Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-17 / 33. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1984. augusztus 17. XVII. évfolyam 33. szám Ára 1 korona I A ugusztus közepe táján még javában tart a nyaralás, de r\ felfrissülve és újabb élményekkel gazdagodva egyre többen térnek már vissza munkahelyük és munkatársaik megszokott környe­zetébe, hogy megpihenten, új erővel folytassák azt a fizikai vagy szellemi munkát, amit-a megérdemelt nyári szabadság keretében rövidebb-hosszabb időre megszakítottak. Ilyenkor úgy tűnik, mintha ugyanazt folytatnánk, amit néhány hétre abbahagytunk, ám a társa­dalmi haladás törvényszerűségeinek megfelelően a munka újrafelvó- telének is mindig magasabb szinten kell megújulnia. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a pihenéssel, szórakozással, üdüléssel vagy utazással, esetleg kedvtelésből végzett hasznos tevékenység­gel eltöltött napok után nagyobb munkabírással tudjuk teljesíteni a feladatainkat, hanem főleg abban, hogy közben a feladatok is megnőttek, sőt tovább növekednek, s nekünk elengedhetetlenül fel kell zárkóznunk ezekhez az új követelményekhez. Napjainkban nem létezik az országban olyan munkahely, ahol valamilyen formában ne tükröződnének vissza az intenzív gazdaság- fejlesztéssel járó új követelmények és problémák. Már jó néhány éve ez a központi kérdés foglalkoztatja egész társadalmunkat, erre összpontosul a központi párt- és állami szervek elemző, tervező, szervező és ellenőrző munkája. A hetvenes évek közepétől kialakult szélsőséges külgazdasági viszonyok a fejlett szocialista társadalom építésének új belső feltételeivel együtt mélyreható gazdaságpolitikai megfontolásokat tettek szükségessé, amelyek a népgazdaság terv­szerű irányítási rendszerének tökéletesítését célzó komplex intézke­désekben jutottak kifejezésre. A CSKP XVI. kongresszusa világosan megfogalmazta az ezzel kapcsolatos feladatokat, s az új feltételek között további gazdasági és társadalmi fejlődésünkben kulcsfontos­ságú szerepet tulajdonított a tudományos-műszaki haladásnak. Gus- táv Husák elvtárs a kongresszusi beszámolóban ezt így fejtette ki: „Az intenzitás meghatározó tényezője, valamint a társadalmi munka­termelékenység növelésének leghatalmasabb forrása a tudományos és műszaki haladás. A tudományos-műszaki fejlesztés egész társa­dalmunk forradalmi feladata. Csak a tudomány és a technika alapján fejleszthetjük a leghaladóbb szakágazatokat, az elektronikát és a mikroelektronikát, a komplex gépesítést és automatizálást, csak ez teszi lehetővé a nehéz fizikai munka felszámolását, a haladó technológiai eljárások elterjesztését, az irányítás és a munkaszerve­zés tökéletesítését. Mély meggyőződésünk, hogy e feladatok teljesí­tése kutatóink, tervezőink és az egész tudományos és műszaki értelmiség számára személyi elismerésük és társadalmi megbecsü­lésük ügyévé válik.“ Amint azt a gyakorlati életben is tapasztalhatjuk, a kongresszuson elhangzott szavak időszerűsége és jelentősége állandóan fokozódik. Ez kifejezően megnyilvánult a CSKP KB elmúlt év júniusában tartott 8. ülésén, amely minden összefüggésében megvitatta a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés kérdéseit, s azt alapvető határozatokkal segítette elő. Ide tartozik többek között a tudományos-műszaki fejlesztés állami bizottságainak a létrehozása, valamint az egyes népgazdasági ágazatok és szakterületek konkrét feladatainak a megfogalmazása. Az ülés pozitív eredményeihez-tartozik az is, hogy az egyes irányítási szervek, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok, s főleg a tudományos-műszaki haladásban döntő szerepet játszó kutatási és fejlesztési intézmények hasonló konkrét jelleggel bontották le ezeket a határozatokat saját helyzetükre, feladataikra és feltételeikre. Az azóta eltelt időszak statisztikai jelentéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a CSKP KB 8. ülésén elfogadott határozatok teljesítése kedvező hatást gyakorol gazdasági fejlődésünkre. Hozzájárult a gaz­dasági növekedés dinamikájának megújításához, s lehetővé