Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-14 / 37. szám
> » ► A mentőautó lámpájának éles villanásait halvány fényfoltokká szűrte az alkonyi félhomály. Nehezen állt meg a szitáló esőtől nedves, csúszós úton a járási kórház főbejárata előtt. Tompán puffantak az ajtók. Gyakorlott mozdulatokkal emelték ki a hordágyat. A hatvanöt éves férfi halottsá- padtan feküdt a hordágyon. Élet- veszélyes belső vérzéssel szállították be a közeli faluból, a közútról. Kivilágitatlan kerékpárral, ittasan közlekedett, amikor hátulról egy személygépkocsi elütötte. A felesége - megtört Darasztaszszony - riadt szemekkel szorongatta a táskáját.- Preparálni kell a vénát? A fiatal orvosnő rohant a sebészetre, s intenzív osztályról is segítség érkezett. A főorvos kollégája kíséretében lépett a terembe. A kórteremben dermedt csend volt. Csak olykor hangzottak elfojtott szavak...- Sikerült? — kérdezte később valaki. Az ügyeletes orvos bólintott. * * * De valójában hogyan is történt ez a gyakori, szinte mindennapos közúti baleset? Erre a rendőrség által felvett és az ügyészségre továbbított jegyzőkönyv ad magyarázatot. A vádlott aznap délután barátaival iszogatott faluja vendéglőjében, majd hat óra tájban átmentek egy másik büfébe, ahol szintén felhörpintettek néhány pohár italt. Az iszogatás után a középkorú vádlott gépkocsijához imbolygott és az autóval 70-75 kilométeres óránkénti sebességgel robogott úti célja, a közeli kisváros felé. Egy idő múlva azonban a gépkocsi vezetője indokolatlanul áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Egy szembejövő motoros még az árokba tudott menekülni előle, az út másik szélén kacsázó, kivilágí- tatlan kerékpárosnak azonban nem volt ilyen szerencséje. A gépkocsi a kerékpárost hátulról fellökte, az egyik fának taszította, s az idős ember súlyosan megsérült. A vizsgálat megállapította, hogy a vádlott és a sértett vérének alkoholtartalma a baleset időpontjában egyaránt 1,36-1,89 ezrelék között volt. Hazánkban főleg az utóbbi két évtizedben nőtt nagymértékban az alkoholfogyasztás. Szlovákiában évente átlag 18 liter bor jut egy állampolgárra, 40 százalékos szeszből pedig 13 liter, szemben az 1960. évi 5 literrel. 80 százalékkal nőtt a sörfogyasztás is. Ezek elgondolkodtató, megdöbbentő adatok. Azért is kell tehát ismételten beszélnünk az ittas állapotban történő vezetésről, mert a helyzet az elmúlt hónapok során sem változott, sót, néhol rosszabbodott. Különösen az aggasztó, hogy az alkoholos állapotban balesetet okozók között növekszik azoknak a száma, akik a cselekmény elkövetésének időpontjában közepesen vagy erősen ittasak. Ők valójában alkalmatlanok már a gépkocsivezetésre, hiszen vérük alkoholkoncentrációja 1,5, illetve 2,5 ezrelék fölött van. Nem véletlen tehát, hogy az ittas állapotban való vezetést a nagyvilágban szinte mindenütt szigorúan megtorolják. Nem szánjuk példabeszédnek - bár az is lehetne - annak ismertetését, milyen mértékben tekintik külföldön büntetendőnek az autósban mért véralkohol-koncent- rációt és milyen büntetést szabnak ki azokra, akik ittasan vezetnek. Egy nemzetközi összehasonlítás szerint valamennyi országban pénzbüntetést és (vagy) fogház- büntetést szabnak ki azokra, akik ittasan vezetnek. Néhány bírságként kiszabott összeg, amelyet megfizettetnek a véralkohol-kon- centrációt „túllépéséért“: Kanadában 50-2000 dollár, 14 naptól két évig terjedő elzárás, a jogosítvány két hónaptól három évig terjedő visszavonása. Dánia: egyhavi nettó jövedelemnek megfelelő pénzbírság, a jogosítvány visszavonása két és fél évre. Finnország: 34 napos átlagos jövedelemnek megfelelő pénzbírság, 2-4 havi elzárás, a jogosítvány visszavonása két évre. Hollandiába a pénzbírságon kívül öt-tíz éves jogositványbevonással számolhatnak az ittas vezetők. S végül két érdekes hír külföldről: egy bírósági állásfoglalás szerint az NSZK-ban a gépjárművezetők a felismerhetően ittas gyalogosokkal szemben ugyanolyan magatartást kötelesek tanúsítani, mint a gyermekekkel és az idős emberekkel szemben. A svédeknél viszont - mivel ott is mind több gondot okoznak az olyan balesetek, amelyek áldozatai kerékpárosok - a rendőrség azt javasolja, hogy rendeljék el a bukósisak kötelező viselését a biciklizóknek is! KANIZSA ISTVÁN híreki ■ Franciaországban júliusban kezdték árusítani a Romániában gyártott Oltcit gépkocsikat - jelentette be a Peugeot csoporthoz tartozó Automobiles Citroen cég. A román autó Axel típusnéven kerül a nyugat-európai piacra. A Citroen 1976-ban kötött megállapodást Romániával egy közös vállalkozásról. Az Oltcit vállalatban 36 százalékkal részesedik a francia cég, 64 százalékkal a román állam. A romániai gyár évente körülbelül 50 ezer darabot fog gyártani a francia tervezésű kocsikból, a felek közötti egyezmény alapján a Citroen 30 ezret vesz át ebből, amelynek egy részét várhatóan reexportálja Hollandiába, Belgiumba, Olaszországba és Ausztriába. Az Axel több mint 50 százalékos arányban tartalmaz francia alkatrészeket, így például teljes erőátviteli és kormányzási rendszere francia eredetű. ■ A tömegközlekedés járműveivel szemben alapvető követelmény a biztonságos és kényelmes utazás. Az előbbihez jó fékek, az utóbbihoz ,.simán“ működő sebességváltók szükségesek. Egy kis angol vállalat a Maxwell Buss Transnission, olyan sebességváltók gyártását kezdte meg, amelyek számos tekintetben túltesznek a jelenleg használatos automatikus sebességváltókon. A Maxwell-konstrukció alumínium háza a hagyományos sebesség- váltókhoz képest ötvenszázalékos tömegcsökkentést eredményez, igy a sebességváltó kevesebb energiát igényel. A berendezés leleményesen egyszerű elve, hogy a négy meghajtott tengelyt - amelyek az előremenetel biztosítják - a bemérő erőátvitele körül helyezték el. A szem és a fény Régi igazság, hogy a gépjárművezetés legfontosabb és egyben legérzékenyebb műszere a szem. A fényhatásokra való reagálása nagyon különböző, személyektől és évszakoktól függően változó. Mig a téli időszakban a legtöbb problémát a nem kielégítő látási viszonyok, a korai sötétség okozza, addig nyáron éppen a túlságosan erős, vakító napfény okozhat zavarokat, ősszel a köd, a sűrű esöviszonyok hatnak zavaróan. Egy időben sok vita folyt arról, hogy viseljen-e gépkocsivezető napszémüveget. Ez a kérdés aztán, eldőlt, mégpedig oly módon, hogy szakemberek szerint a napszemüveg viselése határozottan ajánlatos, bizonyos szempontok figyelembevételével. Legfontosabb az üveg színe, amelynek barnás vagy szürkés árnyalatúnak kell lennie. A zöld színű napszemüveg nem megfelelő, mivel ez a piros fényt elnyeli és ezáltal a jelzőlámpák észlelését megnehezíti vagy megakadályozza. Minél nagyobb a napszemüveg felülete, annál jobban megakadályozza oldalirányból a napfénynek közvetlenül a szembe jutását. - A keret lehetőleg vékony és világos legyen, hogy a napszemüveget csak addig viselhetjük, amíg ezt a fényviszonyok szükségessé teszik. A sötétedés után használt napszemüveg rontja a látást és baleset előidézője lehet. Vannak, akiket határozottan idegesitt a napszemüveg, ők ne viseljék. Akik nem bírják a napszemüveget, azoknak szeme rendszerint elég jól tud alkalmazkodni a napfényhez. Szólnunk kell azokról is, akik gyenge látásuk miatt dioptriás szemüveget viselnek. Ha úgy érzik, hogy a távolbalátáshoz használt szemüvegük már gyenge, azaz romlott a látásuk, azonnal forduljanak szemorvoshoz, és kérjenek erősebb szemüveget, mert a gyenge szemüveg komoly baleset forrása lehet. -Pa Nem példabeszéd A Fiat Ritmo 105 TC új köntösben is kapható az olasz autópiacon. A világhíres formatervező, Fis- sore szép, mutatós karosszériával ruházta fel a 77 kW (105 LE) teljesítményű autót. A roppant fürge jármű 180 km/óra végsebességre képes és a fogyasztása is igen kedvező. A KÖZÚTI JÁRMÜVEK FORGALOMBAN TARTÁSÁNAK MŰSZAKI FELTÉTELEI 4. A SZÖVETSÉGI KÖZLEKEDÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 1984. MÁRCIUS 30-ÁN KELT 41 Tt. SZÁMÚ RENDELETÉNEK ISMERTETÉSE 11. A fékekre vonatkozó rendelkezések (14. §) Ha e rendelet a továbbiakban nem rendelkezik másként, minden járművet legalább két, egymástól független fékberendezéssel kell felszerelni:-az egyiknek lehetővé kell tennie a jármű mozgásának megfelelően érzékeny, folyamatos szabályozását, valamint a jármű hatékony és megbízható megállítását (üzemi fékberendezés);- a másiknak az álló jármű rögzítését kell biztosítania (rögzítő fékberendezés). Üzemi fékberendezés Az üzemi fékberendezésnek lehetővé kell tennie a jármű mozgásának szabályozását, megbízható, gyors és hatékony megállítását bármilyen sebességnél és megterhelésnél, bármilyen emelkedőn vagy lejtőn, amely a jármű közlekedése során számításba jöhet. Az üzemi fékberendezésnek folyamatosan működtethetőnek és olyannak kell lennie, hogy a járművezető testtartásának megváltoztatása nélkül a vezetőülésből működtethesse, s közben a kormányt egyik kezével se kelljen elengednie. Biztonsági fékberendezés A biztonsági fékberendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a járművet az üzemi fékberendezés üzemzavara esetén megállítsa; folyamatosan működtetőnek kell lennie, s legalább a jármű egyik tengelyén levő kerekekre kell hatnia mindkét oldalon. Olyannak kell lennie, hogy a járművezető testartásának megváltoztatása nélkül a vezetőülésből működtethesse, s közben legalább egy kézzel kormányozhassa a járművet. Rögzítő fékberendezés A rögzítő fékberendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az álló járművet, járműszerelvényt vagy a vonó járműről lekapcsolt pótkocsit emelkedőn vagy lejtőn a járművezető távollétében is rögzítse. A rögzítő féket kizárólag mechanikus alkatrészeknek kell rögzített állapotban tartaniuk. A fékberendezésnek legalább a jármű egyik tengelyén levő kerekekre kell hatnia mindkét oldalon, s olyannak kell lennie, hogy a járművezető testtartásának megváltoztatása nélkül a vezetőülésből működtethesse. A személyszállításra berendezett pótkocsik rögzítő fékberendezésének olyannak kell lennie, hogy a vonó járműből működtethessék. Ráfutó fékberendezés Olyan fékberendezés, amely a vonó jármű esetén a pótkocsi tömegerőinek hatására működésbe lép. Kímélő fékberendezés A kímélő fékberendezésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a jármű sebességét korlátozza, illetőleg lejtőn lefelé megtartsa anélkül, hogy a gépjármű üzemi, biztonsági vagy rögzítő fékberendezését igénybe kellene venni. A kímélő féknek nem kell olyan fékhatást kifejtenie, hogy a járművet megállítsa. E fékberendezésnek is olyannak kell lennie, hogy a járművezető testtartásának megváltoztatása nélkül a vezetőülésből működtethesse, s legalább egy kézzel kormányozhassa a járművet. Átmenő fékberendezés Az átmenő fékberendzésnek olyannak kell lennie, hogy megfelelően hasson a járműszerelvény egyes járműveire, s hogy a járművezető a vezetőülésből a vonó jármű fékberendezésével együtt működtethesse. Az önműködő fékberendezésnek olyannak kell lennie, hogy automatikusan megállítsa a járműszerelvénytől lekapcsolódó pótkocsit. Az előírt fékhatást a kerekek blokkolása és anélül kell elérni, hogy a jármű menetirányától eltérne. Az üzemi fékberendezésnek az azonos tengelyen levő kerekekre kell hatniuk. 12. A fékhatás (18. §) A jármű fékberendezésének olyan fékhatást kell kifejtenie, hogy a jármű a rendeletben feltüntetett matematikai képletek alapján kiszámított fékúton belül megálljon. A meghatározott névleges kezdeti sebességtől mért legnagyobb névleges fékút szemléltetésére az alábbi példákat ismertetjük: * Az L, kategóriába sorolt jármüvek (robogó, motorkerékpár) legnagyobb névleges fékútja Fékezés Terhelési állapot Matematikai képlet Névleges kezdeti sebesség (km/h) Névleges legnagyobb fékút (m) első kerékkel vezetővel , Vo2 s <---- 100 40 16,0 hátsó kerékkel vezetővel , Vo2 s< — ' 80 40 20,0 első és hátsó kerékkel egyszerre vezetővel . Vo2 s<---' 130 60 27,7 hátsó kerékkel vezetővel és útitárssal „ Vo2 s<---' 95 40 16,8 ' (Folytatjuk) ÚJ SZÚ 16 1984. IX. 14. t-
