Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
1984-08-10 / 32. szám
O rszágunk területén nem fordul elő nagy mennyiségben sem kőolaj, sem földgáz. Csak annyit termelhetünk ki mindkettőből, amennyit lelőhelyeikről a felszínre tudunk hozni. Ez a mennyiség hazai szükségleteink kisebbik hányadát fedezi. Mind kőolajból, mind földgázból nagymértékben behozatalra szorulunk. Utunk most a Záhorie felé vezet. Ma- lacky, Kúty, Gbely irányába. Javarészt ebben a térségben összpontosul a hazai kőolaj- és földgázkitermelés. És nem is akármilyen múlttal. Az idén immár hetven éve annak, hogy Csehszlovákiában ipar- szerűen megindult a „fekete arany“ és a gyakran vele együtt előforduló földgáz felszínre hozása. Pontosan 1914. január 10-ét írtak a naptárak, amikor a Gbely környékén készült furatból elkezdték a kőolajkitermelést. Napi 15 tonnás teljesítménnyel. Azóta ez a mennyiség a sokszorosára növekedett, persze több telep munkájának eredményeként. Úticélunk Gbely. Itt székel a Nafta nemzeti vállalat, melynek hatáskörébe a hazai kitermelés szervezése és irányí• Vojtech Bláha: „A závodi földgázlelőhely igen reményteljes forrásnak ígérkezik.“ • Rudolf Parma: „Magas földgázkitermelési tervet kaptunk erre az évre.“ tása tartozik. Rudolf Panna termelési főosztályvezető dolgozószobájában a jelennel és a távlatokkal ismerkedünk.-Mi az, ami mostanában leginkább foglalkoztatja önöket?- A tervteljesítés körüli gondok. Magas földgázkitermelési tervet kaptunk erre az évre. Ebben már számoltak a závodi gázlelőhely kihasználásával is. Négyezer méteres fúrásokat végeztünk ezen a helyen, felépítettük a felhozandó gáz gyűjtésére és továbbítására szolgáló berendezést, de igyekezetünk mégsem járt sikerrel. Kiderült ugyanis, hogy a gáznak rendkívül magas a kénhidrogén tartalma, ami káros befolyással lenne a berendezésre és környezetszennyező hatását sem tudnánk kiküszöbölni. Ilyen körülmények között a lelőhely feltárása nem kezdődhetett el. Ezért rögtön pótmegoldás után kellett néznünk. Létrehoztunk egy komplex racionaiizációs brigádot, amely új földgázforrások feltárását kapta feladatul. Az általuk megadott nyolc helyen június folyamán elkezdtük a kitermelést. Csak rugalmas hozzáállásunknak köszönhetjük, hogy azóta folyamatos a munkavégzés, és jó úton haladunk az idei tervfeladatok teljesítése felé.- Megtudhatnánk, hogy mennyi az évenkénti hazai kitermelés és mely körzetekben történik ez?- Idén összesen 89 ezer tonna kőolajat és gazolint kell kitermelnünk. Jövőre a terv már 115 ezer tonnával számol. Földgázból erre az évre 520 millió köbméter az elvárás, egy esztendővel később már 30 millió köbméterrel többet kellene felszínre hozni. Tehát a termelési terv évről évre nagyobb. Mindezekkel a feladatokkal öt üzemünknek kell megbirkóznia, ebből négy termel, az ötödik a kutak javítását és szerelését végzi. Dél- Morvaországban, Luzicében van üzemünk, amelynek közelében kőolajat és földgázt is felszínre hozunk. Ugyanez a helyzet Gbelyben és környékén. Pla- vecky Stvrtok-i üzemünk csupán földgáz- kitermeléssel és -tárolással foglalkozik. Ide érkezik a Szovjetunióból importált többletmennyiség is. Michalovce körzetében ugyancsak földgázkitermeléssel foglalkozunk.-Ez utóbbiról hallhatnánk bővebben is?- Michalovcétól nem messze, a ptruk- Sai lelőhelyen idén 100 millió köbméternél is több földgázt hozunk felszínre. Érdekességként említem, hogy jövő év januárjától elkezdjük itt a propán-bután gáz kitermelését. Előbb évente kétezer, majd fokozatosan tízezer tonnás teljesítménnyel. Ezzel megoldódik a fogyasztók körében mutatkozó propán-bután gázhiány.- És mi lesz a závodi lelőhely sorsa?- Teljesen más technológiával kell próbálkoznunk, mint korábban, messzemenően figyelembe véve az ottani lehetőségeket. A jövőre nézve nagyon reményteljes lelőhelyről van szó, amellyel 1986- ban már újra számolunk. Innen évente s ebből a tél folyamán 700-800 millió köbméter visszajuttatása a hálózatba, amelyet lényegében újra kitermeléssel hozunk felszínre. Innen naponta 14,5 millió köbméter földgázt tudunk felhozni. Csúcsigénylés esetén 15,8 millió köbméterre nőhet ez a mennyiség, ami a hazai fogyasztás egyharmadának felel meg.- Essen szó arról is, hogy milyen a hazai földgáz és kőolaj.- A nálunk előforduló földgáz majdnem tiszta metán, káros hatású anyag alig található benne. Ez alól csupán a závodi lelőhely kivétel, ahol váratlanul sok kén- hidrogéngáz fordul elő. Kőolajból mind a paraffintartalmú, mind a paraffin nélküli megtalálható errefelé. Közös nevezőjük, hogy nem tartalmaznak ként, ez kiváltképpen a paraffin nélküli kőolajra vonatkozik. Mivel a hazai „fekete arany“ az importálttól eltérő minőségű, ezért csak a dubovái Petrochemában dolgozzák fel. Ezután Vojtech Bláha, kőolajkitermelési ellenőr társaságában egy-egy telep megtekintésére indulunk. Nem messze Gbelytöl, erdei tisztáson állunk meg először. Fúrótorony sehol, mindössze egy kutat látni a közelben, monoton mozgása működéséről árulkodik.-A gbelyi B kőolajmezőnél vagyunk - magyarázza kísérőm. - A látható kúton kívül még 11 van az erdőben, összteljesítményük 12-15 tonnll naponta. Ennek viszont csak két tonna, s mindössze 300-400 méteres mélységből szivattyúzza a kőolajat. Akárcsak a többi. A felhozott mennyiséget begyűjtő rendszeren keresztül juttatjuk az itteni telepre. Kúty felé folytatjuk utunkat, a település közelében egy földgáztelepen nézünk körül. Itt kilenc szondát eresztettek a föld mélyébe, de a lelőhely már kimerülőfélben van. Most 1000-1200 méterről hozzák felszínre a födgázt, naponta csupán 130-150 ezer köbmétert. A telepen leválasztják róla a vizet és a gazolint, majd különféle műveletek útán a hálózatba kerül.- Egyik meglátogatott telep sem tartozik a legnagyobbak közé - fűzi hozzá Vojtech Bláha. - Látványosabb, s inkább emlékeztet a nagyüzemi termelésre a závodi földgázlelőhely környéke. Ezt jegyezze föl, mert a jövőben még sokszor hallanak majd róla. Igen reményteljes forrásnak ígérkezik. J. MÉSZÁROS KÁROLY • Köolajkút az erdei tisztáson egymilliárd köbméter földgázt is felhozhatnánk.- Mennyire reményteljes a kóolajkiter- melés jövője?- Erre három példát is felhozhatok. Jövőre kezdjük a kitermelést a gajaryi lelőhelyen, egyelőre 40 ezer tonnás évi mennyiséggel. Túl vagyunk már ezen Dél-Morvaországban Tynec és 2dánice környékén, ahol fokozatosan egy^e több kőolajat kívánunk felszínre hozni.- Sajátos tevékenységük a földgáztárolás. Mit tudhatnánk meg erről?- Lábon folyamatban van a föld alatti tárolók építése, már a harmadik szakasz is befejezéséhez közeledik. Ottani feladataink közé tartozik egymilliárd köbméter importált szovjet földgáz tárolása, (Gyökeres György felvételei) .................................................................... .............. ■ « ------------------Si keres útszerkezet-fejlesztés Szinte mindenütt a világon a tudományos-technikai fejlődés a haladás egyik legfontosabb tényezője. Emiatt nálunk is nagy figyelmet érdemel. Most, a bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet példáján mutatjuk be, mennyire hasznos népgazdaságunknak ha szoros kapcsolat alakul ki a tudomány, a kutatás és a gyakorlat között. S mivel ennek konkrét eredményeit országszerte láthatjuk, nem kevésbé érdekes, ha kisebb körszemlét tartunk a kutatásban. A Mélyépítészeti Kutatóintézet laboratóriumaiban különböző kutatási objektumokat láthatunk. Földminták, híd- és útrészek, különféle útszerkezetek, hazánkban és külföldön épülök egyaránt. Egy egyedülálló köralakú pályán azt kutatják, hogy az általuk javasolt útburkolat előnyös-e minden szempontból. A kísérletek során olyan terhet járatnak állandóan ezen a körpályán és olyan megterhelésnek teszik ki azt, mintha a legnehezebb jármüvek teljes rakománnyal közlekednének rajta. A mérések eredményeit számítógéppel dolgozzák fel és ezek alapanyagul szolgálnak az új útszerkezetek tervrajzaihoz. Legutóbb például az utak és repülőterek osztályán dolgozó kutatók a cement- és bitumen burkolatú úttestek építési feltételeinek és technológiájának javítására tettek javaslatot. Az elkészült úttest minőségének mérését gyakran sok-sok kutatási munka és szakvéleményezés előzi meg. Az intézet főként az autópályák építése során vállal sokat magára. Legutóbb például a gyakran hiányzó anyagok megtakarítására fejlesztettek ki egy új technológiát és úttestszerkezetet. A javaslat alapján 2-4 centiméterrel vékonyabb az úttest bitumenrétege és így 55-65 tonna aszfaltot, 9,240 tonna kavicsot lehet megtakarítani. Az új úttestszerkezetet először az autópálya D-61 -es szakaszán, Trnava és Hlohovec között alkalmazták. Itt az építkezés 9 millió 162 ezer koronával lett olcsóbb. Csehszlovákia területén évente 600 ezer tonna elöregedett bitumenkeveréket raknak félre. Ezek olyan kőanyagok, amelyeket szerves kötőanyagok tartanak össze. S mivel ebből 30 ezer tonna a bitumen és 570 ezer tonna a kő, a takarékossági programok keretében kidolgoztak egy új technológiát, melynek segítségével újra felhasználják az elöregedet bitumenkeveréket. Jelenleg már a gyakorlatban is felhasználják, akárcsak a hamut, a salakot és a bányaipari hulladékokat az útépítészetben. Legutóbb az intézet Vladimír Me- delsky vezette kollektívája Az autópályák, az utak, a városi úthálózat és az alagutak építési technológiája című kutatási feladat megoldásáért az Állami Tudományos-Műszaki és Fejlesztési Bizottság elnökének díját kapta. Stefan nemöek- j f | A í A JF J J £ i r W A t
