Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-17 / 33. szám

> JÁN DONOVAL Kandúr, az orvos Tudomására jutott az öreg kandúrnak, hogy a szomszé­dénál megbetegedett egy csirke.- Éppen nekem valócska- csettintett nyelvével. Futott is átöitözködve a beteg csirkéhez.- Hallottam, beteg vagy- mondta, mikor megérkezett,- Nos, szólj, miben segíthe­tek. .. Én vagyok országszerte a legjobb orvos.- Azt elhiszem... - sikoltott a csirke. - Elég volt megjelen­ned, s már meg is gyógyultam. A kandúr meghökkent e be­széden. S nem maradt más választása, mint hazaindulni. A farkas, az oroszlán és a róka A farkas, az oroszlán és a róka összebarátkozott. Kö­zös vadászatra mentek, és elejtettek egy szarvast, egy szamarat és egy nyulat. így szólt az oroszlán a farkashoz:- Oszd el a zsákmányt, öcskös! A farkas ezt válaszolta:-A szamár legyen a tiéd. A nyúl legyen a rókáé. A szar­vas meg az enyém. Az oroszlánnak ez nem tet­szett. Fejbe kólintotta a farkast. A szemét pedig kiütötte. A rókához fordult:- Inkább te oszd el a zsák­mányt, húgocskám! A róka így szólott:- A szamár jó lesz neked ebédre, oroszlán. A szarvas vacsorára. A nyulat pedig el- költheted uzsonnára. Az oroszlán igencsak elége­dett volt.- Okos vagy, húgom. Mondd, ki tanított meg ilyen jól osztani?-A farkas szeme - vála­szolt a ravaszdi róka. Vajkai Miklós fordításai Ruvim Frajerman Kisfiú az erdőben Vilborik, az egészen kicsi fiú egyszer nagyon korán felébredt, és kiment a házukból, abból a ny írfa kéreggel fedett sátorból, amelyben az apjával, egy va­dásszal lakott egy evenk tábor­helyen, egy erdei folyó partján. A sátor mögött a mogyoróli­getben egy kis ösvényen meg­pillantott két erdei egeret. Egy­más mögött mentek a hátsó lá­bukon, és egy-egy kék tojást vittek. Ezek a pici madár tojásai vol­tak, a fakuszé, amely egy bokor alatt rakott fészket. Vilborik megirigyelte a két egeret, és keresni kezdte a fa- kusz fészkét, de a mogyoróbo­kor alatti súríi fűben nem tudta megtalálni. Viszont rábukkant egy burunduk - földi mókus - üregére. Az előző napon eső esett, ezért a mókus szárítgatta a mo­gyorót, amelyet még az ősszel gyűjtött magának. Kihordta a mogyorószemeket az üregből, és szétrakta ókét egy napsütöt­te, széles tönkön. Vilborik megörült. Elzavarta a mókust, a mogyorót meg elvet­te, és egy kővel kezdte feltörni. Minden szem mogyoró tele volt, nem akadt egyetlen rohadt sem, úgyhogy Vilborik jóizúen ette ókét. E foglalatossága közben talál­ta az apja.- Miért vetted el a mogyorót a mókustól? Hisz most nem lesz mit ennie - mondta Vilboriknak.- A mogyoró még sokára érik meg. Hagyd ott a tönkön.- És az egerek? — kérdezte Vilborik. - Magam láttam, ahogy elcipelték a fakusz tojását.- Azok az egerek tolvajok- mondta az apja -, de neked becsületesen kell élned.- Jó - szólt Vilborik, és visz- szatette a mogyorót a fatönkre. ...AZ EMBER NEM ARRA SZÜLE­TETT, HOGY LE­GYŐZZÉK... AZ EMBERT EL LE­HET PUSZTÍTANI, DE NEM LEHET LEGYŐZNI. Hemingway Este repülőgép érkezett a no­mádszállásra, és mozit hozott az evenkeknek. Az evenkek - apraja-nagyja- mind elmentek, hogy megnéz­zék a filmet, amelyet éjjel a sza­bad ég alatt, két magas jegenye­fenyő közt kifeszitett nagy vá­szonra vetítettek. Mindenki, aki elment, hogy megnézze, a kezében tartotta a jegyét. De Vilboriknak nem váltott je­gyet az apja, mert ó még egé­szen kicsi volt, úgyhogy ingyen is nézhette volna a filmet. Csakhogy Vilborik nem nézte. Az erdő felé fordult, és egyszer se fordította hátra a fejét.- Hát te miért nem nézed?- kérdezte az édesapja.- Nekem becsületesen kell él­nem - válaszolta Vilborik -, és nincs jegyem. És nem fordította a fejét a kép felé, amíg az apja jegyet nem váltott neki. Makai Imre fordítása Egy kis fizika -- teázás közben Leginkább teázás közben fi­gyelhető meg az a jelenség, amelyről az alábbiakban lesz szó. Mi történik a tealevelekkel (vagy akár a cukorral, amíg fel nem oldódik) a pohárban, ha a vizet jól megkeverjük? Bizo­nyára tudjátok a választ: a po­hár alján, középen összegyűlik a tealevél. Ugyanígy termé­szetesen a homok, apró kavics is, ha ezekkel végezzük a kí­sérletet. De vajon miért? Hiszen azt várná az ember, hogy a körbe- forgó vízben fellépő centrifugá­lis (kirepítő) erő éppenséggel kifelé sodorja a vízben levő tárgyakat?! Ez tulajdonképpen így is történik, csakhogy a megforgatott víz is kifelé „re­pül“ az előbb említett erő hatá­sára. Mivel pedig a pohár szé­lénél jóval nagyobb sebességű a forgás, mint középen, a ten­gelytől távolodva, a pohár szé­le felé emelkedik a víz szintje. A pohár alján viszont lassab­ban forog a víz, ugyanis itt már nemcsak a pohár falán, hanem az alján is fellép a súrlódási erő, amely fékezi a forgást. így a nyomás is kisebb lesz a po­hár alján. A nyomáskülönbség, no meg a pohár pereménél levő magasabb vízoszlop sú­lya készteti aztán áramlásra Gyökeres György felvétele a pohárban levő vizet, mégpe­dig a következő módon: a po­hár falánál lefelé áramlik a víz, míg középen felfelé, a felszín irányába. Közben természete­sen magával sodorja a benne levő anyagokat is. A víznél na­gyobb sűrűségű tárgyak azon­ban a felfelé irányuló áramlás­nál (középen) lerakódnak 3 pohár fenekére, (nem bírja felszállítani őket az áramlás). Megfigyelhető, hogy a kisebb sűrűségű tárgyakat, például a papírszeletkéket az áramlás magával ragadja felfelé is. BODÓK ZSIGMOND DÉNES GYÖRGY * Émlék Babot szedtünk az anyámmal földecskénken régi nyárban, madár dalolt a határban. Alkonyatig meg sem álltunk, dolgoztunk és dudorásztunk, gyöngyharmatos lett a lábunk. Akkor ültünk mezsgyeszélre, madárlátta estebédre, pihenésre, békességre. Hullt egy kis csillag sugára anyám őszülő hajára, anyám őszülő hajára. Karaván \ Mesebeli Szaharán poroszkál egy karaván, hét arab hét teveháton, hét árnyék a pusztaságon. A sivatag olyan árva, se egy bokor, se egy pálma, ők azért csak tevegelnek, holdvilágnál sátrat vernek. Mondóka Éjsötétben csillagzá|x>r, hét arabot rejt a sátor. A hold lassan ballag át, szórva fénye harmatát Tó tükrében pici nap, felhő rajta a kalap, ha leveszi kalapját, a kis tavon szaladj át! Hóka ló Láttál-e már hóka lovat, selyemszőrűt, csillagosat? Ha felveti a fejét, lába alá fut a rét. Hogyha vágtat, szárnya nő, muzsikál a levegő. Dobog a föld alatta, fű, fa vele szaladna! * Az itt közölt verseket a költő Pipitér című legújabb gyermekverskönyvéból vettük, mely a közelmúltban jelent meg a Madách Kiadó gondozásában. GONDOLKODOM, TEHÁT... KÉPREJTVÉNYEK A három közül legalább kettő megfejtését kérjük. MEGFEfTÉS Az augusztus 3-i számunkban közölt feladatok megfejtése: harc­képes, hordozható. Nyertesek: Miien Marcell, Almágy (Gemersky Jablonec); Gyönyör János, Ipolyvisk (VySkovce nad Iplöm); Csókás Ilona, Kéménd (Kamenín); Ládi Éva, Nagymegyer (Calovo); Varga Júlia, Köbölkút (Gbelce). A ÚJ SZÚ 18 1984. Vili. 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom