Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-15 / 24. szám
I OK Fehér záróra után is a söntés- nél ténfereg:- Miért nem megy haza? - kérdi tőle a pincér.- Mert az asszony dühös rám.- És miért dühös?- Mert nem megyek haza .. CSÚNYA- Milyen csúnya szavakat használsz! - kiált fel rémülten az anya. - Ki hallott ilyesmit: ördög, sátán!- De anyuka - feleli nyugodtan a kis Pali —, hiszen ezeket a szavakat Shakespeare is használja.- Akkor ne játsszál vele többé! ELŐLEG- Ügyvéd úr, elvállalná az ügyemet?- Mivel vádolják?- Azzal, hogy bankcsekkeket hamisítottam.- Nagyszerű. Hajlandó vagyok vállalni a védelmét.- Nagyon örülök! Ha előleget óhajt, mindjárt kiírok egy csekket... hallottuk SZÖVEG NÉLKÜL (Mikus Sándor karikatúrája) LÉLEKELEMZÉS Az osztályvezető él-hal a lélekelemzésért. Történt egyszer, hogy kihúzta a zsebkendőjét, valami ernyőfélét formált belőle, majd feldobta, megvárta amíg leszállt, azután megkérdezte a beosztottjaitól, hogy mire emlékezteti őket. Mindegyik elmondta a véleményét. Az egyik kijelentette, hogy pitypangra emlékezteti, a másik azt közölte, hogy ejtőernyőre, a harmadik szerint - fel- höcskére stb. Amikor a titkárnőre került a sor, a lány az égnek emelte a tekintetét, és ezt mondta:- Engem a szerelemre emlékeztet.- Nagyon érdekes - jegyezte meg a főnök -, de miért? A lány sóhajtva felelte:- A dolog úgy áll, hogy engem minden a szerelemre emlékeztet ... Skandináv humor Henriksson megunta a magányos életét, és elhatározta, hogy a társkereső szolgálathoz fordul, ahol számítógép segítségével jó barátot találnak számára, akivel kellemesen eltöltheti szabad idejét.- Azt szeretném, ha az illető középmagas termetű, rokonszenves ember lenne, aki imádja a horgászást, és közlékeny baráti körben - ezeket a kódolt adatokat táplálta be lyukkártya segítségével a komputerbe. Hamarosan megérkezett a válasz:- Próbáljon egy pingvinnel barátságot kötni!- Azt hiszem, túl sokáig maradtunk Peterssonéknál.- Miért gondolod?- Hát nem vetted észre, hogy a háziak már folyton a naptárra sandítottak? A svéd turista Afrikában megtudakolja egy helyi lakostól, nincse- nek-e cápák a part menti vizekben. Az biztosítja, hogy egyetlenegy sincs. A turista bemegy a vízbe, de úgy dönt, hogy egy másik, arra haladó bennszülöttől is érdeklődik a cápák után.- Egyetlen cápa sincs errefelé. Az elektromos ráják valamennyit elijesztették! - nyugtatja meg a bennszülött.- Per, a te kutyádnak nincs farka. Hogyan tudod akkor, mikor van jó hangulatban?- Hát onnan, hogy akkor nem harap folyton belém!- Nem értem, milyen alapon kér fizetésemelést. Hiszen tudtommal semmiféle rokoni szálak sem fűzik önt hozzám! (Gossányi Péter karikatúrája) IDŐ Párbeszéd a pénztárablak előtt:- Már tíz perce állok az ön ablaka előtt!- Én pedig már harminc éve ülök mögötte...- Az az érzésem, hogy valamit elfelejtettem becsomagolni. .. A hét vicce- Nos, jó, volt tegnap az az ebéd, amelyre hivatalos voltál, Ödön?- Igen, ha a leves nem lett volna ugyanolyan hideg, mint a bor, a bor ugyanolyan ízetlen, mint a hal, a hal pedig ugyanolyan csontos, mint a háziasszony - akkor nem is ebéd lett volna, hanem lakoma. '))- Jenő, ne akard bemesélni nekem, hogy egyedül napoztál! (Szalay Zoltán karikatúrája) CSILLAGÁSZOK Két csillagász beszélget:- Számításaim szerint az új üstökös egymillió 645 év és három hónap múlva halad el a Föld mellett. ' - Biztos vagy benne? Mert ha tévedsz, nevetni fognak rajtunk... VIHAR Egy kereskedelmi utazó a vihar miatt kénytelen az Azori- szigeteken maradni. Mivel látja, hogy a kényszerpihenő sokáig tarthat, táviratozik Buenos Ai- resbe, az ügynökségének: „A vihar miatt ittragadtam. Utasítást várok.“ Hamarosan megérkezett a választávirat. Ez állt benne: „Tekintse úgy, hogy tegnaptól fogva fizetés nélküli szabadságon van“. Aforizmák - szovjet lapokból Az ember mindenre képes - de még többre nem. A házasságok sokkal tartósabbak volnának, ha nem két, hanem csak egy jegygyűrű pecsételné meg őket. A fogyatékosság is erény, de olyan, amelyből az emberek még nem tudnak hasznot húzni. A tapasztalt szerkesztő az aforizmát sem olvassa végig. Az író mérlegelte könyvének minden szavát. Mégis 12 kiló kerekedett ki belőle! Sokan majdnem kibújnak a bőrükből hogy a más bőrébe bújhassanak. Az emberekkel való érintkezés nyújtotta örömöt többre becsüljük - amikor éppenséggel nincs részünk benne. Gellért Györy fordítása n eggel elmentem a sza- M bőhöz az öltönyömért. Álltam egy sort a többi várakozóval. Mikor rám került a sor, észrevettem, hogy a varrás egy helyen kifestett. Kértem, varrják be. A hölgy szemmel láthatóan dühbe jött. Kértem a panaszkönyvet. Kereken elutasította a kérésem. Elmentem a műhelyvezető után.- Mit akar? - nézett rám barátságtalanul. - Kevés az ember. Senki sem akar nálunk dolgozni. Jöjjön maga. Na látja. maga sem jönne. Jakov Dogmatov: KEVÉS AZ EMBER Mit válaszolhattam erre? Valóban semmi kedvem sem volt hozzá. A nap további részét a munkahelyemen töltöttem. Érdekes vitába bocsátkoztunk. Ivan Ivanovics és Izolda Nahimovna is elmondta a véleményét a szabókról és a divatszalonokról. Másnap ebéd után vásárolni mentem. A zöldségboltban találtam ugyan sárgarépát, de csupa sár volt, a burgonya rothadt. Méltatlankodtam. Az elá- rusitónő nekem esett. Kértem a panaszkönyvet. Elutasítottak, de beszéltem a boltvezetővel.- Mit akar? - förmedt rám gorombán. - Kevés az ember. Már annak is örülök, hogy ezek itt vannak. Jöjjön hozzánk dolgozni, ha olyan okos. Na látja, maga se jönne. Mit válaszolhattam erre? Valóban semmi kedvem sem volt hozzá. A nap további részét a munkahelyemen töltöttem. Érdekes vitába bocsátkoztunk. Ivan Ivanovics és Izolda Nahimovna elmondta, hogy mi történt velük a boltban. Meglátogattam a nagynénimet a kórházban. Panaszkodott, hogy rosszul bánnak vele.- A kezelőorvos nem mutatkozik, az ápolónő ide sem dugja az orrát... Elöntött a méreg. Elmentem az osztályvezető orvos után.- Mit akar? - nézett rám szúrós tekintettel - Kevés az ember. Senki sem akar nálunk dolgozni. Jöjjön, próbálja meg. Na látja, maga sem akar. Mit válaszolhattam erre? Valóban nem akartam. Másnap reggel elmondtam a munkatársaimnak, mi történt a kórházban. Érdekes vitába ' bocsátkoztunk. Ivan Ivanovics és Izolda Nahimovna is elmondta, mi történt velük az egészségügyi intézményben. Délben hívatott a főnök. Kérte az aktákat, amelyeket már rég te keltett volna adnom.- Mit akar? - néztem rá nem éppen nyájasan. - Elkészíthettem vajon ilyen rövid idő alatt? Igyekszem, igyekszem, de nem győzöm egyedül. Nézze, Ivan Ivanovicsnak van öt embere, Izolda Nahimovnáhak három. Nekem csak ígérgeti, hogy kapok egy embert. Mit tehetek? Kévés az ember. Vagy jöjjön, dolgozzon velem. Na látja, maga se jönne. A főnök válaszra képtelenül lesütötte a szemét. Egész biztosan semmi kedve sem volt ’ hozzá. Palágyi Lajos fordítása ÚJ! 22 1984. VI.