teszi a tervek progresszív mutatóinak további fokozását. A kedvező jelenségeket értékelve azonban azt is meg kell állapítani, hogy a kulcsfontosságú kérdésekben, például a termelés minőségi színvo­nalának emelésében, az energia és a tüzelőanyagok, valamint a nyers- és az - alapanyagok takarékosabb felhasználásában, a fémeknek olcsóbb, de hasonló tulajdonságú műanyagokkal való helyettesítésében, s általában véve a termelési szerkezet korszerűsí­tésében mindeddig nem sikerült elérni olyan eredményeket, amelyek összhangban lennének a nemzetközi összehasonlítással alátámasz­tott szükségleteinkkel, valamint a tervezés, a szervezés, a pénzügyi és az anyagi ellátás területén biztosított lehetőségeinkkel. Mindezt különösen szem előtt kell tartani a legközelebbi napok­ban, amikor a központi és az ágazati irányítási szervek, a termelési- gazdasági egységek és a vállalatok felelős vezetőinek és a dolgozó kollektíváknak a figyelme a jövő évi tervfeladatok pontos kidolgozá­sára, s az egész 8. ötéves tervidőszak jó előkészítésére összponto­sul. A tudományos-műszaki fejlesztés kulcsfontosságú szerepéből kiindulva a második félév egyik időszerű feladata lesz a CSKP KB 8. ülése alapján előirányzott célok és feladatok teljesítésének objektív felmérése és ellenőrzése minden vállalatnál, minden üzemben és munkahelyen. Az eddigi tapasztalatok ugyanis arra mutatnak, hogy egyes gazdasági vezetők a termelés minőségi és műszaki fejlesztésében nem élnek az adott lehetőségekkel, jóllehet egyes területeken, például a mikroelektronikai alkatrészek beszerzési feltételeiben sokat javult a helyzet. Hasonló hiányosságok vannak a differenciált bére­zés érvényesítése területén, valamint a progresszív munkaszerve­zési és javadalmazási módszerek terjesztésében. Tehát olyan tarta­lékokról van szó, amelyek gyakorlatilag rendelkezésre állnak, csupán megfelelő szervezési intézkedésekről kell gondoskodni a kihasználá­sukhoz. MAKRAI MIKLÓS A Metra Blansko konszern­vállalat dolgozói kizárólag hazai alkatrészek felhasz­nálásával fejlesztették ki a PU 500-as univerzális vil­lamossági mérőműszert, amely az egyenáramú és a váltakozó áramú feszült­ség, áramerősség, és el­lenállás mérésére széles skálában alkalmas. Az idén mintegy 5000 ilyen műszert készítenek a vállalatnál, amelyek főleg laboratóriu­mokban, minőségvizsgáló és karbantartó munkahe­lyeken, villamos berende­zések üzemeltetésénél ér­vényesülnek, de a rádió­amatőrök is hasznát veszik. A felvételen Miloslav Cihlár fejlesztési dolgozó a PU 500-as mérőműszert a PK 330-as fázismérő ké­szítésénél alkalmazza. A Csehszlovák Tudományos Akadémia Magfizikai Kutatóintézetében számos olyan feladaton dolgoznak, amelyek eredményeit az ipari termelésben is ki lehet használni. Az elektromos spektrometria és a gammasugaras spektroszópia módszereivel például a vállalatok és főleg a tudományos kutatóintézetek számára szükséges különböző érc- és alapanyagminták pontos vegyi elemzését végzik. További csehszlovák és szovjet kutatási munkahelyekkel együttműködve a holdkőzetek elemzésében is részt vettek. A felvételen a magfizikai spektroszkópia vezérlési és számítástechnikai központjában a kutatók a gammasugárzás spektroszkópiai elemzés egyik programját állítják össze. A plzeni Nyugat-csehországi Sörgyárak konszernvállalatnál folyamatban van az ESZ 1011- es számítástechnikai rendszer üzembe helyezése, melynek operatív memóriaegysége 1 millió byte teljesítményű. En­nél a berendezésnél aj adat­közlés sebessége eléri a má­sodpercenkénti 500 ezer mű­veletet. A rendszer emellett gazdag terminális hálózattal van ellátva, amelyet fokozato­san helyeznek el a vállalat egyes munkahelyein. A rend­szert két éven belül a prágai Sör- és Malátaipari Konszern számítástechnikai központjába is bekapcsolják. A felvételen (elöl) Jana Cermáková mér­nök, Václav Trhlík, Miloslav Solfronk és Jindrich Volta VDT 52 100 jelzésű alfanumerikus videoterminálokat kezeli a vál­lalat számítástechnikai köz­pontjában. (A ÓSTK felvételei) MAGASABB SZINTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom