Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1984-08-10 / 32. szám

LEGFONTOSABB: Jó egy órával a menetrend sze­rinti indulás előtt érkezik a garázs­ba - megborotválkozva, egyenru­hában. Benéz a diszpécserhez, majd kényelmesen rágyújt. Amint tarkójára tolja a sapkáját, látszik, hogy a haja ősz. Laboda Dezső már ötvenhét éves, de még mindig fiatalos lendülettel dolgozik. El­mondja magáról, hogy baleset nélkül immár 1 270 000 kilométert tett meg, nagyrészt autóbusszal.- A gépek, a motorok iránt már gyermekkoromban érdeklődtem - kezdi el a beszélgetést. - Ezért is tanultam ki a gépész-kovács mes­terséget. Abban az időben még kevés volt a gépkocsi, az autó­buszról nem is beszélve. Ám 1947-ben, amikor lehetőségem nyílt rá, letettem a gépjárműveze­tői vizsgát személygépkocsira és traktorra. Ebben az időben már a gép- és traktorállomáson dol­goztam. Bár szerette a kovácsszakmát, 1952-ben mégis az autószállítási vállalathoz ment dolgozni egyrészt azért, mert vonzotta az autó, más­részt pedig ott jobb volt a kereseti lehetőség. S mint fiatal házasem­bernek, aki családi ház építésébe is kezdett, minden korona jól jött. Vagy három hónapig teherautóval járt, majd autóbuszra került. A Őa- fárikovo-Sirk vonalon teljesített szolgálatot. Két év elteltével újra teherautóra ült, mert a munkaszü­neti napokon így szabadja volt, több ideje jutott az építkezésre. Aztán a teherautót újra autóbuszra cserélte fel.- Az emberek mindig érdekel­tek, szerettem ismerkedni, beszél­getni - folytatja -, visszakaptam a régi járatot, azóta is azon közle­kedek, de időközönként más jára­ton is besegítek. Nagyon szeretek autóbuszt vezetni. Nem is tudom, hogy lennék meg nélküle. Pedig Sirk felé keskeny az út, itt-ott lehet csak e'f ni. Főleg télen nehéz itt a köz. _.edés, de már megszok­tam. A két nap szolgálat alatt 540 kilométert teszek meg, így tehát csak lassan gyűlnek a baleset nél­kül megtett kilométerek. Váltótársa, Jacsmeník János jóval fiatalabb nála, de jól megértik egymást. Közösen rendben és tisztán tartják a járművet. A kisebb javításokat maguk végzik el, de ha a kocsi a műhelybe kerül, akkor is mindig ott vannak, hogy meggyő­ződjenek arról, vajon a szerelők mindent rendbe tettek-e.- Ha az ember baleset nélkül akar közlekedni, s ez kötelessége is, ügyelni kell arra, hogy a gépjár­mű műszaki állapota mindig kifo­gástalan legyen, hibátlanul mú­Az egész évi feszült, megerőltető munkatempó után, szabadsá­gunk ideje alatt megpróbálunk lazítani, kikapcsolódni, pihenni, hogy aztán újult erővel láthassunk neki ismét a munkának. Ez természetes dolog, azonban tudnunk kell, hogy hol, mikor és miben lazíthatunk. A nyaralási évadban észrevehetően megromlik az üdülőhelyek környékén a közlekedési fegyelem. A pihenni vágyó ember hajlamos arra, hogy kivonja magát az egész évi szabályozottságból, s vég­eredményben igaza van, hiszen az üdülés csak így jelent igazi kikapcsolódást. Ez azonban közlekedésre nem vonatkozhat. A forga­lom ezeken a helyeken hirtelen zsúfolttá válik, több a jármű, több a gyalogos is. A lazítás tehát a forgalomban nem helyénvaló. A nyári életformaváltás, a megváltozott életrend nem jelentheti azt, hogy sorra fellazulnak azok a közlekedési szabályok, amelyeket máskor tiszteletben tartunk. A szabadság ideje alatt sem adhatunk felmen­tést magunknak ezen a téren, hiszen a közlekedésben semmit sem változnak a követelmények. A közlekedési szabályok megtartása éppúgy kötelező a nyaraló- és kirándulóhelyeken, mint másutt. Tudatosan kell szembenéznünk azzal a ténnyel, hogy az ember - alkatából adódóan - hajlamos a nyári „lazaságot“ átvinni más élethelyzetekre is, akár gyalog, akár gépkocsival közlekedik. Bár igen sok pszichológus ajánlja, hogy az ember a nyári szabadságnak legalább egy része alatt próbáljon meg a gépkocsitól elszakadni, nem valószínű, hogy ez a többség számára elfogadható tanács lenne. Van, akinél a kocsi a szabadság alatt is a programba vett kirándulá­sok kényelmét szolgálja, van, akinek már annyira szokásává vált az autó, hogy nélküle egy lépést sem tud tenni. A lényeg az - és a biztonság követelménye is -, hogy autóban ülve nyaralóhelyen, kirándulóhelyen, szabadságunk ideje alatt is ugyanolyan szigorú kötelezettségekkel kell számolnunk, mint a leghétköznapibb idő­szakban. Nyáron a csinos autóstoppozók is veszélyt jelenthetnek a „lazí­tani“ akaró gépkocsitulajdonosokra nézve, akik talán egy kis kalan­dot is belekalkuláltak a nyaralásba. Tehát legyünk óvatosak, megfontoltak, hogy a nyári szabadsá­gunkról valóban felüdülve, épségben kerüljünk haza, s ne pedig í „gipszkötéssel“ ébredjünk föl valamelyik kórházban. -Py­ködjön a fékberendezés - vallja.- Az óvatos, körültekintő vezetés sem elhanyagolható tényező. Min­dig tudatosítom, hogy emberekkel teli autóbuszt vezetek, olyanok utaznak velem, akiket haza­várnak. Szünetet tart, majd így folytatja:- Vezetés közben mindig szemmel kell tartani a közlekedés összes részvevőjét. A közelmúlt­ban például megtörtént, hogy egy ittas motorkerékpáros annak elle­nére, hogy az autóbusszal lehú­zódtam az út szélére, a járműnek ütközött. Elsősegélyben részesí­tettem, majd elszállították a men­tők. Én pedig folytattam az utat. Ez az eset is azt bizonyítja, hogy ha az ember nem lett volna elővigyáza­tos, az eset tragikusan is végződ­hetett volna. A két fia már megnősült, a csa­ládi ház is régen áll már, úgyhogy lazíthatna, de ő erről hallani sem akar. A nyugdíjkorhatárig hátrale­vő három évet autóbuszvolán mel­lett szeretné eltölteni, természete­sen csak akkor, he. egészségi álla­pota ezt megengedi. Hogy azután hogy lesz? Autóbuszt azután már nem vezethet, de nem lesz munka nélkül, az bizonyos. Olyan ember, aki mindig tesz-vesz. Szabadide­jében a kertben foglalatoskodik, de időnként vasmunkát is végez saját magának vagy a szomszé­doknak.- Nem dicsekvésképpen mon­dom, de váltótársammal a takaré­kosság terén is jó eredményeket értünk el. Vigyázunk a gumiabron­csokra, s így rendszeresen az elő­írton kívül még 10 000 kilométert teszünk meg velük. Az üzem­anyagnormát sem lépjük túl, sőt havonta több litert takarítunk meg- állítja. - Azt hiszem, így van ez rendjén. Közben az autószállítási vállalat safárikovói üzemrészlege udvará­ra megérkezik a Jacsmeník János vezette autóbusz. Odasiet. Kézfo­gással köszöntik egymást, s Labo­da Dezső tekintetében ott van a ki­mondatlan kérdés: Minden rend­ben van-e? S amikor megkapja az igenlő választ, arca felderül. En­nek ellenére körüljárja a jármüvet, ellenőrzi a féket, s aztán tankolni megy. Tíz perccel a menetrend szerinti indulás előtt ott áll az autó­buszállomáson jókedvűen, vi­dáman.- A legfontosabb a szakmasze­retet - mondja búcsúzóul, majd megtoldja a szót - az autóbuszve­zetést is csak így lehet csinálni, így lehet baleset nélkül közleked­ni- N. J. m Nyugat-Európában 1 317 256 Renault személygépko­csit adtak el a múlt évben, így a világhírű francia autógyárnak si­került megőriznie elsőségét a Ford és a Fiat cég előtt. Az Egyesült Államokban is ebből az európai kocsimárkából fogyott el a leg­több, szám szerint 180 ezer. ■ Két pohárka vörösbor és egy kupica almapálinka elég ahhoz, hogy a nemrégen szerkesztett kí­nai kisautó leálljon. Ez az első olyan gépkocsi, amelybe elektro­nikus alkoholészlelőt építettek be: ha a vezető túllépi a mértéket, a motor nem hajlandó tovább menni. Immár huszonhárom éve annak, hogy elfogadták a közutakról szóló 135/1061. sz. törvényt és a volt Közlekedésügyi és Távköz­lési Minisztérium 136/1961. sz. rendeletét e törvény végrehajtá­sára. Azóta azonban a közúti közlekedésben sok minden megvál­tozott. Ezért olyan jogi rendelkezésre volt szükség, amely tökéletesíti az eddigi törvényt, és a jelenlegi feltételeket figyelembe véve átfogóan oldja meg a közutak problémáit. Az idén július 1 -én lépett érvénybe a régi közúti törvényt módosító és kiegészítő 27/1984. sz. törvény és a Közlekedésügyi Minisztériumnak e tör­vény végrehajtását biztosító 35/1984. sz. rendelete. Az új közúti törvény öt részből áll. Az autósokat, motorosokat bizonyára érdeklik a második rész rendelkezései, amelyek az utak általános használatát (6. cikkely), különleges hsználatát (8. cik­kely), valmint lezárásukat és a terelőutakat (7. cikkely), szabá­lyozzák. Ezek értelmében a szokásostól eltérő módon az utakat csak az illetékes útigazgatási szerv engedélye alapján lehet használni. Az ilyen engedélyt a rendőrség illetékes közlekedés- rendészeti igazgatóságával megállapodva adják ki. A használó felel azért a kárért, amelyet az út különleges célú használata okoz. Az utakat részben vagy teljesen lezárhatják, esetleg terelőutat jelölhetnek ki. Erről a közlekedésrendészeti felügyelőséggel meg­állapodva az illetékes útigazgatóság és szerv dönt. Hozzá kell fűzni, hogy a használók nem tarthatnak igényt azon költségtöbb­letük megtérítésére, amely az útlezárás vagy a terelőút haszná­lata következtében keletkezik. Az új törvény részletesebben meghatározza az utak járhatósá­gának fenntartásával kapcsolatos kötelességeket (9. cikkely), és a használók által elszenvedett károkért vállalt felelősséget, (9.a cikkely). A karbantartóknak kötelességük késlekedés nélkül megszűn­tééi a járhatóságban keletkezett hibákat. A gyalogosok számára fenntartott átkelőhelyek, a lakott terüle­teken átvezető helyi utak és a gyalogosok számára kijelölt helyi utak hibáit a helyi utak karbantartói kötelesek megszüntetni. A beépített területen található, s az országúttál vagy a helyi úttal határos ingatlanok melletti járdák használhatóságában keletke­zett hibákat az ingatlanok tulajdonosai, gondnokai vagy haszonél­vezői kövelesek késedelem nélkül eltávolítani, ha ezek a hibák szennyezés, jegesedés, vagy havazás következtében keletkez­tek. Ezzel pontosan meghatározták a felelős szubjektumok jogait és kötelességeit, amelyeket a korábbi törvény nem tartalmazott. Egy további probléma, amelyet a korábbi törvényhez képest az új részletesebben kifejt, az. út használata során keletkezett kárért vállalt felelősség. A használóknak nincs joguk megtéríttetni azt a kárt, amely az út építése, vagy közlekedési-műszaki állapota miatt keletkezik. Ide soroljuk az utak minőségét, kopási szintjét, az útterület válfaját, azokat a szélességi vagy hosszanti egyenlőt­lenségeket (hullámokat), amelyeket nem lehet egyszerű karban­tartással eltávolítani, az úttest és a hidak teherbírását, az út közlekedésbiztonsági felszerelését stb. Ide tartoznak még az olyan tulajdonságok, amelyek az út szerkezetéből adódnak. Ilyen a szöghajlás, a kanyarív, az útszélesség és a terepviszonyok, pl. a tengerszint feletti magasság, a kilátási lehetőség stb. A használók igényt tarthatnak azon károk megtérítésére, amelyeket a járhatósági hibák okoznak, s amelyekért a karban­tartó felelős. A járhatóság olyan változásairól van szó, amelyeket külső befolyások okoznak, s amelyeket a járművezető akkor sem láthat előre, ha az út építési és közlekedési-műszaki állapotának, a gépkocsi és rakománya tulajdonságainak, valamint saját képes­ségeinek megfelelően közlekedik. Ilyennek tekinthetők - az egyébként hibátlan - hosszabb távon összefüggő úttest-felület mélyedései, a rosszul elhelyezett tartóanyag, a ledőlt fa és más akadály, ha erre az előírt módon nem figyelmeztetnek. A hiba másik válfaja az úttest szennyezése vagy károsítása, amelyeket az út használói vagy az út körül kifejtett tevékenység okoznak. A gyakorlatban sokszor okoznak balesetet az eljegese­dett kisebb útszakaszok, ha a környezetről az útrafolyó víz felfagy, vagy rosszul működik az út víztelenítő berendezése. A közúti törvény végrehajtását biztosító 35/1984. sz. rendelet 12. cikkelye kimondja: nem tekinthetők ilyen hibáknak azok az útszakaszok, amelyeken teljes hosszában nem végeznek téli karbantartást, csak az előre meghatározott közlekedési szem­pontból fontos helyeken (útkereszteződések, erős emelkedők, autóbusz megállók (stb.) (A cikk befejező részét következő számunkban közöljük.) Uj közúti Autós-motoros békemenet és a kilencedik BAMOBU Mindkét akciót ugyanazon a na­pon, szeptember 8-án, szombaton rendezi meg a Honvédelmi Szö­vetség bratislavai auto-moto klub­ja. A Szlovák Nemzeti Felkelés 40. évfordulója és a béke világnapja alkalmából rendezendő autós-mo­toros felvonulásra már elküldték a meghívókat a kluboknak, de egyénileg vagy csoportosan még mindig lehet jelentkezni a szerve­ző bizottságnál (Zväzarm AMK, 811 02 Bratislava, Safárikovo nám. ő. 4. — telefon: 565-35). A benevezés egyetlen feltétele, hogy a jármű díszítése az alka­lomhoz illő, ötletes és tetszetős legyen. A legszebb díszítésű jár­művet különdíjjal jutalmazzák. Gyülekezés: Bratislavában, a Bé- kevédók utcájában (Ulica Obran­cov mieru) szeptember 8-án, szombaton reggel 6 és 9 óra kö­zött. A békemenetben részt vevő járművek utasai itt sorsjegyet kap­nak, mely egyben belépőjegy a Művelődési és Pihenőparkban rendezendő további akciókra, töb­bek közt a börzére is. Egyébként a pihenőpark csarnokában 12 óra­kor kezdődik a műsor, a sorsje­gyek sorsolása, a díjak és ajándé­kok kiosztása. Díjazni, tárgyi aján­dékokkal fogják jutalmazni az au- tósok-motorosok békemenetében részt vevő legidősebb és legfiata­labb utast, a legrégebben gyártott jármű utasait, s ekkor adják majd át a legszebben, legötletesebben feldíszített jármű vezetőjének is a különdíjat. A kilencedik BAMOBU, a börze iránt nagy érdeklődésre való tekin­tettel a helyfoglalás előjegyzését már augusztus 15-én megkezdi a szervező bizottság. Az előző, a tavaszi börzén 15 000 látogatót, érdeklődőt fogadtak. Autót, után­futót, motorkerékpárt több mint 600 látogató, alkatrészt, különféle tartozékokat 1400 egyéni látogató és 13 vállalat, kereskedelmi intéz­mény kínált megvételre. A számo­zott asztalok előjegyzéses foglalá­sa tehát nagyon is indokolt. Előző­leg 8 vállalat és kereskedelmi in­tézmény köztük a BARUMA, a BENZINÜL már jelezte: a bör­zén tanácsadó központot nyit, többféle díjmentes szolgáltatással - mérésekkel, műszaki ellenőr­zéssel - szolgál az érdeklődőknek. Nem feledkeztek el a gyermekek­ről sem: a kisteremben filmeket vetítenek számukra, és a közleke­dési parkban - megfelelő felügye­let mellett - kedvükre szórakoz­hatnak, amíg a felnőttek figyelmét leköti a börze. haj. ÚJ SZÚ 16 1984. Vili. 1C Próbálj meg lazítani...

Next

/
Oldalképek
Tartalom