Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1984. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-15 / 24. szám
CÉL: A TERMÉSHOZAMOK ÁLLANDÓSÍTÁSA ÉS NÖVELÉSE Huszonöt éves a Bratislavai öntözőgazdálkodási Kutatóintézet Az öntözhető terület 60 százalékára sávos öntözőberendezésekkel juttatják mesterséges módon a vizet módon vizet. A nagy fejlődés a hatvanas években kezdődött, amikor az állam nagyberuházásokkal támogatta az öntözőrendszerek építését. Most, a negyed- százados évforduló évében már 340 ezer hektáron van kiépítve öntözőrendszer. Amint az igazgató is megemlítette, ez még mindig kevés, hiszen a szükségesnek nem egészen egynegyede. Tehát ezen a téren még nagyon sok a teendő. Újabb körzetekben kell nagy teljesítményű öntözőrendszereket építeni, hogy többet teremjenek a szántóföldek, a legelők és rétek. .Az évforduló alkalmából nagyon sok témakörről beszéltek. Hogyan tovább? Milyen beruházá59 főiskolát végzett szakembere van az intézetnek. Emellett a középiskolai képesítéssel rendelkezők a legfontosabb szakaszok vezetői is. További dolgozók szereznek magasabb képesítést, hogy munkájukat eredményesebben végezhessék. Ez a szakgárda a garancia arra, hogy az intézet a jövőben is lépést tud tartani a fejlődéssel és ki tudja elégíteni a mezőgazdasági vállalatok egyre nagyobb követelményeit. Mert ma már szinte naponta kérnek az intézettől tanácsot az öntözéssel kapcsolatban. Melyik növénynek mikor, mennyi vizet adagoljanak? Milyen legyen a tápanyagellátás és az öntözés aránya? Ilyen kérdésekre már szinte mindig megfeVincent Cislák mérnök, a tudományok kandidátusa, az intézet igazgatója beszámolójában a megtett útra visszatekintve vázolta az öntözés fejlődését. A kezdeti tépések bizony nagyon nehezek voltak, mert a mezőgazdasági vállalatok vezetői sajnálták a pénzt öntözőberendezések vásárlására. 1950-ben csak 28 ezer hektárra juttattak mesterséges sokkal, milyen öntözési rendszert építsenek? Milyen irányt szabjanak a káderképzésnek? Ezekre a kérdésekre igyekeztek választ adni az intézet vezetői, a partnerintézetek és a vállalatok képviselői. Amint elhangzott, az intézet dolgozóinak felkészültsége jó. A jelenlegi időszakban 27 tudományos, 7 tudományos-műszaki és lelő választ tudnak adni az intézet jól képzett szakemberei. A szimpózionokon és az ünnepi gyűlésen ismételten elhangzott a hektárhozamok állandósításának és növelésének fontossága A bázisgazdaságokon öntözéssel a múlt évi aszályos időszakban is nagy hektárhozamokat értek el. Az eredmények alapján úgy tervezik, hogy az öntözött rétekről 18-20 tonna szénát gyűjtenek be Ahol öntöznek cukorrépából 60-70, évelő takarmányokból 13-14, szemes kukoricából 7-8 tonnát takarítanak be hektáronként. A felső határ még nagyobb, hiszen például az Ostrovi Efsz-ben öntözött területeken 10 tonna volt a szemes kukorica hektárhozama. A szövetkezet elnöke szerint a jövőben még néhány tonnával meg akarják tetőzni a hozamot. Vitathatatlan az öntözés kedvező hatása a hektárhozamok fokozására. A bevált sávos öntözőberendezésekkel az öntözött terület 60 százalékát öntözik. A Hustope- cei Gép- és .Traktorállomás és az olomouci Sigma vállalat újítóinak javaslatára ma már turbinás meghajtású sávos öntözőberendezések dolgoznak a határban. Egyre több a szovjet gyártmányú, rendkívül nagy teljesítményű Fregatt öntözőberendezés, s kísérletek folytak és folynak a magas növésű növények öntözésére is. Egyes mezőgazdasági vállalatoknál már a fejlődés későbbi időszakában is öntözhetik a kukoricát és a napraforgót Az intézet eredményes munkáját nagyban elősegítették a nemzetközi kapcsolatok is. Hat szocialista ország kutatóintézetével dolgozik közös témökörben, és a világ 72 intézetéből szerzi be a munkájához szükséges információkat Nagyon jók a kapcsolataik az ukrajnai Herszonyeci öntözőgazdálkodási Kutatóintézettel, a grúziai Tbiliszii Meliorációs Kutatóintézettel, a magyarországi Szarvasi öntözögazdálkodási KuAz évforduló alkalmából Vincent Óislák kandidátus, az intézet igazgatója (balról) a legjobb dolgozóknak kitüntetéseket adott át tatóintézettel. Együttműködnek a Bolgár és a Román Népköztársaság kutatóintézeteivel is. A kubai Gyümölcstermesztő Kísérleti Intézettel a gyümölcsfák optimális öntözéséről folytatnak eszmecserét. Emellett kapcsolatot tartanak a nyugati országok legnevesebb kutatóintézeteivel.is. Az együttműködés skálája tehát széles, az e téren szerzett tapasztalatokat igyekeznek a lehető legrövidebb időn belül érvényesíteni a gyakorlatban Nagy feladat az öntözés feltételeinek megteremtése, a korszerűbbnél korszerűbb berendezések kezelésének elsajátítása. Ennek érdekében az intézet jól képzett szakemberei a mezőgazdasági vállalatok 400-500 dolgozóját képezik ki évente a különböző tanfolyamokon. Negyedszázadot záró ünnepség volt, a vendégek azonban arról is beszéltek, mit kellene még tenni. Emil Sipos, a Gombai (Hubi- ce) Állami Gazdaság igazgatója például elmondotta, hogy öntözés nélkül nem tudnának elegendő takarmányt termelni az állatállománynak. Ha kell, a legesősebb időszakban is üzemeltetik az öntözőberendezéseket. Ján Barilla mérnök, a cejkovi Ondava Élsz elnöke szintén az öntözés előnyéről beszélt. A szántóföld mellett öntözik a nemrég lecsapolt réteket és legelőket is. Ennek eredményeként 80 tonna füvet is termeltek hektáronként. Tovább folytatják a lecsapolási munkákat és több száz hektáron létesítenek öntözhető réteket. Nagy és eredményes utat tett meg a Bratislavai öntözögazdálkodási Kutatóintézet a negyedszázad alatt. Az elért eredményekért Ján Sabik mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének helyettese az ünnepségen átadta az intézetnek a minisztérium elismerő oklevelét Egyben hangsúlyozta, hogy az öntözés fejlődését a jövőben még nagyobb mértékben támogatják, mert az öntözés nagyban elősegíti az önellátás mértékének fokozását is. BÁLLÁ JÓZSEF Az elmúlt években az aszály jelentős károkat okozott a mezőgazdaságnak. A növények a csapadékhiány miatt nehezen vehették fel a fejlődésükhöz szükséges tápanyagot, ezért az egyes termények - főleg a szemes kukorica - hektárhozama jóval alacsonyabb volt a tervezettnél. Harcolni kell tehát az időjárás viszontagságai ellen, minden lehetőséget meg kell ragadni a hektárhozamok állandósítására és növelésére. Többek között az öntözést, hogy minél nagyobb területen kapják meg a növények idejében és elegendő mennyiségben a csapadékot, akkor, amikor a legnagyobb szükség van rá. Erről volt szó a Bratislavai öntözőgazdálkodási Kutatóintézet megalakulásának 25. évfordulója alkalmából megtartott szimpózionokon és az ünnepi összejövetelen is. Az Intézetben kifejlesztett PZT 90-es típusú önjáró automata öntözőberendezés a magas növésű növények öntözésére (Viliam Valach felvételei) „PÁLYAKEZDŐK“ Népgazdaságunk további fejlődésének alapvető feltétele, hogy tartalékainkat minden területen a lehető legjobban használjuk ki. Extenzív módon már nem építhetjük a holnap társadalmát, mert gazdálkodni csak abból lehet, amink van, illetve ami maradt. Új gyártási technológiákat kell kidolgoznunk, tovább kell fejlesztenünk termékeinket és jobban oda kell figyelnünk a minőségre és a forma- tervezésre, ha lépést akarunk tartani a világ fejlett országaival. A feladat nem egyszerű,.de megoldható. Mindenekelőtt azoknak az iparágaknak - s közülük elsősorban az elektronikának - a fejlesztésére kell nagy súlyt helyeznünk, amelyek elősegítik a termelés automatizálását és robotizálását. Az említett célok elérésének érdekében hozták létre tavaly januárban a bratislavai Tesla konszernvállalat célszervezetét, a Fogyasztási Elektronikai Kutatókivitelező Intézetet. Az üzembehelyezés óta már csaknem másfél év telt el. Igaz, ez nagyon rövid idő egy szervezet életében, de némi tapasztalattal és eredménynyel mindenképpen szolgálhat. A kutató- intézet eddigi munkájáról és további terveiről Jozef Chladny mérnökkel, az intézet igazgatójával beszélgettem.- Az induláskor két alapvető feladatot kellett megoldanunk - mondja az igazgató. - Először is önállósítani kellett magunkat, vagyis létre kellett hoznunk azokat a szakosztályokat, amelyekre minden intézménynek, vállalatnak szüksége van ahhoz, hogy önállóan, a saját nevén szerepelhessen. Ez persze nem ment egyik napról a másikra, Így aztán egy ideig a vezérigazgatóság látta el a személyzeti, a beruházási, az anyagbeszerzési és a többi osztály feladatait. A másik nagyon fontos teendőnk pedig az intézet szakmai profiljának kialakítása volt.- Munkájuk során mire helyezik a legnagyobb súlyt?- Elsősorban új gyártási technológiák kifejlesztésére, valamint az innovációra összpontosítjuk figyelmünket. Sokat foglalkozunk az ipari formatervezéssel is, mert ebből a szempontból termékeink legnagyobb része idáig sajnos nem érte el a kívánt színvonalat. A gyártók és felhasználók számára a gyártmányok megbízhatósága és ára is meghatározó, ezért munkánkban ezeket a tényezőket sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A feladatokat egyelőre nem egyedül oldjuk meg, mert aránylag kevés a dolgozónk. Együttműködünk néhány kutatóintézettel, valamint a Szlovák Tudományos Akadémiával, a Szlovák Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Karával és más intézményekkel is.-Ez a széles körű együttműködés bizonyára szép eredményeket hozott.- Valóban. A technika napjain mutattuk be néhány termékünket, nem kis sikerrel. Kiállítottunk például egy impulzusos visszaverődésmérőt, amely egyedülálló a KGST-tagországokban. Ez a termék Prágában oklevelet kapott. Nagy sikert aratott az a lakótelepi antenna is, amelyre körülbelül kétezer tv-ké- szüléket lehet kapcsolni. Kutatóintézetünkben fejlesztettük ki a tv-szignálok műholdas vételéhez szükséges berendezés egy részét, amely a technika napjain szintén nagy érdeklődést váltott ki.- Mivel lepik meg az idén a szakembereket az intézet dolgozói?- Maradjunk egyelőre annyiban, hogy az idén 17 millió korona értéket kell létrehoznunk, ami bizony egy „pályakezdő“ kutatóintézet számára nem egyszerű feladat - mondja Jozef Chladny mérnök. - A második negyedév végén még pontosítjuk a tervfeladatokat, és várhatóan több esetben szigorítjuk is. Tény, hogy az első negyedévben nem értünk el kimagasló eredményeket, de ez korántsem jelenti azt, hogy esetleg majd az évet nem a várt eredményekkel zárjuk. Jövőre bevezetjük dolgozóink egyéni értékelését, vagyis a prémiumokat az előző évben egyénenként elért eredmények szerint osztjuk szét. Úgy gondolom, hogy ez majd ösztönzően hat a dolgozókra és ezáltal az eddigieknél sokkal jobb eredményeket könyvelhetünk el. A kutatóintézetben a kutató-fejlesztő munkához nem éppen a legjobbak a feltételek. A 8. ötéves tervidőszak végére azonban - „ha minden jól megy“ - új épületbe költözhetnek majd a dolgozók. Igaz, a 180 millió koronás beruházás befejezésének időpontja legnagyobb részt nem tőlük függ. Viszont a költségek mielőbbi megtérüléséért, s egyúttal elektronikai iparunk továbbfejlesztéséért sokat tehetnek. KOVÁCS EDIT wmmm WUBBZ8SS
