Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-28 / 39. szám
Ústí nad Orlici-i járási pártkonferencián másfél éwel azelőtt elhangzott, hogy a gazdasági eredmények egyenes arányban állnak a pártmunka minőségével, a pártalapszerveze- tek tekintélyével, hiszen a járás minden hetedik kommunistája gazdasági vonalon dolgozik. A gyakorlatban azonban ez távolról sem olyan egyszerű, mint az az első pillanatban látszik, amikor a járási pártbizottság a közelmúltban megtárgyalta az ipari üzemeknek az év eleje óta elért eredményeit, és elgondolkodott a CSKP KB 10. ülése határozatainak megvalósításán, egyrészt értékelte mindazt, ami jó, amit jól végeztek, de sokkal nagyobb figyelmet szentelt a gyenge pontoknak. Időt szakított a járás valamennyi vállalatának gazdasági elemzésére. A végzett felmérések alapján szigorú intézkedéseket hozott, konkrét, világos álláspontra helyezkedett. A járási pártbizottság titkára, Miloslav Vaéina elvtárs így vélekedik a dolgok ilyetén megközelítéséről: ,,A párthatározatok teljesítéséért a gazdasági szférában a vezető gazdasági dolgozók felelősek. Politikai fejlettségük értékelésekor, s hogy miként értelmezik a párt jelenlegi szükségleteit, fő kritériumnak a tartalékok mozgósítását vesz- szük alapul. A jelenlegi helyzet elemzésével megteremtjük a feltételeket, s az igazgatók reálisnak tartották a követelményeket.“ Az elnökség tagjai, a plénum és a járási pártbizottság apparátusa a tárgyalások előkészítése folyamán elmentek az üzemekbe, vállalatokba, s ott helyben, az igazgatóval, a pártszervezet elnökével, a szakszervezet és az ifjúsági szervezet képviselőjével megtárgyalták a problémákat. Az ismeretek elmélyítése nagy jelentőségű, elősegíti, hogy helyes döntéseket hozzanak. Az elvtársak megállapították, hogy a 10. ülés határozatait sokan nagyon szívesen valósítanák meg bárhol, csak nem a saját vállalatukban. Megállapították, hogy a legnagyobb hiányosságok a szervezésben és az irányításban mutatkoznak, a tervezésben és a munka minőségében. Ebben rejlik a munkaidő rossz kihasználása, az alacsony műszakszám, a munkafegyelem megsértése, az újítómozgalom ki nem használt ötletei. A járási pártbizottság konkrét határozatokat hozott. MILLIÓS VESZTESÉGEK A TERMELÉSBEN Hogy a munkaidőt ki kell használni, ismert igazság... Tavaly azonban az Ústi nad Orlici-i járásban éppen a munkaidő kihasználása csökkent, nem egész 92 százalékra, s ez azt jelenti, hogy különböző okok miatt 368 ezer napot nem dolgoztak, s a termelésben ez 11 millió korona veszteséget jelentett. A helyzet idén sem javul. A járási pártbizottság konkrét intézkedéseket követel a kommunistáktól, a vezető gazdasági dolgozóktól. Az okokat a pártszervezetek is vizsgálják. Egyes vezetők következetlenségével és engedékenységével magyarázható a jelenség, hogy nem szívesen foglalkoznak fegyelmi ügyekkel: a mulasztások felett szemet hunynak - s ezzel tulajdonképpen törvényesítik azokat. A munkaidő alatt túl gyakran intézik személyes ügyeiket, a munkaidő egy része a termelés rossz szervezése miatt is elfecsérlödik. Ezen problémák megoldásában nagyobb szerepet kell játszania a szakszervezetnek és az ifjúsági szervezetnek, mert ezek sokszor csak szótlanul nézik, mi folyik. Az orvoslás már a mestereknél kezdődik. De ez azt jelenti, hogy társadalmi helyzetüket meg kell erősíteni és anyagilag is értékelni. MINDIG CSAK SZAVAK Ústi nad Orlicí-ben nyíltan kimondták, hogy némely vállalat nem törődik eleget a minőséggel. Az év első negyedében hárommillió korona értékű terméket reklamáltak, ami az összes eladott termék értékének fél százaléka. Az Ústi nad Orlici-i Elitexnek péidául a külföldi partner 1 millió 145 ezer korona értékű árut küldött vissza. Ez nem lehet közömbös a kommunistáknak, akik az ellenőrzésért felelősek, sem a pártalapszervezeteknek. Nem hagyhatják szó nélkül ezeket a fogyatékosságokat. A minőségcsökkenés azonban nemcsak a gyártás folyamán lehetséges, a nem kielégítő csomagolás, a szállítás ugyanúgy előidézheti. Az orlicei Letohrad elektrotechnikai üzem védőreléinek - amelyet az NDK-ba szállítottak 2 és fél millió korona értékben - egy részét visszaküldték, mert a szállítás folyamán a kamionokban megrongálódott. Talán nem ablakon kidobott pénz ez? A minőség a három osztályba való besorolással ítélhető meg. A gyártóknak természetesen a legmagasabb osztályba való besorolásra kellene törekedniük. Csakhogy első osztályú minősitést a járásban a termékeknek mindössze 7,7 százaléka kap. A fennmaradó 92,3 százalék másodosztályú, tehát átlagos. Az új termékek gyártásában is csökkenés állt be - az 1982-es évihez viszonyítva 2 százalékkal. MIT BIZONYÍT EZ? Azt, hogy a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek üteme és terjedelme elégtelen, nem felel meg sem a szükségleteknek, sem a mennyiségnek. Nem értékelik még kellő mértékben a szerepét, s ezzel függ össze az innováció intenzitása és a termékek minősége. S a fő ok? A járási pártszerv így nyilatkozott: ,,A műszaki fejlődés feladata nem vált a gazdasági terv központjává. Termelési, gazdasági, szervezési és káderellátásuk nincs biztosítva. Jó eredmények csak ott vannak, ahol a pártszervek és -szervezetek állandóan figyelemmel kísérik a tudományos-műszaki fejlődést, mint ahogy az a Karosában van, ahol Köréé elvtárs az igazgató, vagy a Tesla Lanskrounban, ahol Vicar elvtárs vezeti a kollektívát. A tudományos-műszaki fejlődésben fontos az alkotói légkör megteremtése, de ugyanúgy követelmény az igényesség, s kötelező a középszerűség, a kényelmesség, a maradiság elleni harc. A műszaki fejlesztés kulcsfontosságú helyeire fiatal embereket kell állítani, s ezzel biztosítani a termeléselökészítő részlegek, a konstruktőrök és technológusok stabilizálását." Érthető, világos szavak ezek, megvalósításukért az üzemek igazgatói személyesen felelősek. ELFECSÉRELT LEHETŐSÉGEK További ismert igazság, hogy a feltaláló és újítómozgalom a tudományos-műszaki fejlődésben fontos szerepet játszik, de... A Teslában, a Karosában, az Orli- canban csupán megindokolják, hogy vállalatunkban miért utasították vissza illetve nem valósították meg az újítási javaslatok több mint a felét. Az sem nézhető el, hogy a járásban a jó ötletek harminc százalékát a sutba dobják. A következetlen szervezés az újítási javaslatokkal végzett munka folyamán, a pártszervezetek és a szakszervezet rossz ellenőrzése, a gazdasági dolgozók felelőtlen megközelítése. A tudományos műszaki társaságok kommunistáinak ugyancsak lényegesen többet kell tenniük ez irányban. A KÖVETKEZŐ FÉLÉVBEN Annak ellenére, hogy az Ústí nad Orli- cí-i járás ipari üzemei az első félévben - egy-két kivétellel - a feladatokat teljesítették, sőt többet termeltek a feltételezettnél, a járási pártbizottság kilenc fő feladatot tűzött ki, amelyre összpontosítani kell, hogy a gazdasági fejlődés erőteljesebb legyen. Sokkal többet kell tenni a csoportos munkaszervezés és a jutalmazás kiszélesítéséért, a nemzetközi munkamegosztásban, a kivitel hatékonyságában, de a bérrendszer második fokára való áttérésben is nagy feladatok várnak az üzemekre. A járási pártszerv az idei összesített eredmények értékelésekor dícséröen nyilatkozhatott volna, lett volna rá oka. Hiszen sok vállalat valóban példásan működik. Ám mégsem dicsért. Ä gyenge pontokra, s ezek leküzdésére összepon- tosított. Ez az alapfeltétele, hogy a hetedik ötéves terv negyedik évének végén többet dicsérhessen, mint bírálhasson. Az igényesség ugyanis mindig kifizetődik. Ez is ismert igazság. VÁCLAV PERGL hut IBJU Itt KB... ELLENŐRIZ A SZAKSZERVEZET Jóformán nincs a dolgozókat érintő életbe vágóan fontos kérdés, amelyet a szakszervezetek közvetlen részvétele nélkül döntenek el a Szovjetunióban. Az állami szervek például minden munkaügyi és bérkérdést a szakszervezetek képviselőinek bevonásával oldanak meg. A vállalati vezetés csaknem hetven gazdasági és szociális funkciót a szakszervezeti bizottságokkal egyeztetve vagy azokkal karöltve gyakorol; húsz funkció teljesen szakszervezeti hatáskörben van. A szakszervezetek és mindenekelőtt alapszervezeteik jogkörét jelentős mértékben bővítette egy, a közelmúltban elfogadott törvény: A dolgozó-kollektívákról és szerepük növeléséről a vállalatok, hivatalok és intézmények irányításában. A szakszervezetek jogai közé tartozik egyebek között annak ellenőrzése, hogy pontosan megtartja-e a vállalatvezetés a munkajogi törvények előírásait. Hogyan történik ez a gyakorlatban? Ezt mutatjuk be a Taskent megyei szakszervezeti tanács jogi felügyeletének példáján. A látogatásunk előtti napon a csircsiki Elektrohimprom termelési egyesülés szakszervezeti bizottságának elnökénél, Abdulkadir Bahramovnál csengett a telefon (az üzbég főváros vonzáskörzetében elterülő nagyüzem vegyi anyagokat állít elő):- Holnap ellenőrző vizsgálat kezdődik a vállalatnál - figyelmeztette az elnököt Georgij Szedov, a Taskent megyei szakszervezeti tanács jogi felügyeletének vezetője.- Kérem, értesítsék a vállalat kollektíváját, készítsék elő a munkaügyi előírásokkal kapcsolatos utasításokat, jegyezőkönyveket és egyéb írásokat.- Megtehetjük persze, hogy nem szólunk előre az ellenőrzésről sem a vállalatvezetésnek, sem a szakszervezeti bizottságnak - magyarázta nekünk Georgij Szedov.- Felügyelőinknek jogukban áll, hogy ellenőrzés céljából bárhol, bármilyen időpontban megjelenjenek. Az utóbbi években ez már a harmadik vizsgálatunk ennél a vállalatnál. Megnézzük, hogyan tartják meg a munkásfelvételre, az elbocsátásokra, a munkaidőre és a pihenőidő biztosítására vonatkozó előírásokat, s végrehajtották-e korábbi utasításainkat. Természetesen segíteni akarunk a szak- szervezeti bizottságnak az észlelt hiányosságok kijavításában. A munkajogi felügyelők: Szvetlána Lanszkaja, Karimali Muhtarov és Vagyin Kovajlov öt napon át dolgoztak az Elektorhimpromnál. Műszak után jogi tanácsadást is tartottak az érdeklődőknek, a lényeg azonban mégis az volt, hogy ellenőrizték: megtartják-e a vállalatnál a munkaügyi előírásokat. Hogy a szakszervezet szavának mekkora a súlya, arról magunk is meggyőződhettünk, amikor az eiiei l Loor\v»i bepillantottunk az egyik feljegyzésbe, amelyet a vállalatvezetés és Elektrohimprom szakszervezeti bizottsági elnökének címzett. A szakszervezeti bizottság éppen elutasított egy túlórá- zási kérelmet. Gyakran hoz ehhez hasonló határozatokat, s ezeket a felsőbb szerv sem változtathatja meg. Érdekes részletre bukkantunk az Elektrohimprom szak- szervezeti bizottsága ülésének jegyzőkönyvében: ,,Alekszej Kalinkin, a karbantartó- és építörészleg vezetője kéri, hogy járuljunk hozzá Alekszej Bezborodov ács elbocsátásához. Az illető több ízben megsértette a munka- fegyelmet. Határozat: figyelembe véve Alekszej Bezborodov őszinte megbánását és ígéretét, hogy a jövőben lelkiismeretesen fog dolgozni, az elbocsátási kérelemnek nem adunk helyt.“ Ebből kiviláglik, hogy a Szovjetunióban senki sem bocsátható el munkahelyéről a szakszervezeti bizottság előzetes írásos hozzájárulása nélkül. Erről a Munka Törvénykönyvének 18. cikkelye intézkedik. Ha a vállalatvezetés mégis jogellenesen elbocsátana valakit, bírósági döntésre köteles visszavenni az illetőt az előző munkakörébe, sót a dolgozó a kényszerűen távol töltött időre is megkapja a munkabérét. Azt a vezetőt, aki a jogsértő felmondást aláírta, felelősségre vonják. Előfordul azonban, hogy a törvényes előírásokat éppen a szakszervezeti bizottságok hibájából sértik meg, mert azok nem ismerik kellőképpen a paragrafusokat. Erről folyt a szó az ellenőrzés eredményeinek megvitatásakor. A vállalati szakszervezeti bizottság tanácstermében megjelent az összes adminisztratív részleg, üzemegység, műhely vezetője, ott voltak a jogügyi osztály munkatársai és természetesen a szakszervezeti tisztségviselők. Gregorij Szedov vitte a szót.- Nem először találkoztunk itt önökkel, és örömmel állapítjuk meg, hogy a szakszervezeti bizottság, a vállalat vezetése és a jogügyi osztály érezhetően megjavította a munkaügyi törvények megtartásának ellenőrzését, végrehajtotta korábbi utasításainkat.- De mi az oka annak - fordult Abdulkadir Bahramovhoz -, hogy a szakszervezeti bizottság négy alkalommal beleegyezését adta az elbocsátáshoz a személyzeti osztályvezető által aláírt felmondás alapján? Hiszen a munkásfelvétel és elbocsátás nem az ő jogköre. Ez egyértelmű törvénysértés.- Ezentúl jobban fogunk vigyázni - ígérte Abdulkadir Bahramov. - A lefolytatott vizsgálat azt mutatja - fordult most Georgij Szedov Szaid Azamatovhoz, a személyzeti ügyekben illetékes igazgatóhelyetteshez -, hogy a vállalat nem biztosítja az előírt kedvezményeket azoknak a dolgozóknak, akik a munkájuk mellett tanulnak, (gy például amikor a fiatalok vizsgaszabadságot vesznek ki, nem kapják meg előre a fizetésüket.- Csak tévedés lehetett - próbáit meg védekezni Szaid Azamatov.- Mi szívesen kiadjuk előre a bérüket - szólt közbe a vállalati szakszervezeti bizottság elnöke -, de ezt eddig senki sem kérte.- Ez kérés nélkül is kötelező - jegyezte meg Karimali Muhtarov felügyelő. - Remélem, egyetértenek velem, hogy a fiataloknak, akik Taskentbe és más városokba utaznak vizsgázni, egyáltalán nem mindegy, nugy miKor kapják meg a pénzüket. Egyedül ennél a vállalatnál több mint háromszáz emberről van szó. Ha pedig nem ismerik a jogaikat, az is az önök hibája. És az önök kötelessége, hogy felvilágosítsák őket. Végezetül álljon itt egy kivonat a vizsgálat jegyzőkönyvéből: ,,A jogi felügyelet úgy véli, hogy az Elektrohimprom vállalatnál észlelt munkaügyi törvénysértéseknek részben Szaid Azamatovnak, a vállalat személyzeti igazgatóhelyettesének a mulasztása az oka. Azamatov jól ismeri a törvényes előírásokat, de azokat egyes esetekben nem hajtotta végre, más esetekben pedig nem ellenőrizte kellőképpen a vállalati intézkedéseket és utasításokat. A jogi felügyelet, élve törvény adta felhatalmazásával, Szaid Azamatovra pénzbüntetést rótt ki.“ A. DANYILEVICS ÚJ SZÚ | 1984. IX. 28.
