Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-07-13 / 28. szám
ÚJ szú A Szocialista Munka Hőse címmel kitüntetett Karl-Heinz Hübner által javasolt módszert az egész NDK-ban a szocialista munkaverseny olyan formájának tekintik, amely az üzemegységektől kezdve a minisztériumokig minden szinten alkalmazható. A Szovjetunióban iá elterjedt, s nálunk is követőkre talált, először a chropynei Technoplast vállalatnál a kromérizi járásban, majd pedig Szlovákiában a Hodrusa-Hámre-i Sandrik vállalatnál, a Poprádi Vagongyárban, a Brez- nói Hídgyárban, az ipolysági (Őahy) Piéta üzemben, valamint a presovi kpt. Nálep- ka Ruhagyárban. A Hodrusa-Hámre-i Sandrik vállalat termékei közé főleg különböző ezüstbevonatú készítmények, öt-, tíz- és húszliteres benzines kannák, robbanómotorokhoz használt levegőszűrők és alumínium söröshordók tartoznak, de gyártanak itt evőeszközöket, konyha- és zsebkéseket, ezüsttálcákat és kávéfőző készleteket is. A gyártási program 14 szakágazatában több mint 600 féle terméket készítenek. Ilyen feltételek között számos probléma is előfordul a termelésben, ezért honosuk meg itt is a ,,Közösen oldjuk meg- közösen döntünk“ elnevezésű mozgalom. Arról, hogy milyen alapelvek érvényesülnek ebben a mozgalomban, Ján Uram elvtárs, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke tájékoztatott.- A mozgalom lényege az - mondotta- hogy az élenjáró munkások és a termelést irányító vezetők közös felelősséget vállalnak a termelés irányításáért. A munkások tehát közvetlenül részt vesznek a termelési folyamatok irányításában. Figyelemmel kísérik a gépek működését, ellenőrzik a termékek minőségét, gondoskodnak a munkavédelemről és a munkahelyi rendről, a munkaidő hatékony kihasználásáról, valamint a termelés folyamatosságát biztosító feltételek kialakításáról. A mozgalomban résztvevők azonban nemcsak ellenőrzik a termelési folyamatokat, hanem javaslatokat is készítenek az észlelt fogytékosságok elhárítására. A havonta tartott munkaértekezleteken az üzemegység-vezetők és az illetékes igazgatóhelyettes részvételével rendszeresen megtárgyalják az egyes javaslatok elintézési módját. A munkások másolattal ellátott jegyzetfüzetbe írják a javaslataikat és észrevételeiket. Ezeket azonnal láttamoztatják a mesterükkel, aki közvetlenül gondoskodik a megoldásról, ha a probléma a hatáskörébe tartozik. Ha nem, akkor az üzemegység vezetőjéhez továbbítja a javaslatot, aki 10 napon belül választ ad az előterjesztőnek. Ha ő sem tud dönteni a kérdésben, akkor az igazgatóhelyettes elé terjeszti az ügyet. Az utóbbi ugyancsak 10 napon belül köteles válaszolni a javaslat szerzőjének. A munkások és a technikusok szoros együttműködése a termelési és technológiai problémák megoldásában, valamint a dolgozók részvételének az elmélyítése az irányításban a szocialista demokrácia gyakorlati megnyilvánulását tükrözi. Ondrej Sausa, a vállalati pártbizottság elnöke ezzel kapcsolatban megjegyzi:- Politikai szempontból az újítások irányításában sincs helye az ösztönös- ségnek és a véletlenszerűségnek. Ezért pártbizottságunk bizonyos rendszer bevezetését követelte meg a gazdasági vezetéstől és a szakszervezet üzemi bizottságától. Ebbe a rendszerbe tartoznak az újítók havi aktívaértekezletei, a vállalati igazgató irányelvei, valamint az újítók szakmai és politikai felkészítésére és továbbképzésére irányuló szervező tevékenység. Az újítók mozgalmának a tekintélyét az is növeli, hogy az újítók a szocialista munkabrigádok legjobb tagjai közül kerülnek ki. Emil Gregus munkás - a II. üzemegység szerelőműhelyéből - újítási javaslatot terjesztett elő a gombócgőzlő gép tökéletesítésére. Ezt eddig három részből készítették. Az újítás alapján az egyik rész, az ún. betét fölöslegessé vált, ami nemcsak anyagmegtakarítást jelentett, hanem többet is gyárthattak ebből a keresett nagyüzemi konyhai berendezésből, s ráadásul az új gépnek az áramfogyasztása is kisebb. Az anyagmegtakarítás értéke eléri az évi 100 ezer koronát, s a termelési ciklus 500 normaórával lerövidült.- Az újítások bevezetése ugyan jelentős anyagi haszonnal jár, de ez még nem minden - fejti ki nézetét Emil Gregus. - Azon a gyakorlaton is változtatni kellene, hogy az első dekádban a tervezett havi termelésnek csak a 15, a másodikban pedig körülbelül a 25 százalékát teljesítjük, míg a harmadik dekádra 60 százalék jut. Az ilyen hóvégi hájrázások és túlórázások természetesen a termékek minőségét is rontják. Ez a helyzet részben a termelés egyenlőtlen ütemű előkészítésének a következménye. így a hónap első tiz napjában elég sok az anyaghiány okozta veszteségidő, habár a munkások akarnának dolgozni, a hónap végén pedig sok a kapkodás, mert be kell pótolni a lemaradást.- Korábban a szerszámok gyenge minősége is sok problémát okozott - veszi át a szót Jozef Majer fémmunkás. - Most is előfordult, hogy a szerszámkészítők valamilyen gyenge anyagból készítették a szélező késeket, vagy nem edzették meg eléggé az élüket, így már az ötödik vágásnál tönkrementek. Pedig egy ilyen késnek ötszáz vágást is ki kellene bírnia köszörülés nélkül. Az esetet jelentettük Milan Kráf mesternek, aki a panaszunkat azonnal továbbította Jaroslav Fabik technológusnak. Az intézkedés nem maradt el, egy hónap múlva meg is jelentek a kifogástalan minőségű kések. Azelőtt az ilyen esetek orvoslása sokkal több időt vett igénybe, néha egy fél évig is eltartott. .. Stefan Povazan szerszámkészítő egy redukciós betét alkalmazására tett javaslatot, amely lehetővé tette a 3 mm átmérőjű szerszámnyelek befogását is a hazai gyártmányú EB-103-as csiszológépekbe. Az újító erről a javaslatról így nyilatkozott:- A szerszámkészítő részlegen nagy hiány volt az alakító és préselő szerszámok készítéséhez szükséges Bosch csiszolókból, amelyeket az NSZK-ból hoztunk be. A redukciós betét alkalmazása szükségtelenné tette ezt a behozatalt. Javaslatom alapján egy hónap alatt elkészítettük ezeket a betéteket, amelyek használata évi 30 ezer koronás megtakarítást eredményezett. Ehhez azonban a korábban előfordult veszteségidők megszüntetését is hozzászámíthatjuk. Javaslatot tettem arra is, hogy a meghibásodott alakító szerszámokat az utolsó munkadarabbal együtt hozzák vissza a szerszámkészítőbe, mert így könnyebben meg tudjuk állapítani, hogy hol és miért történt a hiba, s a javítást is gyorsabban el tudjuk végezni. Martin Demo, a III. üzemegység vezetője Aladár Vlcko esztergályos kezdeményező javaslatait dicséri.- Vlőko elvtárs felhívta a figyelmünket a pontatlanul működő tokmányokra. Mindegyiket megvizsgáltuk, s a hibásakat, amelyek „dobáltak,“ újból átköszörültük, kijavítottuk. Az intézkedést követően lényeges mértékben javult az esztergályosok munkája és készítményeik minősége. A részlegünkön bevezettük a nagyobb méretű fúrók javítását is, az erre a célra szolgáló köszörű főjavítását szintén Vlcko elvtárs figyelmeztetése alapján végeztük el. A dolgozók megbecsülik a gépeiket, körültekintően bánnak velük, ami annak is tulajdonítható, hogy minden gépnek egy táblán van feltüntetve az értéke és kezelőjének a neve. A gépről való gondoskodásnak ez is egy sajátságos tükre. Eleinte egyesek kételkedve fogadták a „Közösen oldjuk meg - közösen döntünk“ mozgalom bevezetését, hiszen a dolgozók a termelési értekezleteken is előterjeszthetik észrevételeiket, javaslataikat. Igen ám, de a termelési értekezletek gyakran túl sok kérdéssel foglalkoznak, nem kerül be minden a jegyzőkönyvbe, egyes apróságokról meg is feledkeznek, esetleg egyesek helytelenül fogják fel a problémákat, felületesen kezelik azokat. Néha a személyi érdekeltség, a rugalmasság és az operatív cselekvés is hiányzik a termelési értekezleteken felvetett problémák megoldásában. A „Közösen oldjuk meg - közösen döntünk“ mozgalom áthidalja ezeket a hiányosságokat, mert a felmerülő kérdéseket a szakember szemével közelíti meg, s a dolgozókat a munkához való kommunista viszonyulásra neveli. Ján Mikula mérnök, a Hodrusa-Hám- re-i Sandrik vállalat igazgatója így foglalja össze az elért eredményeket:- A 7. ötéves tervidőszakban mintegy 80 millió korona értékű hasznot várunk a komplex szocialista racionalizációtól és a műszaki fejlesztéstől. A „Közösen oldjuk meg - közösen döntünk“ mozgalom a termelés minden területére kihat, nagy segítséget nyújt a műszaki fejlesztéshez, a normák képzéséhez, a munka- és a technológiai fegyelem megtartásához, a termékek minőségi színvonalának emeléséhez, a nyers- és az alapanyagok, valamint a munkaidő hatékonyabb felhasználásához, a munkaszervezés tökéletesítéséhez, s nem utolsósorban a munkahelyi rend következetes megtartásához. Vállalatunk dolgozói tisztában vannak e mozgalom jelentőségével, amely elsősorban az irányításban való fokozottabb és konkrét részvételüket biztosítja. Az egyes újítók naponta kapcsolatban vannak az illetékes mesterekkel, üzemvezetőkkel. Ezért esősorban arra kell helyezni a súlyt, hogy a munkások észrevételei, javaslatai, az újítók előterjesztései azonnali visszhangra találjanak, s konkrétan tapasztalhassák az ügyek intézésének a folyamatát. Ezt jelentősen elősegíti a javaslatok nyilvános ellenőrzése, amire elsősorban a munkahelyi faliújságok szolgálnak. Az alibizmusnak nincs itt helye, hiszen minél mélyebben és intenzívebben kapcsolódnak be az egyes dolgozók és a kollektívák a termelés irányításának a folyamataiba, annál nagyobb felelősség hárul azokra is, akik javaslataikat, észrevételeiket kezelik és intézik. Az utóbbi 18 hónap alatt a vállalat újítói 79 javaslatot terjesztettek elő. Ebből 41 valósult meg, összesen 200 ezer koronás haszonnal. A javaslatok 21 százaléka a munkaszervezés tökéletesítésére, 18 százaléka a gépi berendezések átalakítására, 20 százaléka munkaidő-, alapanyag- és energiamegtakarításra, 15 százaléka munkakörülmények javítására, 12 százaléka a termékek minőségi színvonalának emelésére stb. irányult. A megoldások kivitelezésében a szerszámkészítő részleg volt a legrugalmasabb, ugyanakkor a legtöbb elintézetlen javaslat az anyagi-műszaki ellátás és a termelés műszaki kiszolgálása szakaszán fordul elő. Aladár Vlcko esztergályos értékes javaslatokat terjesztett előa gépek karbantartására (A szerző felvétele) K omárom (Komárno) város lakosainak - főleg akik a 7. lakótelep háztömbjeiben laknak - az erkélyről, az ablakból széttekintve érdekes látványban van részük. A város Duna felöli oldalán óriási emelódaruk emelkednek a város fölé, amelyek éjjelnappal, ünnep-hétköznap állandóan mozgásban vannak. A Csehszlovák Dunai Hajózási Vállalat komáromi kikötőjének darui ezek, és arról tanúskodnak, hogy az üzem dolgozói váltakozva, a gépek pedig szinte állandóan dolgoznak. Nyersanyagot, árut raknak át hajókról vasúti kocsikba, vasúti kocsikból uszályokra, hogy azok mielőbb eljussanak rendeltetési helyükre. Olyan munkahely ez, ahol az idő pénzt jelent, az áru nem vesztegelhet a kikötőben. Szabó Lászlóval, az üzem igazgatójával átnéztük az első negyedévi feladatok teljesítéséről szóló adatokat. Valamennyi mutatóit túlteljesítettek, mégpedig nem is akármilyen arányban. Azért egy kivétel akadt: nem érték el a dolgozók tervezett létszámát. A sikerek titka után kutatva arra tippeltem, hogy tán több korszerű gépe van az üzemnek, és ezáltal növekedett a munkatermelékenység.- Ezt éppen nem állítanám - válaszolta az igazgató, majd folytatta. - Gépparkunk jelentős része elavult, sőt több darunk és darupályánk műszaki állapota szinte már balesetveszélyes. Sokéves gondok ezek a kikötőben. Nagyon komolyan fáradozunk azon, hogy gépparkunkat mielőbb korszerűsíthessük. Reméljük, ez a fáradozásunk eredményre vezet. Tovább tehát nem találgattam, mi lehet a kikötői munkások sikereinek titka. Szabó László magyarázatából fény derült rá. Aki dolgozni akar... Az üzemben erős pártszervezet működik, a kikötőben a kommunista mozgalomnak gazdag forradalmi hagyományai vannak. A jelenlegiek pedig méltó utódokként kívánják tovább ápolni ezeket a hagyományokat. Valamennyi munkaszakaszon érvényesítik, szilárdítják a párt vezető szerepét és a kommunisták jó példával járnak elöl. Ez főleg a szocialista munkabrigád-mozgalom kibontakoztatásában nyilvánul meg. A példamutatás eredményezi, hogy a többi dolgozó is felelősséggel viszonyul az igényes feladatokhoz. Erre nagy szükség van, hiszen sok esetben könnyebb lenne szitkozódni a gépek meghibásodása láttán, ám itt érvényben van a mondás: „Aki nem akar dolgozni, keresi rá az okot, aki viszont dolgozni akar, megtalálja a módját, hogyan.“ Az már sokszor bebizonyosodott, hogy a szocialista munkaverseny különböző formáinak céltudatos kibontakoztatása elősegíti a tervezett gazdasági feladatok teljesítését, illetve túlteljesítését. Nos, ez az elmélet bebizonyosodik a komáromi kikötői dolgozók esetében is, akiknek, körében nagyon mély gyökeret eresztett a szocialista munkaverseny több formája, főleg a szocialistamunkabrigád- mozgalom. Tíz munkakollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Az üzem 451 dolgozója közül 266 kapcsolódik be a szocialistamunka- brigád-mozgalomba. A kollektívák élén járnak a szocialista kötelezettségvállalások indítványozásában és teljesítésében is. A szocialista felajánlások igen sokrétűek. Jelentős részük a tervezett feladatok túlteljesítésére irányul. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére az üzem dolgozói többek között vállalták, hogy az 1984. évi tervezett feladataikat december 28-ig teljesítik. A teljesítmények mutatóját 0,5 százalékkal (250 ezer koronával), a nyereség mutatóját 470 ezer koronával túlteljesítik úgy, hogy a költségeken az üzemnek megtakarítanak még 220 ezer koronát is. Az első negyedév eredményei azt bizonyítják, hogy a vállalások nem maradtak csak a papíron. És azt, hogy a Csehszlovák Dunai Hajózási Vállalat komáromi kikötőjében a sikerek titka legnagyobb mértékben a jól kibontakoztatott szocialista munkaversenynek köszönhető. KOLOZSI ERNŐ 984. VII. 13. JÚLIUS TADIAN ' j I »VF WBil V VÍV W w II IVVrHW Will I VII I WIVI® 7 Az ötletek és az alkotó javaslatok bőséges forrása a dolgozók aktivitásának és az irányításban való részvételének fejlesztésében
