Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-29 / 26. szám

> r Y» HIDROGÉNMEGHAJTÁSÚ GÉPJÁRMŰ A Sumimoto társulás csoportjához tafrtozó Sumimoto Metal Indrusties, Chuo Denki Kogyo és Kyodo Oxigén vállalatok közö­sen hidrogén üzemanyaggal működő kísérleti személygépkocsit gyártottak hidrogénelnyelő ötvözet alkalmazásával. A hidrogénelnyeló ötvözet egy különös ötvözet-féle, amely kristályaiban, miután porították és kapcsolatba hozták a hid­rogéngázzal, a hidrogént molekuláris formában begyűjti. A manapság használatos hidrogénabszorbeáló (elnyelő, elszívó) ötvözetek többek között vasból és titánból, vagy titánból és mangánból állnak. Ennél a kísérleti járműnél az ötvözet nikkelből és mangánból áll, melyhez egy kis mennyiségű bizonyos ritka földelemet ve­gyítettek. A hidrogénelnyeló ötvözet akkor abszorbeálja a hidrogént, amikor annak hőmérséklete csökken, avagy amikor a hidrogén nyomása növekszik, és akkor szabadítja fel, amikor hőmérséklete emelkedik, vagy a hidrogén nyomása csökken. E kísérleti jármű a fenti jelenség gyakorlati alkalmazása. A jármű 1200 cm3-es személygépkocsi, melynek üzemanyag- rendszerét megváltoztatták, és egy tartállyal látták el, amelyben mintegy 70 kg abszorbeáló ötvözet van, ami 11,3 m3 hidrogén előállításához elegendő. Üzemelés közben a tartályban levő ötvözet lekötött hidrogént kipréselik és közvetlenül a motor égésterébe táplálják. Karburátor segítségével levegőt kevernek a hidrogénbe, hogy az üzemanyag égését elősegítsék. A kipufogógáz hócseréjét hűtővíz biztosítja, ami a hidrogén­termelés érdekében egyben melegíti is a tartályt. Tekintettel arra, hogy az égés közben keletkezett kipufogógázt gőzzé alakítja át, a jármű nem okoz légköri szennyezést. Legmagasabb óránkénti sebessége 80 km és a gépkocsi maximum 50 km-t tud megtenni. A kísérleti gépjármű a hidrogén magas ára miatl jelenleg sokkal kevésbé gazdaságos, mint a benzinüzemelésü. Sok tennivaló van még a hidrogénhajtású jármű gazdaságos­ságának fokozására, maximális sebességének és hatótávolságá­nak javítása terén, amíg az gyakorlati alkalmazásra kerülhet. hireki ■ A Szovjetunió kooperációt akar létesíteni a nyugatnémet Volkswagen konszernnel VW-mo- torok gyártására - erről nyilatkoz­tak a Reuter hírügynökségnek a nyugatnémet vállalat wolfsburgi gyárának szóvivői. A szovjet part­ner az együttműködés céljából fel­vette a kapcsolatot a VW-hoz tar­tozó Audi gyárral is. A tárgyalások egyelőre kezdeti stádiumban van­nak, de a nyugatnémet vállalat képviselői bíznak abban, hogy a megoldást sikerül mielőbb tető alá hozni. A hírek szerint a Szov­jetunió a Moszkvics gépkocsik korszerűsítésére akarja felhasz­nálni a VW Golf modelljének dízel­motorjait. ■ Egyiptomban ezekben a he­tekben határozzák meg azokat a technikai jellemzőket, amelyek alapján tenderfelhívást külde­nek el nemzetközi autóipari vál­lalatokhoz egy új egyiptomi autó­gyár felépítésére. A jelentkezők­nek három hónapjuk lesz rá, hogy beküldjék ajánlataikat, és a szer­ződéseket előreláthatólag fél éven belül oda fogják ítélni. A hírek szerint csaknem egy tucat vállala­tot keres meg Egyiptom. Mind­egyikük valamilyen formában már most is jelen van az egyiptomi piacon. A listán szerepel a Fiat, a spanyol Seat, a Renault, a Volkswagen, a Datsun, a Maz­da, a Toyota, továbbá a General Motors. ■ A svájciak túlnyomó többsé­ge az autópályákon érvényes se­bességhatár leszállítása ellen fog­lal állást - ez derült ki egy nemré­gen végzett közvéleménykutatás­ból. A belügyminisztérium 130-ról 100 kilométerre akarja csökkente­ni a megengedett legnagyobb se­bességet. ■ Százhatvan kilós teher szállí­tására alkalmas kétéltű kerékpárt szerkesztett egy cádizi fiatalem­ber. A csodabicikli találmányát máris több ország megvásárolta. Spanyolországban hamarosan megkezdődik a sorozatgyártása. A kétéltű kerékpárt három válto­zatban gyártják majd. Az első me­chanikus meghajtású, a másodi­kon egy hidraulikus pumpa segíti a vízen való haladást, a harmadi­kon egy 13 kilowattos motor he­lyettesíti a lábmunkát. A Toyota Carina 1981-ben gördült le a gyár futószalagjáról, és az év tavaszán már a módosított változata hozta izga­lomba a vásárlókat. Amíg az előző típus hátsókerék-meghaj­tású, az új Carina elsőkerekes. A keresztben elhelyezett motor négyhengeres, soros, hengerűrtartalma: 1587 crrf3. Az erőforrás teljesítménye 62 kW (84 LE). A típus kétféle karosz- szériával készül, mégpedig hagyományos és kombi kivitel­ben. A képünkön látható Carina II hossza: 435 cm, széles­sége: 167 cm, magassága: 136,5 cm. Tömege: 965 kg. 0-ról százra 12,9 másodperc alatt gyorsul fel, és 165 km/h a vég­sebessége. Fogyasztása 90 km/h-nál: 5,2, 120 km/h-nál: 7,2, városban 8,7 liter. A kocsi légellenállási értéke: 0,36. Az új Ladáról Az évekkel ezelőtt szárnyra kapott híresztelések igaznak bizonyultak: a Volga Autógyár 1985-ben minden szempontból új konstrukcióval jelentkezik a nemzetközi autópiacon. 1984 első negyedévében született meg a prototípus minősítésére létrehozott állami bizottság döntése, amelynek értelmében a gyártás előkészítését engedélyezték. Togliattiban azóta gyors ütemben folynak a szériagyártás előké­születei, befejezés előtt áll a típusváltással egyidö- ben elhatározott rekonstrukció is. A jelentések sze­rint előbb csak a 2108-as gyártósorán, majd később a többi szakaszon is üzembe állnak a karosszéria­hegesztő automaták, az újonnan vásárolt számító­gép-vezérléses megmunkálógépek, robotok. Az előzetes hírek szerint már az idén néhány ezer 2108-as kerül forgalomba, természetesen ezeket először a belföldi piacon értékesítik. A null-szériát követően 1985-ben már néhány tízezres szériára lehet számítani, s noha világszerte nagy az érdeklő­dés az új kocsi iránt, ezek többsége belföldön marad. A gyártás fokozatos felfutása, az első ta­pasztalatok összegezése után várhatóan egyre több 2108-as kerül majd exportra is. A 2108-as vonalvezetését a tervezők úgy alakí­tották ki, hogy a divat és az aerodinamika követel­ményeit egyaránt igyekeztek számításba venni. A most szerelőszalagra kerülő kocsik háromajtós kivitelben készülnek, a legömbölyített formák, a „csapott“ vonalak a mai divatot követik. Nehéz hasonlóságot keresni, de a 2108-as külső megjele­nésében aligha marad el a most piacon levő hason­ló kategóriájú nyugati kocsik mögött, s noha ez ellen a gyári mérnökök bizonyára tiltakoznak, s talán mindjárt cáfolnának is, az újságírók szerint első ránézésre kicsit Renault formájú a kocsi. Vannak, akik a Volkswagennel hasonlítják össze, mások a Mazda, vagy a Toyota „vonalait“ vélik felfedezni rajta. Mindez persze aligha kisebbíti a gyáriak érdemeit, hiszen a fizika igen fontos szerepet kapott a tervezés stádiumában. A kocsi modelljét - mire a végleges formát kialakították - a legkorszerűbb eljárásokkal, a nyugati autógyárak szélcsatornáiban vizsgáztatták. Az eredmény önmagáért beszól: a légellenállási értéke 0,33. Érdemes említést tenni a csomagtérről is. Az utastértől a hátsó ülés mögött kárpitozott takaróle­mez választja el a méreteiben a 2105-ös csomagte­rével egyező térfogatú „tárolót“. Itt kapott helyet a besüllyesztett pótkerék is. A kocsiban egy öttagú család nyaralásához szükséges minden holminak elégséges helyet találni. A takarólemez kiemelésé­vel a csomagtartó térfogata növelhető, megközelí­tően a mai kombik csomagtartójának méretére. A hírek szerint a gyártás előkészítésének következő szakaszában a 2108-as más változataira is gondol­nak. Valamivel később kerül futószalagra a már most elfogadott 2109-es modell, amely ötajtós lesz. A Lada 2110-es - ez még csak tervnek tekinthető- valószínűleg külön csomagtartós megoldásával kerül majd piacra. A kocsi igazi újdonsága a motor és a sebesség- váltó. Az új erőforrások - 1100, 1300 és 1500- konstrukciójukban eltérnek az előzőektől. Mivel a kocsi elsókerék-meghajtású, a motort nem hosz- szában, hanem keresztben helyezték el. Mintegy 65 milliméterrel rövidebb lett, belső szerkezetében is „megfiatalodott“. Csupán egyetlen érdekesség: a sűrítési folyamatot a homorúan kiképezett dugaty- tyúk „gyomrába“ terelték, ezzel jelentősen javítot­ták a sűrítési arányt. Nagy gondot fordítottak a gaz­daságosságra is. A kísérleti kocsik mérési adatait véve alapul a 2108-as lesz a legkisebb étvágyú Lada. A 2105-ös típus 90 kilométeres óránkénti sebességnél 7,5 litert fogyaszt, a 2108-as mindösz- sze 5,9 litert. Mindez persze még nem gyári adat, csupán a kísérletek, a mérések eredménye. Annyit azonban biztosra ígérnek, hogy a szériakocsik fogyasztása átlagosan minden üzemmódban 20-25 százalékkal lesz alacsonyabb a maiakénál. Még egy adatsor: az 1100 köbcentis motor teljesítmé­nye, 40 kW (55 LE), az 1300-asé 48 kW (65 LE), az 1500-asé 55 kW (75 LE). Új megoldású a sebességváltó is. Tekintettel az új motorra, az elsőkerék-meghajtásra át kellett tervezni ezt a fődarabot is. A műszaki újdonságok nyilván csak a szakemberek számára érdekesek, az olvasóknak sokkal többet mond az, hogy a szov­jet gyártmányú kocsikban is megjelenik az ötödik sebességfokozat. Az 1500-as motor tartozéka lesz ez az energiatakarékos váltó. Ennél a kocsinál 90 kilométeres óránkénti utazási tempóban mindössze 5,7 liter lesz a fogyasztás ötödikbe kapcsolva. Változtattak a kormányszerkezeten is. Erre na­gyon sok panasz érkezett korábban. Egyre több nő ül a volán mögé, s bizony parkoláskor, elinduláskor a szorosabb Lada-kormány férfimarkot kívánt. Most fogasléces kormányszerkezet kerül a 2108-asba, kezelése könnyű, a kocsi igen jól manőverezhető. A kormányoszlop állítható, illetve dönthető, frontális ütközéskor biztonságosan összecsuklik, szép és divatos a volán kialakítása. Az elsőkerék-meghajtás következtében nincs szükség kardántengelyre, ez egyben könnyített a kocsi tömegén. Kereken 98 kilóval könnyebb a 2108-as, mint a 2105-ös. Kényelmesebbé vált az utastér is. Ahogyan mondani szokták, szerencsés kézzel dolgoztak a tervezők. Több lett a hely az utastérben, mint azt az első ránézéskor gondolhat­nánk. A kocsi szélessége megegyezik az elődöké­vel, noha pontosan 128 milliméterrel rövidebb, 46 milliméterrel alacsonyabb a többi Ladánál. Ennek tudható be az, hogy a kocsi útfekvése még 150-160 kilométeres óránkénti tempónál is nagyon stabil és biztonságosan kézben tartható. Megnövelték a ke­rekek távolságát, ez jól befolyásolja a terhelhetősé­get, szintén javítja az utazási biztonságot. Ami még kitűnő tulajdonsága a kocsinak az az, hogy 160 kilométeres maximális óránkénti sebességnél sem kezd el „lebegni“ az eleje. Ebbe már a 2105-ös modellnél is jól bevált szovjet radiál abroncsok is belesegítenek, amelyeknek a mérete némiképp eltér a szokásostól: 165 x 70 SR 13 jelzésúek. A kétkörös, rásegítés, elöl-hátul tárcsafékek min­den korábbi típusnál biztonságosabb, hatásosabb fékezést biztosítanak. Újszerű a kocsi műszerfala. A különböző vissza­jelzők a kocsi legfontosabb „belső szerveivel“ áll­nak kapcsolatban, s a vezetővel azonnal közük a rendellenes működés jeleit. A kapcsolók a hagyo­mányos Lada-megoldás szerint elől, a műszerfalon kaptak helyet. Áttekinthetők és viszonylag könnyen kezelhetők. A műszerfalat borító üveglap már tükrö­zésmentes megoldással készül. Az ülések kényelmesek, fejtámlával készülnek, szép a kocsi kárpitozása. A puha „kivitel“, a jó burkolatok, valamint a kitűnő szigetelés következté­ben igen alacsony a motorzaj, hosszú távon sem fárasztja a vezetőt. Még néhány érdekesség. A gyár szakemberei a korábbinál nagyobb gondot fordítottak a korrózió- védelemre. A gyártósorok rekonstrukciója nyomán erre is gondoltak, s azt remélik, hogy a jövőben e téren is kevesebb panasz lesz gyártmányaikra. Tökéletesebbnek ígérkezik a festés előtti felület­kezelés, szigorúbb az ellenőrzés. Bővült a gyár színskálája is. Már a 2105-ös, 2107-es modellek között is akad metál színű kocsi, s várhatóan a 2108-ast is szállítják majd „metál-ruhában“. A kérdés: vajon várható-e a piacon a dízelüzemű Ladák megjelenése? A gyár tervezői röviden vála­szoltak: elvi akadálya nincs, de ilyen igényt eddig az állami szervek nem jelentettek be a gyárnál, mint ahogyan turbófeltöltéses vagy benzinbefecskende- zéses motort sem rendeltek, s ezért Togliattiban egyelőre nem is terveznek ilyeneket. Mindent összevetve: a 2108-as kétségtelenül színvonalas kocsija lesz a 80-as évek második felének. Bármely más típussal állja az összehason­lítást a középkategória mezőnyében. SOMFAI PÉTER, (am) ÚJ SZÚ 16 1984. VI. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom