Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-01-27 / 4. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A Bratislava-Lamac-i új bevásárlóközpont tartószerkezete is Integro-elemekből készült (Rajmund Müller felvétele)--------------------------------------------► De cemberben Bratislavában kétnapos szemináriumon méltatták az Integro előre gyártott elemes tartószerkezet-rendszer fejlesztésének eddigi eredményeit. A rendezvény céljaként azt tűzték ki, hogy a tervező, kivitelező és beruházó szervezetek szakemberei minél jobban megismerkedhessenek e rendszer alkalmazásának lehetőségeivel. Szükség is van erre, mivel az utóbbi időben HÓDÍT AZ INTEGRO növekedett az érdeklődés e középfesztávú szerkezet iránt, amely a monolitrendszer hiányosságainak felszámolásán alapszik. Egyébiránt 1983-ig már 116 ipari és lakótelepi létesítmény építésénél számoltak alkalmazásával. Igaz, ezek döntő hányada (80 %-a) csak a tervrajzkészítés szakában van. Ez viszont kifejezi, hogy az Integro-rendszer térhódítása inkább csak az utóbbi években kezdődött meg, bár fejlesztésének kezdeti lépései még a hetvenes évek derekáig nyúlnak vissza. A rendszer megteremtői, fejlesztői és elemeinek előállítói a bratislavai Mélyépítési és Ipari Vasbetonelem-gyártó Művek (ZIPP) szakemberei. Jelenleg évente húsz-huszonötezer köbméter ilyen elemet állítanak elő, de a jövőben szeretnék elérni a 40 ezer köbméteres évi mennyiséget. De ha netán Prága komplex lakásépítésében is számolnának az Integro-rendszer alkalmazásával, akkor már gondjaik lennének az igények kielégítésével, s aligha tudnának minden megrendelést elfogadni. Lényegében mi is az Integra? Mivel kínál többet, mint más épületszerkezet-rendszer? Az elnevezés egy középfesztávú nyitott előre gyártott elemes tartószerkezet-rendszert takar, amely szilikátanyagokból készül, és egy-, két- vagy több szintes épületek elkészítésére alkalmas. A tartórendszer födémszerkezetében a tartóoszlopok közti távolság 6-tól 13,2 méterig, a födémelemek fesztáva 7,2-töl 18 méterig terjed, így egy födémszerkezet területe 50 és 225 négyzetméter között mozoghat.' ~ A nyitottság elve a tartóelemek keresztmetszetének és kapcsolásainak egységesítésében nyilvánul meg. így folyamatosan nagy mennyiségű elem készülhet, miközben a sorozat legyártásakor alig van szükség a formák átalakítására és kicserélésére, ami a termelőberendezések magas fokú kihasználtságát eredményezi. Az Integra épületrendszer oszlopainak, tartóoszlopainak, födémelemeinek keresztmetszete állandó, minden további komponense pedig választhatóan változó. így tehát az elemek hossza és szélessége - a fesztávon belül - különböző méretekben szabható meg. A nyitottság elve lehetővé teszi, hogy a szerkezet konkrét alkalmazásakor az épület majdani használójának követelményeihez igazodjanak, vagyis a megkívánt sajátosságok szerint módosítsák az egyes elemek méreteit. A szerkezetrendszer lehetőséget kínál a belső tér átrendezésére, valamint a meghatározott 100-200 éves élettartam alatt az épület kibővítésére - bármelyik oldalirányban vagy emeletráépítés gyanánt. Ezt a „módosítást“ azonban nemcsak az Integro-elemek alkalmazásával lehet elérni, hanem más anyag- vagy technológiai bázisú szerkezetrendszerek elemeivel is. Vagyis kombinálva. Példa erre a polifunkciós épület, amelyben a felső lakórészt előre gyártott elemes vagy monolitrendszerből, míg az alsót - az üzletek és szolgáltatások elhelyezésére - Integro-ele- mekből szerelik össze. összehasonlító áruházépületek részletes gazdasági elemzése során megállapították, hogy az acél- szerkezetek alkalmazása erre a célra 2-2,5-ször több ráfordítással, 2,8-3,2-szer nagyobb munkaigényességgel és 2,7-szerte több energiafogyasztással jár, mint az Integrorendszeré. Ez egyértelmű bizonyítéka annak, hogy melyik rendszer néz biztatóbb jövő elé. Építészeti és kivitelezési szempontból is szinte új lehetőségeket kínál az Integra, amelynek alkalmazásával felszámolható a lakótelepeinken egyre inkább terjedő egyhangúság. Hiszen a három Prior-áruház - a losonci (Luce- nec), a piesfanyi és a martini - kivételével valamennyi ebben a rendszerben készült épület másmás kivitelezésű. Az acélszerkezetek a középfesztávú, több szintű lakótelepi és ipari objektumok kivitelezésében eddig döntő szerepet játszottak. Fokozatosan helyükbe lép az Integro-rendszer, amelynek alkalmazási lehetőségei által építészeti és urbanisztikai szempontból is változatosabb, szebb lehet épített környezetünk. Ezért hasznos mindnyájunk számára az Integra és más hasonló épületszerkezetek mihamarabbi széles körű elterjedése. J. MÉSZÁROS KÁROLY MIKROELEKTRONIKAI ELEMEK AZ ELGŐZÖLGÉS - KVANTUMFOLYAMAT Einstein már 1905-ben azzal magyarázta a fényelektromos hatást, hogy a fény korpuszkuIákból, fotonokból áll. (A fényelektromos hatás során fény vagy más optikai sugárzás fotonjainak hatására a szilárd anyagokból elektronok képnek ki. Ilyenkor az elnyelt fotonnak összes energiája egy-egy elektronra megy át. Az energia egy részére a kötőerő leküzdéséhez van szükség, a többi az elektronok mozgási energiájának alakját ölti fel.) Az exeteri egyetem fizikusai folyékony héliummal végzett kísérleteik során arra a fölismerésre jutottak, hogy az atomok valamely folyadék felszínéről hasonló elemi kvantumfolyamat szerint párolognak el, mint ahogyan az elektronok lépnek ki a fémből fotonok hatására. Az esetben az anyag hőmozgásának elemi gerjesztései - a fóno- nok - viszik át energiájukat a kiszabaduló atomokra. Ezt nevezik- a fotoelektromos hatás analógiájára - fonokinetikus hatásnak. A hömozgás miatt a folyadékban - a hőmérséklettől függően- különböző számú és frekvenciájú (energiájú) fonon van jelen. Ahhoz, hogy egy atom a folyadék felszínéből kiléphessen, az általa elnyelt hökvantum energiájának nagyobbnak kell lennie, mint annak az energiának, amely az atomot kötésben tartja. A kutatók kísérleteikhez 0,1 Kelvin-fokos folyékony hélium 4-es izotópját alkalmazzák. Fűtőelemmel olyan rövid impulzusokat hoznak létre, amelyeknek hatására az abszolút nulla fok közvetlen közeiéig lehűtött folyadék belsejéből fononok indulnak el a felszín felé. Egy bizonyos frekvenciájú gerjesztés hatására a fonon átlagos szabad úthossza - vagyis az a távolság, amelyet az anyagban anélkül tesz meg, hogy elbomlana vagy egy belső visszaverő felületbe ütközne - a tízmilliószorosára megnő, s akkora energiára tesz szert, amely meghaladja azt az energiát, amely az általa „eltalált“ felszíni atomot az anyaghoz köti. A kísérletben az anyag fölött légritka térben némi távolságban elhelyezett sugárzásmérő följegyzi a szabaddá váló atomok számát. Kinetikai energiájuktól függően, amely megfelel a fónon- energia és a kötési energia közti különbségnek, az atomok eltérő időpontokban érik el a detektort. A mérések azt bizonyítják, hogy párolgáskor az egy-egy fonon elnyelésén alapuló kvantumfolyamatról van szó. A további kísérletben a hélium 4-és izotópjához a könnyebb hélium-3 izotópnak kisebb mennyiségét keverték hozzá. Mivel ez utóbbinak a kötési energiája csekélyebb, mint a hélium-4-é, továbbá mert a hélium-3 atomjai könnyebbek is, ezek jóval hamarabb érik el a detektort. E kísérletek teljes mértékben megerősítették az elméleti föltevéseket. Ezzel nemcsak egy új elemi folyamatot fedeztek föl, amely a párolgást mikroszkopikus méretekben érhetővé teszi, hanem az is bebizonyosodott, hogy kvantumos kapcsolat van a fonon és az anyagból kiszabaduló atom között. (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Érdekességek, újdonságok i Kopáscsökkentő por A leningrádi Girponickel intézet szakértői különös port fejlesztettek ki a gépalkatrészek gyors kopásának megakadályozására. Az anyag minden egyes szemcséje mikroszkóposán kicsiny szilárd kenőanyag, amelyet néhány mikron vastagságú nikkelköpeny vesz körül. Ha ez a köpeny terhelés hatására felszakad, önmagát keni a gépalkatrész. Traktorgyári kísérletek bizonyítják, hogy az új anyaggal a hetedrészére csökkenthető a súrlódási együttható. A fémszemcséket plazmával felszórva a dízelmotorok dugattyú- gyűrűinek felszínére, megháromszorozhatják az élettartamukat. A különös kopáscsökkentö por sem drága wolframot, sem más nagy szilárdságú anyagot nem tartalmaz. A kütnoszi szélenergia-park Európa első szélenergiaparkját 1982 nyarán helyezték üzembe a görög Kütnosz szigetén. Az öt szélkerékből álló berendezés teljesítménye eléri a száz kilowattot és ezzel a szeles sziget teljes energiaszükségletének 25 százalékát fedezi. A sziget 1500 lakója 80 ezer liter dízelolajat takaríthat meg évente, mert eddig kizárólag dízelaggregátorok fejlesztettek a szigen áramot. A kütnoszi kísérlet eredményétől függ, hogy létesítenek-e hasonló szélerőmúveket más görög szigeteken is. A SZLOVÁK TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELEKTROTECHNIKAI INTÉZETÉBŐL A felvételen Milan Cisar a félszigetelő galliumarzenid-mintát speciális anyagba helyezi a mérés előtt Karol Méfínsky mérnök, kandidátus, a laboratórium vezetője a félszigetelő galliumarzenid elektronjainak különböző hőmérséklet mozgékonyságát vizsgálja. (A ŐSTK-felvételei) ÚJ SZÚ 17 1984.1.27. Tavaly hat mikroelektronikai kutatási eredmény született a Szlovák Tudományos Akadémia Elektrofi- zikai Kutatási Központjának Elektrotechnikai Intézete és a Szlovák Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Kara dolgozóinak együttműködés alapján, ami azt bizonyítja, hogy tisztában vannak a XVI. pártkongresszuson a tudományos-műszaki fejlesztéssel kapcsolatban kitűzött feladatokkal. A 2iar nad Hronom-i SZNF Alumíniumgyárral és a prágai A. Sz. Popov Híradás- technikai Kutatóintézettel együttműködve megoldották a félvezető galliumarzenid alkalmazhatósága felmérésének módszerei. Munkájuk jelentősége abban rejlik, hogy lehetővé válik az integrált áramkörök gyártásához megfelelő galliumarzenid-lapkák kiválasztása, a lapkák aktív rétegei tulajdonságainak meghatározása, s ily módon a galliumarzenid-alapon gyártott integrált áramkörök működéséhez szükséges feltételek megteremtése. Az együttműködő szervezetek ezt az eredményt más kutatási munkákban is alkalmazzák. A felvételek az optoelektronikai laboratóriumban készültek, ahol a galliumarzenid alkalmazhatósága felmérésének módszerét dolgozták ki. A szénszálak aranycsapdája Az aranyat felhasználó ipari folyamatok szennyvízében levő parányi aranymennyiség olcsón és hatásosan csapdába ejthető karbonszálakból készült elektródokkal. A Szovjet Tudományos Akadémia szibériai tagozatának vegyészeti intézetében rrfegállapítot- ták, hogy 95 százalékos aranykivonási hatásfok eléréséhez ezer négyzetméter elektródfelületre lenne szükség. Először vékony titánlapokkal kísérleteztek, de még ez az elektród-összeállítás is nagy területet foglalt el. Ezután esett a választás a hőszigetelésre használt karbonszálakra. Kiderült, hogy egy kilogrammnyi ebből az anyagból készült likacsos elektróddal 50 kilogrammnyi aranyat lehet kivonni. A tisztítás után egyszerűen elégetik a karbon elektródokat, így jutnak hozzá a befogott aranyhoz. Az új módszert az ipari szennyvizekben levő más értékes fémek kivonására is hasznosítják. (d) Mentöpárna az égő házból menekülőknek Az égő épületekben rekedtek kimentésére újfajta mentöpárna gyártását kezdték meg a Német Demokratikus Köztársaság karl-marx-stadti textilkombinátjában. A levegővel töltött mentőeszköz két percen belül használható és 15 méteres magasságból is veszély nélkül lehet ugrani rá. Poliuretánnal bevont poliészterszövetból készül, és a szükséges csillapításról túlnyomásszelepek gondoskodnak, amelyek megfelelő mennyiségű levegőt bocsátanak ki a mentőpárnából, amikor a menekülő teste eléri a párnát. A kísérletek bebizonyították, hogy az újfajta mentőpárna kitűnő mentőeszköz a tűzoltók számára. Az eddigi mentő- ponyvákra csak ötméteres magasságból lehetett biztonsággal leugrani. (d) Szám ítógép-pá r beszéd Hajszálvékony üvegszálvezetéken öt számítógép „társalog“ egymással Rigában. A másodperc töredékei alatt kicserélik tárolt információikat. A kísérletet a Lett Tudományos Akadémia elektronikai és számítástechnikai intézete szervezte a számítógépek közötti optikai összeköttetési rendszer kipróbálására. Az ilyen rendszereknek nagy jelentőségük van a gyártási folyamatok automatizálásában és a tudományos kísérletek elvégzésében. (d)
