetett volna jobbat, mint amilyen volt. HA AZ IDŐJÁRÁS ÉS AZ EMBER ÖSSZEFOGNAK Beszélgetésünk során az aratásra terelődik a szó. Ezúttal sokkal szívesebben nyilatkozik róla az igazgató, mint például tavaly, vagy tavalyelőtt. Igaz, vajon ki lenne ezzel másképpen, ha néhány „balszerencsés" év után Tervszerűen halad a silókukorica betakarítása egy fölöttébb jól sikerült aratásról és egy sikeresnek ígérkező esztendőről számolhatna be?!- Úgy érzem, az utóbbi két-három év számunkra valóban balszerencsés volt. Mi ugyanis akkor is igyekeztünk jól dolgozni. Akkor sem vettük félvállról a szántást, a vetést s a növényápolást, akkor sem volt ritkább a gabona, mégis lényegesen gyengébb eredmények születtek itt, mint az idén. A királyhelmeciek aratási mérlege most valóban nem rossz. A több mint 2 ezer hektáron termesztett gabonafélék hektáronkénti 5,04 tonnás termésátlaga helyi rekord, ugyanakkor pedig Bodrogköz határain túl is tekintélyes, rangos eredménynek számít. Csakúgy, mint a 173 hektáron termesztett repce 3,65 tonnás hozama, vagy a rozsból elért 7 tonnás átlag. A teljesség kedvéért: búzából hektáronként 4,8 tonna termett, az árpa átlaga 5,4 tonna, a zab 3,53 tonnát adott.- Szerencsére az előző évek sikertelensége, valamint az érte kapott sok bírálat nem űzték ki belőlünk a munkakedvet. Bíztunk és bízunk önmagunkban, s tudjuk, ha nem sújtja e tájat rendkívüli aszály vagy „vízözön“, akkor képesek vagyunk megbirkózni a reánk háruló feladatokkal. Képesek, hiszen ismerjük az itteni termőföldet, annak tulajdonságait, elegendő szakemberünk és gépünk van, a dolgozókból nem hiányzik a tenniakarás, a lelkesedés, s mindemellett a nagyüzemi termelési folyamat is egyre összehangoltabb. ÍGÉRETES AZ ŐSZI HATÁR Az üzemlátogatást Bélán József főgépesítöve! a határban folytatjuk. Fejszés előtt az egyik dűlőben szántó traktorok verik fel a táj csendjét. Készítik az ősziek magágyát. Nem küszködnek, mint annyiszor az elmúlt évek során, hanem egyenletes sebességgel ingáznak a tábla egyik végétől a másikig. Most megfelelően száraz a föld, nem latyakos, s ezt a gépek is jobban szeretik. Mélyre eresztett ekéik könnyedén szeletelik és forgatják, porhanyósítják a fekete árnyalatú termőföld rétegét. Szép munkát végeznek.- Több helyen szántunk, illetve készítjük a vetőágyat, s tart az altalajlazítás is. Az utóbbit 230 hektáron szeretnénk elvégezni - tájékoztat a fógépesítö. - A közelmúlt ugyanis azt igazolja, hogy nagyon hasznos dolog ez. Többek között azért is hasznos, mert a gyomnövények magjai így jó mélyre kerülnek, meg aztán az ilyen eljárással megművelt táblákon tavasszal nem áll a víz. Repceföld mellett is elhaladunk. Hogy ez a növény jövőre is olyan bőven terem-e majd, mint az idén, arra a helyiek most, néhány héttel a vetés után még nem mernek esküdni, viszont arra igen, hogy ezúttal is gondosan és szakszerűen elkészített talajba került a mag. Azt mondják, a folytatásra, vagyis a növény további ápolására is felkészültek. Battyán (Bot'any) után, nem messze a Latorca parti jegenyesortól szecskázógépek vágják a silókukoricát.- Szűrös József - mutatkozik be az egyik kezelője. A tehergépkocsi vezetőjét Körmöndi Jánosnak hívják.- Hogy megy a munka?- Menne - válaszolják -, csak ne essen jobban az eső... Az „anyag" minőségére is kíváncsiak vagyunk.- Nem valami híres, itt-ott látszanak rajta a nyár végi szárazság nyomai, de azért megjárja - állapítjuk meg közösen.