Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-09-07 / 36. szám
A kommunista párt összes szerve és alapszervezete számára alapvető és állandó feladat a tagság fejlesztése. Gustáv Husák elvtárs ezt a CSKP XVI. kongresszusán így fogalmazta meg: „A szocializmus további fejlesztéséért, a népünk jövőjéért vállalt legnagyobb felelősségtudatot fejezi ki a pártról való gondoskodás, marxista- -leninista egységének és akcióképességének további szilárdítása, a kommunisták nagy serege alkotó energiájának fejlesztése és helyes irányítása. Klement Gottwald szavaival élve, ez a feladatok feladata, amelyet egy pillanatra sem szabad elhanyagolnunk“. ÚJ SZÚ 1984. IX. 7. Céltudatosan irányított folyamat Csehszlovákia Kommunista Pártja szüntelenül törődik sorainak gyarapításával, a tagság fejlesztésével. Abból a marxista-leninista útmutatásból indul ki, melynek értelmében a párttagság osztály-, szociális és korösszetételének fejlesztése és javítása nem ösztönszerüen megy végbe, hanem a konkrét történelmi feltételeknek és törvényszerűségeknek megfelelően. Először is ez a társadalom szociális és osztályszerkezete által objektíve feltételezett folyamat, melynek nagy hatása van a párt osztályösszetételére és forradalmi jellegére. Másodszor: ez az említett folyamat öntudatos, a párt általi szabályozásának objektiv szükség- szerűsége, figyelembe véve a párt vezető szerepe érvényesítésének és a párt programja teljesítésének alapvető érdekeit, céljait és szükségleteit. Harmadszor pedig abból a szükségszerűségből indul ki, hogy szüntelenül törődni kell az összes pártszervben és -szervezetben a tagok és tagjelöltek marxista-leninista nevelésével és felkészítésével, mivel a párt vezető szerepének növelése, programcéljainak elérése mindenekelőtt a kommunisták elméleti és politikai felkészültségétől, osztályöntudatuktól, szervezettségüktől, aktivitásuktól és áldozatkészségüktől függ. A párt tagságának fejlesztése és összetételének javítása tehát komplex és céltudatosan irányított folyamat. E folyamatban a párt forradalmi jellegének biztosításáról és szilárditásáról, a pártegység eléréséről és erősítéséről, a párttagság olyan osztály-, szociális és korösszetételének biztosításáról van szó, amely megfelel országunk lakossága szerkezeti összetételének, főleg pedig a munkás- osztály társadalmunkban betöltött vezető szerepének. Olyan folyamat ez, mely a társadalmi élet minden területén megteremti a feltételeket a párt vezető szerepének érvényesítéséhez, ahhoz, hogy a társadalmi élet egyes területeinek jelentősége szerint optimálisan helyezzük szét a kommunistákat. Ez a folyamat biztosítja a párttagok és -tagjelöltek rendszeres céltudatos, sokoldalú felkészítését és nevelését. A forradalmi társadalmi gyakorlat meggyőzően igazolta, hogy a párt szerkezetétől, attól, kit vesz fel soraiba, milyen követelményeket támaszt tagjaival szemben, s milyen jogokat ad számukra, hogyan törődik eszmei-politikai fejlődésükkel, döntő mértékben1 függ jellegének alakulása, az, hogy a párt miként tudja betölteni vezető szerepét, tökéletesíteni tevékenységének tartalmát, formáit, módszereit és stílusát. Ebből következik a tömegekkel való szilárd kapcsolata is, az arra való képessége, hogy a dolgozókat a fejlett szocialista társadalom építésére mozgósítja. Összhangban a XVI. kongresszus határozataival A CSKP XVI. kongresszusa nagyra értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a hetvenes években értünk el a tagság erősítésében és fejlesztésében. Ebben az időszakban a párt egészséges és pozitív fejlődésen ment keresztül, s igényes feladatokat fogalmazott meg az elkövetkező évekre, melyeket a CSKP KB 3. ülése bontott le. A párt sorai fejlesztésének értékelése bizonyítja - amint azt Mikuláá Benő, a CSKP KB titkára mondotta egy ezzel a kérdéskörrel foglalkozó országos szemináriumon -, hogy sikerül teljesítenünk a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatokat ezen a téren. A központi bizottság 3. ülése határozatainak értelmében nagy figyelmet fordítanak a feladatok átfogó teljesítésére, a minőségi szempontok kielégítésére, s arra, hogy az e téren meghatározott feladatok kapcsolódjanak a párt és a társadalom időszerű feladataihoz. Az egész folyamatra a pozitív irányzatok a jellemzők. Az elemzés rámutat, hogy a mérsékelt számbeli növekedés mellett erősödik a párt osztály-forradalmi jellege, folytatódik főleg a 35 éven aluli fiatalok felvétele a pártba, s eleget teszünk a nők felvételével kapcsolatos szándékoknak is. A XVI. pártkongresszustól 1984. január 1-ig 179 ezer tagjelöltet-vett fel a párt, ebből 60,1 százalék a munkás, 6,5 százalék földművesszövetkezeti tag, 23,6 százalék értelmiségi és 9,8 százalékuk a többi szociális csoportba tartozik. Az elért eredmények kétségtelenül kedvezőek. Annak a nagy munkának az eredményei, melyet a pártalapszervezetek a járási pártbizottságok, illetve az üzemi párt- bizottságok vezetésével fejtettek ki. Az elemzésekből azonban az is kitűnik, hogy nem eshetünk az önelégültség hibájába, nem lazíthatunk a pártba való felvétel igényes kritériumain, nem engedhetünk az e téren kitűzött követelményekből. Óvakodnunk kell a kampányszerűségtől a tagjelöltek felvételében, illetve attól, hogy mellőzzék a komplex szemléletet. Ellenkezőleg, a konkrét szervekben és szervezetekben ismerni kell a gyenge láncszemeket is, s azt, hogy mi az oka a tagság fejlesztésében az eltérő színvonalú eredményeknek. válaszolt így, Zvolenban csaknem a fele. Ugyancsak jelentős a munkatársi környezet is. Zvolenban a megkérdezettek 21,5 százaléka, az érsekújvári járásban a 10,6 százaléka érezte úgy, hogy döntéshozatalában ez játszotta a meghatározó szerepet. Az ankétban résztvevők közül Zvolenban a 20,5 százalék, Érsekújváron a 16,8 százalék tartotta meghatároaó tényezőnek döntésében a családi környezetet. Az ifjúsági szervezet hatása eltérő. Míg az érsekújvári járásban 16,8 százalékuk szavazott rá, mint döntő tényezőre, a zvoleniban mindössze a 4 százalékuk. A tapasztalatok bizonyítják, hogy e tényeknek az ismerete is nagy jelentőségű a párttagság fejlesztésének irányítási folyamatában. A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy minél erőteljesebb a fiatalok társadalmi aktivitása, főleg a SZISZ-ben és a szak- szervezetben, annál könnyebb a párt soraiba való kiválasztásuk és felkészítésük. E téren sok még a kihasználatlan lehetőség az ifjúsági szervezet tevékenységében. Az ifjúsági alapszervezetek nem mindenütt aktívak legjobb tagjaiknak, a párttagjelöltek soraiba történő ja- vaslásában, a pártalapszervezeti bizottságok pedig nem mindenütt konzultálnak A TAGSÁG FEJLESZTÉSE Harcolni kell a formalizmus bárminemű megnyilvánulása ellen, a tervszerűtlen- ség és a könnyelműség ellen a pártmunkának ezen a fontos szakaszán is. Mit is jelent tulajdonképpen a tagság fejlesztésének komplex megközelítése? Mindenekelőtt a párt meglévő sorainak minőségi fejlesztésére, másodszor az új tagjelöltek és tagok felvételére, harmadszor pedig a pártszervek és -szervezetek irányító tevékenysége színvonalának emelésére kell összpontosítani. A központi bizottság 3. ülése a pártszerveket és -szervezeteket elsősorban arra irányította, hogy a párt sorainak új, felkészült tagokkal való erősítésével együtt törődjenek az összes párttag és -tagjelölt eszmei, politikai és erkölcsi profiljának fejlődésével. Szüntelenül előtérbe kerül a kommunisták élcsapatszerepe, példamutatásuk, felelősségük, öntudatuk és fegyelmezettségük, kezdeményezőkészségük és áldozatkészségük a párt politikájának megvalósítása és a párt dolgozókhoz fűződő kapcsolatának szilárdítása során. A tagság fejlesztésének komplex megközelítése azt jelenti, hogy minden munkahelyen szorosan kapcsolódnia kell ennek a fő feladatokhoz, biztosítva ezzel minden munkahelyen, kollektívában a párt vezető szerepét. A komplex megközelítés tehát nem csupán azt jelenti, hogy szilárdítjuk a párt munkásmagvát, hogy fiatalokat, nőket veszünk fel, hanem azt is, hogy állandóan törődünk a párttagok és -tagjelöltek eszmei nevelésével és politikai felkészítésével. Hiszen csakis így lesznek képesek az egyre igényesebb és újabb feladatok teljesítésére.. Azokról a feladatokról van szó, melyek a tudományos-műszaki fejlesztésből következnek. El kell érnünk, hogy egyetlen párttag vagy - tagjelölt se legyen pusztán passzív szemlélője a feladatoknak, hanem olyan kommunista legyen, aki szavakkal és tettekkel egyaránt eleget tesz a párt élcsapatszerepéból következő feladatoknak. Meghatározó tényezők Általánosan közismert, hogy a CSKP soraiba mindenki önkéntesen, saját meggyőződésből lép. Az egyén döntését befolyásoló tényezők azonban eltérőek, miközben egységben hatnak. Mindenekelőtt olyan tényezők hatnak itt, mint például a párt egész politikája és gyakorlati megvalósítása, a pártszervek és -szervezetek tevékenysége, a kommunisták példamutatása. Persze, szerepet játszik a döntésben a munkatársi, a családi ráhatás, az ifjúsági szervezet, a szak- szervezet stb. tevékenysége és egyéb tényező is. Ezt igazolják annak az ankétnak az eredményei is, amelyet a zvoleni és az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban valósítottak meg. Fiatal párttagokat és -tagjelölteket kérdeztek meg, akiknek arra a kérdésre adott válaszából, hogy mi vezette őt a pártba való belépésre kitűnt, hogy elhatározásukban döntő szerepe volt a CSKP egész politikájának, a párt- alapszervezet tevékenységének. Érsekújváron a megkérdezettek 79 százaléka az ifjúsági szervezettel arról, hogy kiket szándékoznak kiválasztani a párt soraiba. Színvonalas eszmei nevelő munkát A páftszervek és -szervezetek nagy figyelmet fordítanak a párttagjelöltek és a fiatal párttagok körében kifejtett eszmei nevelő munkára. Erre kihasználják az egész pártoktatási rendszert, melybe a fiatal kommunisták 95 százalékát kapcsolják be. A tapasztalatok azt tükrözik, hogy a pártoktatás eredményesen hat a fiatal kommunisták eszmei politikai színvonalának fejlődésére. Az is kedvező, hogy a pártalapszervezetek a tagjelöltek és a fiatal párttagok pártoktatásba való besorolása során következetesebben érvényesítik a differenciálás elvét, figyelembe veszik politikai tapasztalataikat, végzettségüket, a társadalmi szervezetekben végzett munkájuk során szerzett tapasztalataikat stb. Mindezzel azonban nem elégedhetünk meg, mivel e téren még sok a fogyatékosság és a következetlenség. Erről tanúskodnak az említett ankét eredményei is. Zvolenban például a megkérdezettek 61,5 százaléka válaszolt úgy, hogy a párton belüli oktatás megfelelt elvárásaiknak. Ugyanakkor 19 százalékuk számára csak részben, 19,1 százalékuk számára pedig egyáltalán nem felelt meg a pártoktatás színvonala. Az okok többfélék. A fiatal hallgatók bizonyos hányada, pontosan 20 százaléka szerint a pártoktatás formája és tartalma számukra nagyon igényes, 38,6 százaléka szerint az előadó nem tudta lekötni figyelmüket, s jelentős hányaduk szerint a pftrtoktatás formális volt. Ezek a tapasztalatok is arról tanúskodnak, hogy nem mindenütt kielégítő a pártoktatás hatékonysága, tartalma és színvonala, s nem mindenütt felel meg a fiatalok elvárásainak sem. Vagyis több figyelmet kell fordítani a pártoktatás különböző formáiba történő besorolásra, arra, hogy a hallgatókat végzettségük, felkészültségük szerint osszuk be a különböző tanulmányi formákba. Erre most, az új pártoktatási év küszöbén is gondolni kell. Konkrét feladatokkal Az eszmei nevelés és a gyakorlati politikai felkészítés szorosabb összekapcsolásának egyik leghatékonyabb formája az, hogy a párttagjelölteket és a fiatal párttagokat aktívabban bekapcsoljuk a pártszervezet mindennapi tevékenységébe, s főleg az egyéni munkaformákba, mint például a pártcsoportokban való beszélgetés, a konkrét pártfeladatok kijelölése, e feladatok teljesítésének ellenőrzése és a kommunisták munkájának értékelése. A konkrét pártfeladatok megszabásának nagy jelentősége van, és sehol sem lehet formális ügy. Ezért a pártfeladatok megszabásakor figyelembe kell venni, milyenek a tagjelölt képességei, illetve, hogy mire van szüksége a pártalapszer- vezetnek. Amint az alapszervezetekben végzett elemzések bizonyítják, e téren is nagyok az eltérések, s jelentősek a tartalékok. Az ankétok is ezt tükrözték. A Zvolenban megkérdezettek 25 százaléka szerint ugyanis a számukra kijelölt konkrét feladatok igényesek és reálisak voltak, 27 százaléka számára viszont általánosak és nem határidőhöz kötöttek, 22 százalékuk pedig úgy nyilatkozott, hogy a konkrét feladatok nagyon formálisak voltak. Érsekújvárott a következőképpen válaszoltak erre a kérdésre az ankét résztvevői: 72,1 százalékuk számára nagyon igényesek voltak a feladatok, 21,5 százalékuk szerint túl voltak terhelvet feladatokkal, 6,4 százalékuk szerint pedig a feladatok formálisak voltak. Fontos helyet tölt be a kommunisták aktivitásának kibontakoztatásában a pártfeladatok teljesítésének ellenőrzése és értékelése. A gyakorlat rámutat, hogy a konkrét feladatokat nem elég meghatározni, ezzel csupán elkezdődik a pártszervezet gondoskodása a fiatal párttagról, -tagjelöltről. Zvolenban például a szóban forgó ankét során a tagjelöltek 19 százaléka válaszolta azt, hogy a párttagjelöltségi ideje alatt senki sem ellenőrizte, teljesítette-e konkrét feladatát, 47 százalékuk esetében pedig csupán egy ízben kerítettek erre sort. Tehát - amint a fentiek is tükrözik - a pártfeladatok teljesítésének ellenőrzésében eltérő a gyakorlat, eltérőek az eredmények. Bevált módszer viszont, hogy a konkrét feladatok teljesítéséről az érintettek a pártcsoportokban, a pártbizottságon, illetve a taggyűlésen számolnak be. Ahol esetleg akadályba ütközik a párttagjelölt a feladat teljesítésében, ott konkrét segítséget kell neki nyújtani, s ugyanakkor elvtársi és nyílt beszélgetés keretében kell vele megvitatni a hibáit. Ebben rejlik a konkrét feladatok nevelő ereje. A tagság fejlesztése színvonalának emelése megköveteli, hogy a járási párt- bizottságok és a pártalapszervezetek mélyebben elemezzék ezt a folyamatot. Mindenütt arra kell törekedni, hogy e folyamat céltudatos irányításával érjük el az alapvető célt: a párt vezető szerepének erősítését. Dr. JÁN MACHYNIAK, kandidátus A Skoda Plzen atomreaktorokat gyártó üzemében készül többek között a WER 1000 típusú atomreaktor, mely igen precíz munkát igényel. Felvételünkön Karel Melka, az üzem egyik dolgozója. (ÖTK-felv.)
