Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-10-12 / 41. szám

G épiparunk kivitelére évente legalább egyszer odafigyel az ország, mégpedig a bmói nem­zetközi vásár jóvoltából. A rendez­vény azontúl, hogy keresztmet­szetet ad gépiparunk legújabb fej­lesztési irányzatairól, betekintést nyújt e hagyományosan fontos népgazdasági ágazatunk kiviteli helyzetébe is. Legutóbbi vásári lá­togatásom során két külkereske­delmi vállalatunk - az Intersigma és a Motokov - szakembereinél érdeklődtem afelől, miként alakul az utóbbi időben a Sigma szivaty- tyúk és a Tatra tehergépkocsik exportja. AZ ÁR CSAK NEGYEDRANGÚ Az Olomoucból irányított Sigma konszern fennállása óta ebben az évben bonyolítja le a legnagyobb volumenű kivitelt: 2 milliárd 700 millió korona értékben. Mégis vál­tozatlanul érvényes, hogy a ter­mékeik iránti kereslet meghaladja a kínálatot, vagyis minden meg­rendelésnek nem tudnak eleget tenni. Legalábbis egyelőre nem. A konszern kiviteli feladatait az Intersigma vállalat végzi. Miroslav- Nyilvánvalóan a legnagyobb felvevő piaca azonban a Szovjet­uniónak van...- Oda exportáljuk termékeink döntő hányadát. Az idén egy újabb szerződést írtunk alá, amely sze­rint hatvanhat szivattyúállomást szállítunk a Szovjetunióba, bekap­csolódva ezzel az élelmiszerprog­ram megvalósításába. Konszer­nünk összesen háromezer szi­vattyútípust állít elő. Egyébként a Szovjetunióval, az NDK-val és Lengyelországgal az érvényben lévő szakosodási egyezmények alapján bonyolítjuk le az egyes szivattyútípusok kivitelét és beho­zatalát. Más szocialista országok­ba - Magyarország, Kuba, Romá­nia - szintén szállítunk. Fokozato­san átállunk a sokoldalú együtt­működésre, mégpedig a dugaty- tyús és búvárszivattyúk területén.-A nem szocialista országok közül leginkább hova irányul a ki­vitel?- Szivattyúkból a fejlődő orszá­gokba, szerelvényekből viszont a fejlett tőkés államokba szállítunk többet. Maradjunk azonban a szi­vattyúknál. Afrikában Egyiptom, Szudán, Kenya és Nigéria. Dél­készülök iránt van igény. Ismerik előnyeiket; hatékony paraméte­rek, jó szerviz, megbízható üze­melés, s ha kell, kézzel is kezelhe­tők. A szocialista piacra többnyire az energetikában, a vegyiparban és vízgazdálkodásban használa­tos szivattyúkból exportálunk. A fejlett tőkés országokba fele-fele arányban jut a fogyasztók és az ipar számára gyártottakból.- Területi megoszlásban, eset­leg arányokban kifejezve, milyen •változások észlelhetők az utóbbi időszak kivitelében?- Ilyen szempontból nagyobb változásokra nem került sor, mind­össze a választékban vannak arányeltolódások. Tartjuk magun­kat eddigi piacainkon.- És közben újakat is sze­reznek?- Előfordul. Afrikai felderítő utunk során például betörtünk Ke­nya és Zambia piacára. Aránylag új kiviteli terület Szingapúr, Ma­laysia és Thaiföld.- Az Intersigma a világ nyolcvanöt országába exportál. A kivitelnek hányad része szi­vattyú? Vízmedence és környéke - Sigma termékekkel KIVITEL - KÜLKERESKEDŐI SZEMMEL Cerny kereskedelmi és integráció­ügyi igazgató mondja:- A világgazdasági válság nagy konkurrenciaharcot okoz a világ­piacokon, ahol elsősorban a ter­mékek műszaki színvonala, minő­sége és szállítási határideje szá­mit. Az ár csak negyedrangú. Min­denképpen sikernek könyvelhet­jük el, hogy az ilyen feltételek között is megtartottuk kivitelünk jó színvonalát.- Ez manapság nem akármi­lyen eredmény, mert a felvevő piacon, különösen a fejlődő orszá­gokban, az exportőr szempontjá­ból eléggé kedvezőtlen helyzet alakult ki...- A fejlődő országok többsége eladósodott, az exportból szárma­zó hasznuk még arra sem elegen­dő, hogy a korábban felvett hitelei­ket törlesszék belőle. Ebben a helyzetben ezek az államok visszfogják fejlesztési programjai­kat és jóval kevesebbet vásárol­nak külföldön. Ezért új lehetősé­gekkel kell próbálkoznunk. Olya­nokkal, amelyek mindkét fél szá­mára előnyösek, s nagyobb anya­gi ráfordítások nélkül növelik a kül­kereskedelmi forgalmat. Ilyen te­kintetben kedvezően alakul az árucsere kölcsönös bővülése az afrikai Mali Köztársasággal.- Külföldön értékesített termé­keik választéka eléggé széles. Ezért konkrétabb vizekre evezve, beszéljünk a hagyományos szi­vattyúk exportjáról.- Ezekre a szivattyúkra és az öntözőberendezésekre éppen a fejlődő országokban lenne a leg­nagyobb szükség. Ma már a lát­szólag jelentéktelen üzletet is megkötjük, mert tudatában va­gyunk annak, hogy bármelyik jól bevált szivattyú kaput nyithat az újabb potencionális megrendelők felé. ­Amerikában Ecuádor, ahol az Ek- vasigma többcélú csehszlovák- ecuádori társaság képvisel ben­nünket, Bolívia, Kolumbia és Uru­guay, Ázsiában pedig India, Bang­lades, Vietnam, Irak és Irán a leg­nagyobb megrendelőink. Svédor­szágban a Skansigma részvény- társaság közreműködésével va­gyunk jelen. Ezen kívül az NSZK, Olaszország, Franciaország, Spa­nyolország és Nagy-Britannia tar­tozik jelentősebb tőkés vásároló­ink közé.- Hol milyen szivattyútípusok a keresettebbek?- A fejlődő országokban első­sorban a kisfogyasztók számára- Huszonöt-harminc százaléka mindenképpen. NINCS KÉT EGYFORMA MEGRENDELÉS Tatra tehergépkocsik sorakoz­nak a Motokov pavilonja előtt. A legújabb típus különféle változa­tai. Ezek exportjáról érdeklődtem az emeleti irodában, ahol a külke­reskedelmi vállalat 77-es számú kereskedelmi csoportja tartotta üzletkötési tárgyalásait. Elöljáróban néhány adat. Ha­zánk tavaly 21 ezer darab teher­autót exportált. A Tatra típusból ötezret a szocialista országokba, ezren felül pedig a nem szocialista piacra.- Jelenleg eléggé nagy értéke­sítési nehézségekkel találjuk ma­gunkat szemben - avat a témába Václav Koukol, a csoport mened­zsere. - Ezért a vetélytársak min­den lehetőséget megragadnak, csakhogy piacot szerezhessenek a többiek előtt. Gyakorlatilag már 1973 óta tart ez az állapot a teher­gépkocsi- s egyáltalán a járműipa­ri piacon, s ki tudja, meddig folyta­tódik még.- Milyen kiviteli esélyei vannak a jóformán új Tatra 815-ös tí­pusnak?- Mindössze másfél éve, 1983. április 1-tól exportáljuk. Négy hó­nappal sorozatgyártásának meg­kezdése után tehát már külföldön is megjelent. Fokozatosan 36 vál­tozata készül el, de ennél többre is van lehetőség. Valamennyi szo­cialista országba szállítjuk. A kivi­telt mindenhol komoly előkészítő munka előzi meg, amelyből mind a kereskedők, mind a termelők kiveszik részüket. Mindenféle tak­tikázás nélkül, teljes alaposság­gal, bármilyen országról legyen szó. Nyugat-Európába is szállí­tunk: az NSZK-ba, Franciaország­ba, Hollandiába. Megrendelőink közé tartozik Afganisztán és Szíria is.- Legfontosabb célkitűzéseik?- Teljesíteni a KGST-államok számára vállalt kötelezettségein­ket, megtartani a tőkés országok­ban eddigi piacainkat és jobban ráhangolódni a fejlődő országok­ra, hiszen a Tatra terepjáró gép is, több változata éppen ezekbe az országokba készült.- Traktorexportőröktől hallot­tam valaha, hogy a megrendelő szempontjából az lenne a legjobb, ha más gépet szállítanának a fej­lett ipari államokba és mást, ke­Tatra vezetőfülkék - más-más változatban (Szénási György felvételei) vésőé összkomfortos berende­zéssel ellátottat ’a fejlődő orszá­gokba. Miként van ez a teherautók esetében?- Egyáltalán nem érvényes. Nagyon szigorú előírások dönte­nek erről minden ország területén. Ezekhez igazodni kell. S nem le­het ilyesfajta különbséget tenni, mert a vetélytársak gépei szintén sokfelé megfordulnak. Különben sincs két egyforma megrendelő. Mindegyik ország valamilyen sajá­tossággal lép elő, s mi ezt a kíván­ságát kénytelenk vagyunk teljesí­teni. Az is üzlet már számunkra, ha egy teherautó iránt van igény. Tavaly például Új-Zélandnak szál­lítottunk egyet, persze sokkal ru­galmasabb szervizszolgálattal, mint egyébként.- Apropó, szerviz. Milyen a Tat­ra szerviz külföldön?- A szavatossági idő alatt a kö­zeli országokba egyenesen a Tat­ra gyárból szállítjuk a pótalkatré­szeket. Messzebbi tájakon ké­szenlétben raktáron vannak, ahol egy szakember vár az esetleges meghibásodókra. Évente csupán hazánk területén 350 szakembert képezünk ki, akik aztán a szervíz­hálózatban dolgoznak tovább és fokozatosan átadják ismeréteiket másoknak is. Arra törekszünk, hogy szoros kapcsolatunk alakul­jon ki a tehergépkocsi használói­val, visszajelzéseik ugyanis sokat jelentenek számunkra.- Akadnak új piacai a Tatra te­hergépkocsinak?- Afganisztán és Egyiptom min­denképpen ide tartozik. Újra szál­lítunk Mozambikba, teljesen új pi­acnak számít Algéria és Dánia is. Inkább azonban az a jellemző, hogy egy-egy ország bizonyos időközökben - gépparkja felújítá­sa során - ismét igényt tart teher­gépkocsijainkra. Utólag megtudtam, hogy az idén és jövőre kétezer darab Tatra 815-őst szállítunk Kínába, újabb százötvennel több kerül Francia- országba és az NSZK-ba. És mindez a vásáron aláírt szerződések alapján történik majd. J. MÉSZÁROS KÁROLY Láthattad, mire képes az ember! Előtted lett egyre nagyobb az előbb még csak öklömnyi golyó, előt­ted lett kancsó az izzó, for­mátlan üvegmasszából, előtted csapódott be a vil­lanykemence ajtaja, magá­ba zárva szív, tüdő, szem és kéz alkotását. Mindent láthattál! A Cseh Úveg '84 című prágai kiállításon a szemed előtt születtek a karcsú poharak, a tömzsi korsók, a magas, hosszú nyakú vázák; láthattad hogy virágzik ki az üvegtál a homokkőkorong alatt, s addig csodáltad az üveg­festő munkáját, ameddig csak akartad. Novy Bor, Svétlá nad Sázavou, Lednické Rovné és Chlum u Treboné, ha­zánk leghíresebb üveggyá­rai adtak egymásnak ran­devút a fővárosban. A Lö- portoronnya! szemben álló U Hybernű kiállítási palotá­ban egész nyáron át volt mit nézniük az érdeklődők­nek. Valóságos üveggyárrá változott a földszinti kiállító­terem, ahol a gyártás összes folyamatát láthatta az ember. A legtöbben per­sze az üvegfestök asztalai előtt ámuldoztak. Zdena Kolőová, a Novy Bor-i üveggyár dolgozója reggel­től estig közönség előtt fes­tette aranyszájú padlóvá­záit.- Nem unja még? - kér­deztem tőle egy szombati napon, valamikor öt óra tájban. • Még nem tudni, mi lesz a narancs- sárga üveggo­lyóból Uii&iMl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom