Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-28 / 39. szám

júj szú 21 A szocialista országok ÉLETÉBŐL Részvétel az INTERELEKTRO munkájában A KGST-tagországok 1973- ban alakították meg az INTER­ELEKTRO szervezetet, amely az elmúlt tíz évben az elektrotechnikai ipar területén a gazdasági-tudományos -technikai együttműködés je­lentős szervévé fejlődött. Az alapítók a Szovjetunió, Bulgá­ria, Magyarország, az NDK, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia voltak, míg Ju­goszlávia 1975-ben lett a tagja a nemzetközi szervezetnek. Az INTERELEKTRO- amelynek kilenc munkacso­portjában a tagországok leg­jobb elektrotechnikai szakem­berei dolgoznak - közreműkö­dik a nemzeti tervek egyezte­tésében, javaslatokat tesz kö­zös termeléstervezésre, segit a kölcsönös szállítások meg­szervezésében, a szakosodás és az együttmüköödés bővíté­sében. A bolgár elektrotechnikai ipar gyors ütemű fejlődését is ez az együttműködés, az erők összefogása, integrálása tette lehetővé. Az ország jelenleg az együttműködés keretében zaj­ló export 10 százalékát adja. Bulgária főként a numerikus vezérlésű szerszámgépek és az ezeket előállító komplett üzemek készítésére szakoso­dott. Ezzel az ország az elekt­rotechnikai ipar egyik új, sokat ígérő ágazatának fejlesztésé­hez járul hozzá. Bulgária számos villamos­ipari terméket gyárt és szállít a nemzetközi szervezetben egyesült partnereinek, igy pél­dául a Szovjetunióba teljes transzformátortelepeket, kap­csolóberendezéseket, ugyan­ide, valamint az NDK-ba, Ro­mániába és Csehszlovákiába transzformátor feszültségsza­bályozókat. Ugyanakkor a sa­ját ipara fejlesztéséhez turbo- generátorokat, villanymotoro­kat, szigetelőanyagokat és fél­vezető készülékeket kap a tag­országoktól. Eredményes külkereskedelem a szocialista országokkal Az idén tovább növekszik a lengyel külkereskedelemben a szocialista országok áruszál­lításának az aránya. A szocia­lista országokból származó im- portelöirányzat értéke 8 milli­árd 744 millió rubel. Ez 555 millióval több, mint tavaly volt. Hasonló a helyzet az exporttal is. A szocialista országokba irányuló lengyel exportnak el kell érnie a 8 milliárd 066 millió rubelt, amely 484 millióval több a tavalyi kiviteli értéknél. Len­gyelország azonban várhatóan még ennél is nagyobb bevételt szerez a szocialista exportból. Az utóbbi évekhez viszo­nyítva jelentősebb változások­ra lehet számítani Lengyel- ország és a szocialista orszá­gok kereskedelmi forgalmának a mérlegében. A Szovjetunió­val bonyolított árucserében to­vábbra is tetemes egyensúly- hiány áll fenn az export, és az import között. Az import meg­haladja a 700 millió rubelt, s Lengyelország adóssága az év vége felé nagyjából 4 milli­árd rubel lesz. A többi szocia­lista ország viszonylatában azonban - eltérően az eddigi évektől - egyensúlyba kerül a forgalom. Az import összege: 3 milliárd 044 millió, az export­tá pedig 3 milliárd 066 millió rubel. A szocialista partnerek szempontjából előnyös válto­zás elsősorban abból adódik, hogy Lengyelország 1983-hoz viszonyítva 62 százalékkal nö­veli az idén építőipari szerelési szolgáltatásainak exportját, s 17 százalékkal emeli a villa­mosgépipari cikkeinek a kivi­telét. A lengyel termékek és szol­gáltatások exportjában a leg­magasabb - 16 százalékos - a növekedés Csehszlovákia, 12 százalékos az NDK és több mint 10 százalékos Magyaror­szág felé. A Vinnyica (Szovjetunió) - Albertirsa (MNK) 800 kilométeres távolságú villanyvezeték 1979 óta köti össze a Szovjetunió déli energetikai rendszerét a KGST európai tagországainak energeti­kai rendszereivel. Felvételünkön a.vezeték magyar szakaszának albertirsai végállomása látható. Az energia innen tovább halad Csehszlovákiába, az NDK-ba és a Bolgár Népköztársaságba FORRÁSOK: ÓSTK, BUDAPRESS, SOFIAPRESS, INTER- PRESS, MONCAME, AGERPRES Urbanizáció - lakásprogram A szocialista építés évtize­dei gyökeresen megváltoztat­ták Románia településszerke­zetét, urbanisztikai arculatát. Rendezetlen kisvárosok váltak ipari központokká, eldugott ta­nyai települések fejlődtek je­lentős mezőgazdasági centru­mokká. A városiasodással együtt járt a víz, a villany beve­zetése, a közművesítés, to­vábbá a művelődési, iskolai központok kiépítése. Romániában 1951 és 1981 között 243 milliárd lejt fordítot­tak lakásépítésre. Ennek 55,1 százalékát állami alapokból fi­nanszírozták. Ebben az idő­szakban összesen 2 millió 490 ezer lakást adtak át rendelteté­sének, az ország jelenlegi la­kásállományának 63 százalé­kát. így mintegy 15 millió városi és falusi polgár - a lakosság­nak mintegy a kétharmada - jutott magasabb komfortfo­kozatú, kényelmes lakáshoz. A városi lakosság részará­nya napjainkra az 1948. évi 23,4 százalékról 50 százalékra emelkedett. A főváros és a megyeközpontok évről évre bővülnek, s az ország különbö­ző területein új városok, tele­pülések keletkeznek. Fejlődött ■ az oktatás, az egészségvédelem és a kultúra is. Az állami költségvetés szo­ciális és kulturális kiadásai az 1950. évi lakosonként 211 lej­ről 1983-ra 3654 lejre növe­kedtek. A beiskolázott lakos­ság a 2,4-szeresére, a mozilá­togatók száma több mint 4- szeresére nőtt, s a könyvtárak állománya meghétszerezödött. A wroclawi Polar üzem, amelyet 1952-ben alapítottak, a mosógépek és hűtőszekrények egyedüli gyártója a Lengyel Népköztársaságban. 6800 ember dolgozik itt, 47 százalékuk nő. Képünkön a termékek végső szerelése látható Mongólia eredményei - számokban A Mongol Népköztársaság fővárosa, Ulánbátor fejlesztésére az utóbbi évtizedekben is jelentős összegeket fordítottak, de az idén a beruházások értéke eléri az 1,6 milliárd tugrikot. Ebben az évben kezdi meg működését az M-4-es, az ország legnagyobb hőerőműve. Üzembe helyezik az új kenyér- és finompék- árú kombinátot, amelynek napi 120 tonna lesz a teljesítménye. A naponta 900 tonna tejet és tejterméket előállító tejüzem mellett egy teljesen automatizált malommal is bővül az élelmiszeripari gyárak sora. Az ulánbátori fejlesztéseken, az energetikei és élelmiszeripari beruházásokon kívül gondot fordítanak a lakásépítésre is. 1984-ben 2 500 család költözhet új otthonba. Az eredmények további növelését ígérik azok a munkaversenyvál- lalások, amelyeket a mongol dolgozók a népköztársaság kikiáltásá­nak 60. évfordulójára tettek. A versenyben a dolgozók 96 százaléka vesz részt. Tervük, hogy a bruttó ipari termelési célkitűzéseket 46 millió tugrikkal teljesítik túl. A népgazdasági terv túlteljesítését célozzák a mezőgazdasági dolgozók felajánlásai is, amelyek főleg az állattenyésztés fejlesztését segítik elő. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk­ben Szép Ernő: Ezüst napsütés­ben című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: U, O). 14. Menyasszony. 15. Peru fővárosa. 16. A héber legendák­ban egy gonosz szellem neve. 17. Küzdősport. 19. Dánia autójelzé­se. 20. Kelta nép tagja. 22. Óger­mán rovásírás. 23. Város Francia- országban. 25. Sem - szlovákul. 26. E napon. 28. Roló fele. 30. Maláji tör. 32. Az európium vegy- jele. 33. Női név. 35. I. S. B. 37. Tüzes. 39. Kikötőváros Japánban. 40. Angol írónő. 42. Ritka fiúnév. 46. A nikkel és a berillium jele. 47. Arany János műve. 48. Vissza: pörk. 50. Amerikai feltaláló. 52. Francia író. 53 __ Ellington, dzsesszzon gorista. 54. Totó köze­pe. 56__Madrid, sportegyesület. 58 . Vissza: strázsa. 59. Szovjet repülőgépek jelzése. 60. Város Ausztriában. 62. Alakzat - szlová­kul. 63. Magyar balett-táncosnő volt. 65. Európai főváros. 67. Az argon jele. 68. Fiatalkorúák ban­dája. 70. Megtévesztés. 72. Elő­csarnok. 73. Duplán halandzsa. 75. Az idézet második sora (zárt betűk: Á, F). FÜGGŐLEGES: 1. Rag. 2. Zárká­ban van! 3. Vulkáni kürtő. 4. Fátlan sikság Dél-Amerikában. 5. Város Japánban. 6. Madame rövidítése. 7. Kötőszó. 8. Sokszori. 9. Izland autójelzése. 10. N. M. B. 11. Női név. 12. Város Olaszországban. 13. Vegyi elem. 18. Cső - szlová­kul. 19. Cseh költő. 21. Az idézet harmadik és negyedik sora (zárt betűk: E, T, E, E). 24. A francia Riviéra egyik városából való. 27. Régi orosz hosszmérték. 29. Csendet parancsoló szó. 31. Pán­célfalú rekesz. 34 __-hall, varieté. 35 . Az ENSZ egyik szervezete. 36. Balga. 38. Város Japánban. 40. Földtörténeti korszak egy réte­ge. 41. Ami nincs megengedve. 43. Formai. 44. Gárdonyi Géza népszínműve. 45. A kén és a diszprózium jele. 49. Ókori föní­ciai napisten. 51. Évszak. 53. Ok­talan. 55. Olasz költő. 57. Iráni város. 58. Magyar operaénekes­nő. 61. Ilyen út is van. 63. Meg­győződéssel hisz valamit. 64. Rab Helyét átadta türelmetlen ősznek, s mindent, mi zöld volt fagyos dér takar. jugoszláv sziget olasz neve. 66. Mutató névmás. 68. A gyorsulás mértékegysége a CGS-rendszer- ben. 69. Illetőleg rövidítése. 71. Kerti munkát végez. 72. Háló azo­nos hangzói. 74. Ady Endre név­jele. A szeptember 14-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Könyvjutalomban részesülnek: Franko Titus, Lédec (Ladice), Zachár Mária, Királyhelmec (Krárovsky Chlmec), Dúsa Etel, Dunaszerdahely (Dunajská Streda), Karika Vince, Csenke (Cenkovce), Jamrich Mária, Érsekújvár (Nővé Zámky). 1984. IX. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom