Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-07-06 / 27. szám

r TUDOMÁNY TECHNIKA Természetszerető, Dunára járó emberek kérdeztek meg arról, miként alakul a Duna menti ligeterdeink sorsa a dunai vízlépcső- rendszer üzembeállítása után. Megszoktuk, szeretjük a kanyargó ágvizek alkotta szigetek, partok, lapályok, gazdag növény- és állatvilágát. Sokan nehéz szívvel nézik, mint válnak a kolosszális emberi mú érdekében a jól ismert ligetek, erdórészek, halászhelyek, a hol száraz, hol latyakos erdei utak széles autóutakká, kavicsgöd­rökké. Napról napra változik a Duna menti táj. Erdőt irtunk, óriási csa­tornát ásunk, a föld mélyét injek­táljuk, termőföldet, kavicsot, ce­mentet hordunk, mindezt azért, hogy kihasználjuk a Duna vizének energiáját. Eddig is európai vízi úttá lépett elő az Ister; hajókat, bárkákat, ladikokat hordozott há­tán emberemlékezet óta. Társa­dalmunk elhatározta, hogy meg­zabolázza a Dunát, mert ebben az energiaéhes világban számunkra sem mindegy, hogy kihasználatla­nul a tengerbe engedjük-e a ha­zánkat érintő szakasz vízi ener­giáját vagy sem. Az építkezést megelőző alapos érvelések, kuta­tások, prognózisok, véleménycse­rék, számítások után döntött kor­mányunk az építkezés megkezdé­séről, a Magyar Népköztársaság­gal közös beruházásról. A több célú beruházás előnyei röviden a következők:- villamos energiát ad;- javítja a közös csehszlovák-ma­gyar Duna-szakasz hajózható­ságát;- megszünteti az árvízveszélyt;- növekedni fog a vidék gazdasági jelentősége, ellátottsága (új munkalehetőségek, épületek, lakóházak, üdülési lehetőségek stb.);- a vízgazdálkodásban (ipari, me­zőgazdasági, közszükségleti igények kielégítésében) javul­nak a lehetőségek;- a körtvélyesi (Hruáov) víztároló­ból évente 800 ezer m3 kavicsot termelhetünk ki;- megoldódnak az ártéren belül létező vízügyi és erdészeti ellen­tétek. Ez az ellentét abból fakad, hogy az árhullám levezetését akadályozzák a mostani szerke­zetű, két, esetleg több szintű erdőállományok. Egy ilyen létesítmény, mint a vízlépcsőrendszer áldozatokat is követel, s a kétség kívüli előnye mellett bizonyos negatív hatások­ra is fel kell készülnünk, ismert előttünk az a tény is, hogy jelentős ökológiai kihatásai is lesznek a lé­tesítménynek. Mi ezt a környezet­re gyakorolt hatást szeretnénk- a teljesség igénye nélkül - erdé­szeti szemszögből bemutatni. Az a problémakör, mely a ter­mészetet és egyúttal az erdőgaz­daságot is érinti a vízlépcsőrend­szer kapcsán, nagyon tág. Ezzel kapcsolatosan több tudományos munka, újságcikk jelent meg szak­avatottak tollából. Ehhez szeret­nénk néhány gondolattal, észre­vétellel hozzájárulni. Társadalmi szempontból fon­tos, hogy előre, a lehető legna­gyobb biztonsággal tudjuk, mi fog bekövetkezni. Ezek az ismeretek alkotják az erdészeti termelés azon törekvéseinek kiindulópont­ját is, amelyek a várható negatív hatások ellensúlyozására irányul­nak. Meg vagyunk győződve arról, hogy a rengeteg hasznos tudomá­nyos információt még egész sor követi; úgy, hogy közös erővel, a tudomány és a termelés szoros együttműködésével tudjuk megol­dani és ellensúlyozni a Duna men­ti erdőket érő, a csallóközi erdő­gazdaságot kemény próba elé állí­tó természeti változásokat. Mielőbb a címben felvetettekre választ adnánk és elemeznénk a várható természeti változásokat, azok okait, a Duna egy-egy sza­kaszára vonatkoztatva néhány számadat: a vízlépcsőrendszer érdekterületéből 4 ezer hektár lesz kivonva, további 7,5 ezer hektár erdő lesz kitéve a talajvízszint- változásnak. (Erről a következők­ben szólunk). Rátérnénk az egyes Duna-szakaszokra: 1. Bratislava-Hrusov A Dunának ezen a szakaszán teljesen megváltozik a táj képe. Az uralkodó tájelem a Hrusov-Duna- kiliti víztároló lesz, a maga 200 millió m3-es befogadóképességé­vel. A víztároló a somorjai (Samo- rín), a hamuliakovói és a kalinko- vói erdők helyén fog elterülni. Ki- sebb-nagyobb erdőrészek a védő­gátakon kívül, a víztároló felső szakaszán azokon belül is meg­maradnak. A víztároló legfelső szakaszán erősen fogja éreztetni hatását a gabcíkovói vízi erőmű üzemelése. A tervezett 1 m-es napi vizszintingadozás a víztáro­lóban olyan horizontális és verti­kális vízmozgást vált ki, amely specifikus hatással lesz a megma­radt erdők ökológiai - termőhelyi viszonyaira. Érdekes, az erdőt nagyban befolyásoló talajvízmoz­gás várható. Az elmocsarasodás veszélye ellen a partok stabilizálása, a megmaradt erdők potenciális termőképességének megőrzése érdekében a lapályok termőfölddel való feltöltése lesz szükséges. Az igy rekultivált területeken, megfe­lelő termelési módszerek alkalma­zásával új erdőket lehet nevelni. Előreláthatóan Bratislava déli ré­sze új parkerdővel fog gazda­godni. 2. Hruáov-Gabcíkovo Mielőtt boncolgatnánk a Hru­áov-Gabcíkovo szakasz várható természeti változásait, megemlít­jük azt a napjainkban is létező jelenséget, amely szerint előre mutatja, mi várható itt. A Podu- najské Biskupice határában talál­ható ligeterdók annak következté­ben. hogy a környék talajvízszintje műszaki beavatkozások folytán ál­landó jelleggel 3-4 méterrel süly- lyedt (hasonló jelenség várható részben a Hrusov-Gabcíkovo szakaszon is), fokozatosan kiszá­radnak. A fák vízhiányban szen­vednek, mert a kavicsos talajréteg alá süllyedt talajvíz kapilláris fel­szívódása megszűnt. A növényze­tet csak a légköri csapadék élteti, de ez a mennyiség nem fedezi a nagy vízigényű nyár, fűzfafajok vízszükségletét. Az erdőgazda­ságra hárul az a feladat, hogy ezeket a fafajtákat más, száraz­ságtűrő fajokkal helyettesítse! De térjünk vissza a 2. Duna- szakaszhoz, ahol hazánk legter­mékenyebb erdei találhatók. Az éves fanövekmény meghaladja a 20-25 m3-t hektáronként. Az erdőgazdaság ezen a vidéken 20 év alatt megháromszorozza a ki­termelhető faanyag mennyiségét, elsősorban a nemesnyárok telepí­tésével. A föld termékenységét kémiai, fizikai, biológiai tulajdon­ságaikon kívül az időszakos ára­dásoknak, valamint a növényzet számára hozzáférhető talajvíz­szintnek is köszönheti. A talajfel­színtől mért 0,2-1,0 m mélység­ben már víz van. A vízlépcsőrend­szer elkészülte után ezeket az erdőket két Duna-meder fogja közrefogni: a mainak megfelelő régi meder, melyben normális kö­rülmények közt 50 m3/s mennyi­ségű víz fog folyni, valamint az új medret alkotó üzemvízcsatorna. Az átirányított Duna szinte teljes vízbősége ezt a csatornát fogja táplálni, hogy végül 17 km-es út után rázúduljon a gabcíkovói erő­mű turbináira. • A természetben beálló változá­sok legfőbb kiváltója a talajvíz szintjének csökkenése lesz. Az üzemvízcsatorna szerkezete, aljá­nak és oldalainak építészeti meg­oldása kizárja a Duna vizének ter­mészetes infiltrálódását. így a ta­lajvíz szintje jelentősen csökken az érintett területen (számszerint 4-0 méterrel, a távolság függvé­nyében). Ezt a folyamatot termé­szetszerűen a vidék talaja poten­ciális termőképességének a csök­kenése fogja követni, amennyiben megfelelő műszaki megoldásokkal ezt meg nem akadályozzuk. Meg kell építeni azt a csatorna- és gátrendszert, amely a szükséges szinten tartja a talajvizet. Ameny- nyiben ettől eltekintenénk, nem­csak az erdészeti termelés, ha­nem a vidék mezőgazdasága óriá­si problémák elé lenne állítva. Fi­gyelembe véve az érintett vidék mezőgazdasági jelentőségét - ez megengedhetetlen! Hozzáértő, lelkes kutatócsoport - a gabőíkovói erdészeti kutatóál­lomás dolgozói - elemezte a vár­ható ökológiai változások kihatá­sait, elsősorban az erdőgazda­ságra vonatkoztatva. Állandó, ez­zel a problémával foglalkozó kuta­tási tevékenységet folytatnak. Ez a kutatóállomás foglalkozik olyan fafajok (nyár, fűz, akác) szelektá­lásával, nemesítésével, amelyek alkalmazhatók lesznek az új erdő- állományok telepítésekor. Ezekre azért lesz szükség, mert rekonst­ruálni kell majd az itteni erdőket. Várható a jellegzetes ártéri nö­vénytársulások (fytocönózisok) átalakulása, a mocsári, valamint az üde termőhelyet kedvelő nö­vényfajok háttérbe vonulása. Tu­dományos szempontból rendkívül érdekesek és tanulságosak lesz­nek ezek a „biológiai mozgások“. A társadalmi érdek viszont nem engedi meg, hogy ölbe tett kézzel végignézzük, mi történik, hogyan birkózik meg a természet ezzel a törvényeibe való emberi beavat­kozással. Az erdőgazdaságnak már előre fel kell készülnie arra. hogy rekonstruálnia kell az itt lévő erdei állományokat. Ehhez a kuta­tás nyújt segítséget a fenn említett tevékenységével, kutatási ered­ményeivel, javaslataival. Ezen kí­vül jelentős anyagi eszközöket kell biztosítani ezen munkálatok kivite­lezéséhez. Új termelési módsze­rek is léteznek, melyek alkalmazá­sa ezekben a munkálatokban lesz a legidőszerűbb. Pl:- a fejlesztési stádiumban lévő ún. mélyültetés perspektiv nyárfá­saink megmentése érdekében;- a teljes talajelókészítés gazda­ságosabb, tuskózást nem igény­lő változata már most szélesebb korú alkalmazást érdemelne. Még egyszer szeretnénk ki­hangsúlyozni a talajvíz szintjét szabályozó csatorna- és gátrend­szer megépítésének fontosságát. Enélkül nagy veszteségekkel kell számolni úgy az erdő-, mint a me­zőgazdaságban. 3. Gabcíkovo-Stúrovo Az ezen a szakaszon várható ökológiai változások a mi szem­pontunkból már kedvezőbbek lesznek, mint az előző esetben. Lényegében változatlanok, eset­leg a jobb vizellátottság következ­tében - ami abból adódik, hogy a nagymarosi vízlépcső felduz- zasztja a Duna szóban forgó sza­kaszát - kedvezőbbek lesznek a termőhelyi viszonyok. Helyen­ként bizonyos elmocsarasodással számolni kell. A csicsói (Ciőov) „Lion“, valamint az „Isztrágó“ ne­vű rezervátumok hivatottak teljes szépségükben megőrizni a Duna menti ligeterdók növény- és vad­gazdaságát. Hogy milyenek lesznek ligeter­deink 10-20 év múlva? Vélemé­nyünk szerint, ha a természet dik­tálta kényszerek figyelembe véte­lével rugalmasan változtatunk a megszokott módszereken meg­felelő fafajok telepítésével, prog­resszív, differenciált erdőnevelési módokkal képesek leszünk szép és hasznos erdőket nevelni. Tudo­mányos kutatási eredmények már most is rendelkezésünkre állnak, majd gazdasági alkalmazásuk lesz kívánatos. HOMBAUER FERENC, erdészmérnök, a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) erdőgazdaság dolgozója Látható feszültség A szerkezeti elemek dinami­kus igénybevételekor keletke­zett feszültségek pontos méré­sére és azok láthatóvá tételére ad lehetőséget a számítógép által vezérelt hóemissziós ana­lizátor, a SPATE 8000, ame­lyet az angol Omerton Ltd. gyárt. A berendezés felvevő egysége „figyeli“ az alumíni­um kerékagy hömérsékletvál- tozását, amely olyan szimulált húzó- és nyomóigénybevéte­lek esetén következik be, mint amilyen a valóságban fellép. A berendezés az infravörös hősugárzás pontos képét jele­níti meg a képernyőn, amelyen jól láthatók az öntvény jellem­ző, kritikus feszültséghelyei. Ebben a vizsgálatban nem kell a mérendő felülethez me­chanikailag csatlakozni, a mé­rés minimális felületi előkészí­tést igényel és nincs szükség speciális környezetre. A mű­szer által elvégezhető vizsgá­lat jelentősen csökkentette a korábbi mechanikai feszült­ség megjelenítésének költsé­geit, egyszerűsítette a mérete­zési és a minőségellenőrzési problémákat, növelte a fejlesz­tés hatékonyságát. Az analizátort számítógép billentyűzetéről vezérelve a le­tapogatott kép nagy felbontó­képességű színes képernyőn megjeleníthető. A kép adatai nyomtatóhoz is csatlakoztathatók, vagy a szá­mítógép-tárolóban raktároz­hatok és kívánságra újra lehív­hatók. A letapogatófej 0,2 rím­től a végtelenig fókuszálható, látószöge 25°. A mikroionika két fő problé­mája a különböző felhasználá­si célú egységekhez szüksé­ges bonyolult összetételű és sokféle anyagfajta kutatása és a már beruházott technológia alkalmazása. Az erre irányuló fokozott kutatási-fejlesztési munkák az 1970-es évek vé­gén indultak meg. Jelenleg a mikroelektronikai alkatrésze­kéhez hasoló széles körű nagyüzemi gyártásról még nincs szó. Maga a koncepció azonban sokat ígérő elgondo­lás. (T) Érdekességek, újdonságok NYOMELEM-ELEMZÉS HAJSZÁLBÓL A DUNA MENTI LIGETERDÓK JÖVŐJÉRŐL ÚJ szú 17 1984. VII. 6. (Kanovits György felvétele) A vas, a cink, a mangán, a jód és sok más nyomelem - ezek az emberi test tömegének kevesebb mint 0,01 százalékát teszi ki - létfontosságú összetevője testünknek, s ha mennyiségük ingado­zik, ez sokféle betegséget okozhat. Mivel a nyomelemek olyan testszövetekben dúsulnak fel, amelyekhez az élő emberben nem férhetünk hozzá, mennyiségüket csak úgy tudjuk mérni, hogy a vér, a vizelet, a köröm és a haj összetételét elemezzük. A legtöbb hasznosítható adat a haj vizsgálatából szerezhető. A nyomelemek mennyiségének rövid idejű megváltozása megköze­lítő pontossággal mérhető azáltal, hogy egy megfelelő hosszúságú hajszálat vegyelemeznek. A hosszabb tartalmú változások pedig akként állapíthatók meg, hogy egy hosszabb hajszálszakasznak több pontján mért nyomelemmennyiségeket hasonlítanak össze egy­mással. (Die Presse) TŰZ SZÜLÖTTE - A TŰZTÖL VÉD Egy skóciai cég láva alapanyagból készít lángoló táblákat. Ezeket úgy gyártják, hogy egy bizonyos vulkáni kőzetet magas hőmérsékle­ten megolvasztanak, majd vízben hirtelen lehűtenek. Az így kelet­kező, a gyapotéhoz hasonló szerkezetű anyagot műgyanta kötő­anyaggal elkeverik, majd táblákba préselik, és merevítő elemekkel megerősítik. A védendő falra vagy mennyezetre szerelt táblákat alumíniummal vagy műanyaggal bevont acéllemezzel takarják. Egy kutatóintézeti kísérletben az Ecometalnak elnevezett táblák 1200 Celsius-fokos lángok hőjének négy órán át ellenálltak. (London Press Service) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom