Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-10-05 / 40. szám
ÚJ szú 21 1984. X. 5. A szocialista országok ÉLETÉBŐL Az Agra-Film alkotásai Az NDK-ban 25 esztendeje játsszák rendszeresen az Agra- Film alkotásait. A stúdió a mezőgazdasági filmek gyártója. Még az ötvenes évek végén történt, hogy a Lipcse melletti Markkleebergben rendezett hagyományos Ágra mezőgazdasági kiállításon dolgozó szakemberek egy csoportja amatőr keskeny- filmet készített „Gazdagságunk az erdő“,címmel. Az első kísérlet éppúgy kedvére volt az alkotóknak, mint a közönségnek, a kiállítás látogatóinak. A lelkes amatőrök ezért elhatározták, hogy együtt maradnak és a jövőben is forgatnak mezőgazdasági témájú filmeket, olyanokat, amelyek az agrártechnikai újdonságokat propagálják. Nos, ebből a kísérletből nőtt ki az Agra-Film, amely ma NDK- szerte ismert vállalat. Pedig a stúdió nem nagy, az alkotó kollektíva mindössze 22 tagú. Ez a kis stáb azonban évente 12 filmet készít a mezőgazdasági termelés aktuális kérdéseiről. Egy- egy film időtartama nem haladja meg a 30 percet sem, de tartalmukra érdemes odafigyelni. A szerkesztők és a rendezők: szakemberek. Olyan filmesek, akik maguk is sokáig dolgoztak a mezőgazdaságban. A forgatókönyvírók pedig minden esetben ismert mezőgazdászok, neves tudósok, agrármérnökök, az NDK Mezőgazdasági Akadémiájának szakemberei. Az Agra-Film, kevés kivételtől eltekintve, olyan alkotásokat készít, amelyeket a falusi dolgozók legszélesebb táborának szánnak. A filmet szívesen vetítik le brigádgyúléseken, és sokaknak az a véleménye, hogy ezek az alkotások megkönnyítik, elősegítik a mezőgazdasági munka megtervezését. Az elsődleges cél az, hogy az Agra-filmekkel segítségére legyenek a háztáji gazdaságok tulajdonosainak és a hobbykertészeknek. Azoknak például, akiknek kedvük támad, hogy méhészkedjenek, házinyu- lat vagy baromfit tartsanak, szintén útmutatást nyújtanak a rövid, velős tartalmú kisfilmek. Az Agra-Film termései mindezen túl napra kés?en tájékoztatják a nézőket az NDK mezőgazdaságának eredményeiről, feladatairól és jövőjéről. Az NDK filmforgalmazó vállalata jelenleg az Agra-Film 60 darabját tartja a filmszínházak, továbbá a művelődési házak, mezőgazdasági körök mozijainak műsorán. Az egyik film tavaly a spanyolországi Zaragozában, a Mezőgazdasági Filmek Nemzetközi Fesztiválján elnyerte a zsűri tiszteletdíját. EL COBRE MÚLTJA ÉS JELENE Kuba keleti partvidékén terül el az a nevezetes település, amelynek közelében három évszázaddal ezelőtt rézbányát nyitottak a gyarmatosítók. A falu is erről kapta a nevét - El Cobre (magyarul: réz). Sanyarú körülmények között élt itt a bányásznép, gyakoriak voltak a sztrájkok, lázadások. Az sem véletlen, hogy az itteniek az elsők között indultak harcba a Batista-dikta- túra ellen.' A bányászmunka ma sem könnyű, különösen az olyan érc kitermelésénél, mint a réz, amely a vas után a legszilárdabb fém, s amely nehezebb, mint a nikkel és keményebb, mint az arany vagy az ezüst. Persze a mai munkakörülményeket össze sem lehet hasonlítani a régivel. Jelenleg még a föld alatt dolgoznak a bányászok, de a kilencvenes években már valószínűleg megkezdik a külszíni fejtést is. Ma a rézkoncentrátum 18 százalékát a szocialista országokba exportálják. A rézexportból Kubának 1982-ben egymillió dolláros bevétele származott. A bányaüzemben 180 ezer tonna rezet termelnek ki 800 ezer tonna szikla megmozgatásával. Az üzemben több mint 300 bányász és 49 technikus dolgozik. Az egyszerűbb, kisebb gépeket maguk készítik, s a javításokat is maguk végzik, ötletes munkájuk eredménye az az ércosztályozó berendezés, amelyből hármat más bányák részére adtak át. Nemcsak a bánya korszerűsödik, a városka is napról napra fejlődik. Ma itt természetes a villanyvilágítás, a folyóvíz. Felépült egy 800 ágyas kórház, az óvodákban 100 gyermeket gondoznak a szakképzett óvónők. A településen több általános és középiskola működik, van mozi és szociális központ. A rézvároska dolgozói jelenleg egy bányászati múzeum felállítását tervezik. A budapesti Erdőgazdálkodási Tudományos Intézet dolgozói új gépet fejlesztettek ki, amely kiküszöböli a kitermelt fával végzett nehéz munkálatokat. Az új gép alapját egy szovjet traktor képezi, amelyre korongfűrésszel ellátott magyar gyártmányú hidraulikus kart szereltek. Az új gépet nemrégen próbálták ki a Zala megyei fafeldolgozó üzemben. FORRÁSOK: ÖSTK, BUDAPRESS, MONCAME, PRENSA LATINA, PANORAMA, INTERPRESS A FUMOS - A KGST SZÁMÁRA A Riga közelében levő Adazsi kolhoz mellett nemrégen új bölcsőde nyílt, amelyben a legkedvezőbb feltételeket teremtették meg a gyermekek harmonikus fejlődéséhez. A „Patakocska" nevű bölcsődében többek között télikert és élősarok található, ahol a gyermekek kis állatokat és virágokat gondoznak, továbbá úszómedence és zeneosztály is van itt. Képünkön a bölcsőde télikertje látható. Skierniwice ipara 1945-ben mindössze egy kis műhelyből állt, ahol a környékbeli parasztok szerszámait javították. Azóta negyven év telt el, s a kezdetleges üzemecske igazi gyárrá alakult át. A Fu- mos öntödei Berendezések Gyára ma jól ismert külföldön is, elsősorban a KGST-orszá- gokban. , A 700 dolgozót foglalkoztató üzemben ma különleges mérőműszereket és ellenőrző berendezéseket gyártanak a kohó- és fémművek részére. Keresett termékeik az öntési folyamatot ellenőrző automati- kák, a cseppfolyós üzemanyag fizikai jellemzőinek mérését végző berendezések és más ötletes konstrukciók. A cikkek állandó vásárlója a Szovjetunió, Csehszlovákia, az NDK, Bulgária, Magyarország, Mongólia és Kuba. De vásárolják a Fumos-termékeket a fejlődő és a tökésországok is. A Fumos alkalmazottai az idén két fontos megrendelés teljesítésére összpontosították figyelmüket. A Szovjetunió számára folyékony fém tárolására alkalmas üstökből készítenek sorozatot, az NDK részére pedig már átadtak egy vas- és acélöntődéi pneumatikus szállítóberendezést. A vállalat dolgozói a Lengyel Népköztársaság fennállásának 40. évfordulója tiszteletére több felajánlást tettek. Elhatározták ennek keretében, hogy meggyorsítják a szocialista országok részére készülő berendezések szállítását. Mongol-szovjet gazdasági kapcsolatok A mongol népgazdaság fejlesztéséhez szükséges gépeket, berendezéseket, üzemanyagot kezdettől fogva a Szovjetunió szállította az országnak. Mongólia eleinte ugyancsak a Szovjetuniótól kapta a fogyasztási cikkek nagy részét is. Egészen az ötvenes évekig a Szovjetunió volt Mongólia egyetlen külkereskedelmi partnere. Az árucsereforgalom keretében a Szovjetunió ma 40 ezer terméket szállít Mongóliának, az ország tartós fogyasztási cikk igényének 50, gépszükségletének 90, továbbá kőolaj- és hengerelt acél szükségletének 100 százalékát. Mongólia jelenleg az áruforgalmának 80 százalékát a Szovjetunióval bonyolítja le. A hagyományos exportcikkek - szőnyeg, bőráru - mellett a mongol köny- nyüipar új termékekkel is jelentkezik. Ilyen a finom kötöttáru, a gyapjú és a teveszór ruházati cikkek. Az exportlistán újabban megjelentek a mongol bányászati termékek is, a réz-molib- dén koncentrátumok, a fluorpát és más fontos ipari nyersanyagok. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1 .Rejtvényünkben Jan Pilar: DU KL A című verséből idézünk; az idézet első sora. 14. Kikötőváros Franciaországban. 15, Vérszivó rovar. 16. Magyar színész volt. 17. Szekundum. 18. Méhlakás. 19. A radon jele. 20. Kopja része! 21. Hogyishívják. 23. Vissza: aktuális. 24. Határozói rag. 26. Kóros képződmény, névelővel. 29... tüze, fényjelenség. 30. Azonos betűk. 32. Az idézet második sorának befejező része. 34. Elégtelen. 36. Azonos magánhangzók. 37. Vércsatornája. 38. Hangtalanul zúz! 39. Angol utazó. 41. T. Z. Á. 43. Reszelés. 45. Apa jelzője. 46. Hangszer. 48. A fának is van. 50. Jugoszláv politikus volt. 51. Magyar énekesnő (Teréz). 54. Hangsor. 55. Jugoszláviai város Dalmáciában. 57. Város az Anatóliai-fennsíkon. 59. Részvénytársaság. 60. Tompor. 62. Vízforrás. 63. Hiányos vita. 65. Az ezüst jele. 66. Egyik oldal. 68. Továbbítok. 70. Dolgozik - latinul. 73. A lég- tömlős kerékpár-gumiabroncs feltalálója. 74. Weber rövidítése. FÜGGŐLEGES: 1. Római egy. 2. A trícium és a kalcium jele. S. A láb első felülete. 4. A szóban forgó dolog alá. 5. Hazáját szerető ember. 6. Jég - németül. 7. Gésa azonos hangzói. 8. Síp peremei. 9. Ilyen szó is van. 10. Norvég királyok. 11. Vissza: gléda. 12. Város a Kirgiz SZSZK-ban. 13. Norvég írónő. 16. Az idézet második sora. 17. Az idézet első sorának befejező része. 21. Egységbe sorol. 22. Eleven. 23... de France. 25. Lovasroham. 27 Becézett női név. 28. Az ittrium és a rénium jele. 29. A német munkásmozgalom vezető személyisége. 31. Zúz. 33. Kellemetlenség. 35. Franciaországi város. 38. Traktor-márka. 40. Utca egyik oldala. 42. Lengyel királyok. 44. Német névelő. 47. Csillagkép. 49. Kazettában van! 51 Információ. 52. Rag. 53. Kelet - latinul (ék. f.). 56. Japán író. 58. Női név. (ék. f.). 61. Város Törökországban. 64. Kutyafajta, névelővel. 66. Tolldisz. 67. Izgalom. 68. Háziszámyas (ék. h.). 69. A KGST országok közös vasúti teherkocsiparkja, rövidítve. 71. Cigaretta-márka. 72. A lantán jele. 73. Igen - oroszul. A szeptember 21 -én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: 1. „Ki semmitől se tart, Túlbecsüli magát.“ 2. „A bajra enyhülés olykor, ha elbeszélik.“ Könyvjutalomban részesülnek: Szakái Lilla, Kassa (Kosice), Szabó Györgyné, Léva (Levice), Duba Mária, Ipolyság (Sahy), Kovács Ján, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Szemes Tamás, Komárom (Ko- márno).