- Vágtam én már ettől gyengébbet is a múltban - mondja a kombájnos. - No meg az is igaz, hogy azon a táblán, amelyiket tegnap fejeztünk be, sokkal dúsabb volt a termés. Úgy látszik, ott más a föld... Ezt a tömegtakarmányt kétszáz hektáron termesztik az ! idén ebben az üzemben. Úgy tűnik - s ezt Bélán József is i megerősíti -, a begyűjtése folyamatos. Répaszelettel és répalevéllel keverve jó takarmány lehet belőle. Főleg akkor, ha a tervek szerint a répalevelet és a répafejet még friss állapotban sikerül a mezőről betakarítani. Szemes kukoricából tavaly itt 700 hektáron 5 tonnán felüli volt a termésátlag. Annyit a mostani táblák is ígérnek. A helyi növénytermesztők a napraforgóban is bíznak, cukorrépából pedig 340 mázsa körüli átlagot várnak. Nagytárkányban (Verké Trakany) a paradicsomszüretre vagyunk kíváncsiak. Sajnos, nem sokat látunk belőle, mert a szemerkélő eső álljt parancsolt a begyűjtést végző kombájnoknak, a lékészító gépsor pedig egy műszaki üzemzavar eltávolítása után éppen akkor indul, hogy feldolgozza a tartálykocsikban várakozó néhány mázsa nyersanyagot. Ha befejezi, pihenni fog. Annyit azért megtudunk az ott sürgölődő dolgozóktól, hogy a hatvan hektárnyi paradicsomból az idén sem lesz „éden". Nem kedvezett neki az idő, s így a termés gyengébb a vártnál. Ugyanakkor sok közötte az apró, s azokat a kombájn nem tudja felszedni, illetve visszahullanak a földre. Műszakilag ugyan megoldható lenne a dolog, csak akkor a paradicsommal együtt a megengedettnél jóval több földrög kerülne a gyűjtőtartályba, onnan pedig a feldolgozó gépsorra. Az utánszedéshez sok ember kellene... MENNYI LESZ A NYERESÉG? Délután ismét az igazgatóságon vagyunk. Ezúttal nem a közelmúltat és a jelent elemezgetjük, hanem azt próbáljuk körvonalazni, illetve kideríteni, hogy milyen a 7 ezer hektáros mezőgazdasági üzem évi gazdasági mérlege. Kovács Barna üzemgazdász - aki egyben az üzemi pártbizottság elnöke is - nem titkolja, hogy nyereséggel szeretnének zárni az idén. Hogy mennyivel, arról nem akar nyilatkozni, ellenben elmond néhány eddig ismert adatot. Többek között azt, hogy a tervük szerint az év első hét hónapjában 1,4 millió korona nyereségre kellett szert tenniök, s az a valóságban 5,5 millió korona lett. Ha ehhez hozzáadjuk azt, hogy az üzem a gabonatermesztési tervét 137,6 százalékra teljesítette (s ezzel ezen a téren sikeresen teljesíti a 7. ötéves tervidőszak első négy évére megszabott feladatot), valamint azt is figyelembe vesszük, hogy a hús- és tejtermelés sem alakul rosszul, akkor... Leczo István szintén bizakodó, de azért óvatosságra int. Azt mondja, várjuk ki a végét, akkor okosabbak leszünk.- Az előttünk álló ősz még sokat változtathat az eddigi mérlegünkön. Az például már most is tudott, hogy a százhektáros szőlőskertünk nem hoz annyit a „konyhára“, mint amennyit vártunk tőle. Némi lemaradás várható a paradicsomtermesztésben is. A 25 hektár dohányt nagy munka lesz idejében begyűjteni, ugyanakkor munkaigényes lesz az almaszüret, a cukorrépa-betakarítás, a szemes kukoricából 714 hektár termését kell begyűjteni, sok függ a napraforgótól, a sertéshizlalásban továbbra is tartani kellene az 51 dekagrammos napi súlygyarapodást... Ha pedig tovább akarunk haladni a mostani úton, s mi valóban ezen akarunk menni, akkor az őszi talajművelésre, valamint a vetésre és a többi tennivalóra is jól oda kell figyelni. Legalább úgy, mint tavaly, meg az idei esztendő eddigi részében... Legyen jó a folytatás is! GAZDAG JÓZSEF ■■ HB 8 8 v Leczo István, a Királyhelmeci Állami Gazdaság igazgatója A paradicsom szüretelését korszerű gépekkel végzik. (A szerző felvételei)
