Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-13 / 28. szám

ÚJ szú A Szocialista Munka Hőse címmel ki­tüntetett Karl-Heinz Hübner által javasolt módszert az egész NDK-ban a szocialis­ta munkaverseny olyan formájának tekin­tik, amely az üzemegységektől kezdve a minisztériumokig minden szinten alkal­mazható. A Szovjetunióban iá elterjedt, s nálunk is követőkre talált, először a chropynei Technoplast vállalatnál a kromérizi járásban, majd pedig Szlová­kiában a Hodrusa-Hámre-i Sandrik válla­latnál, a Poprádi Vagongyárban, a Brez- nói Hídgyárban, az ipolysági (Őahy) Piéta üzemben, valamint a presovi kpt. Nálep- ka Ruhagyárban. A Hodrusa-Hámre-i Sandrik vállalat termékei közé főleg különböző ezüstbe­vonatú készítmények, öt-, tíz- és húszli­teres benzines kannák, robbanómotorok­hoz használt levegőszűrők és alumínium söröshordók tartoznak, de gyártanak itt evőeszközöket, konyha- és zsebkése­ket, ezüsttálcákat és kávéfőző készlete­ket is. A gyártási program 14 szakágaza­tában több mint 600 féle terméket készí­tenek. Ilyen feltételek között számos problé­ma is előfordul a termelésben, ezért ho­nosuk meg itt is a ,,Közösen oldjuk meg- közösen döntünk“ elnevezésű moz­galom. Arról, hogy milyen alapelvek érvénye­sülnek ebben a mozgalomban, Ján Uram elvtárs, a szakszervezeti üzemi bizottság elnöke tájékoztatott.- A mozgalom lényege az - mondotta- hogy az élenjáró munkások és a terme­lést irányító vezetők közös felelősséget vállalnak a termelés irányításáért. A munkások tehát közvetlenül részt vesz­nek a termelési folyamatok irányításá­ban. Figyelemmel kísérik a gépek műkö­dését, ellenőrzik a termékek minőségét, gondoskodnak a munkavédelemről és a munkahelyi rendről, a munkaidő haté­kony kihasználásáról, valamint a terme­lés folyamatosságát biztosító feltételek ki­alakításáról. A mozgalomban résztvevők azonban nemcsak ellenőrzik a termelési folyama­tokat, hanem javaslatokat is készítenek az észlelt fogytékosságok elhárítására. A havonta tartott munkaértekezleteken az üzemegység-vezetők és az illetékes igazgatóhelyettes részvételével rendsze­resen megtárgyalják az egyes javaslatok elintézési módját. A munkások másolattal ellátott jegy­zetfüzetbe írják a javaslataikat és észre­vételeiket. Ezeket azonnal láttamoztatják a mesterükkel, aki közvetlenül gondosko­dik a megoldásról, ha a probléma a ha­táskörébe tartozik. Ha nem, akkor az üzemegység vezetőjéhez továbbítja a ja­vaslatot, aki 10 napon belül választ ad az előterjesztőnek. Ha ő sem tud dönteni a kérdésben, akkor az igazgatóhelyettes elé terjeszti az ügyet. Az utóbbi ugyan­csak 10 napon belül köteles válaszolni a javaslat szerzőjének. A munkások és a technikusok szoros együttműködése a termelési és technoló­giai problémák megoldásában, valamint a dolgozók részvételének az elmélyítése az irányításban a szocialista demokrácia gyakorlati megnyilvánulását tükrözi. Ondrej Sausa, a vállalati pártbizottság elnöke ezzel kapcsolatban megjegyzi:- Politikai szempontból az újítások irányításában sincs helye az ösztönös- ségnek és a véletlenszerűségnek. Ezért pártbizottságunk bizonyos rendszer be­vezetését követelte meg a gazdasági vezetéstől és a szakszervezet üzemi bi­zottságától. Ebbe a rendszerbe tartoznak az újítók havi aktívaértekezletei, a válla­lati igazgató irányelvei, valamint az újítók szakmai és politikai felkészítésére és továbbképzésére irányuló szervező tevé­kenység. Az újítók mozgalmának a tekin­télyét az is növeli, hogy az újítók a szo­cialista munkabrigádok legjobb tagjai kö­zül kerülnek ki. Emil Gregus munkás - a II. üzemegy­ség szerelőműhelyéből - újítási javasla­tot terjesztett elő a gombócgőzlő gép tökéletesítésére. Ezt eddig három rész­ből készítették. Az újítás alapján az egyik rész, az ún. betét fölöslegessé vált, ami nemcsak anyagmegtakarítást jelentett, hanem többet is gyárthattak ebből a kere­sett nagyüzemi konyhai berendezésből, s ráadásul az új gépnek az áramfogyasz­tása is kisebb. Az anyagmegtakarítás értéke eléri az évi 100 ezer koronát, s a termelési ciklus 500 normaórával lerövidült.- Az újítások bevezetése ugyan jelen­tős anyagi haszonnal jár, de ez még nem minden - fejti ki nézetét Emil Gregus. - Azon a gyakorlaton is változtatni kellene, hogy az első dekádban a tervezett havi termelésnek csak a 15, a másodikban pedig körülbelül a 25 százalékát teljesít­jük, míg a harmadik dekádra 60 százalék jut. Az ilyen hóvégi hájrázások és túlórá­zások természetesen a termékek minő­ségét is rontják. Ez a helyzet részben a termelés egyenlőtlen ütemű előkészíté­sének a következménye. így a hónap első tiz napjában elég sok az anyaghiány okozta veszteségidő, habár a munkások akarnának dolgozni, a hónap végén pe­dig sok a kapkodás, mert be kell pótolni a lemaradást.- Korábban a szerszámok gyenge mi­nősége is sok problémát okozott - veszi át a szót Jozef Majer fémmunkás. - Most is előfordult, hogy a szerszámkészítők valamilyen gyenge anyagból készítették a szélező késeket, vagy nem edzették meg eléggé az élüket, így már az ötödik vágásnál tönkrementek. Pedig egy ilyen késnek ötszáz vágást is ki kellene bírnia köszörülés nélkül. Az esetet jelentettük Milan Kráf mesternek, aki a panaszunkat azonnal továbbította Jaroslav Fabik tech­nológusnak. Az intézkedés nem maradt el, egy hónap múlva meg is jelentek a kifogástalan minőségű kések. Azelőtt az ilyen esetek orvoslása sokkal több időt vett igénybe, néha egy fél évig is eltar­tott. .. Stefan Povazan szerszámkészítő egy redukciós betét alkalmazására tett javas­latot, amely lehetővé tette a 3 mm átmé­rőjű szerszámnyelek befogását is a hazai gyártmányú EB-103-as csiszológépek­be. Az újító erről a javaslatról így nyilat­kozott:- A szerszámkészítő részlegen nagy hiány volt az alakító és préselő szerszá­mok készítéséhez szükséges Bosch csi­szolókból, amelyeket az NSZK-ból hoz­tunk be. A redukciós betét alkalmazása szükségtelenné tette ezt a behozatalt. Javaslatom alapján egy hónap alatt elké­szítettük ezeket a betéteket, amelyek használata évi 30 ezer koronás megtaka­rítást eredményezett. Ehhez azonban a korábban előfordult veszteségidők megszüntetését is hozzászámíthatjuk. Javaslatot tettem arra is, hogy a meghi­básodott alakító szerszámokat az utolsó munkadarabbal együtt hozzák vissza a szerszámkészítőbe, mert így könnyeb­ben meg tudjuk állapítani, hogy hol és miért történt a hiba, s a javítást is gyor­sabban el tudjuk végezni. Martin Demo, a III. üzemegység veze­tője Aladár Vlcko esztergályos kezdemé­nyező javaslatait dicséri.- Vlőko elvtárs felhívta a figyelmünket a pontatlanul működő tokmányokra. Mindegyiket megvizsgáltuk, s a hibása­kat, amelyek „dobáltak,“ újból átköszö­rültük, kijavítottuk. Az intézkedést követő­en lényeges mértékben javult az eszter­gályosok munkája és készítményeik mi­nősége. A részlegünkön bevezettük a nagyobb méretű fúrók javítását is, az erre a célra szolgáló köszörű főjavítását szintén Vlcko elvtárs figyelmeztetése alapján végeztük el. A dolgozók megbe­csülik a gépeiket, körültekintően bánnak velük, ami annak is tulajdonítható, hogy minden gépnek egy táblán van feltüntet­ve az értéke és kezelőjének a neve. A gépről való gondoskodásnak ez is egy sajátságos tükre. Eleinte egyesek kételkedve fogadták a „Közösen oldjuk meg - közösen dön­tünk“ mozgalom bevezetését, hiszen a dolgozók a termelési értekezleteken is előterjeszthetik észrevételeiket, javasla­taikat. Igen ám, de a termelési értekezle­tek gyakran túl sok kérdéssel foglalkoz­nak, nem kerül be minden a jegyző­könyvbe, egyes apróságokról meg is fe­ledkeznek, esetleg egyesek helytelenül fogják fel a problémákat, felületesen ke­zelik azokat. Néha a személyi érdekelt­ség, a rugalmasság és az operatív cse­lekvés is hiányzik a termelési értekezlete­ken felvetett problémák megoldásában. A „Közösen oldjuk meg - közösen dön­tünk“ mozgalom áthidalja ezeket a hiá­nyosságokat, mert a felmerülő kérdése­ket a szakember szemével közelíti meg, s a dolgozókat a munkához való kommu­nista viszonyulásra neveli. Ján Mikula mérnök, a Hodrusa-Hám- re-i Sandrik vállalat igazgatója így foglal­ja össze az elért eredményeket:- A 7. ötéves tervidőszakban mintegy 80 millió korona értékű hasznot várunk a komplex szocialista racionalizációtól és a műszaki fejlesztéstől. A „Közösen old­juk meg - közösen döntünk“ mozgalom a termelés minden területére kihat, nagy segítséget nyújt a műszaki fejlesztéshez, a normák képzéséhez, a munka- és a technológiai fegyelem megtartásához, a termékek minőségi színvonalának emeléséhez, a nyers- és az alapanya­gok, valamint a munkaidő hatékonyabb felhasználásához, a munkaszervezés tö­kéletesítéséhez, s nem utolsósorban a munkahelyi rend következetes megtar­tásához. Vállalatunk dolgozói tisztában vannak e mozgalom jelentőségével, amely első­sorban az irányításban való fokozottabb és konkrét részvételüket biztosítja. Az egyes újítók naponta kapcsolatban van­nak az illetékes mesterekkel, üzemveze­tőkkel. Ezért esősorban arra kell helyezni a súlyt, hogy a munkások észrevételei, javaslatai, az újítók előterjesztései azon­nali visszhangra találjanak, s konkrétan tapasztalhassák az ügyek intézésének a folyamatát. Ezt jelentősen elősegíti a javaslatok nyilvános ellenőrzése, amire elsősorban a munkahelyi faliújságok szolgálnak. Az alibizmusnak nincs itt he­lye, hiszen minél mélyebben és intenzí­vebben kapcsolódnak be az egyes dol­gozók és a kollektívák a termelés irányítá­sának a folyamataiba, annál nagyobb felelősség hárul azokra is, akik javaslata­ikat, észrevételeiket kezelik és intézik. Az utóbbi 18 hónap alatt a vállalat újítói 79 javaslatot terjesztettek elő. Ebből 41 valósult meg, összesen 200 ezer koronás haszonnal. A javaslatok 21 százaléka a munkaszervezés tökéletesítésére, 18 százaléka a gépi berendezések átalakí­tására, 20 százaléka munkaidő-, alap­anyag- és energiamegtakarításra, 15 százaléka munkakörülmények javítására, 12 százaléka a termékek minőségi szín­vonalának emelésére stb. irányult. A megoldások kivitelezésében a szer­számkészítő részleg volt a legrugalma­sabb, ugyanakkor a legtöbb elintézetlen javaslat az anyagi-műszaki ellátás és a termelés műszaki kiszolgálása szaka­szán fordul elő. Aladár Vlcko esztergályos értékes javaslatokat terjesztett előa gépek karbantartá­sára (A szerző felvétele) K omárom (Komárno) város lako­sainak - főleg akik a 7. lakóte­lep háztömbjeiben laknak - az erkély­ről, az ablakból széttekintve érdekes látványban van részük. A város Duna felöli oldalán óriási emelódaruk emel­kednek a város fölé, amelyek éjjel­nappal, ünnep-hétköznap állandóan mozgásban vannak. A Csehszlovák Dunai Hajózási Vállalat komáromi ki­kötőjének darui ezek, és arról tanús­kodnak, hogy az üzem dolgozói válta­kozva, a gépek pedig szinte állandó­an dolgoznak. Nyersanyagot, árut raknak át hajókról vasúti kocsikba, vasúti kocsikból uszályokra, hogy azok mielőbb eljussanak rendeltetési helyükre. Olyan munkahely ez, ahol az idő pénzt jelent, az áru nem vesz­tegelhet a kikötőben. Szabó Lászlóval, az üzem igazga­tójával átnéztük az első negyedévi feladatok teljesítéséről szóló adato­kat. Valamennyi mutatóit túlteljesítet­tek, mégpedig nem is akármilyen arányban. Azért egy kivétel akadt: nem érték el a dolgozók tervezett létszá­mát. A sikerek titka után kutatva arra tippeltem, hogy tán több korszerű gé­pe van az üzemnek, és ezáltal növe­kedett a munkatermelékenység.- Ezt éppen nem állítanám - vála­szolta az igazgató, majd folytatta. - Gépparkunk jelentős része elavult, sőt több darunk és darupályánk mű­szaki állapota szinte már balesetve­szélyes. Sokéves gondok ezek a ki­kötőben. Nagyon komolyan fárado­zunk azon, hogy gépparkunkat mi­előbb korszerűsíthessük. Reméljük, ez a fáradozásunk eredményre vezet. Tovább tehát nem találgattam, mi lehet a kikötői munkások sikereinek titka. Szabó László magyarázatából fény derült rá. Aki dolgozni akar... Az üzemben erős pártszervezet működik, a kikötőben a kommunista mozgalomnak gazdag forradalmi ha­gyományai vannak. A jelenlegiek pe­dig méltó utódokként kívánják tovább ápolni ezeket a hagyományokat. Va­lamennyi munkaszakaszon érvénye­sítik, szilárdítják a párt vezető szere­pét és a kommunisták jó példával járnak elöl. Ez főleg a szocialista munkabrigád-mozgalom kibontakoz­tatásában nyilvánul meg. A példamu­tatás eredményezi, hogy a többi dol­gozó is felelősséggel viszonyul az igényes feladatokhoz. Erre nagy szükség van, hiszen sok esetben könnyebb lenne szitkozódni a gépek meghibásodása láttán, ám itt érvény­ben van a mondás: „Aki nem akar dolgozni, keresi rá az okot, aki viszont dolgozni akar, megtalálja a módját, hogyan.“ Az már sokszor bebizonyosodott, hogy a szocialista munkaverseny kü­lönböző formáinak céltudatos kibon­takoztatása elősegíti a tervezett gaz­dasági feladatok teljesítését, illetve túlteljesítését. Nos, ez az elmélet be­bizonyosodik a komáromi kikötői dol­gozók esetében is, akiknek, körében nagyon mély gyökeret eresztett a szocialista munkaverseny több for­mája, főleg a szocialistamunkabrigád- mozgalom. Tíz munkakollektíva ver­senyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Az üzem 451 dolgozója közül 266 kapcsolódik be a szocialistamunka- brigád-mozgalomba. A kollektívák élén járnak a szocialista kötelezettségvál­lalások indítványozásában és teljesí­tésében is. A szocialista felajánlások igen sokrétűek. Jelentős részük a ter­vezett feladatok túlteljesítésére irá­nyul. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulójának tiszteletére az üzem dolgozói többek között vállalták, hogy az 1984. évi tervezett feladataikat december 28-ig teljesítik. A teljesít­mények mutatóját 0,5 százalékkal (250 ezer koronával), a nyereség mu­tatóját 470 ezer koronával túlteljesítik úgy, hogy a költségeken az üzemnek megtakarítanak még 220 ezer koro­nát is. Az első negyedév eredményei azt bizonyítják, hogy a vállalások nem maradtak csak a papíron. És azt, hogy a Csehszlovák Dunai Hajózási Vállalat komáromi kikötőjében a sike­rek titka legnagyobb mértékben a jól kibontakoztatott szocialista munka­versenynek köszönhető. KOLOZSI ERNŐ 984. VII. 13. JÚLIUS TADIAN ' j I »VF WBil V VÍV W w II IVVrHW Will I VII I WIVI® 7 Az ötletek és az alkotó javaslatok bőséges forrása a dolgozók aktivitásának és az irányításban való részvételének fejlesztésében

Next

/
Oldalképek
Tartalom