Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-09-28 / 39. szám

ÚJ szú • „Úthengersorakozó“ gyéves kihagyás E után idén újra volt kiemelt területe a brnói nemzetközi gépipari vásárnak, amely nyolcnapos nyitvatartás után a múlt héten immár huszonhatod­szor zárta kapuit. Ezúttal az építő­gépek és -berendezések kerültek az érdeklődés középpontjába. A választás nem véletlen, szoro­san összefügg építőiparunk közeli és távlati tennivalóival, amelyeket jól felszerelt géppark nélkül aligha lehetne maradéktalanul elvégezni. S mivel hazánk e gépipari szaká­gazat termékeiből a teljes válasz­téknak alig a felét állítja csak elő, szinte természetes, hogy bizonyos gépféleségekből évről évre beho­zatalra szorulunk. És így lesz ez a jövőben is, mert nincs szándé­kunkban a hazai termékskála bő­vítése, ami teljesen érthető, hiszen ez az elmélyülő szakosodásnak csak kerékkötője lenne. így a brnói gépipari vásáron minden évben építőgépeket is kínálunk külföldi partnereinknek, ugyanakkor azon­ban válogatunk az általuk bemuta­tott típusok közül, főként azokra irányítva figyelmünket, amelyek építőiparunk számára nélkülözhe­tetlenek, s hazai alkalmazásuknak sincs különösebb akadálya. Mindezek ismeretében indul­tunk építőgépszemlére a vásáron. Sajátos módon most egyetlen pa­vilonba sem kellett benéznünk, hi­szen az általunk keresett gépeket rendre a szabad ég alatt állították ki. Valamennyit nagyjából három helyen, egy-egy cég vagy külke­reskedelmi vállalat standjának közvetlen közelében. Gépkolosz- szusok és égbe nyúló darukarok, kisebb és közepes teherbíró ké­pességű kotró- és rakodógépek, különféle betonpumpák és ki tudja hány fúrógépcsalád meg a sok más masina világában akár órákat is el lehetett tölteni. Mert nézni- és csodálnivalóból ezúttal sem volt hiány. Évente mindig ugyanazon a he­lyen találunk a Strojexport külke­reskedelmi vállalat szabadtéri kiál­lítási területére. Hazánk legfonto­sabb építőgép-exportőre idén is az építő-, útépítő- és földmunka- gépek egész sorát hozta el a brnói bemutatóra. Voltak köztük rakodó­gépek, úthengerek, hidraulikus és teleszkópos baggerek, de a be­tonkeverék elkészítéséhez és szállításához szükséges gépek és berendezések is. Nem egyen ott lógott a feliratos tábla: Újdonság. Véleményt cserélő szakem­berek társaságában ismerkedem _ az SB 20-as betonkészitő telep­pel. Lényegében • egy továbbfej­lesztett változatról van szó, amely­nek elődjét, az SS 50-est már sokfelé használják. A körülöttem állók is azt mérlegelik, vajon eb­ben a kivitelezésben a telep mi­lyen új megoldásokat tartogat szá­mukra. Tapasztalataikat közük a gyártó jelenlévő képviselőjével, aki hosszas beszélgetésbe kezd velük. Sorra hangzanak el az ész­revételek, mindegyik egy-egy új ötlettel szolgálhat majd a berende­zés további tökéletesítése során. Az üzemeltetők meglátásai a gyártó számára minden alka­lommal hasznos információk, ezért a vásáron elég gyakori volt az ilyen véleménycsere. De térjünk vissza az SB 20-as telephez és ismerkedjünk meg ve­le közelebbről is. Bármilyen összetételű betonkeverék előállí­tására alkalmas, félautomata ve­zérlésű, tehát kézzel is kezelhető. Két részből áll: gépi egységből és kiegészítő berendezésből. Forgó keveröjének űrtartalma 500 köb- deciméter; betonkeverék, ha­barcs, üvegzúzalék, granulált mű­trágya és takarmány összekeveré­sére is használható. A betontelep a slavkovi Stasis gépgyárban ké­szül. Aztán utunk az úthengerek kö­zé vezet. Itt két újdonság is talál­ható: a W 111 -es és a W112-es típus. Az egyik tömege 11 500 kilogramm, a másik nehezebb: 12 600 kilogramm. Viszont mind­kettő hengerei alatt 72 kN nyomás érhető el. A W 112-es elülső hengerén „fogak“ vannak, ame­lyek alkalmassá teszik arra, hogy akár a 20-50 centiméteres réteg­ben lerakott szemcsés anyagokat is kellőképpen lehengerezze. Ugyancsak vibrációs úthenger a W 111 -es. Mindkét meghajtása hidrosztatikus. A kezelőfülke önál­ló fűtéssel és szellöztetővel ellá­tott, két volánja van, amelyek a gép hidraulikus irányítását segí­tik elő. Különben 20-tól 100 cm-ig terjedő rétegben a föld és más kevésbé szemcsés anyagok tö­mörítésére szolgál. A Strojexport területén még időzzünk el a DH 411-es hidrauli­kus kotrógépnél, amely szintén az újdonságok közé sorolható. Az unicovi gépgyár jóvoltából e gépek előállításának figyelemre méltó hagyománya van már hazánkban. A DH 411 -es különféle földmun­kák elvégzésre alkalmas, s mivel nagy választékban kiegészítő be­rendezések is tartoznak hozzá, ki­használására a lehetőségek egész sora kínálkozik. A kotrógép­nek traktor alváza van, erőátvitele hidrosztatikus, 132 kW teljesítmé­nyű Skoda ML 634-es dízelmotor hajtja a gépet. Elődeitől abban különbözik, hogy nagyobb a telje­sítménye, ugyancsak nagyobb munkatérben dolgozik, miközben üzemanyag-fogyasztása az előző változat szintjén maradt. Közvetlenül a Strojexport kíná­lata mellett láthattuk az NDK-beli építőgépeket. Mégpedig három vállalat - a Baukema, a Takrafés a Transportmaschinen Export-Im­port - képviseletében. Közülük is a legnagyobb választékkal a Bau­kema érkezett, amelynek már jó neve van a hazai piacon. Évente bemutatják az UB típussorú uni­verzális kotrógép továbbfejlesztett változatát. A mostanira az jellem­ző, hogy egyszer markolókanállal, másszor ömlesztett áru áthelyezé­sére szolgáló rakodóval használ­ható. Továbbfejlesztői szét- és összeszerelését leegyszerűsítet­ték, s most már ezt kiegészítő emelóberendezések nélkül is el lehet végezni. Szintén érdekes a Takraf márka 50 tonnás hidrauli­kus vasúti daruja, amelyet úgy építettek meg, hogy biztonságo­san lehessen dolgozni vele, mind a vasúti pályák villanyáram-veze­tékei alatt, mind az alagutakban. Útközben az építőgépek legna­gyobb kiterjedésű kiállítási területe felé, két helyen mindenképpen ér­demes megállni. A nyugatnémet Krupp cég 100 tonnás teherbíró képességű autódaruját sokan megcsodálták, akárcsak az ugyan­azon cég által gyártott hidrauli­kus kalapácsokat és lánctalpas fú­róberendezést. Második megál­lónk a szintén messziről látható MB 1645 P jelzésű portáldanj tö­vében volt. A Breznói Hídelem­gyár robusztus terméke magasba nyúlva hívta fel magára a látoga­tók figyelmét. Ami tavaly Bratislavában a Co- neco-Sympomech kettős építő­ipari kiállításon szinte csak elenyé­sző mértékben sikerült, azt fiótolni lehetett az idei brnói gépipari vá­sáron. Pontosabban az R 1-es szabadtéri területen, ahol az épí­tőgépek többsége sorakozott. Ma­gasabbnál magasabbra nyúló da­rukarok, tekintélyes méretű erőgé­pek egész sora tárult elénk, amint a standok között nézelődtünk. Volt külön terep arra is, ahol a kismére­tű kotró- és rakodógépeket műkö­dés közben lehetett látni. Nem messze ettől az idén hangsúlyozott szakágazat legna­gyobb külföldi kiállítója mutatko­zott be: Lengyelország. Északi szomszédaink harminc újdonság­gal, illetve innovált termékkel je­lentkeztek. Köztük volt az a hidra­ulikus bagger is, amely működés közben a kotrás irányát és mély­ségét lézer segítségével határoz­za meg. A lézeregység szintén lengyel termék. A földmunkagé­pek ilyen korszerű irányítása nö­veli a munkatermelékenységet, csökkenti a költségeket és javítja a munka minőségét. A Bumar- márka jóvoltából ismét láthattuk a Stalowa Wola-i kohóban készü­lő, s tavaly aranyérmet szerzett lánctalpas óriás földgyalut, a Liaz alvázakra szerelt autódarukat és rakodóberendezéseket, valamint a házelemek és építőgépek szállí­tására alkalmas utánfutót, amely­nek az az előnye, hogy Jelez, Liaz és Kamaz márkájú vontatókra is rákapcsolható. Elidőztünk a Szovjetunió kiállí­tási területén is. Tudni kell, hogy ebben az országban az építőgép­gyártás nagyarányú innováláson megy keresztül. A mostani ötéves tervidőszakban ezernél több ilyen termék kifejlesztését és je­lentős tökéletesítését kell elvégez­niük, s mi több, e típusoknak a fe­lét a közeljövőben már gyártani is kezdik. Közben közel 400 műsza­kilag elavult termékfajta sorozat- gyártását teljesen leállítják. Tehát, amit a vásáron láttunk, az csupán kis töredéke a teljes szovjet vá­lasztéknak. Valamennyi helyett csak egyről tegyünk említést: a lánctalpas árokkotrógépről, amely már látszatra is elég érde­kesnek tűnt. Óránként átlagban 800 méteren kotorja ki az árkot, miközben ugyanilyen távon a dre- názs-lerakást is elvégzi. Ahogy épülő nagyberuházása­inkon sem hiányoznak a Caterpil­lar, a Broyt és a Pociéin erőgépek, úgy a brnói vásáron is jelen voltak. Hatalmas gépóriások nem min­dennapos teljesítménnyel, meg­bízható és sokéves üzemelés - ez jellemző mindhárom világhírű márka gépeire. Betonpumpából is akadt, nem is egyfajta. Csak dióhéjban: Tatra alvázon Schwing és Putzmeister berendezések az NSZK-ból. Ugyancsak ebből az országból tel­jes betonozótelepet és betonpum­pát állított ki az Elba-Werk cég. Toronydaru szinte alig volt a ki­állított termékek között. Ritka kivé­tel ez alól a nyugatnémet Liebherr cég könnyen összeszerelhető da­ruja. Néhány adat a paraméterei közül: harmincháromméteres ma­gasságba 900 kilogrammot emel föl, maximum 3500 kilogrammot. Terhét 33 méteres távolságra ké­pes áthelyezni. Itt akár teleszkópos autódaruk­kal, különböző fúróberendezések­kel, építőipari kisgépek egész so­rával folytathatnánk élményeink ismertetését. Helyettük legalább két japán kotrógépről essék szó. Az egyik lánctalpas „minimasina“, akárcsak sok minden, ami a felke­lő nap országából a világba indul. Megka|3Ó külseje, eredeti kivitele­zése sok csodálóra talált. Mellette szintén Kuboma márkájú, de az előbbinél jóval nagyobb kotrógép csalogatta magához az embere­ket. Közelében állva egy külkeres­kedőnk szavai jutottak az eszem­be: „Ezek a kabinok már olyan összkomfortosak, akár a személy- gépkocsikéi.“ A látvány, s a szinte elrejtett reproduktorból kiszűrődő tiszta, fülbemászó zene mindenkit meggyőzhetett erről. Visszafelé tartva egy feliraton akadt meg a tekintetem: „A cseh­szlovák építőipar a többi ágazat termékeinek mintegy 40 százalé­kát használja fel.“ Nem kis meny- nyiség ebből az építőgép és -be­rendezés. Ezek újdonságaival és továbbfejlesztett változataival a korábbiaknál nagyobb válasz­tékban ismerkedhettünk az idei brnói gépipari vásáron. Hasznos lenne, ha mindez az építőipar és végeredményben népgazdasá­gunk javára szolgálna. J. MÉSZÁROS KÁROLY KM FUTUNK IflllDGimUNK Építőgépszemlén a brnói gépipari vásáron 1984. IX. 28. • Az SB 20-as betonozótelep • Portáldaru Breznóból (Rudolf Stursa felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom